Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)
1939-05-14 / 110. szám
10 YJh'MMbfc'k! 1939 MÁJUS 14, VASÁRNAP mmmmmmmmmmmmmmmmmmmm HANNIBÁL KALANDJAI Ma egy hete kezdtük meg lapunkban „Hanibál kalandjai” címmel tréfás rajzsorozatunkat, amely az olvasók nagyszámú levelének tanúsága szerint, rendkívül nagy sikert aratott. A siker annál értékesebb, mert az első két rajz köpése alkalmával a szerző, Barta Ervin inkognitóban maradt, s így olvasóink nem tudhatták, hogy egy külföldön is kitűnő nevet és népszerűséget szerzett magyar művész rajzaiban gyönyörködnek. Maga, a vidám, tréfás razjok hőse Hannibál, már bebolyongta és mosolyra késztette Finnország, Norvégia, Svájc, Olaszország, sőt még Rio de Janeiro közönségét is. Barta Ervin ugyanis hosszú külföldi tartózkodása alatt teremtette meg ezt a vidám figurát, „aki” logikusan logikás botlásaival, ötleteivel és fantáziájával pompásan képviseli a mindinkább ritkábban található, aranynál értékesebb, mélyről fakadó, természetes és éppen ezért lelket, idegeket frissítő — kedélyt. Hannibál népszerűségére jellemző, hogy már egy előkelő könyvkiadóvállalat (Cserépfálvy) is felfigyelt rá, sőt sorozatba összegyűjtve, könyvalakban ki is adta. A sorozattal vetekszenek ezek, a lapunk hasábjain vasárnaponként megjelenő rajzok, amelyek jellemző vonalaikkal, plasztikusságukkal és művészi eredetiségükkel minden bizonnyal továbbítják olvasóink szívébe, a művész mély emberi humorát. Váratlan lendület (Barta rajza) A katonai kiképzés sorsdöntő jelentősége A hadsereg ereje létszámától, fegyverzetétől, anyagi felkészültségétől, kiképzésétől és erkölcsi tartalmától függ. Minél nagyobb, minél felfegyverzettebb, minél kiképzettebb, minél szilárdabb katonai erkölcsi alapon áll egy hadsereg, annál nagyobb az ereje. A hadsereg nagyságát és anyagi felkészültségét sok minden befolyásolja. Hogy azonban egy hadsereg — akár nagy, akár kicsi — háborúban miképpen állja meg a helyét, az nemcsak a számbeli fölénytől és fegyverzeti túlsúlyától függ, hanem nagyrészben a jobb kiképzéstől és az egyes ember belső beállítottságától, katonaerkölcsi értékétől is. A kiképzés tehát sorsdöntő jelentőségű. De sorsdöntő jelentőségű az is, ho^v erkölcsileg milyen az az ember, aki a fegyvert kezében tartja. A katonává képzés célja tehát ennélfogva kettős! A harcképzés és az erkölcsi nevelés. Meg kell tanítani az embereket a rájuk bízott harceszközök kezelésére és a harcban követendő legcélszerűbb eljárásra, másrészt pedig olyanná kell nevelni erkölcsileg, hogy reájuk lehessen bízni válságos pillanatokban is a haza sorsát. A korszerű hadieszközök folytán a kiképzés olyan sokszínűvé vált, hogy a 2 éves tényleges szolgálati idő kevésnek bizonyult. Ezért mindenütt meghosszabbították a szolgálati időt azzal, hogy bevezették a hadseregen kívül is a katonai kiképzést. A hadseregen kívüli katonai kiképzés a katonai előképzésből és a katonai utóképzésből tevődik össze. A katonai előképzés célja, hogy az ifjúságot a tényleges katonai szolgálatra előkészítse, testileg és szellemileg egyaránt. A katonai előképzés hordozója Magyar- országon a levente-intézmény. Az új magyar honvédelmi törvény értelmében, minden magyar ifjú 12 éves korától a^ tényleges katonai szolgálat megkezdéséig leventeköteles, azaz a leventekiképzésen résztvenni tartozik. Törvény szabályozza a katonai utóképzést is. Ennek értelmében a katonai szolgálatukat kitöltött emberek 42 éves korukig a leventeegyesületekhez hasonló lövészegyesületekben katonai továbbképzésben részesülnek és időnként fegyvergyakorlatokra hívhatók be. A tényleges szolgálatot teljesítők kiképzése részben a csapatoknál, részben tanfolyamokon történik. A kiképzés legfőbb irányítása a honvédség főparancsnokának kezében van. A kiképzést a tényleges tiszti- és altisztikar vezeti. A tényleges tisztikar a Ludovika Akadémián kapja kiképzését. Az altisztikar, a jutási altisztképző iskolában. A tartalékos tiszteket a csapat neveli magának. Az érettségizett bevonulok közül az arra rátermettek, ha két évi tényleges szolgálatukat letöltötték és a tartalékos tiszti vizsgát, sikerrel letették, tartalékos tiszti (zászlósi) rangot kapnak. A kiképzés a korszerű új hadieszközök sokfélesége folytán igen sokoldalú. A specializálódás tehát szükségszerűen bekövetkezett a hadseregben is és a kiképzés súlya a szakkiképzésre tevődött. A kiképzésnek három elvi fokozata van. A fegyvernemtől és szaktudástól független általános katonai kiképzést alap- kiképzésnek hívjuk. A fegyvernemtől és beosztástól függő kiképzést, szakkiképzésnek, , Az alapkiképzés folyamán mindazt megtanulja a honvéd, ami katonai szempontból az egész honvédségen belül egységes követelmény. A szakkkiképzés alatt a maga szűkebb feladatában kap kikép:est. A kiképzés harmadik fokozata a vezetővé való kiképzés. Ennek célja a kis kötelékek vezetőinek a raj- és szakaszparancsnokokká kiszemelteknek kiképzése. A bevonuló honvédek újonckiképzésük két-három hónapja alatt alapkiképzésben és szükségszerű szakkiképzésben részesülnek. Az újonckiképzés befejeztével az újonc szükségképpen „hadrafogható”. Az első kiképzési év hátralévő hónapjait a szakkiképzés tölti ki. A második „évben a következő újoncsorvány kiképzőiként használják fel az „öreg-legénységet”, illetve tökéletesítik őket szakmájukban. A kárpátaljai harcokban résztvett csapatok újonccsapatai kiképzésük legelején álltak és jóformán még had- rafoghatók sem voltak. Teljesítményeiket ennél inkább értékelnünk kell és eredményeiket a magyar faj harcra- termettségében és a levente-kiképzés hatásában kell keresnünk.
