Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)
1939-05-14 / 110. szám
1 ^939 MÁJUS 14, VASÁRNAP TEftVlDEta -Ma.G^ARHrRLAE 5 r~m NAPRQL-NAPRA m—| Teleki miniszterelnök mondja az ünnepi beszédet a budapesti cserkésznapon Ünnepélyesen köszöntik a Felvidék cserkészeit fa íj mekeUeui nagyobb, szebb és gazda- 'gabb Magyarországba viszi szét a MÁV vonatjait. Annak ellenére, hogy az ország területe jelentősen megnőtt, az államvasutak kocsi- és mozdony-államá- nya pedig a régi maradt, s a hiányo- 'kát a rendelkezésre álló rövid idő alatt lehetetlen volt új rendeléseikkel vagy a Cseh-Szlovákiától átvett csekélyszámú géppel és kocsival pótolni, a menetrend kielégítő és megfelel a követelményeknek. A régi csonkaország forgalma lényegileg változatlan maradt. A bécsi fővonalon továbbra is nyugateurópai tökéletességgel robognak a villanyvonatok és a motorosok, míg a gyors kocsiközlekedést másutt is kibővítették, így Belg- rád felé. A nyugatfelvidéki kettős vá- gányú fővonal százkilemcven kilométere Budapesttől Szmcig a nyugati Felvidék főütőere, s így ez a Szlovákiában többé- kevésbé elhanyagolt vonalszakasz ismét megfelelő forgalmat kapott. A középfelvidéki, lévai, loSonc s főleg kassai vonalakon megjavult és sűrűbbé vált a közlekedés, míg a keletfelvidéki és kárpátaljai vonalak különleges jelentőséget kaptak nemzetközi viszonylatban is az új magyar-lengyei határ miatt. Ezeken a vonalakon futnak egyébként a le£r- messzibb Budapesttől a magyar vonatok. Oly jól esik az új menetrendből lapozni és megtudni, hogy ma van már magyar vonat, amely Budapesttől hat- száz kilométerre viszi magyar területen az utast: ez a kőrösmezei irány, amit csak negyvennégy kilométerre szakít meg egy román beszöggelés. A többi vonal négyszáz négyszázötven kilométer távolságban éri el a lengyel határt, tehát hosszabb, mint a Prága, pozsonyi út volt. Ha meggondoljuk, hogy előbb a magyar fővonalak mindenfelé háromszáz kilométeren alul érték el a trianoni határokat, s most már négyszázötven-hat- száz kilométernél tartanak, míg a rét. tenetes hatvannégy kilométeres szobi határközelség lidérce végleg elmúlt és százharminc kilométerrel kitolódott, akkor akár az új menetrenden is lemérhetjük a boldog gyarapodást, ami az országot egy év alatt érte. A MÁV nő, az ország nő, — s ki tudja hol áll meg majd a legközelebbi menetrend. Sbifotu Uétetet hozott a budapesti büntetőtörvényszék ötös tanácsa a dohányutcai zsinagóga ellen elkövetet bombamerénylet ügyében. Az ítélet annak bizonyí- télca, hogy az országban föltéüen jogrend uralkodik, s a központi hatalom könnyen és biztosan úrrá lesz minden felforgató törekvés felett, bármily oldalról jelentkezik, s bármennyire han. goztatja, hogy céljai helyesek és időszerűek. Nemcsak a cél számít, hanem a módszer is, s Magyarország sohasem, lehet prédája olyan elemeknek, amelyek meg nem engedett és erkölcstelen módszerekkel kívánják megvalósítani politikai programjukat. Amikor a bomba- merénylet történt, a hangulat lényegesen nyugtalanabb volt, mint ma. A leghevesebb és a legveszélyesebb ellentétek ideje lejárt és még a választási agitáció izgatott légkörében sem tért vissza. Az ítéletet az ország ma egyöntetű helyesléssel fogadja, mert példát statuál.. Egyetlen egyszer akarták többnyire ro- voltmultú elemek a politika jogcíme alatt bombával és gyilokkal megzavarni a társadalmi rőidet, s a közvélemény és a jogrend máris eltökélt eréllyel védekezett ellenük. Magyarország nem a bombák és a politikai gyilkosságok országa. Bármit kíván a nép és bármily nehéz* és bonyolult újításolcat óhajt megvalósítani, céljait örökké legális eszközökkel közelíti meg és felháborodva tiltakozik a felelőtlen eröszak ellen. Lesújt rá, mint lesújtott a dohányutcai bombavetőkre. Ati qhqgI hojéjo elakadt a ködben az óceán közepén, háromszázötven mérföldnyire céljától, a kanadai partoktól. Az udvari élet változatlan szertartásossággal folyt tovább a pompás Empress of Australia fényes termeiben, de mondják, hogy VI. György, a szelíd és törékeny király órákig állt egyedül a kényszerű vesztegzár idején a parancsnoki hídon és nézte a Tcöd kavargását a hajó előtt, a söld macskaszemű hullámok haragját, s a sötétszürke torpedóüldözőt a gőzös mellett, amint néha szirénajeleket adott le és kereste a közeli angol cirkálókat. Az angol király szemtől-szembe az óceánnal. Talán úgy érezte, hogy most ül igazi trónusán, s most uralkodik valóban a brit világbirodalom kellős közepén. Hatalmát és hagyományait ennek az irtózatos víznek köszönheti, s ha a hullámok néha-néha össze is kaptak az angol matrózokkal, végeredményben mindig megsegítették őket, s hol tönkrezúzták az ellenséges flottákat, hol ismeretlen gazdag aranybirodalmakba sodorták az angol gályákat. A király üdvözölte a tengert, míg elvonultak előtte az angol világ romantikus és mégis való kellékei, a köd, a szírt, a jéghegy, a hullám, a víz, a vihar, a jég, — az óceán egész világa. Ez a látogatás mintha már nem csak Kanadának szólt volna, hanem a tengernek is, a világbirodalom bölcsőjének, s az Óceán kegyesen csak akkor engedte tovább az angolok szelíd királyát, amikor huszonnégy órát tisztelgett előtte. Akgol-tötält s&öi/eísé# követte a lengyel—angol megállapodást és a világ közvéleménye sokat foglalkozik az új paktummal. A vita középpontjában az a kérdés áll, vájjon a szövetséget a tengelyhatalmak politikai bekerítésére irányuló angol—francia diplomáciai akció új fejezetének kell-e tekinteni, vagy sem. London hevesen tiltakozik a vád ellen, Berlin és még inkább Róma elkeseredetten bizonygatja. Elvitathatatlan, hogy Anglia keleteurópai politikai lépései semmi más célt nem szolgálnak, csak azt, hogy a birodalom és Itália mozgási szabadságát gátolják, mindenfelé fegyveres falakat emeljenek a két középeurópai nagyhatalom köré és így a végletekig feszítsék az izgalom és az ingerültség húrjait. A török—angol szövetséget lehetetlen békeakciónak nevezni. Semmi más célja nincs, mint mutatni Anglia erejét és fenyegetni Olaszországot. Anglia e szövetséggel a szó szoros értelmében megnyitotta a Boszporust és a Dardanellákat az orosz hadihajók előtt, s ki tudja, mikor árasztják el a szov- jet-dreadnoughtok a Földközi teng érti Bekövetkezett, amitől Disraeli óta minden angol államférfiú rettegett: Oroszország nem a Fekete tenger rabja többé. Egyelőre csak Olaszországot érinti kellemetlenül a lépés, de eljöhet az idő, amikor Anglia sem látja majd szívesen az orosz flottát Gibraltár és Szuez előtt. A demokráciák politikai felfogása szerint az angol—török szövetség reteszelte az utat a tengely délkeleteurópai törekvései előtt és lehetetlenné tette Szuez, vagy az Izlám megközelítését. De ez csak a szerződés deffenziv része, az offenzív világosabb: Olaszországot minden oldalról veszélyeztetni, a földközitengeri angol flottának új, erős hátvédet adni, s a másfél- milliós kitűnő török hadsereggel bármely pillanatban „közbelépni”, amint Angliának tetszik. Az ellenséges gesztus újból elmérgesíti a földközitengeri békét, mert kétségtelenül ellenlépésekre kényszeríti Olaszországot. Még szerencse, hogy az ilyesféle távoli szerződéseknek leginkább csak platói jellegük van, s nem hisszük, hogy a török—angol paktum hatóerővé válna, ha olyan konfliktus ütne ki, amihez Törökországnak nincs közvetlen köze. Június 4-én, vasárnap délután 4 órai kezdettel, a Magyar Cserkészszövetség I. (budapesti) kerülete, a székesfővárosi népligeti sportpályán nagyszabású cserkésznapot rendez, tízezer budapesti cserkész részvételével. A cserkésznap ünnepi beszédét Teleki Pál gróf miniszterelnök tartja. Berlin, május 13. Egy francia hír- szolgálati ügynökség ama jelentésével kapcsolatban, amely szerint május 20-án írják alá a német—olasz szerződést, jólCserkész díszszakasz megkoszorúzza a Hősök Emlékművét, továbbá a Felvidék cserkészeit ünnepélyesen köszöntik. A cserkésznapon az új budapesti cserkésznemzedék mutatkozik be a nyilvánosságnak. Az egyes bemutatások fegyelmet, erős és a korszrű fejlődés képét fogják mutatni. értesült berlini körökben kijelentik, hogy igaz ugyan, hogy a szerződés aláírása még május havában megtörténik, azonban a pontos időt még nem határozták meg. ——w<af■ Megjelent a zsidótörvénynek az ügyvédi kamarákra vonatkozó végrehajtási rendeiete Aa igazságügyminiszter 23.800/1939. I. M. szám alatt rendeletet bocsátott ki, amely megállapítja azokat a rendelkezéseket, amelyek a zsidótörvénynek az ügyvédi kamarák szerveire vonatkozó rendelkezései végrehajtásához szükségesek. Szabályozza a rendelet, hogy miképpen kell megállapítani azt, hogy az ügyvédi kamarának a tisztikar és a választmány * Jugoszlávia 1:0-ra vezet a Davis Cuphan Szombaton délután a BLKE kibővített díszpályá -n a szemergő esőben vette kezdetét a magyar-jugoszláv Davis Cup-mérkőzés. Az első egyes mérkőzést Mitics nyerte Gábory ellen 6:3, 0:6, 2:6, 6:1, 6:1 arányban. A második egyesben Asbóth merész támadó játék után a szettet 7:5-re nyeri, sőt a másodikban is vezet 4:2-re, de Puncsecs félelmetes biztonságával felnyoroul és 6:4-re nyer. A harmadik szettben a jugoszláv játékos állandaón vezet 5:3-ig, ekkor azonban Asbóth mindent belead, kiegyenlít, sőt 6:5-re megszerzi a vezetést. Ekkor a szabályok értelmében a küzdelmet a sötétség miatt félbe kellett szakítani. Vasárnap a Puncsecs-Asbóth mérkőzés folytatása kerül eldöntésre, majd utána a páros mérkőzés. gyűjtőfogalommal megjelölt önkormányzati szervezete körébe tartozó szervek tagjai közül kiket kell a törvény szempontjából zsidónak tekinteni; rendelkezik a százalékos arány kiszámításáról, a törvény értelmében megszűnt megbízatásokat betöltő választóközgyűlésről, a választás eredményének megállapításáról és az •ezzel kapcsolatos rendelkezésekről. Az első német bírósági tárgyalás Briinnben Prága, május IS. A cseh-morva védnökség területén pénteken folyt le az első német bírósági tárgyalás a brünni törvényszék épületében. A tárgyalóterembe csak belépőjegyekkel lehetett bejutni és a hallgatóság főleg törvényszéki tényezőkből állott. A termet Hitler arcképe és horogkeresztes lobogók díszítették. A hallgatóság a háromtagú bíróságot német köszöntéssel üdvözölte. A bíróság elnöke Wilhelmi dr. volt, aki megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a német bíráskodás független, sége és tárgyilagossága a béke és igazság biztosítéka a védnökség területén. A tárgyalás egy aussigi német fogtechnikus sikkasztási ügyére vonatkozott; az első német ítélet hathónapos fogházbüntetést rótt ki a vádlottra. A német-olasz szerződést még májusban aláírják
