Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)
1939-05-14 / 110. szám
Az otrantói tengeri csata 22-ik évfordulója vgmieti' A művészet eseményei Olaszországban jt; , Firenze, május. Sehol a világon nem láthatunk annyi tökéletes kiállítást, mint Olaszországban. Igaz, hogy széles e világon nincs olyan ország, amelyben annyi műkincs lenne felhalmozva, mint Itáliában. Aki hosszabb ' Ideig él Olaszországban, annak már fel sem tűnik, hogy naponta számtalanszor halad el Michelangelo szobrai, Raffael palotái, Ben- ’ venuto Cellini műalkotásai, Giotto freskói, Delia Robbia terracottái, vagy az antik római és bizánci művészet legszebb termékei mellett. *A töméiitefert1 rftükihCsy' av' hallátlán ' pazar 'gazdagság predesztinálták • az -olasz népet a legszebb kiállítások rendezésére. Firenzében az idegenek ezrei a Medici-kiál- lítást csodálják, a híres Palazzo Medici gyönyörű termeiben. A legrégibb és legeredetibb családfáktól, a legszebb Suttermans és Clouet féle portrékig, a legősibb Medici-bankház üzleti könyveitől Lorenzo il Magnifico költői kéziratáig, és a mérhetetlen műkincsek legszebbjeitől a Mediciek birtokában levő Stra- divarius és Amati hangszerekig, a flamand gobelinektől a Cinquecento legkiválóbb festményéig minden a Medici-családra vonatkozik és minden ennek a kiváló nemzetségnek nagyságáról' beszél. Macchiavelli igen helyesen jel- - lemezte a Medicieket, „una nobilissima famig- : lia popolana”-nak, közrendi de ősnemes családnak, amelynek gyökere a népben rejlik, és amely onnan küzdötte fel magát a legmagasabb méltóságig, és a legtündöklőbb kultúráig. , Ezen a kiállításon helyezték el mindazon hu- jnanisták, írók és mesterek munkáit is, akik a Medici-család közvetlen ' közelségében éltek, akiket e család tagjai felkaroltak és akik e család fénykorában fejtettek ki az egész emberiségre kiterjedő áldásos munkát. Poliziano, Vpspasiano da Bisticci, Marsiglio Ficir.o, Plo- tino, Luigi Pulci, Leon Battista Alberti, Botticelli, Verrocchio, Cellini, Pollaiuolo, a két Lippi, Ghirlandaio, Leonardo, Michelangelo, Raffaallo, a legkiválóbb miniatilristák Ghe- rardo, Monte, del Chierico, majd Galilei, Ariosto, Tasso neveivel találkozunk. Benozzo Gozzoli csodásán szép kápolnáját végre kitünően megoldott világításban láthatjuk és Luca' Giordano hatalmas mennyezete szinte ujdonságszámfca .mehet, A kiállítás kiegészítéseképpen el kell látogatnunk a Laurenziaria könyvtárba is, amely Michelangelo talán legharmonjkusabb építészeti remeke. Nekünk, magyaroknak itt különösen kedves Corvin-Kodexékkel találkozunk. E/ek nagyrésze még Mátyás király rendelésére készült, dé a nagy uralkodó korai halála- miatt nem kerültek leszállításra és helyenként Mátyás király címere helyett is — az utolsó percben — mag család címerét festették a miniáít pergamenlapokra. Kiállítások egész Olaszországban Milánóban a Leonardo da Vinci-kiállítás köti le figyelmünket. A világ minden részéből küldtek ■ ide kölcsönbe anyagot, amely nemcsak Leonardo da Vinci lángelméjéről tesz tanúságot, hanem egészen új módon mutatja be a technika haladását is: azt, hogy Leonardo évszázadokkal előbb gondolt már technikai vívmányokra, amelyek még csak ma valósulnak meg. Első ízben láthatjuk itt Leonardo egész ténykedését. Legkiválóbb mesterművei mellett, az ő személyes könyvtárában, laboratóriumában érezhetjük magunkat. Leonardótól Marconiig az olasz találmányok ap^tepziga ..ez a kiállítás. Velencében. Viktor Emanuel király és császár nyitotta meg nemrégen a Palazzo Giustínianiban elhelyezett Paolo Veronese- kiállítást. A velenceiek mindig a legkitűnőbbet nyújtották ezen a téren és még mindenkinek élénk emlékezetében él a felejthetetlenül szép Tizián- és Tintoretto-kiállítás. Ezzel a két rendezéssel a nemes velenceiek nagyon elkényeztették a műértő közönséget. De a Veronese-kiállítás sem marad a két előbbi mögött. Természetesen, idegen múzeumok és képtárak is hozzájárultak ahhoz, hogy ez a kiállítás tökéletesen mutassa be Paolo Veronese. oeuvre-jét. Angliából itt látjuk „Velence apoteozis”-át és a Lascalles-Lord Harewood galériából származó „Nemes férfi portré"-ját. Igen sok olaszországi rajzot küldött a londoni egyetem és néhány magángyűjtemény, sőt a londoni olasz nagykövetség palotáját díszítő „Venus és Mars” is idejött nyaralni. A bostoni .„Fine Arts Museum”, a clevelandi Képtár és a sanfranciscói műgyüj temény is küldtek néhány igen értékes festményt. Színház és zene Budapesti kedves ismerőssel is találkozunk. Itt van Veronese egyik korai festménye, a férfi-portré, amelyet még abban az időben festett, amikor a bresciai iskola befolyása alatt állott. A Dogé-palotában készült, egyik szőnyegrajza is Budapestről került a Vero- nese-kiállításra. De igen sok festmény jött Németországból, Hollandiából és Franciaországból. A kiállítás katalógusa minden könyvtár díszére válhat. Bresciában az ottani renaissance festészet sikerült kiállításán adnak egymásnak találkát a közeli Garda-tavon nyaraló idegenek, míg Génuában, a királyi palota termeiben a ligu- riai Majolika-kiállítást keresik fel az idegenek ezrei. A XIV. századtól kezdve a rokkoko- koron át az új klasszikus irányig szebbnél- szebb vázák tesznek tanúságot a liguriai kézművesek tudásáról és ízléséről. A syrakusai görög színházban Sophokles „Ajax” és Euripides „Hekjiba” tragédiáját játsszák. . A klasszikus drámákhoz Riccardo Zandonai, a legkitűnőbb élő olasz komponisr ták egyike írt kísérőzenét. Ravennaban „Byzanci Hét” van és a híres Biblioteca .-Clas- sense-ben elhelyezett primitív fametszetek kiállítását Maria Jósé olasz trónörökösné nyitott meg. A firenzei Maggio Musicalét a szép és nagymüviltségű hercegasszony, Maria Jósé nyitotta meg, aki csaknem minden előadáson férjével, a piemonti herceggel, vagy az olasz uralkodóval jelenik meg. Az - ünnepi játékok kimagasló eseménye a „Bolygó Hollandi” német előadása, Ravel „L’Enfant et les Sortileges” francia bemutatója és Bach Máté- passziójának, Verdi ,,Requiem"-jének és Stra- winsky „Petrouschká"-jának és „Persephone1 jának elsőrangú előadása. Hogy a hatás még nagyobb legyen, a Máté-passziót a Santa Maria Novella-templomban, a Roquieniet pedig a csodás Santa Croe Bazilikában adSofcat halljuk napjainkban, hogy a lovasság már a múlté és a jövő a gyorscsapatok között már csak a motoré. Ilyen könnyen és röviden pálcát tömi a lovasság felett nem lehet s aki ezt teszi, csak laikus lehet. . Az természetes, hogy a technika rohamos fejlődése előtérbe helyezte a gépi sebességet, ami által háborúban a sebesség és gyorsaság még inkább nyert, jelentőségében. Azonban a háború a véletlenek, súrlódások és rombolások világa, ahol a sok veszteséget pótolni annál könnyebb, minél egyszerűbb, természetesebb és tömegesebb az eszköz. Ezért h technika vívmányai miniéi jobban eltérnek az egyszerűtől és természetestől, annál érzékenyebbek a háború rombolásaival szemben. Ezeknek tömeges, pótlása igen sok nehézségibe ütközik, s ez háborús alkalmazásukat illetőleg nagy hátránynak minősül. Ez a körülmény emeli a gyalogságot megérdemelt magas értékére. A gyorsanmozgó alakulatok ma 3 nagy csoportot alkotnak: lovasság, gépkocsizó és páncélos alakulatok, természetesen ezek mint seregtestek, mind mint különböző fegyvernemekből összeállított, önálló feladatok megoldására alkalmas nagy egységek képzelendök el, ahol csak a mozgási és szállítási eszközökben és módokban van különbség. Magától értetődik, hogy a lovasság ma már nem vívja csatáit lóháton, kivont jkarddal rohamozva, hanem lovát a gyors mozgásra és a terepen való mozgékonyságra használja. A harcot a lovasság sok tüzeszközével gyalog vívja meg s a kardhoz csak igen kivételesen nyúl,' váratlanul megjelenő ellenséges lovassággal szemben vagy meglepett ellenség közelből történő magrohanására, rendetlenül menekülő gyalogság ellen és akkor is csak kis egységekkel. Nagy előnye, hogy az utaktól független terepjáró és a terepen a legmozgékonyabb fegyvernem. Mivel azonban gyorsaságban és menetteljesítményben a motor mögött jóval lemarad, a motorizálásra minden eszközzel törekedni kell, mérlegelve, azonban méretének lehetőségeit. A motoiizálás mértéke 3 tényezőtől függ: ják elő., Rómában..; Istenem, Rómában, mindig van. valami új, még ha nincs is véletlenül alkalmi kiállítás. Róma a pezsgő életét, a fiatalos erőt, a szűnni nem tudó alkotást, ’a mindent beragyogó kultúrát jelképezi. Seré. nyen készülnek az 1942. évi Világkiállításra, amelynek pavilonjait talán nem is szabad ezzel a szóval Illetni, mert azok örökké fennmaradó, hatalmas, szebbhél-szebb paloták, műremekek lesznek. Fényes József 1- Az ország ipari és gazdasági helyzetétől, * ami alatt a gépipar nagysága és a gépjármű elterjedtsége értendő. Egy hadsereg sem. tá- rplhatja háborús gépj-ármüiizükségktét már békében, ennek. rendkívüli költségessége miatt. Tehát a gazdasági életben kell lennie sok olyan gépnek, amely háború esetén a hadsereg szolgálatába állítható. 2. Igen fontos az üzem anyagik érdes. 3. Az ország és a tekintetbe jövő hadszínterek, út- és terepviszonyai, is nagymértékben befolyásolják a motorizáiás ütemét és terjedelmét. Mert még a nagyrészt terepjáró gépjárművekkel felszerelt mechanizált páncélos seregtestsk sem nélkülözhetik utánszáilí- tás és üzemanyagutánpótlás miatt az utaltat, de a rossz terepet, (erdőség, mocsarak, hegység) a terepjáró gép sem képes Leküzdeni. A gépkocsizó seregtestek pedig, ahola gépjármű csak szállítóeszköze a csapatnak, jő úthálózat nélkül tétlenségre varrnak kárhoztatva. .. Ezzel szemben . .. , a lovasság szervezésének kérdése az olrszág lóállományától és élelmezési lehetői gégétől függ. Ahol ló van, ott élelme' is megterem, eltekintve attól, hogy helyszínen könnyebbén élelmezhető, mint a motor és bár érzékeny, de a motor még érzékenyebb. Mindazonáltal a motornak olyan nagy előnyei vannak, hogy azt minden korszerű hadseregbe a legnagyobb mértékben be kellett állítani. A szervezet szerű páneél'gépkoesikat és harckocsikat semminemű seregtest nem nélkülözheti. Szállításra elsőrendű eszköz a, had- tápkörietben, de a harcoló csapatok körletében a lovat sem lehet • nélkülözni e. cglra. Gyorsaságánál fogva a motor, mint harceszköz is igen nagy jelentőségű, de bőven van olyan terep is, ahpl a motor nem használható és ahol a gyorscsapatot csak a lovasság tudja képviselni. Ezért a felsorolt tényezőket reálisan mérlegelve a különböző gyorsosapatokat egymás kiegészítésére az ország adottságainak megfelelő arányban -állítsuk he a hadseregbe. • Tellát jelszavunk a motorizáiás, de ne feledkezzünk meg hűséges bajtársunkról, a lóról, sem, mert az még a Jövőben is igen sok jó szolgálatot fog tenni a háborúban, A régi hagyományos „rápenős”.. lovas-szellem pedig legyen az összes gyorscsapatoknak egységes alaptulajdonsága.. •' ' Ne feledkezzünk hűséges társunkról—a lóról sem
