Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)
1939-05-14 / 110. szám
Előfizetés ár évente 36,— P, félévre 18— P, negyedévre 0.— pengő, havonta 3.— pengő, POLITIKAI NAPILAP •gyes szám ára 10 fillér, vasárnap 20 fillér. Szerkesztőség ás kiadóhivatal: B u d a p e s t, Vili. kerület, Jőzsef-kőrút 5, szám Telefon: 144*400 o Telefon: 144-400 A mi szerepünk a választásban JAROSS ANDOR: A kollektív és szociális gondolaton felépülő magyar életrendet kell megteremteni A felvidéki miniszter nagyhatású beszéde a Magyar Élet Pártjának ifjúsági nagygyűlésén A szentistváni gondolat komoly és emelkedett reformpolitikát jeient A Magyar Élet Pártjába tömörült ifjúság szombaton este a budai Vigadóban nagygyűlést rendezett. A magyar fiatalság hallatlan érdeklődéssel várta a szombati gyűlést, mert annak főszónoka Jarosa Andor tárcanélküli miniszter volt, akit eddig is a magyar ifjúság a legnagyobb lelkesedéssel vett körül. Azok az elvek, amelyeket Jaross Andor az ifjú generáció jövő programjául tűzött ki, amelyek a szociális munkának, a hazaszeretetnek, a nemzethűségnek és fajvédelemnek új ideáit hirdették, eddig is megmozgatták és az ősi magyar földből fakadó új magyar élet táborába szólították a magyar ifjúságot. A/ budai Vigadó környékét már jóval hét óra előtt, a nagygyűlés megkezdése előtt ellepte a fiatalság. A nagyterem zsúfolásig megtelt a fiatalság képviselőivel és az érdeklődők nagy tömegével. Jaross Andort megérkezésekor leírhatatlan ünnepléssel fogadta az ifjúság, percekig zúgott az éljenzés és a tap*, amikor helyét az emelvényen elfoglalta. Az ifjúsági nagygyűlés első szónoka Somody Pál volt, aki rövid megnyitó beszédében ismertette a nagygyűlés célját. Tömören összefoglalta a magyar ifjúság szerepét és tennivalóit abban a fegyelmezett új magyar életben, amely éppen a fiatalság számára készíti elő az új magyar jövendőt. A zajos tetszéssel fogadott megnyitó- beszéd után óriási lelkesedés közepette emelkedett szólásra Jaross Andor, hogy szóljon a magyar fiatalsághoz. Beszédét számtalanszor szakította félbe a tetszés viharos megnyilvánulása. Jaross Andor beszéde Jaross Andor miniszter a többi között ezeket mondotta: — Magyar testvérek — kezdte beszélőt Jaross Andor — a magyar megimara- lás, a magyar jövő és fejlődés a Duna- nedeneében attól függ, hogy meg tudjuk-e teremteni a magyarság számára azt az új gondolatot, amely bonthatatlan egységbe forraszt minden magyar erőt és akaratot az egyetlen nagy magyar cél érdekében. Jaross Andor a továbbiakban arról szó- ott, hogy ez az új magyar gondolat kol- ektív és szociális jellegénél fogva éppen illentéte annak az individuális — liiberá* is nemzeti gondolatnak, amelyet a XIX. izázaid termelt ki. Az elmúlt évtizedek in- liividuális nemzetszamlélete helyett kollektív nemzetfogalmat kell a magyarságnak megépítenie. 5s ezen a közösségi, népi gondolaton kell, hogy kiboltozódjék a mdgyar nemzet erőre, fegyelemre és szervezettségre megépített szociális munkaállamot. Ezek után a felvidéki miniszter a háború előtti romantikus nacionalizmus hibáiról! és tévedéseiről beszélt, amely romantikus álomképekkel áltatta önmagát és nem vette észre a magyar nép égető és megoldást sürgető nagy szociális, gazdasági és politikai kérdéseit. Majd rámutatott arra, hogy a ceeh-szloväk köztársaságiba kényszerített felvidéki magyarság éppen kisebbségi elnyomott helyzeténél fogva döbbent rá arra, hogy nemzeti céljait akkor tudja a legnagyobb eredménynyel szolgálni, ha minden erejét össze- fogva szerves közösséget épít meg. A közösségi magyar gondolatot tehát a kisebbségi élet tudatosította. — Olyan magyar életrendet kell megteremteni, — mondotta többek között Jaross Andor felvidéki miniszter, — amely a kollektív és szociális gondolaton épül fel. Olyan nemzeti társadalmat, amelyben egyetlen szempont uralkodik és ez szabja meg a társadalom minden tagjának értékét, és ez a nemzet érdekében kifejtett munka. Végezetül a szentistváni gondolatról, a magyar nemzet legszentebb és legnagyobb hagyományáról szólott Jaross Andor és rámutatott arra, hogy a szentistváni gondolat koránt sem jelenti a korszerű fejlődés megtorpanását, sőt ellenkezőleg haladást, mai nyelven szólva komoly és emelkedett reformpolitikát jelent. Szent István az első nagy magyar reformer, aki a nomád portyázó magyarságból euró- pai nemzetet formált. Európai civilizációt* keresztény kultúrát épített meg és megteremtette a lehetőséget további nemzeti fejlődésünk számára. Szent István ország- építő példája az első szent király csodálat tos reformáló alakja ezért áll előttünk követendő példa képen. Az Ifjúság felad atai Jaross miniszter nagyhatású beszédét hosszantartó ünnepléssel köszönte meg a magyar fiatalság. Ezután Padányi Gulyás Jenő mondott beszédet. Felsorakoztatta azokat a problémákat, melyek a magyar ifjúság jövő életét kialakítják, kiemelte , az új magyar szellemiség fegyelmet követelő, közös munkában egységet parancsoló alapelveit, amelyek megalkuvást nem ismerő nemzeti érzést és fajszeretet követelnek. Ha ezeket az elveket a magyar ifjúság szem előtt tartja és vezéreit hűségesen követi, akkor el fog érkezni a naciona(d) A felvidéki magyarság politikai vezérei az Egyesült Párt elnöki tanácsának legutóbbi határozata szerint vasárnap tevékenyen kapcsolódnak be az anyaországi választási küzdelembe. Kivonulnak a választási hadszíntérrel. Kinek az oldalán avatkoznak a harcba? A szövetséges megválasztása könnyű volt számukra. Mert nem személyek mellett fognak agitálni. Bár a személynek is sokszor elhatározó jelentősége van a politikában, de azért az elsődleges jelentőségű tényező mégis csak az elv, a program, amelyet az illető személy hirdet és követ. Ez pedig az adott esetben azt jelenti, hogy a felvidéki szónokok annak a pártnak a jelöltjeit fogják támogatni, amelynek a célkitűzései a legrokonabbak a miéink- kel. A mi politikai hitvallásunk két programból tevődött össze és vált a felvidéki tömegek egységes nézetévé: ez a keresztényszocialista párt és a magyar nemzeti párt hitvallása: a ke- resztényszociálizimus és a nacionalizmus. Ehhez a programhoz az anyaországi pártok közül legközelebb áll a Magyar Élét Pártja és a vele szövetséges Kereszténypárt. Az ő munkájuk mindenkor a keresztény és a nemzeti gondolat jegyében állott. Eszmei tekintetben tehát természetes szövetségesei a felvidéki programnak. így hát nemcsak az anyaországnak, hanem a Felvidéknek is érdeke, hogy e pártok erejére épüljön föl Magyarország leendő parlamenti többsége. E többség erkölcsi támogatása olyan természetes és elemi parancs számunkra, hogy voltaképpen fölösleges szópazarlás mindezt újból és újból ismételni. És mégis szükség van rá. Mert ismeretlen destruktív erők még ezt a legeviden- sebben szükséges föladatot is gonoszul félremagyarázzák és már most hírét kaptuk annak, hogy a Garam- völgyén egyes rágalmazók a kormánypártok választási támogatását elvföladásnak, a felvidéki szellemiségtől és pártprogramtól való elhajlásnak próbálják a hiszékenyek előtt föltüntetni. Suttogó propagandájukban olyan hallatlan túlzásokig vetemednek. Nem szégyellik azt állítani, hogy Jaross titokban már el is hagyta pártját és belépett a kormánypártba, hogy nem törődik a Felvidékkel, hanem csak magyarországi dolgok érdeklik és mindig csak „szarvasvadászatra jár”. Ugyanezek a sugdolódzók ugyanakkor ennek az ellenkezőjét is hirdetik. Hírcsatornáikon azt a mesét továbbítják a hiszékenyekhez, hogy a kormány már megelégelte Jaross túlságosan felvidéki ízű politikáját, mert Jaross csak a Felvidék apró dolgaival törődik és nem érdeklik az egész ország dolgai. Ezért a hírvarjak károgása szerint a választások után ki fogják hagyni a kormányból, sőt magát a felvidéki minisztériumot is megszüntetik. Ám a hazug hírek gyára ez általános híreken felül még külön speciális apróságokat is gyárt, amelyek egyes korosztályok, avagy hivatási csoportok számára jelenthetnének csemegét, — ha igazak volnának. Ilyen csemege akarna lenni például a felvidéki fiatalság felé az ä hazugság, hogy Jaross eltért a fiatalok vonaláról, hogy dinamikája megtorpant, mert w öregek befolyása, alá került. Sőt nemcsak az öregek, hanem egyenesen a papság klerikális befolyása alá. Szóval reakciós lett. Ezzel szemben a hírgyár az öregek és a papság felé' olyan híreket ereget_ el, hogy Jaross csupa fiatalokkal veszi magát körüli, sőt radikális nyilas lett. A felvidéki zsidók között azt terjesztik Jarossról, hogy a központi hivatalokban minden kívánságuk teljesülne, ha Jaross nem volna, mert Jaross és minisztériuma egy kanál vízbe fojtana bele minden zsidót a kérvényével együtt. Ezzel egyidőben a keresztények között azt a rágalmat eregetik el, hogy a zsidók kérvényeit egy csapásra el lehetne intézni úgy, hogy; minden zsidótól elvonnák az engedélyeket és az összes jogosítványokat, de Jaross és környezete, amely zsidó éa szabadkőműves befolyás alatt van, mindent megakadályoz. Egyszóval a világ minden lehető és lehetetlen túlzását rákenik Jarossra azzal a számi-
