Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-14 / 110. szám

TEMHDEln •Ä\<&AR-HmMß 1939 MÁJUS 14, VASÁRNAP’ tással, hogy a sok túlzásból vailaki csak elhisz valamit belőle és majd csak sikerül némi bizalmatlansági légkört teremteni Járass körül. Igen, bizal­matlansági légkört teremteni minden áron, ez a cél. Éket verni Jaross és a Felvidék, Jaross és az anyaország, Jaross és a kormány közé. Elszigetelni Jarosst az öregektől, a fiataloktól, a felvidéki híveitől, az anyaországi bará­taitól és szövetségeseitől, mindenkitől. Elszigetelni és megbuktatni. Ezzel fi­zetni azért, hogy • a zsidótörvényt akarta és hogy felvidéki földreformot akar. A rágalomhadjárat nagyon átlátszó, otrombán átlátszó. Imrédy és Rácz megostromlása után a reformpolitika harmadik tényezőjét szeretnék kikez­deni. Ismeretlen mecénások tízezres jutalomdíjat tűztek ki annak, aki kompromittáló anyagot tudna szolgál­tatni a jobboldali keresztény, szociális, nemzeti politika fiatal vezére ellen. A nyitt vád terve nem sikerült, tehát a felelőtlen uszítok suttogó propaganda mérgezett nyilait zúdítják tiszta paj­zsára. De hiába minden. A bizalmat­lanság légkörével nem fog sikerülni Jarosst megfojtani. Nem fognak tudni éket verni Jaross és .hívei közé és nem fogják tudni elválasztani Telekitől. A pálfordulás kitalált hamis vádjával sem a felvidéki fiatalokat, sem az öre­geket, sem a papságot nem sikerült Jaross ellen fordítani. Mert egyetlen túlzás sem igaz. Sem ő, sem a párt nem vádolható túlzással, vagy a pro­gramtól való elhajlással. Még akkor sem, ha a választási harcban nyíltan és cselekvőleg támogatja a Magyar Élet Pártját és annak szövetségesét, a Ke­reszténypártot. Mert igenis, közös esz­mei alapunk van ezekkel a pártokkal. E kö?ös eszmei alap a szegedi pro­gram, amely keresztény, szociális és nemzeti pillérekre épült épúgy, mint a miénk. A Felvidék is köteles támo­gatni a szegedi programot s e program kormányát, mert ezzel a saját program­ját támogatja. Amennyiben hasonló eszmei közösséggel hasonló nemzeti és t zociális törekvéssel találkoztunk volna z ellenzéki oldalon, akkor az ellenzé­ket támogattuk volna. Azonban az el­lenzék részéről a Felvidéknek csak gáncsokban volt része. Ideológiai ala­pon nem találkoztunk. De súlyosan vét­kezett az ellenzék a múltban is a fel­vidéki érdekek ellen. Egyik része az­zal vétkezett, hogy a visszacsatolt fel­vidéki magyarság programját „benesi- nek” bélyegezte meg. A másik azzal, hogy még a kormányban lételekor 17-re szorította le a felvidéki mandá­tumok számát és ellenzékbevonulása után egy teljes hónapig akadályozta meg, hogy népképviselőink a parla­mentbe bejuthassanak. Az ellenzék további frakciói még a visszacsatolás előtt voltak megnemértők a Felvidék érdekeivel szemben, amikor minden tiltakozásunkkal szemben nem szűntek meg amellett agitálni, hogy a magyar kormány alkudjon meg a kisantanttal s a politikai jóvátétel felfüggesztésé­vel gazdaságilag kapcsolódjék be a kis- antantba. Mivel ez a kisebbségi ma­gyarság érdekeinek és követeléseinek egészben vagy részben, legalább ideig­lenesen való föladását jelentette volna, mindig küzdöttünk ellene. Az ellenzék­nek ez a része két évtizeden át kacér kodott a gazdasági Közép-Európa ter­vével. Ezt mi nem felejthetjük el az ellenzéki frakcióknak s ezért csak a saját múltúnkhoz és elveinkhez va­gyunk hívek, ha az ellenzéket nem tá­mogatjuk. Ellenkezőleg az lenne a pól- fordulás, ha a múltról megfeledkezve támogatásukra vállalkoznánk. Ez a mi álláspontunk a magyar pár­tok választási vitájában. Számunkra mindez nem taktika kérdése, nem sze­mélyi ügy, jiem Jarossnak, vagy va­laki másnak az ügye, ez a Felvidék programjából folyó közfelfogás er­kölcsi parancsa. A Felvidék, mint min­denben, úgy ebben is égy emberként szolidáris. Átéltünk mi már nem egy hazugsághadjáratot, megbirkózunk mostani suttogó propagandával is. M FELVIDÉKI __ IfiGYAR HÍRLAP S^rkesr.tösíí és kiadóhiv*tAl, Bp, VIII, József-krt 5. ‘ 144-400 lista kollektív irányú politika útján a szebb és boldogabb jövendőbe. Padányi Gulyás Jenő beszédét a fiatal­ság zajosan megtapsolta, majd az ifjúság több szónoka következett. Végül az ifjú­sági nagygyűlést Somody Pál zárta be. A miniszterelnök szombaton Komáromban mondott beszédet A Magyar Élet Pártjának választási mozgalmában Teleki Pál gróf miniszter- elnök szombaton a komáromi nagygyű­lésen vett részt. A miniszterelnök szom­baton délután gépkocsijával utazott le Komáromba, ahol nagy ünnepléssel fo­gadták. A miniszterelnök ezután a Ma­gyar Élet Pártjának komáromi jelöltje, Zsindely Ferenc miniszterelnökségi állam­titkár kíséretében a választási gyűlésre ment, ahol a nagyszámban összegyűlt választópolgárok előtt Zsindely Ferenc mondott programbeszédet, majd pedig Teleki Pál gróf miniszterelnök ajánlotta a választók figyelmébe első munkatársát, a miniszterelnökség államtitkárját. A miniszterelnök Komáromból Szombat­helyre utazik, ahol vasárnap délelőtt mond programbeszédet, délután pedig a kőszegi választói gyűlésen vesz részt, mind a két helyen Wälder Gyula műegye­temi tanár érdekében. Kunder Antal programbeszéde Esztergomban Esztergom, május IS. Kunder Antal, az iparügyi minisztérium vezetésével meg­bízott kereskedelem és közlekedésügyi mi­niszter, aki a Magyar Élet Pártja eszter- gommegyel lajstromának első helyén és az esztergomi választókerületnek hivatalos jelöltje, szombaton délután Esztergomba érkezett, hogy elmondja programbeszédét. Kunder Antal kifejtette, hogy az új gaz­daságpolitikának a lényegét a liberális rendszerrel való szakításban, vagyis az állami beavatkozás jegyében látjuk. Ez­után azt ismertette, hogy az elmúlt esz­tendő folyamán milyen eredményeket tu­dott felmutatni az a kormányzati politika, amely a nemzet megerősítését tűzte ki céljául, egyfelől a külpoltikában, másfelől idebent, a jól felszerelt hadsereg meg­teremtésével és a gazdasági élet megerősí­tésével. A miniszter beszédét a választóközönség nagy éljenzéssel és tapssal fogadta. Német válasz az angol- török nyilatkozatra: Chamberlain teljesen a háborús uszítok hatalmába került Franciaország hír szerint visszaadja Törökországnak az alexandrettei szandzsákot Berlin, május IS. A reggeli lapok fog­lalkozva Chamberlain pénteki alsóházi nyilatkozatával, hangoztatják, hogy az angol—török segélynyújtási egyezmény újabb tényezője a tekíntélyállamok ellen irányuló angol bekerítő politikának. A Völkischer Beobachter megállapítja, hogy az angol—lengyel és az angol— török egyezménynek közös ismertető jele van: nevezetesen az őszinteség hiánya. Mindkét esetben fennhangon hirdetik ugyanis, hogy az egyezmény ,,nem irá­nyul egyetlen állam ellen sem”, míg a Valóságiban a lengyel szövetség kizárólag a Német Birodalom ellen, a török egyez­mény pedig félreérthetetlenül Olaszor­szág ellen irányul. A Berliner Lokalanzeiger többi között azt írja, hogy mindennap újabb, Német­ország ellen irányuló bekerítési akciót kell megérnünk; most ez Chamberlain programja. Chamberlain teljesen hatalmába ke­rült a háborús uszítóknak. Törökország minden esetleges európai viszály esetén fenntarthatta volna semle­gességét a Földközi-tengeren. Törökország ezzel az Angliával kötött üzlettel semmit sem nyert. Az angol-török nyilatkozat Ankara, május is. Refik Szaidarn mi­niszterelnök felolvasta a nemzetgyűlésen az angol—török nyilatkozatot, amelyet a jelenlevő 353 képviselő egyhangúan jóvá­hagyott. A miniszterelnök bejelentette ezután, hogy a francia kormánnyal is barát­ságos megbeszélések folynak az Angliával kötött megegyezéshez hasonló megállapodás tárgyában. Remélhetőleg ezek is hamarosan kedvező eredményre vezet­nek. Beszélt a miniszterelnök továbbá Tö­rökország és a Szovjet viszonyáról. Po­temkin legutóbbi látogatása megértő köze­ledésre enged következtetni. Megállapí­totta végül, hogy a balkáni szövetség kere­tében Törökország továbbra is igyekszik megvédelmezni a Balkán igazi érdekeit. Franciaország állítólag fontos engedményeket tesz Törökországnak London, május 18. A News Chronicle értesülése szerint Franciaország és Tö­rökország megállapodott abban, hogy tá­madás esetén egymásnak kölcsönös segít­séget nyújt. Franciaország, hír szerint, nagyon fontos engedményeket tesz, beleértve esetleg az alexandrettei szandzsák visszaadását, amelynek birtoka már régóta vitás pont 'Franciaonszág és Törökország között. Megerősíti ezt az értesülést a Times is, amely szerint, mihelyt végleg megegyeztek az alexandrettei szandzsák átadásának né­hány még vitás pontja körül, akkor Fran­ciaország és Törökország az angol-torok egyezményhez baeanló megállapodást lé­tesít. Szeptember 11-ére hívták össze a IVépszövétségét Genf, május IS. Avenol népszövetségi főtitkár szeptember 11-ére hívta össze a Népszövetség huszadik rendes ülésszakát. Döntetlenül végződött az angol-olasz labdarugó mérkőzés Milánó, május IS. A nagy érdeklődéssel várt angol—olasz válogatott mérkőzés szombaton délután esős időben, sáros és nehéz talajon 2:2 arányban döntetlenül végződött, miután a félidőben az angolok vezettek még 1:0 arányban. Félték eny ségi dráma Budapesten i Horthy Miklós-k'órtér 7. számú házban Komló Károly 47 éves gyiic mölcsárus hadirokkant féltékenységből rá­lőtt revolverével a vele közös háztartásban élő Lakos Matild 18 éves földmíves leányra. Utána saját maga ellen fordította a revol­vert és halántékon lőtte magát. Mindkettő­jüket a üófcws-íéórházba szállították a men­tők. Lakos Matild állapota súlyos, de nem életveszélyes, Komló azonban életveszélyes sérülést szenvedett. Tanfolyam a felvidéki mozgógépkezelő és üzemvezetők számárak A visszacsatolt felvidéki területen mozgó- fémyképüzemefeben működő üzemvezetők és gépkezelők számára június hó 1-ével kezdődő és június hó 17-én végződő tanfolyamét, illetve azok számára, akik tanfolyamat vé­gezni nem kívánnak, képesítő vizsgát tarta­nak. Jelentkezni május hó 25-ig lehet a tan­folyam igazgatóságánál, az okmányok egy­idejű bemutatása mellett. Érdeklődőknek tájé­koztatót küldenek. Erre a tanfolyamra kizárólag azok vehe­tők fel, akik a visszacsatolt területen, a volt csah-szlovák uralom alatt mozgófényképüzem- bén'' üzemvezetői, vágy gépkezelői teendőiket eddig is elláttak, és- ezután is ellátni kíván­nak. Az az érdekelt, aki tanfolyamot nem kíván végezni a tanfolyam záróvizsgáján külön ké­pesítő-vizsgára bocsájtását kérheti. Mind a tanfolyamra való felvétel, mind a külön képesítő-vizsgára bocsátást a tanfolyam igazgatóságához (Budapest, VIII., Tavasz­mező-utca 15.) legkésőbb 1939. évi május hó 25-ig bezáróan benyújtandó kétpengős ok­mánybélyeggel ellátott kérvényben kell kérni. A tanfolyamon a felvételi díj, a tandíj és a záróvizsga díja összesen 60 pengő. Külön képesitővizsga díja 50 pengő. Ezt a rendkívüli tanfolyamot nem ismétlik meg és a tanfolyam záróvizsgájára később jelentkezni nem lehet. A Visszacsatol! Felvidék Kéziéi! EISUMgalnnk figyelmét felhívjuk a m. kir. belügy- mintszter úr 280/1938. B. M. az. rendele­tével beszerzésre ajánlott, Nórák Jené dr. összeállításában megjelent Községi polgári bíráskodás című jogi könyvre Régi hiányokat pótló munka a községi bíráskodásra vonatkozó jogszabályokat tárgyalja, egységes szerkezetbe foglalva. A könyv használhatóságának előnyére szolgálnak a szakaszokhoz csatolt jegy­zetek, melyek az egyes szakaszok össze­függésére matatnak rá és a rendes bí­rósági gyakorlat mellett Ismertetik a hatásköri bíróságnak a községi polgári bíráskodás hatáskörébe ntalt kérdések­ben követett gyakorlatát is. A mű hasz­nálhatóságát az abban közölt 24 irat­minta, valamint betűsoros mutató la elő­mozdítják. A könyv terjedelme 173 oldal. ÁRA 7.— PENGŐ. Megrendelhető az összeg előzetes bekül­dése mellett: STÁDIUM Könyvkiadó- vállalatnál, Budapest. VI, Rózsa-n. HL

Next

/
Thumbnails
Contents