Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)
1939-05-11 / 107. szám
1939 MÁJUS 11, CSÜTÖRTÖK TEisyiDÉKi 7 A Vatikán nem hív össze öthatalmi értekezletet, de mindent megtesz a béke érdekében Róma és Párizs tartózkodást tanúsít a pápa akciófáról szóló híresztelésekkel szemben Róma, május 10. Illetékes vatikáni körökben a legnagyobb tartózkodást tanúsítják azokkal a híresztelésekkel szemben, hogy XII. Pius pápa diplomáciai akciót kezdett a német—lengyel viszály békés megoldása érdekében. Azt természetesen senki sem vonja kétségbe, hogy XII. Piu3 pápa mindent megtesz a kibékülés érdekében, a Szentatya lépéseiről azonban nem nyilatkoznak, miután a diplomáciai megbeszélések még folyamatban vannak. Ezekről a megbeszélésekről egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy nemcsak a közvetlenül érdekelt államokra terjednek ki, hanem a többi európai nagyhatalomra is, amelyek szoros kapcsolatban állanak Németországgal, vagy Lengyelországgal. A biboros-államtitkárság még nem kapta meg az összes válaszokat is így egyelőre nem tud végleges ítéletet mondani a helyzetről és a közvetités kilátásairól. Azokat az amerikai lapjelsntéseket, hogy a pápa a német—lengyel viszály és egyéb függő kérdések megoldása céljából öthatalmi értekezletet akar összehívni a Vatikánba, mértékadó vatikáni körökben a leghatározottabban cáfolják és utalnak arra, hogy ilyen híreket már XI. Pius pápa uralkodása idején' is terjesztettek, de akkor is megcáfolták azokat. XII. Pius pápa — mondják beavatott vatikáni körökben — sokkal tapasztaltabb diplomata, semhogy olyan lépéseket kezdeményezzen, amelyeknek semmi kilátásuk sincs sikerre. A Vatikán nem tett semmiféle konkrét javaslatot Párizs, május 10. A francia hivatalos körök nagyfokú tartózkodást tanúsítanak azokkal az angol forrásokból származó híresztelésekkel kapcsolatban, hogy XII. Pius pápa Párizsban, Londonban, Rómában, Berlinben és Varsóban a nunciaturák útján kezdemé^ nyező lépést tett volna a Vatikánban megtartandó öthatalmi értekezlet ügyében. Az értekezleten a danzigi kérdést rendeznék. A Quai d’Orsay is. a tartózkodás álláspontjára helyezkedik e híresztelésekkel kapcsolatban. Hivatalos francia részről kijelentették, hogy a Vatikán semmiféle konkrét javaslatot a danzigi kérdés megoldására vonatkozóan nem tett és a nunciaturák által eddig tett lépések mindössze arra szorítkoztak, hogy megtudakolják, meg lehet-e akadályozni ’egy általános bonyodalom kitörését és van-e mód arra, hogy a danzigi viszályt magára Dan- ivígra korlátozzák. A hivatalos beállítás ellenére párizsi politikai körökben az a felfogás alakult ki, hogy a pápai diplomácia lépései nem kizárólag puhatolódzó jellegűek, hanem messzebbmenő kezdeményezést jelentenek. A francia közvélemény nagy része kedvezően fogadja a pápa békekezdeményezését, noha a lapok utalnak a Szentszék vállalkozásának nehézségeire és kérdésesnek tartják, hogy a pillanat alkalmas-e a Varsó és Berlin közötti közvetítésre. A szélsőbaloldali lapok élesen bírálják a pápa kezdeményezését és attól tartanak, hogy a vatikáni értekezlet tervének megvalósulása meg fogja neheziteni az új biztonsági rendszer létrehozását és a Moszkvával való gyakorlati együttműködés megszervezését. A félhivatalos 'sajtó tartózkodóan foglal állást a vatikáni kezdeményezéssel szemben. Ma még nem tudjuk, hogy mit tartalmaznak a pápa javaslatai, — írja a Petit Párisién, — de nyilvánvaló, hogy a Vatikán kezdeményezése nagy nehézségekbe ütközik. Az Excelsior véleménye szerint a pápa kezdeményezésének sikere elsősorban Berlin és Varsó magatartásán múlik. Az Oeuvre értesülése szerint Párizsban nem ítélik meg nagy bizakodással a Szentszék kezdeményezésének azonnali kilátásait — írja a lap. Londonban viszont úgy vélik — folytatja az Oeuvre —, hogy a pápa kezdeményezésének, legalább is pillanatnyilag, nem lesz folytatása. Valószínű, hogy a pápa végül is az érdekelt hatalmakhoz egyszerűen csak békéi elhívást fog intézni. Az Ordre megállapítja, hogy új müncheni megegyezés áll küszöbön, amely ezúttal a pápa áldása mellett jönne létre. A Petit Journal felveti a kérdést, hogy vájjon elérkezett-e már a közvetítés órája a német-lengyel ellentét ügyében. osztja a német kormány véleményét, amely szerint Lengyelország megsértette az 1934-i egyezményt, mindazonáltal kész volna — abban az esetben, ha a német kormány értékesnek tartaná, hogy jószomszédsági alapon szerződésileg ujiból rendezzék a lengyel-német Klebelsberg Kunó gróf szobra, amelyet most lepleztek le ____ kapcsolatokat — elfogadni ilyen értelmű indítványokat azokkal az elvi fenntartásokkal, amelyeket a kérdéses emlékiratban kifejtett.” BUDAPEST gyermeküdülőt épít Rozsnyón Szendy Károly polgármester már megállapodott Rozsnyó elöljáróságával — Rozsnyói vállalkozók, iparosok és munkások végzik az üdülőtelep építését Mint már jelentettük, Szendy Károly polgármester Haviin Károly dr. tanácsnok kíséretében Rozsnyóra utazott, hogy ott •megtekintse azt a területet, amelyet Rozsnyó város elöljárósága egy a főváros által létesítendő gyermeküdülő céljaira hajlandó a fővárosnak átengedni. A polgármester a területet, amely Rozsnyó legszebb, hegyes-völgyes vidékén fekszik, az üdülő létesítésére minden tekintetben alkalmasnak találta. Rozsnyó város a legnagyobb előzékenységgel elet a főváros segítségére, amely kettős célt szolgál: egyrészt a fővárosi beteg gyermekek egészségének helyreállítását, másrészt pedig Rozsnyó város és környéke lakói számára lényeges munkaalkalmat és bizonyos irányban új kereseti lehetőségeket. Szendy Károly polgármester Rozsnyó város vezetősége előtt annak a reményének adott kifejezést, hogy s a fővárosnak ezt a lépését mások is követni fogják. Az üdülőtelep létesítésére vonatkozó tervező/ munkálatok már meg is indultak és Szendy Károly polgármester elgondolása szerint az építéssel kapcsolatos munkálatokat a főváros helybeli vállalkozókkal, iparosokkal és munkásokkal fogja végeztetni, ami kétségtelenül Rozsnyó város lakóinak jólétét íb elő fogja mozdítani. Budapestre érkezett Czmor Béla, Ruszinföld felszabadításának amerikai harcosa Amerikából a Kárpátaljára vezető útjában Budapestre érkezett Czmor Béla dr., az amerikai ruszin szervezetek egyik vezetője, aki Amerikában élénk tevékenységet fejtett ki a Ruszinföld felszabadítása és Magyarországhoz való csatolása érdekében. Czmor Béla dr. a Hungária-szállóban szállt meg. Nem tudják, mikor válaszol Berlin a lengyel emlékiratra Varsó, május 10. Berlinből jelenti a Lengyel1 Távirati Iroda: Illetékes helyen külföldi újságírók kérdésére kijelentették, hogy nem tudják, mikor ad választ a német kormány a május 5-én Berliniben átnyújtott lengyel emlékiratra. Ezzel kapcsolatban, meg kell említeni, hogy a lengyel emlékirat, amelyet május 5-én nyújtottak át Berlinben, a következő szavakkal végződött: „Jóllehet a lengyel kormány nem Varga József dr. műegyetemi tanár, a most kinevezett iparügyi államtitkár szerdán délelőtt letette a hivatali esküt Künder Antal kereskedelem- és iparügyi miniszter kezébe. Ezután Varga József dr. államtitkár az iparügyi minisztérium tanácstermében fogadta a minisztérium tisztviselőkarának tisztelgését. A terembe lépő államtitkárt a tisztviselői kar bensőséges meleg ünneplésben részesítette. A tisztviselői kar nevében Kádas Károly dr. miniszteri osztályfőnök üdvözölte az államtitkárt. Hangoztatta, hogy a tisztviselői kar a legnagyobb örömmel vette tudomásul államtitkárrá történt kinevezését. Varga József műegyetemi tanár hosz- szú időn át nevelte az ifjúságot keresztény nemzeti szellemben a gyakorlati pályákra, 1 és mint tudós tanárnak az ország határain | túl is jól csengő neve van. Biztosította az államtitkárt, hogy a legnagyobb készséggel és ragaszkodással fogják támogatni munkásságában. Varga József államtitkár meghatott hangon mondott köszönetét a meleg üdvözlő szavakért. A Műegyetemhez — mondotta — igen szoros szálak fűzik, oda is olyan váratlanul került, mint most az iparügyi minisztérium államtitkári székébe. A Műegyetemen csendes és kitartó munkával igyekezett hozzájárulni a mérnökfiatalság neveléséhez és gyakorlati szellemének kialakításához. Az iparügyi minisztérium tisztviselőkarának kiválóságáról — folytatta az államtitkár — sokszor volt alkalma meggyőződni. Ez a tudat erőt ad neki ahhoz, hogy azt a munkásságot, amelyet a Műegyetemen megkezdett, átültesse a gyakorlati életbe, amely most megváltozott annyiban, hogy igazi magyar életté akar C« ■ili... I Nélkülözhetetlen városi, községi és falusi közigazgatási hatóságok- I lüUPlPlf! ' nalc> vezetéknek, gyár- és ipartelepek légoltalmi vezetőinek, lég- I IjJ j uSuSII ■ oltalmi házparancsnokoknak a Légoltalmi kézikönyv 10 füzetben. Tartalma: 1. Légiháború és légvédelem. 2. Rombolóbomba és bombaoltalom. 3. Gyújtó- bomba és tűzrendészet. 4. Gázbomba és gázvédelem. 5. Az elsötétítés. 6. A jelzőszolgálat és riasztás. 7. A légoltalom szervezése. 8. Lakóház légoltalma. 9. A falu lég- oltalma. 10. Függelékek. Ara 4.— pengő. A „Légoltalmi utasítás” figyelembe vételével szerkesztette: Fapp 3. Ottó m. kir. azkv. százados, a MOVE Légoltalmi Szakosztályának vezetője. A m. kir. Országos Légvédelmi Parancsnokság — utasításai alapján átdolgozott — jelen müvet légoltalmi segédletnek minősítette és kiadását légoltalmi szempontból engedélyezte. Mindenkinek legsajátabb érdekében tudni kell, hogy légitámadás esetén hogyan védekezzen! Megrendeléseket utánvéttel, vagy az összeg előzetes beutalása ellenében forduló postával intézünk el. Ha ajánlott küldést kíván, 50 fillér beutalását is kérjük. Az utánvétele? küldés t”-'—' a könyvet. Fepd^nánd (Zeidler Testvérei«} nemzeti könyvkereskedése Budapest, IV., Kossuth Lajos-ulca 5. Telefon: 18*^7-30,18-74-00. Arra kell törekedni, hogy a magyar ipart tovább fejleszthessük Varga József, az új iparügyi államtitkár a magyar ipar nagy jelentőségéről
