Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-02 / 99. szám

2 TKMimaa 1939 MÁJUS 2, KEDD » rán mintegy százötvenen vettek részt. Német szokás szerint már az első tál étel után felállott Ribbentrop külügyminiszter, hogy elmondja pohárköszöntőjét: — Miniszterelnök Ur! — Öröm és megtiszteltetés számomra, hogy Nagyméltóságodat, nagyrabecsült hit­vesét, valamint a m. kir, külügyminiszter urat a legezivélyesebben üdvözölhessen a né­met birodalom fővárosában. A német nép. amely régi és hűséges barátságban érzi összetartozását a lovagias magyar nemzet­tel, meleg rokopszenwel fogadja önt. — A legutóbbi esztendők és a legújabb események még szilárdabban megalapozták régóta bevált barátságunkat, Különös elég­tétellel gondolok azoknak a területeknek visszacsatolá. sára, amelyeket minden jog ellenére elszakítottak volt Magyarországtól. E folyamat és Magyarországnak a komin- tern-elleni egyezményhez való csatlakozása révén új kötelékek szövődtek Németország* gal és a baráti hatalmakkal. A kölcsönös és rendíthetetlen bizalmon nyugvó együttmű­ködés a két nép érdekében egyre gyümöl­csözőbben fog alakulni ée a baráti Olasz­országgal való szoros összetartozásban min­dig a béke záloga lesz. •— Ebben a szellemben emelem pohara­mat a kormánvxó úr őfőméltósága egész­ségére, a magyar néip boldogságára és vi­rágzására, valamint szívesen látott vendé­geink egészségére! Teleki Pál gróf Teleki Pál gróf miniszterelnök a követ­kező pohárköszöntővel válaszolt: — Miniszter Ur! | — Mindenekelőtt legszívélyesebb köszö- netemet fejezem ki feleségem és Csáky gróf nevében is bensőséges szavaiért és azért az oly barátságos fogadásért, amely, ben német földön részünk volt, — Különös öröm számunkra, hogy láto­gatást tehetünk Berlinben és ezúton is kifejezést adhatunk annak a rokonszenvnek és nagyrabecsülés­nek, amellyel a magyar nép a nagy, hatalmas nép iránt viseltetik. Jlinden magyar ember számára élmény, ha a Német Birodalomba jöhet és megcso­dálhatja a nemzeti szocialista birodalom­nak és nagy Vezérének a kultúra, a szociá­lis jólét és a nemzeti erőkifejtés terén el­ért egyedülálló, bámulatraméltó teljesít­ményeit. — A népeink között fennálló, ősidőktől fogva meggyökeredzett barátság mindig irányító tényezője volt ezeréves államve­zetésünknek. A legújabb idők eseményei Magyarországnak a német nép iránt ér­zett ezt a mély barátságát az őszinte hála érzésében csak még jobban megerősítették, amikor a berlin—római tengelyben egye­sült barátainkkal való együttműködésben és az ő támogatásukkal visszanyertük régi országunknak oly területeit, amelyeknek változhatatlan lelki rokonsága a magyar néppel most is, húszévi idegen uralom után teljes mértékben beigazolódott. válaszbeszéde — A magyar kormánynak szilárd az el­határozása, hogy a tengelyhatalmakkal való bizalomtel­jes együvétartózás politikáját továbbra is folytassa és készséggel hajlandó együttműködni mindazokkal, akiket ugyanez a békés és barátságos szélién:,' tölt el. — Különösen köszönöm a kifejezésre juttatott rendíthetetlen bizalmat, amelyet ugyanilyen sziklaszilárd bizalommal vi- ezonzunk. — Ebben a szellemben emelem pohara­mat a Német Birodalom Vezérének és kancellárjának egészségére, a német nép nagyságára és boldogságára, valamint Nagyméltóságod és nagyrabecsült hitvese egészségére! A vacsora több mint egy óra hosszat tartott. Asztalbontás után a vendégek át­vonultak az Esplanade-szálló nagytermébe feketére. Különböző csoportokban feszte­len beszélgetés indult meg. Teleki Pál gróf miniszterelnök és Csáky István gróf külügyminiszter Ribbentrop külügyminiszterrel félre, vonult az egyik sarokba és hosszas eszmecserét folytatott. Éjfél már elmúlt, amikor Teleki Pál gróf miniszterelnök és felesége, valamint Csáky István gróf külügyminiszter elhagyta az Esplanade-szállót. A vendégek Igen nagy része azonban a hajnali órákig maradt vissza táncra és fesztelen beszélgetésre. Teleki és Csáky a május elsejei ünnepségeken Teleki Pál gróf miniszterelnök és Csáky István gróf külügyminiszter berlini hiva­talos látogatásának harmadik napján, má­jus 1-én részt vett a német nép nemzeti ünnepe alkalmából rendezett különböző állami ünnepségeken. A magyar államfér­fiakat és kiséretüket mindenütt megkülön­böztetett tiszteletben részesítették és a meghívott előkelőségek részére fenntartott díszhelyek első sorában helyezték el. A magyar miniszterelnök és külügymi­niszter reggel félkllenc óraikor részt vett a német ifjúság nagy ünnepélyén az olim­piai stadionban. Százharminckétezer né­met ifjú és leány vett részt az ünnepsé­gen. A magyar vendégek a Führer díszpáho­lyának az előkelőségek és a diplomáciai tagok számára fenntartott részének első sorában foglaltak helyet. Amikor Hitler vezér és birodalmi kancellár az ünnepsé­gek megkezdése előtt a díszpáholyban megjelent, a közönség tomboló lelkesedé­sének lecsillapulta után azonnal a magyar államférfiakhoz fordult és melegen üdvözölte őket. Az ünnepségek befejeztével Hitler kancel­lár ugyancsak meleg kézszorítással búcsú­zott el Teleki Pál gróf miniszterelnöktől és Csáky István gróf külügyminisztertől. Az ünnepségről egyébként lapunk más helyén számolunk be. A magyar államférfiak ezután megje­lentek a Lustgartenhen a május 1-i német nemzeti ünnep alkalmából rendezett nagy állami ünnepségen. A magyar államfér­fiak és kíséretük Sztójay Döme, valamint a magyar követség tagjainak kíséretében a régi múzeum lépcsőjén felállítod dísz­emelvénnyel szemben az első sorban fog­laltak helyet. A magyar államférfiakat és kíséretüket, ahol csak megjelentek, mindenütt nagy lelkesedéssel ünne­pelték. ( A magyar államférfiak délben szükkörü ebéden vettek részt az Adlon-szállóban, délután pedig megjelentek Frick belügy­miniszternek a magyar államférfiak tisz­teletére rendezett teáján. Magyar-nómet ujságiróehéű A magyar államférfiak berlini látoga­tása alkalmából a német fővárosban tar­tózkodó magyar újságírók tiszteletére va­sárnap délben Bömer dr. miniszteri taná­csos, a propagandaügyi minisztérium sajtó- osztályának vezetője és Schmidt titkos ta­nácsos, a külügyi hivatal sajtóosztályának főnöke ebédet adott a Kaiserhof-szállóban. Bömer dr., a propaganda ügyi miniszté­rium sajtóosztályának vezetője üdvözölte a magyar újságírókat és a magyar—német barátságra ürítette poharát. Magyar részről vitéz KolaSváry Borcsa Mi­hály miniszteri tanácsos, országgyűlési kép­viselő, a Függetlenség főszerkesztője vá­laszolt a magyar újságírók nevében. Köszö­netét mondott, hogy a német külügymi­niszter, illetőleg a propagandaügyi minisz­ter meghívásával lehetővé tette a magyar sajtó képviselőinek Berliniben való tartóz­kodását a magyar államférfiak látogatása idején. Hangoztatta, hogy a magyar sajtó képviselői mindig előharcosi voltak a hagyo­mányos német-magyar barátság elmélyíté­sének és meg lehet győződve arról, hogy ez a mostani berlini látogatásuk még jobban hozzájárul további ez irányban folytatandó munkájukhoz. A magyar és a német sajtó képviselői ebéd után még eokáig együtt maradtak ba­rátságos beszélgetés közben. UUein-Reviczky Antal követségi taná­csos, a külügyminisztérium sajtóosztályá­nak vezetője hétfőn délben ebédet adott a Bristol-szállóban a német sajtó, valamint a magyar sajtónak a magyar állmférfiak berlini látogatása alkalmából a német fő­városban tartózkodó tagjai tiszteletére. Ebéd közben Uüein.Reviczky Antal kö­vetségi tanácsos meleg szavakkal üdvö­zölte a német sajtó képviselőit. Német részről FritzsCie miniszteri tanácsos,, a biordalmi sajtófőnök helyettese mondott köszönetét. fi Ebéd után a nénet sajtó képviselői és a magyar sajtónak Berlinben tartózkodó képviselői még sokáig együttmaradtak ba* rátságos beszélgetés közepette, HITLER: A másik világ minden kísérlete el fog bukni a német egységen Berlin, május 1. Hitler vezér és kancel­lár a berlini OZj/mpta-stadionban a német ifjúsághoz beszédet intézett. Hitler többi között a következőket mondta: — Ami az utolsó hat évben történt, az nem véletlen műve. Ma egy mindenki által megbecsült néphez tartoztok és ezt kizáró­lag annak a munkának köszönhetitek, amelyet népünk végzett ebben az ország­ban. A belső ellentétek és az osztályharcok tették csak lehetővé az ellenségnek, hogy győzedelmeskedjék Németország felett és hogy őt a mélységbe rántsa. Tizenötévi küzdelem után a horogkereszt az új biro­dalom elismert zászlaja és a német nép feltámadásának jelképe lett. — A jövőben a német nemzet azt a ha­talmat fogja képviselni, amely ismételten és állandóan a fiatalságból in.dul ki. Soha nem leszünk többek, mint amennyit a fia­talság ér. Ezért elvárom tőletek, hogy egykor megbízható és derék német embe­rek és hűséges német asszonyok legyetek. Ne hallgassatok azokra a hazug és meg­tévesztő szavakra, amelyekkel egy másik világ a talpraállt népeket meg akarja mérgezni és így igyekszik azokat széttörni és megsemmisíteni. — Nekünk és a hozzánk hasonló fiatal népeknek ezeket az életjogokat, amelyről elődeink egykor könnyelműen lemondtak, fáradságos munkával vissza kell szerez­nünk és egyszer talán meg is védelmeznünk. És mindenekelőtt éppen ebben számítok rátok fiatal németekre, abban, hogy ha egy- szer elérkezik az óra, amidőn az a tőlünk idegen világ a német szabadságot megtár maija, akkor erre ez a német fiatalság millió torokból felharsanó tiltaJtozó kiáltás­sal válaszol. Végérvényesen eltűnt a re­mény a belső német ezétforgácsolódásra. A nemzeti szocialista nevelés kemény iskolája végül is elérte, hogy kialakuljon az egysé­ges német nép. í — Csak fenyegessen és lármázzon to- vábbra is az a bizonyos másik világ, ugyiá el fog bukni azon, amin minden kísérlete eddig meghiúsult: a német egységen. Le­zártam azt az időt, amelyben az élő nem­zedék fiatalságának szégyenkeznie kellett. Büszkék lehettek azokra az emberekre, akik ma Németországot vezetik és én is éppen ilyen büszke akarok lenni rátok, akik Né­metország jövőjét jelentitek. A mai napom hitet teszünk népünk és az ezeréves Nagy- német Birodalom mellett. Ezután Baldur von Schirach birodalmi ifjúsági vezető és Göbbeis miniszter inté­zett beszédet az ifjúságihoz. Göbbeis kije­lentette a többi között: — Azok az államok, amelyek! Európa fiatalságát képviselik, a jövőben is íenm fognak maradni. Mit fog csinálni végül is a demokrácia, ha egy nemzeti _ szocialista fiatalság lép fel ellene? Mi fiatalok va­gyunk és ifjúságunk erejéből akarjuk a német jövőt felépíteni. Göbbeis a német nép erejéről és a szellem szabadságáról Berlin, május 1. Göbbeis dr. birodalmi miniszter a birodalmi kultúrkamara ülésén tartott beszédében többek között ezeket mondotta: — A német nép ez évben erős nemzet­közi feszültségek között üli meg május elsejei nemzeti ünnepét. Maga a nép tel­jesen immunis attól a nemzetközi uszítás­tól és háborús hisztériától, amelyet a lon- loni, párizsi és newyorki hazug sajtó rendszeresen folytat és űz. A német nép saját erejében biztos és szilárd. Tudja, hogy elegendő hatalmi eszköz áll rendelke­zésére, hogy becsületét és nemzeti létét minden esetben megvédelmezze. A hatalom­ban is kifejezésre juthat egy nép kultú­rája, mert a hatalom a valódi és tartós béke előfeltétele. A békét azonban a nép­nek csák az a belső szilárdság adja meg, amelyet ereje kölcsönöz arra, hogy ne csak védelmezze a kultúrát, hanem kultúrát is teremtsen. — A nemzeti szocialista Németország­ban nem kelt semmiféle benyomást a demo­kráciának az az állitása sem, hogy a tekintélyállamokban a szellem szabadságát elnyomják. A szellem szabadsága a tekin­télyállamokban valóban odáig terjed, amíg nem ütközik nemzeti érdekekbe. Ha ezt a szabadságot a demokráciában ennél a pont­nál nem is korlátozzák, korlátozzák ott, ahol ellentétben áll a tőkés érdekekkel. — A nemzeti szocializmus megvalósí­totta azt a csodát, hogy ez évszázad tech­nikai vívmányait, amelyek a modern em­bert teljesen maguk alá kezdték rendelni, új lélekkel töltse el és átitassa nemcsak a célszerűség, hanem az esztétikai szépség szellemével is. Hitler éles beszéde a háborús uszífók hazugsághadjáratáról A Lustgartenben a nemzeti ünnepnap alkalmából tartott tömeggyűlésen Hitler kancellár, mint minden évben, most is beszédet mondott. Emlékeztetett arra, hogy valamikor Né­metországban is a tavasz ünnepe az osz­tályharc napja volt. Május elsejét a nem­zeti szocializmus tette ismét a német ta­vasz. a német népközösség ünnepévé. Ki­fejtette azután, hogy Németországban nagy forradalom ment végbe. Hitler vezér és birodalmi kancellár ez­után leszámolt az akadékoskodókkal és a szabadság kérdésével foglalkozott, amely­nek az egyes szempontjából a népközös­ség érdekében határt kell vetni, mert akkor a népszabadság lép az egyén sza­badságának helyére. Ezzel_ a német élettér biztosítása mint fontos és hatalmas pa­rancs áll előttünk. — Nem szükséges hangsúlyoznom — folytatta Hitler, — hogy szeretem a békét. Tudom, hogy bizonyos nemzetközi sajtó nap- rói-napra hazudik, háborúra uszít s gyanú­sít és rágalmaz minket. Ez engem nem aka­dályoz, mert ismerem ezeket a kreatúrákat, részben innen ismerem. Természete«, hogy ezek az emberek most megerősítik felfogá­sukat és hitvallásúikat, ami annyit jelent, hogy minden eszközzel uszítanak Németor­szág ellen, — Én is fegyverkezem minden eszköz­zel, de itt eigy különbség van. Én szeretem a békét s ez talán legjobban munkásságom­ból tűnik ki. Az uszítok azonban nem akarják a bé­két, mert semmit sem teremtenek és sem­mit sem dolgoznak a béke érdekében. Egyetlen tevékenységük csak: megélni az uszításból és az élet miatt uszítani. — Az általunk ismert nemzetközi lapok mindent akarnak tudni, egyet azonban nem tudtak, nevezetesen, hogy hatalomra kerülök, hatalmon maradok és Németor­szágot szabaddá teszem. Nincs semmi, amit az újságírás kreatúráinak ez a fajtája ne tudna. Ha azután állításaikat meghazud­tolják, azonnal új feltevéssel állanak elő; — ez régi zsidó fogás. Ezek az emberek hólabda-rendszer sze­rint hazudnak tovább. Ezidőszerint a leg­utóbbi hazugság az, hogy az a 20.000 né­met, akinek annakidején Marokkóban kel­lett volna partraszállania, most Libériában szállt partra. Ezek a háborús uszítok azok, akik megkísérlik, hogy a népeket ismét pusztulásba hajszolják bele. Meg fogják érteni, ha nem bízom magamat oly embe­rek nyilatkozataira vagy biztosítékaira, akik maguk is e háborús uszítás szolgála­tában állanak, hanem kizárólag német né­pemre bízom magamat. A Führer után Göbbeis és Ley biro« dalmi miniszterek mondtak beszédet,

Next

/
Thumbnails
Contents