Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-02 / 99. szám

1939 MÁJUS 2, KEDD TEHHDÖa vMmVarhiriiae 3 Hóman Bálint kultuszminiszter a magyarság dunamedencei békepolitikájáról Székesfehérvár, május 1. H&tium Bálint Vallás- és közoktatásügyi miniszter vasár­nap délelőtt tartotta nagy érdeklődéssel várt beszámoló beszédét Székesfehérvárt a Szent István-teremben. A gyűlést a Hiszek­egy eléneklése után Kaltenecker Viktor fel­sőházi tag, a Magyar Élet Pártja helyi el­nöke nyitotta meg. Hóman Bálint miniszter beszéde elején kijelentette, hogy most, mikor képviselői megbízatásának ideje másodízben is lejáró­ban van, számot kíván adni a kormányzati •politikának eredményeiről. — Ez a politika — folytatta — a nem­zeti öncéluság, a keresztény erkölcsileg és a magyar fajvédelem gondolatán épül. Ez a politika tudatosan áll szembe minden kí­sérlettel, mely idegen érdekek szolgálatá­ban, osztályok, hivatáskörök, felekezetek és nemzetiségek, városok és falvak, előkelő és alacsony származású, törzsökös és asszimi­lált magyarok közé éket verve viszavonást, bomlást, disszimilációt igyekszik előidézni. — Viszont másfelől megértéssel karolja fel a magyar fajba be nem olvadt, de avval régóta együttélő államhű és keresztény szel­lemű nemzetiségek népi nyelvének és kul­túrájának megóvására irányuló törekvést. i — Ez a politika a korszerű haladás ügyét szolgálja, a nép és nemzet érdeké­ben álló reformok megvalósítására törek­szik, de mindezt a magyar élet útján járva, a magyar alkotmány szellemében kívánja megvalósítani. Ez a politika az ősi magyar hagyományokhoz híven nem zárkózik el idegen eszmék és törekvések befogadásától, ha azt a nemzet érdekében állónak tartja. — A ■’ politikánk nyílegyenesem halad továbbá atom az úton, amelyet Szegeden Horthy Miklós, a mi nagy vezérünk (Lel­kes éljenzés és taps.) és az ő akkori munkatársai —- kötük Gömbös Gyula és | Teleki Pál (Éljenzés.) jelöltek ki s amely üt meggyőződésünk szerint a magyar fel­támadás felé vezet. (Helyeslés és taps.) Hóman Bálint ezután ismertette a hét ,év előtti Magyarország helyzetét külpoliti-' kai, katonai és pénzügyi téren. — A gazdasági helyzetet súlyosbították a gazdasági életben régóta megoldásra ,váró problémák: a vagyonmegosztás arány­talansága, a nem régen végrehajtott föld­reform hibái és fogyatékossága, a kartel­gazdálkodás túltengése, a magyar közép- osztály újabb vagyoni összeomlása, a zsi­dók gazdasági hatalmának mértéktelen megnövekedése. — Ebben a kóros csíráktól fertőzött légkörben az állami és társadalmi élet egész területén és minden ágazatában romboló válság sodrában hányódó magyar társadalom minden rétege fellélegzett, mi­kor a legnehezebb időben hősiesen helyt­álló és önfeláldozó munkát végző Károlyi Gyula kormányát Gömbös Gyula kormánya váltotta fel és dinamikus erővel fogott a legyőzhetetlennek vélt bajok orvoslásához, a legsúlyosabb politikai és gazdasági prob­lémák megoldásához. Elmondta Hóman Bálint, hogy erre az időre esik az új rendszerek, új formák, az új világ kialakulása. A párizskörnyéki békediktátumok Európája megbukott. Szétesett és megsemmisült a párizsi úgy­nevezett békemű legjellegzetesebb alkotása: Cseh-Szlovákia és vele szűnt meg a kis- antant államainak a mi biztonságunkat fe­nyegető hatalmi csoportja. — A kormányzatnak első kötelessége volt azoknak a korlátoknak ledöntése, me­lyek a belső erők koncentrálásának és fo­kozásának, a Gömbös Gyula által tíz év előtt megindított hadseregfejlesztés gyor­sabb ütemű folytatásának útjában álltak. Meg kellett szüntetnie s meg is szüntette a pénzügyi ellenőrzés és a fegyverkezési korlátozás ránk kényszerített rendszerét. — Alig öt esztendeje annak, hogy Géni­ben utolsó kísérlet történt a trianoni meg­kötöttség rendszerének kimélyítésére, Csonkamagyarország teljes gúzsbaköté­sére és elszigetelésére. Ma teljes birtoká­ban vagyunk katonai szuverénitásunknák és cselekvőképességünk s a revízió felé ve­zető út első szakaszán is túl vagyunk. (Lelkes éljenzés és taps.) Az eredmény kivívásában a főrészes kitünően megszervezett, harcrakész, — A Kárpátmedencében lakó népeket természeti és töi-téneti törvények hatal­mas ereje kényszeríti békés együttélésre gyors mozgású honvédségünk, de igen nagy segítségünkre volt a baráti ha­talmak alig meghálálható megértése és támogatása (éljenzés és taps) — s ez a magyar külpolitika irányítóinak ér­deme. — Külügyi kormányzatunk dclibábos tervezgetések, kalandos elképzelések, ir­reális kisérletezések helyett a béke őszinte munkálásávál és történeti értékű barátsá­gok kiépítésével igyekezett a nemzet biz­tonságos életének biztosítékát megszerezni s a békés revíziót előkészíteni. A revízió útján — A békének kívánunk állandó biztosí­tékot szerezni akkor is, amikor jogaink elismerését kívánjuk s a sérelmek és igaz­ságtalanságok jóvátételének békés előké­szítésén munkálkodunk. — A magunk erejének teljes latbaveté- sével és nemzetünk nagy barátainak, az olasz és német nép hatalmas vezéreinek támogatásával indultunk el múlt év őszén a revízió útján. A trianoni békében az ú. n. csehszlovák államhoz csatolt magyar­lakta területek és Kárpátalja birtokba­vételével félév alatt területe 25%-ával gyarapodott csonka hazánk, 24.000 négyzetkilométer kiterjedésű ősi magyar föld és több mint 1,600.000 lélek került vissza az anyaországhoz. Körülbelül másfélszer ekkora terület pedig önálló szlovák államként szakadt ki az egykori csehszlovák állam területéből. Német­ország az osztrák tartományok bekebele­zésével és a cseh-morva protektorátus lé­tesítésével érvényt szerzett a német biro­dalom történeti jogainak s ugyanakkor a magyar hatalom is eljutott a Keleti Kár­pátokig, a közös lengyel-magyar határig. és együttműködésre. Életük egymástól el­szigetelt kis népközösségek, avagy külső hatalmi alakulatok keretében — a törté­A magyarság: nem törekszik kisebb nemzetek elnyomására LLOYD lobogó alatt SPANYOLORSZÁGBA a STEUBEN gőzössel Kérjen részletes ismertetőt a JORDDEUTSCHER LLOYD BREMER magyarországi vezérképviselete Kft-től Budapest. V., Vörösmarty-tér 1. Telefon: *186—800 net tanúsága szerint — csak örökös küsz­ködés és szenvedés, nyugtalanság és küz­delem, anyagi pusztulás és szellemi ha­nyatlás lehet. A békés együttélés és együttműködés viszont szükségképpen va­lamennyiük megerősítésére, anyagi és szellemi gyarapodására, nyugalomra és belső békére vezet. Ebben a konstrukció­ban a magyarságnak központi elhelyezke­dése vezető szerepet biztosított a múltban és biztosít a jövőre is, mert ezen a ter­mészettől egységes, de kisebb zárt táj­egységekre tagolódó és ezért vegyes nem­zetiségű területen csak a központban el­helyezkedett és számbeli túlsói;'"n levő nép — s ez a magyar — tarthat fenn tar­tósan államot. A jövő tehát éppúgy, miként a múlt, a történeti jog és a nemzetiségi ön­kormányzat elvét bölcsen összeegyez­tető szentistváni államkoncepció fele mutat. Magyarország megerősödése nemcsak a magyarságnak, hanem a vele századokon át államközösségben élt nemzetiségeknek és — hangsúlyozom — a -szomszédos és barátságos nyugati hatalmaknak is emi­A magyar államférfiak Berlinben Gróf Teleki Pál miniszterelnök és Csákjr István gróf külügyminiszter az új kancellári palota udvarán ellépnek a tiszteletükre kivezényelt SS. testőrdíszszázad arcvonala előtt

Next

/
Thumbnails
Contents