Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)
1939-04-09 / 81. szám
1939 ÁPRILIS 9. VASÁRNAP TUimea -MnsAxR:HBtME 11 Magyarország a Három Német Birodalom (G. J. L.) Ha a következőkben megkíséreljük Magyarország és a néme birodalom ezeréves politikai kapcsolatait az európai állam- rendszer keretén belül vizsgálódásunk tárgyává teni, a fősúlyt csak a nagy összefüggésdere helyezhetjük. A nagy politikai vezér- gondolatoknak és ezek folytatását „más esz- közöikkel” képező sorsdöntő háborúknak szerves fejlődési vonala áll az előtérben. Az Első Birodalom jő'.íal a magyar honfoglalás előtt létesült. A néipvándorlási mozgalmak megállapodása után N^igy Károly (800—814) megújítja a római (Császárságot azzal, hogy hatalmas országát (tudatosan az elbukott Róma folytatójának jelenti ki. Birodalma óriási kiterjedésű volt. Minden, ami Északspanyolország és az Odera— Tisza (?)—Száva (?)—Drina vonala között feküdt, kereken 1.586 négyzetkilométer ISIS millió lakossal, őt uralta. Halálakor három fia között oszlott meg az atyai örökség. A keleti frankok birodalmát, a mai Németország nyugati és délnyugati részét, Német Lajos örökölte. Utódaik közül egyiknek sem sikerült újból e birodalmat felállítani. „Franciaország” és Burgundia külön utakra tért. így csak a 911-i sikertelen egyesítési kísérlet után beszélhetünk „Német Birodalomról’'! De ez még nem volt a szoros értelemben vett Első Birodalom. Amint Nagy Sándor halálával szétesett# országa, úgy Nagy Károly kimagasló személyiségének letűnésével ez a fönt rajzolt állam csupán előkészület lehetett az Első Birodalom eljövetelére. A Károlingok kihalása után — jelentőségük körülbelül az Árpádháziakkal mérhető össze — a törzsek önérdekü és összeférhetetlen politikája végpusztúlással fenyegette az örökséget. A háttérbe szorult királyi tekintélyt I. Konrád kísérelte helyreállítani. Sok eredménye azonban nem volt. Nagy ellenfele és utóda I. Henrik vetett csak végett e belső küzdelmeknek. A szászok törzséből származó uralkodó így lett a német nép első birodalmának megalapítójává (919—936). Nagy hadvezér volt, ki Lotaringiát és a fél Itáliát szorosan bekapcsolta birodalmába, Csehországot 929-ben elfoglalta és hatalmas telepítési munkálatokat indított el északkeleten. De ebbeli terve nyugodt keresztülvitelében a magyarok háborgatták. Ezért 933-ig adót fizetett nekik és csak kellő felkészülés után szállt Agostánál velük sikra. Birodalomalapítási érdemei azonban — Szent Istvánéhoz hasonlóan — a törzsi különállóság legyőzésében rejlett. Az együvétartozó szélesebb körű vérközösség gondolatát, a „népiség” eszméjét vezette győzelemre. Igazi nép-birodalmat alapított! így a mai politika egyik követelménye, az „Egy nép, egy vezér, egy birodalomban” — jelszava tőle származhatna. Az Első Birodalmat igazi népi volta jellemzi a Máso- dikal szemben, de ebben egyezik a Harmadikkal. f Tudvalevőleg a történettudományban nem vert gyökeret a német birodalmak fönti elnevezése. Első Henrik utóda Nagy Ottó (936— 973) Rómában császárrá koronáztatja magát. Ezzel római császár lett és országát (később) „Német nemzető szent római birodalomn ak" (Heiliges Römisches Reich deutscher (----) Nation) nevezték el. Ez az Első Birodalom, címe szerint, igen hosszú életű volt. Egészen II. Ferenc lemondatásáig, 1806-ig állott fenn. Valóságban azonban Nagy Ottó unokájában már elhalványult a „népi” eszme. III. Ottó már teljesen olasznak tekinti magát, a birodalom ügyeit elhanyagolja és „római” politikát folytat. Két jellemző eseményt idéztünk GÖDÖLLŐN a gimnázium, vasúti és villamosvégállomás kő. zelében igen kedvező fizetési feltételek mellett eladó egy ötszobás, teljes komfortos ház, külön házmesterház, egy hold telek, gyümölcsös. Egészséges, csendes hely, alkalmi vétel. — érdeklődés délután 3—4 között 11—2ő—26 telefonon, vagy Budapest V., Fáik Miksa-u. IS., III. em. U. ajtó alatt. fel a mondottakkal. Az egyik az, hogy teutón néptörzsek felső vonzódásbői vándoroltak mindig délnek, ahol nagyon hamar kivetkőztek népi és fajbeli mivoltukból. A második pedig az, hogy a német „néptalaj és élettér” közbenső európai elhelyezkedéséből kifolyólag — hosszú évszázadokon át! — Olaszország felé találta meg a „természetes” folytatását (a földközi tenger kereskedelmi jelentősége az akkori századokban!!). így tekintve a történelem földrajzi, geopolitikai oldalát, könnyen felfedezhetjük a mai tengely-politika mélyebb gyökereit is! Harmadik Ottó után következő német- római császár: Szent István sógora, II. Hen rik volt. Magyarország tehát az Első Birodalom virágkora után öltött csak testet, Tudjuk azt is, hogy az újból kifejlődő törzsi ellentéteket használták ki eleink zsákmányszerző portyázásaikra. Hamar fordult s kocka. A szent király halálával az utódlás problémája nagy veszélybe hozta a hazát. Pétert, a hü keresztényt, de idegen származásút sehol sem látták szívesen; elkergették, ő azonban egyenesen III. Henrikhez (1039— 56) a frank császárhoz fordult segítségért. Henrik rendezett viszonyokat teremtett országában és szívesen látta volna hatalma növekedését. Hadaival Magyarországba tör 1044/46 között és így Pétert az egész ország hűbéresuránaik kénytelen elismerni. Itt meg kell azonban jegyeznünk, hogy a fog rimák korok szerint különböző tartalommal telnek, mást-mást jelentenek. Abban az időben a hűbéri viszonyt időleges politikai kapcsolatnak tekintették, amiben lealázót nem láttak. A „birodalmi gondolat” szerint a ve zérállam maga köré gyűjti a kisebb államok „követő” seregét. Mindenesetre jobbnak tartották őseink ily hűbéresviszony nélkül élni — melynek ■ formáját a mai Szlovákia felejti védnökség képezi — és a magyar nép emiatt Pétert újból elűzte, ki életével lakolt politikai rövidlátása miatt. \ , A magyar és német birodalom politikai kapcsolatai azóta változóan szívélyesek vagy többé-fcevésbé feszültek. Nem egyszer húzódtak sötét felhők a nyugati magyar égre. A tatárjárás idején pl. bajor feljegyzés szerint: „Magyarországot ebben az évben háromszáz* ötvenévi fennállása után a tatárok megsemmisítették”. Ez volt a Nyugat akkori közvéleménye a dunamedencei államról, melyet II. Frigyes császár akart hódító céljaira felhasználni. A legsúlyosabb helyzetben támadta meg Frigyes a vele szövetségben l'évő IV. Béla királyt, hogy hűbéresévé tehesse. Szerencsére azonban csupán a nyugati végek kerültek ideiglenes megszállás alá. A következő korszakokban az ország integritását kevésbé területi mint inkább családpolitikai (házasság) események veszélyeztették. Elha- nyatlott nemzeti öntudatunknak köszönhető, hogy Mohács legválságosabb napjaiban a haza Habsburg-kézre is került. Ez idő óta, 1526-tól 1918-ig, szoros politikai kapcsolatban állt Magyarország az Első, illetőleg a Második Birodalommal. Igaz, hogy Mohácstól 1918-ig magyar független külpolitikáról beszélni nem lehet, de a még említendő Bismarck—Andrássy-féle elgondolás messzemenő megegyezést jelez a két birodalom külpolitikai elgondolásánál. Párhuzamosan a középkori német császárság hanyatlásával emelkedik a Habsburgok családi hatalma. Hisz országukban, amikor „Németország” 355 állami alakulatra forgácsol ódofct szét, úgy mondták: „a nap sohasem áldozott le”! A Habsburg katolikus-német hatalom geopolitikai súlypontja ekkor délen, a Dunán, Becsben feküdt. Figyelemreméltó e súlypont vándorlása észak felé a következő évszázadok során. Brandenburg tartományból 1750 körül Nagy Frigyes tekintélyes pyotestáms-német hatalma fejlődött ki. Itt kgédáídik a Második Birodalom színjátékán; Perzsa békésszentandrási szőnyeget legirmgi (övök. KEEINf ö felvonása. ráfizetéssel cserélek arperftáM.' Milden másfajta tbb árban veszel. Meghívásra Budapest Hbssutl. Lajos- Szőnyegüzlet, A modem expanzív külpolitikát folytató államot ekkor még csak Franciaország képviselte, ősi ellenségét a Habsburgokban látta, kik Spanyolországból és a Raj napin nem-öl veszélyeztették a „legkeresztényebb királyt. Ez a helyzet szülte a hírhedt é9 azóta állandóan- alkalmazott bekerítési politikát Franciaország a Bécs alatt táborozó török hadsereggel szövetkezett és még biztatta is a pogányt, hogy mindenképpen semmisítse meg a közös ellenséget. Eközben ő maga nyugodtan tört be ellenséges területre. Később, a megváltozott helyzetnek megfelelően a két német államot uszította egymás ellen, így történhetett, hogy Poroszország örömmel figyelte déli vetélytársának bukását a napóleoni hadjáratok idejében. Amikor azután 1806-ban a Rajnai szövetség-: t. i. „Németországnak” a franciákhoz csatlakozó fejedelmei kilépnek a német államszövetségből és francia protektorátussá nyilváníttatnak, — Napoleon parancsára II. Ferencnek le kell mondania a római császárság címéről. Napoleon bukása után Poroszország a legerősebb német hatalommá növekedett. A többi német állammal azonban csak egész laza összeköttetést tartott fenn, mert végső leszámolásra készült Béccsel. A feszültség a schlezvig-liolsteini kérdés .miatt robbant ki. Döntő ütközetre került sor Königgratznél (1866). Ausztria elbukott és a császár és király „megérett gyümölcsként” fogadta el a magyar kiegyezési követeléseket. — Berlin sikerrel hadakozott 1870 végén a nyugati szomszéddal. Visszanyerte Elzász-Lothariu- giát és az 5 milliárdos hadisarcból újjáépítette iparát és tengeri flottáját. Bismarck, a vas-kancellár elképzelései megvalósultak. Ver- sailleben 1871 január 18-án kihirdették a Második Birodalom megalakulását. Ez a birodalom 1918 novemberéig állott fenn. Második Vilmos kényszerű lemondása után a köztársaság züllött pártpolitikájában találta sírját ez az „Istenen kívül senkitől sem félő” állam. Magyarországnak szívélyes és szoros kapcsolatai voltak a Második Birodalommal. Az osztrák-magyar monarchia külügyminiszterének. Andrássy Gyula grófnak nagyvonalú koncepciója megértésre talált a vaskancellárnál. Andrássy elgondolása az volt, hogy mindazokkal az államokkal, melyeknek nemzetiségei a monarchia területén nagyobb számban éltek, szövetségre kell lépni. Ezzel eltűnt volna az irredentizmus méregfoga. A II. Birodalom külpolitikai irányvonala, úgy ahogy azt Bismarck rajzolta meg, egyezett Andrássy elgondolásával. A nem régen megnagyobbodott Németország status quo-párti volt. „Revanche félelmei” Franciaország teljes elszigetelését eredményézték. Bismarck a három császári szövetségben (német, orosz, osztrák-magyar) és az orosz viszontbiztosítási szerződésben erős „blokk”-ba szervezte Ke&ML zseblámpa-séfem anódtelep Gyárijainál* ép^Tá-sa el^rngyár R. áHester-íft(^_£6. Viszonfeladplí készére nagy raktárt és namonté friss Árut eredeti gyári áron BMKÉN^áNDORmüszakí Iroda KASSA, Kovács-utca 6. Tel.: 34—94. leteurópát. Angliához és Olaszországhoz itt a francia ellentét miatt — baráti kapcsolatok fűzték. Franciaország tényleg elszigetelt maradt. Ez a rendszer azonban II. Vilmos császár egész világra szóló külpolitikai tervei következtében veszítette el egyensúlyát. Anglia tengeri egyeduralmát veszélyeztetve látta a mindjobban megnövekedett német hadiflotta által. Könyörtelenül hajtja végre azt a bekerítési politikáját, melynek segítségével végül is sikerült a központi hatalmakat térdre szorítani. Ebben a korszakban- is vállvetve láttuk a magyar katonát a német mellett menetelni és egy ellenség ellen harcolni — az összeomlásig. A Második Birodalom bukása és a Harmadik újjáébredése szoros történelmi és genetikai összefüggésben áll. Az igazságtalan és emberi jogot és becsületet egyaránt sértő békediktátumok a nyOiC- vanmilliós német nép körében oly erkölcsi ellenhatást váltott ki, hogy annak egy, az idők zűrzavarából az egykori dicsőséghez és hatalomhoz vezető megtestesülje támadt. Hitler úgy járt el, mint nagy elődjei. Először a belső egyenetlenséget, szertehuzást szüntette meg és helyreállítota Németország megsértett becsületét. Pártja győzelemről győzelemre haladva alkotmányos úton veszi kezébe a birodalmi kormányt. 1933 januárjában majd Hitler vezérnek kancellárrá való emelésével poraiból feltámad szemeink előtt a Harmadik Birodalom ' ■ -- s Közben Mussoliniban nagy és- felmérhdftt- lenül értékes munkatársat talált. Mussolininak köszönhető ugyanis, hogy meglazult * háborúutáni „paix franeaise” merev rendszere. Az európai reviziónizmus kísérletét az ő kezdeményezésére összehívott négyhatalmi rendszerben láthatjuk. Magyarország is ereje szerint mindig Németország pártján állott a genfi fórum előtt. A birtokló hatalmak azonban kitartottak halálos merevségük mellett. Miután sem Rómát, sem Berlint nem hallgatták meg Párizsban és keleti fiókjaiban, e két új arcú hatalom tengellyé edződött. Magyar- országot megint ott látjuk mellettük. Az eredetileg roma—bécs—budapesti háromszögből — a római jegyzőkönyveket aláíró államok! -- egy egyenés lett, melyhez a kommunistaellenes szövetség aláírásával Magyarország is csatlakozott. így szerencsésen Magyarország javára is átrajzolták Európa térképét. És előre tudja mindenki, hogy Magyarország helye hol leend, ha a bekerítési politika háborúvá fajulna el. Visszapillantunk: az Első Birodalommal szemben egy független, önálló Magyarország állott; a Második Birodalom idején Ossz* monarchikus érdekek előtt kellett meghajolnunk; ma megint csak a magyar érdek áll az előtérben! Ámbár ezeréves határunk egyrészét a Harmadik Birodalommal való együttműködés eredményeképpen hajthattuk uralmunk alá, e gyarapodás serkentő hatásánál fogva módunkban lesz önerőnkből régi hazánkat teljesen visszaszerezni és ilyképpen hagyományos kapcsolatainkat a Harmadik Birodalommal úgy folytatni, ahogy azt legnagyobb királyaink a haza érdekében legjobbnak láttak. HS» Letartóztatták a magyarság a Hlinka-gárdisták Nyitra, április 8. Az utóbbi napokban a Hlinka-gárdisták egyre erőteljesebben lépnek fel a nyitravölgyi magyarok ellen. Nagypéntek hajnalán több magyart le is tartóztattak. Elsőnek Szmida Kálmánt, a 75 éves nyitrai pre’átust hurcolták el lakásáról, majd utána Rolfesz Bernátot, az Egyesült Magyar Párt nyitrai alpolgármesterét és Gyürky Ákosné dr.-nét, a: Egyesült Magyar Párt vezetőemberének fe leségét tartóztatták le. A Hlinka-gárdisták nak ez az újabbi politikai hajszája, amelj semmiben gém tér él a benesi módszerek tői, mélvségesen feháborítetta a nyitrai és vidéki magyarságot.
