Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-09 / 81. szám

2 TTIŰJIDElíI 193ft ÁPRILIS 9. VASÁRNAP i olasz szövetségi politika ellen is. Az olasz­aiban egyezményben éppen ezért olyan szakaszt is felvettek, amely szerint ilyen veszélyek esetén olasz csapatok partra­szállását kérik. Az albánok ma is, — írja a Piccolo — mint a történelem során any- nyiszor, Olaszországra tekintenek, mint természetes védnökükre. Valamennyi lap kiemeli, hogy Gayda a Giomale d’Itália „Természetes I tény” című vezércikkében a következőket Írja: — Kelet-Európábán fontos események játszódnak le. Olaszország a király kor­mányzásával elégedetlen hazafiak felhívá­sára és a sötét bandák által megtámadott olasz állampolgárok élet- és vagyonbizton­ságának védelmére csapatokat szállított partra Albániában, amelyek gyors menet­ben vonulnak előre az ország legfontosabb pontjai felé. Az események — bár gyor­san érlelődtek meg — nem jöttek egész váratlanul.'Zógr király és a körülötte lévő politikusokból álló kis csoport és az olasz kormány, valamint az olasz állampolgá­rok közötti kapcsolatok már egy idő óta nem feleltek meg az Olaszország és Al­bánia közötti békés együttműködés szel- ' -mének. Olaszországnak rendkívüli gazdasági érdekei vannak Albániában. Rámutatnak .arra, hogy nagygsszegií olasz tőkék vannak érdekelve az albán gazda­sági életben és Olaszország úgy gazdasági, mint kulturális téren úttörő munkát vég­zett ebben az országban. Albánia gazda­sági boldogulását kizárólag Olaszország­nak köszönheti. az albán népet, Olaszország tisztelet­ben tartja az albán nép érdekeit és nemzeti szokásait. És az albán népnek nyújtandó szélesebb- körű anyagi és erkölcsi támogatással meg­indítja ezt a népet a haladás útján. Kiáltvány az albánokhoz Az olasz csapatok partraszállása előtt az olasz repülőgépek százezernyi röpcé­dulát dobtak le egész Albánia területe felett a következő tartalommal: — Albániaiak! Azok az olasz csapatok, amelyek ma a Ti területeken partaszáll- nak, olyan nép csapatai, amely évszáza­dokon át mindig a Ti barátotok volt és ezt be is bizonyította Nektek. Ne tanúsítsatok felesleges ellenállást, amelyet levernénk. Ne hallgassatok kormányotokra, amely nyomorúságba dönt Titeket és most is ki akar tenni a felesleges vér­ontásnak. őfelsége a király és császár csapatainak módjában van ittmaradni és itt is fogunk maradni addig, ameddig a rend , az igazságosság és a béke helyre- állítása végett szükséges lesz. Csekély az olasz veszteség Az olasz csapatok a pénteki partraszállás alkalmából történt összetűzéseknél a követ, kező veszteségeket szenvedték: Durazzóban elesett 8 tengerész és 3 gyalogos, megse­besült 34 tengerész és 9 gyalogos. Santa- quarantánál elesett 4 tengerész, megsebe­sült" 1.0. Róma nagy lelkesedéssel fogadta a tira­nai bevonulás hírét, amelyet a lapok kü­lönkiadásban közöltek a lakossággal. A vá­ros minden részéből nagy tömegek kereked­tek fel és a Piazza■ Venezia felé vonultak, ahol nagy tüntetés várható. Az olasz csapatok be vonultak a fővárosba Zog király különös szerepe A Stefani-Iroda reggel kiadott jelentése szerint az albán fővárosban egy csendőr­tisztekből álló bizottságnak, amelynek élén Stamati ezredes áll, az éjszaka folyamán sikerült helyreállítania a rendet. Erre nagy szükség volt, mert a börtönökből kiszaba­dult csőcselék garázdálkodása a városban igen veszélyes méreteket öltött. A csőcselék kifosztotta a királyi palotát és a herceg­nők palotáját. Veszélyes helyzet támadt az olasz követség körül is. A csendőrség Stamati ezrede5 vezetésével erélyesen fel­lépett a csőcselékkel szemben és a foszto­gatókat letartóztatták. A városba állandóan érkeztek azok a ban­dák, amelyek az olasz csapatokkal szembe akartak szállni. Ezeket a bandákat a város- ban lefegyverzik. Zog király menekülése A Giornale d’Italia bari! jelentése sze­rint tegnapelőtt óta 500 albániai olasz me­nekült érkezett a városba. A menekülteket a Zára nevű hadihajón hozták Bariba s több sebesült is van közöttük. A menekültek elbeszélése szerint Albá­niában már körülbelül egy hét óta erős olaszeílenes hangulat nyilvánult meg. A hangulatot Zog király és közvetlen kör­nyezete szította. Az olaszellenes hangulat április 4-én élesedett ki, amikor közzétet­ték a trónörökös megszületésének hírét. Egyes menekültek azt állítják, hogy a királyi herceg már hat nappal előbb meg­született, de a hír közzétételével ismeret­len okok miatt vártak. Az április 4-iki katonai felvonulás alkal­mával olyan heves olaszellenes tüntetések voltak, hogy az olasz konzuli hatóságok az Geraldine a trónörökös és Zog nővérei Görögországban A csendőrség átvette a rádió- és telefon- szolgálatot. Az ölasz csapatokat Tirana népe lelkese­déssel fogadta. A városban olaszbarát tün­tetések vannak. A tiranai lapok különki­adásban jelentik az olasz csapatok bevonu­lását ilyen címek alatt: A baráti fasiszta hadak új rendet teremtenek Albániában. Jelentik továbbá a lapok, hogy igen sok al­bán személyiség jelent meg az olasz követ­ségen, hogy hódolatát fejezze ki Olaszor­szágnak és a Dúcénak. Az. albán személyi­ségek annak a meggyőződésüknek, adtak kifejezést, hogy ettől a perctől kezdve új korszak kezdődik Albánia történetében. A tarantől katonai repülőtéren egy gri- nátosezred szállt repülőgépekre, ahonnan a tiranai repülőtérre szállítják­olaszoknak Albánia területéről sürgős elutazást ajánlottak. Az olasz menekültek­hez több német állampolgár is csatlako­zott, akik ellen szintén ellenséges hangulat nyilvánult meg. Egyes hírek szerint Zog király már el­hagyta a fővárost és ismeretlen helyre me­nekült. Ugyancsak a menekültek elbeszélése sze­rint április 4-én a király egyik közvetlen rokona, aki az olaszellenes irányzatnak a vezetője volt, rádióbeszédet tartott; amely­ben hevesen támadta Olaszországot. A menekültek elmondották, meggyőződtek róla, hogy az albán nép többsége nem he­lyeselte a király eljárását. Hír szerint Zog király Koricza közelé­ben átlépte az albán-görög határt é3 Athén felé utazik. királyné, Az albán király középkori kényúr. módra akart uralkodni és nem törődött népe legelemibb szükségleteivel. Az albán hazafiak tiltakozását a leg- hazafiak tiltakozását és lázongását a leg- kegyctlznebbül elfojtották. A trianai ki­rályi palota körül állandósult az elégedet­lenség. Az utóbbi napokban Zog király Olaszországtól újabb támogatást és egyes fontos albán pontok megszállását kérte. Az olasz kormánynak az utolsó pillanat­ban sikerült meggyőződést szereznie erről, hogy Zog király a katonai megszállásokkal őrült kísérletet akart tenni a jugoszláv határok, nevezetesen Rigómező irányá­ban azzal a nyilvánvaló célzattal, hogy megzavarja az Olaszország és Jugoszlávia közötti jóviszonyt. Olaszország elutasító magatartása felbő­szítette a királyt, akinek bosszúja az olasz állampolgárok és az Olaszországhoz húzó albán törzsfők ellen fordult. Az olasz kormány ekkor felelősségre vonta az al­bán királyt, és utolsó kísérletet tett en­nek a tűrhetetlen állapotnak a megszün­tetésére. A király azonban kitért a meg­egyezés elől. Olaszország albániai közbelépésével helyreállítja a békét, a rendet és a sza­badságot Albániában. Ez a közbelépés semmiképpen sem szabad, hogy megza­varja a szomszédos államokat, amelyek­kel Olaszország változatlanul baráti együttműködést óhajt. Gayda ezután részletesen ismerteti Olaszország és Albánia kapcsolatainak történelmi fejlődését. A következő években egyre jobban ki­tűnt, hogy az albánok nem tudnak megállani sa­ját lábukon és leküzdhetetlen pénzügyi nehézségekkel küzdenek. Albánia 1923-ban a Népszövet- Béghez fordult, hogy pénzügyi ellenőrzést kerjen. Mivel azonban nemzetközi tőkék nem jelentkeztek, a Népszövetség is úgy találta a leghelyesebbnek, ha Albánia pénzügyi tapraállítását Olaszországra bízzák. Olaszország azóta óriási tőkéket fek­tetett be Albániaába, de ezeknek az összegeknek csak egy töredékét fordí­tották az albán nép javára. Az olasz kormány hiába intette a királyt, hogy jobban törődjön népével. A olasz kormány tízmillió aranyfrankos Összeggel megalapította az Albán Nemzeti Bankot és előbb 50 millió, majd pedig 100 millió aranyfrank kamatmentes köl­csönt adott Albániának különböző köz­munkák elvégzésére. Zog király az olasz kormány nagylel­kűségét intrikákkal és nemzetközi spe­Athén, április 8. Geraldine királyné cse­csemőjével és Zog király két nővérével ér­kezett pénteken este a görögországi Flori- nába, ahonnan továbbindulnak Szaloniki felé. Fiorina városa, ahová Geraldine királyné érkezett, az albán-jugoszláv határ közeié­ben, Tiranától mintegy 200 kilométernyire délkeletre van. Geraldine albán királyné újszülött gyer­mekével együtt szombaton reggel Szaloni- kibe érkezett. Zog király két nővére már pénteken este Szalonikiben volt. Mussolini Igaz barátja az albán népnek Marco Khodeli, Durazzo volt prefektusa, a barii rádióban felhívást intézett az albán néphez. Emlékeztetett arra, hogy az utóbbi napok eseményei Zog király olaszellenes politikájának a következményei voltak, majd rámutatott azokra az erőfeszítésekre, amelyeket Olaszország tesz az albán nép nemzeti létének megjavítása érdekében. A volt prefektus a következő szavakkal fejezte be rádióbeszédét: — Albán Testvérek! Mussolini bebizo­nyította, hogy igazi barátja az albán nép­nek. Látni fogjátok, hogy Mussolini meg­tartja szavát és megvalósítja azt a szán­dékot, hogy Albániából egységes, függet­len és életerős országot csináljon. Az Albániában partraszállt csapatok rendet, békét és igazságot hoznak. Bízzatok! Éljen Albánia! Éljen Olaszország és az ő Ducéja! kulációkkal viszonozta, 1931-ben pedig mégcsak nem is tartotta Í 'ónak, hogy felújítsa az 1927-ben meg­ütött olasz-albán szövetségi szerződést. A mostani eseményeket — folytatja a Vezércikk, — természetes történelmi fo­lyamatnak kell tekinteni. Olaszország nem azzal a szándékkal vonult be Albániába, bogy elnyomja Németország a legteljesebb megértést Berlin, április 8. (Német Távirati Iroda.) Az olasz csapatok Durazzónál történt partraszállásával kapcsolatban német hiva­talos politikai körökben híre jár, hogy ez tanúsítja az akció megfelel az 1927-ben kötött olasz­albán barátsági szerződés szövegének és szellemének, valamint az albán nép iránti mély olasz rokonszenvnek* NEURATH Csehország birodalmi protektora Prágában Németország megérti, hogy Olaszország nem engedheti meg, hogy az Adriai-ten­gernek az olasz életérdekekre nézve oly fontos partján fekvő ország a nyugtalan­ság állandó fészkévé váljék, amely az álta-. lános rendet zavarja és ugyanakkor az ott élő olaszok biztonságát fenyegeti. Német­ország a legteljesebb megértést tanúsítja, az olasz érdekeknek e területtel kapcsolat­ban kifejezésre juttatott szempontjai iránt; és nem tudná megérteni, sem helyeselni, ha a demokratikus nyugati hatalmák, ame­lyek Albániában nincsenek érdekelve, be­avatkoznának tengely tár sunk jogilag kifo­gástalan magatartásába és cselekvésébe. Az albán-ügy a jugoszláv népet telje* sen nyugodtan hagyja Bttgrád, április 8. Az albániai olasz ka­tonai műveleteket Jugoszláviában érthető figyelemmel, de teljes nyugalommal fogad­ták. A belgrádi kormányt már előzőleg ér­tesítették a közbelépés szükséges voltáról abbéi a célból, hogy az. olasz hadsereg vé­get- vessen az albán' kihívásoknak és annak a zűr-zavarnak, amely Albániában uralko­dóvá lett, A római kormány állandó össze­köttetésben állt a belgrádi kormánnyal és az olasz kormány intézkedéseit a jugoszláv hivatalos körök megértésed fogadták. Ugyanekkor a jugoszláv közvéleményben is teljes nyugodtság uralkodik, mivel bíznak az olasz-jugoszláv jóviszonyban, amelyet csak a legutóbb erősített meg a Duce a_ fa­sizmus alapításának huszadik évfordulóján mondott beszédében. Az albán ügy a jugo­szláv népet teljesen nyugodtan hagyja, mert tudja, hogy a Duce beszédében meg­határozta az olasz életérdekeket. Ennek következtében a jugoszláv álláspont világos és rácáfol mindazokra, akik a két ország békéjét meg akarják zavarni. Az államtanács pénteken délelőtt össze­ül, hogy megvizsgálja a kül- és belpolitika! helyzetet. Üléséről semmiféle hivatalos je­lentést nem adtak ki. Belgrád, április 8. Illetékes jugoszláv kö­rökben kijelentik, hogy Jugoszlávia az al­bán eseményeket figyelemmel, de aggoda­lom nélkül kíséri. Hangsúlyozzák, hogy a jugoszláv kormány továbbra is a két évvel ezelőtt Olaszországgal kötött barátságra építi politikáját. A római kormány ismer­tette Belgrádban a helyzetet _ és biztosí­totta a jugoszláv kormányt a jugoszláv ér­dekek figyelembevételéről. A pénteken tartott minisztertanácson Cincár. Markovics külügyminiszter ismer, tette a helyzetet; a minisztertanácson nem hoztak semmiféle határozatot. Jugoszlávia semmiféle különleges rendszabályt sem lép­tetett életbe. Cfano gróf repülötoravúrja Csak szombaton reggel derült^ ki, hogy Ciano gróf külügyminiszter pénteken a korareggeli órákban milyen bátor repülést hajtott végre. A külügyminiszter szemé­lyesen akart meggyőződni arról, hogyha tiranai olasz követséget érte-e támadás vagy sem. A külügyminiszter nagypénte­ken reggel félhét orrakor Rómában repülő­gépre szállt és magavezette gépén _ Tira­nába repült. Reggel nyolc órakor ért Ti­rana fölé, gépével alacsonyra ereszkedett s miután meggyőződött arról, hogy az olasz követségen az olasz zászló leng, vissza­indult Rómába. Délelőtt tizenegy órakor Ciano külügyminiszter már újból a Pa­lazzo Chigiben lévő dolgozószobájának író­asztalánál ült. Ciano gróf külügyminiszter szombaton délelőtt tizenegy órakor a tiranai repülő­térre érkezett. Folytatás a 4-lk oldalon

Next

/
Thumbnails
Contents