Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-06 / 79. szám

TEEPfPflg •Ji&fiVÄR-Hira&B 1939 ÁPRILIS 6, CSÜTÖRTÖK Guido da Verona meghalt Milánó, április 5. Guido da Verona 58 | nyei csakhamar nagy népszerűségre tettek éves korában Milánóban meghalt. Verona I szert, majdnem minden európai nyelvre, 1881-ben született a modenai Saliceto I így magyarra is lefordították művei jó- Panaróban. 1902-ben kezdett írni és regé-1 részét. Színész a vádlott szerepében Halmay Tibor filmszínész és táncos-komikus hitelsértési pere Halmay Tibor, az ismert filmszínész és táncoskomikus, ma délelőtt vádlott volt a budapesti büntetőtörvényszéken. A szí­nészt hitelsértés vétségével vádolta meg a királyi ügyészség, mert a gyanú szerint 1936—37. években a budapesti Városi Színháztól, továbbá a Hirsch és Tschuk filmvállalikozóktól, valamint Hegedűs Fe­renc filmkölcsönzőtől a neki járó honoráriu­mot előre felvette, illetve másnak engedmé­nyezte s így vagyonát a hitelezők számára hozzáféri.'’tétlenné tette, a kielégítést meg­hiúsította. A budapesti központi járásbíróság még korábban 13.000 pengő és járulékai erejéig elmarasztalta Halmay Tibort, aki ellen a hitelezők nevében vitéz Radvány Zoltán dr. ügyvéd végrehajtást akart foganatosítani. Az ügyvéd le akarta tiltani a Hálmy Ti­bornak a Városi Színháiztól a „Hulló fale­vél” cír. I darabban való fellépéséért járó 6000 pengőjét, ugyancsak le akarta tiltani a ,Jfárom-egy a szerelem javára” című film német verziója után Halmaynak járó 2000 sittinget, továbbá a ,,Noszty-fiú esete Tóth Marival” című film egyik szerepének eljátszásáért neki járó 6000 pengőt, de a végrefoaj'.ás nem sikerült, mert Halmay előre felvette a honoráriumokat és a pénzt a hitelezők elől elvonta. A mai tárgyaláson Halmay Tibor ta­gadta vétkességét. Hangoztatta, hogy egy régi színházi vállalkozásából kifolyóan tönkrement, vagyonát elvesztette, később olyan súlyos anyagi helyzetbe került, hogy a bátyja támogatta. Fivére fedezte a kiadásait, fivére vásárolta a ruháit és szállodai számláit is ő egyenlítette ki. Sip­pen rossz anyagi helyzete miatt kényteler volt járandóságait számos esetben a sze­rep eljátszása előtt felvenni. Tagadta, hogy nagy lett volna a jövedelme és ismételten hangoztatta, hogy a hitelezőket, akik tulaj­donképpen nem is az ő hitelezői, nem ká­A Visszacsatolt Felvidék Községi Elöljáróságainak figyelmét felhívjuk a m. klr. belügy­miniszter úr 280/1938. B. M. sz. rendele­tével beszerzésre ajánlott. Növik Jené dr. Ssszeállitásában megjelent Községi polgári bíráskodás című jogi könyvre. Bég! hiányokat pótló munka a községi bíráskodásra vonatkozó jogszabályokat tárgyalja, egységes szerkezetbe foglalva. A könyv használhatóságának előnyére szolgálnak a szakaszokhoz csatolt jegy­zetek, melyek az egyes szakaszok össze­függésére mutatnak rá és a rendes bf- rósági gyakorlat mellett Ismertetik a hatásköri bíróságnak a községi polgári bíráskodás hatáskörébe utalt kérdések­ben követett gyakorlatát Is. A mfl hasz­nálhatóságát az abban közölt 24 Irat­minta, valamint betüsoros mutató Is elő­mozdítják. A könyv terjedelme 173 oldal. ÄRA 7.— PENGŐ. Megrendelhető az összeg előzetes bekül­dése mellett: STADIUM Könyvkiadó- vállalatnál, Budapest, VI, Rózsa-u. Hl rosította meg, vagyonát, jövedelmét nem vonta el előlük. Radvány Zoltán dr. ügyvéd, aki a végre­hajtásokat akarta Halmay Tiborral szem­ben foganatosítani, arról vallott, hogy mi­lyen sikertelen kísérleteket tett az összeg behajtására vonatkozóan. A kihallgatott film vállalkozók azt vallot­ták, hogy 1936-ban és 1937-ben Halmay Tibor rossz anyagi helyzetben volt, az egyik film felvétele alkalmával meg akarta szüntetni a közreműködést, mert szállodai számláját nem tudta kifizetni. Több tanú kihallgatása után Herczegfy Géza dr. ki­rályi ügyész és Földes István dr. védő több tanú kihallgatását és a bizonyítás kiegé­szítését kérték. A törvényszék a bizonyítást el is rendelte és a tárgyalást elnapolta. Meghall a kassai „Rigó Jancsi" Kassa. (Szerkesztőségünktől.) A kas­sai közkórházban meghalt Horváth Feri kassai „vén cigány”, a régi romantikus idők egyik leghíresebb cigányprímása, akit ifjúkori sikerei miatt a kassai Rigó Jancsinak neveztek. Horváth Feri is vé­gigjárta Európát, az ő bandája volt a leghíresebb egy időben Párizsban és Lon­donban. Játszott uralkodók előtt, akiktől kitüntetéseket kapott és neki is kijutott az arisztokrata feleség, ha nem is her­cegnő, mint Rigó Jancsinak, de — spa­nyol grófnő. Állítólag a londoni udvarnál ismerkedett meg vele, Párizsban keltek egybe és ott éltek boldogan mindaddig, amíg ...A fáma szerint a grófnő magá­val akarta vinni brazíliai birtokára, de Horváth Feri nem akart vele menni. A vén cigány azt meséig ette bizalmas kör­ben, hogy elfogta a honvágy, látni akarta öreg édesanyját, aki Ipolyságon élt, ezért hagyta ott feleségét. A grófnő értékes hegedűt vásárolt férjének, de nem en­gedte, hogy magával vigye azt Magyar- országra, így akarta kényszeríteni, hogy visszatérjen hozzá. Nem találkoztak többé az életben. Néhány évvel ezelőtt az asz- szony meghalt és akkor Horváth Feri sokat utazgatott, hogy az értékes hege­dűt, mint jogos örökségét, megszerezze. Nem sikerült neki, visszatért Kassára, ahol évtizedek óta élt. Itt Kassán nem szervezett cigányban­dát, s kezdetben csak ritkán hegedült, ha úriházakhoz meghívták. Külföldön szer­zett vagyonából élt, házat és telket is vá­sárolt. A pénz elfogyott, a vén cigány kénytelen volt eladni ingatlanát és a leg­utóbbi időkben esténként megint hóna alá vette hangszerét, hogy kiskocsmákban hegedüljön össze néhány fillért. A város is támogatta, a Magyar a magyarért” akciótól is kapott itt-ott valamit. Magá­nosán élt egy Fő-utcai házban, nem en­gedett be senkit a szobájába, amelyben három hatalmas leszögezett láda áll ma is. Állítólag ezekben őrizte dicső ifjúkori emlékeit, az emlékérmeket, a kitüntetése­ket, a régi ruhákat, értékes evőeszközö­ket és edényeket. A hagyatéki eljárás során majd kide­rül, hogy mi van a ládákban. Horváth Ferinek rokonai élnek Kassán, de azokat sem engedte be a szobájába, még takarí­tani sem. Csak a házbelieknek mutogatta meg néha a régi érmeket és a fényképet, amely lóháton ábrázol egy szép, fiatal nőt: a cigányprímás grófnő-feleségét. A vén különc, akinek arca még emlékezte­tett az egykori férfiszépség nyomaira, az utóbbi időben lassú lépésekkel, erősen le­hajtott fővel tapogatózott végig Kassa utcáin — mindig egyedül. Néhány nappal ezelőtt köhögni kezdett. Egyedül, gyalog ment be a kórházba. Hetvennyolcéves volt, de halála úgy hat, mintha évszázadok előtti romantikus lény távozott volna el közülünk, (r.j Bartók—Zathureczky- hangverseny Rómában Róma, április 5. Bartók Béla és Zathu- reczky Ede hegedűművészek kedden a ró­mai Santa Cecília zeneakadémián előkelő közönség előtt nagysikerű hangversenyt tartottak. A hangverseny nagyobb részét Bartók Béla saját művei töltötték ki. A szerda reggeli olasz lapok hasábos cik­kekben számolnak be Bartók Béla és Zathu- reczky Ede hangversenyéről. A Messaggero megállapíta, hogy Bartók, a világhírű ma­gyar zeneszerző a képzelet játéka és az al-, kotás merészsége tekintetében a ma élő zeneszerzők között az élen jár. Alkotóereje hatalmas területre terjed ki és a elgválto- zatosabb elemeket foglalja magában. Bar­tók Béla kétségkívül egyike a legkiválóbb ma élő zeneszerzőknek. Nagy elismeréssel írnak az olasz lapok Zathureczky Ede művészetéről is. A budapesti Eucharisztikus Kongresszus filmje Rio de Janeiroban A rio d- janeiroi magyar követség az elmúlt hónapban mutatta be a budapesti eucharisztikus kongresszusról felvett „Pax Vobiscum”, valamint a külföldön már min­denütt nagy sikert aratott „Hungária”.fil­meket. A társadalmi ese: hlyek lebonyolí­tására alkalmatlan nyári idény ellenére mintegy hat,száz főnyi előkelő közönség je­lent meg Szentmiklóssy Andor m. kir. ügy. vivő meghívására. Ott voltak az összes mi­nisztériumok képviselői, nagy számban dip­lomaták és egyházi kiválóságok, valamint a sajtó képviselői. Az előadás iránti érdek­lődést fokozta és a filmeket különösen idő­szerűvé tette a pápai trónon beállott vál­tozás. A megjelentek elragadtatással nézték a bemutatott filmeket, többször kifejezést adva nagy tetszésüknek. A brazil és a ma­gyar sajtó rendkívül meleghangú közlemé­nyekben számolt be a bemutatóról. (*) Németh Antal kormányfőtanácsos. A kormányzó a miniszterelnök előterjeszté­sére Németh Antal dr.-nak, a Nemzeti Színház igazgatójának, a Nemzeti Színház igazgatása és a magyar színművészet fej­lesztése körül szerzett érdemei elismeréséül a magyar királyi kormáyfőtanácsosi címet adományozta. (*) A rimaszombati gimnazisták matinéja. Rimaszombati tudósítónk jelenti: Vasárnap nagyszámú közönség jelenlétében sikeres ma­tinén szerepelt ismét a rimaszombati gimna­zisták „Liszt Ferenc” zenekörének ének- és zenekara a budapesti rádiószereplésre beta­nult hatalmas műsor bemutatásával, számot­tevő fejlődésről és előmenetelről téve tanú­bizonyságot. Lelkes és fegyelmezett énekkar állott ezúttal is rendelkezésére a zene- és énekkör kiváló karnagyának, Lackner László zenetanárnak, akinek minden kézmozdu­latára finom szeizmográfként reagált ez a hatalmas „hangszer”. A fegyelmezett­ségen felül meg kell még állapítanunk, hogy az énekkar minden tagja lelkesen és buzgón teljesítette feladatát s -a teljes és osztatlan sikernek ez volt egyik titka. Kodály Zoltánnak a rimaszombati gimnazisták ré­szére átengedett három gömöri népdalát, gergelyjárását. Ének Szent István királyhoz. Lengyel Lászlóját és befejezésül a Magyarok­hoz című négyszólamú kánonját, valamint Bárdos Lajos, Nádasdy Kálmán és Szögi Endre izdg-vérig magyar klasszikus műveit énekelték olyan szépen, olyan értelmesen, hogy teljes bizalommal, sőt büszkeséggel te­kinthetünk ezekután a rimaszombati „Éneklő Ifjúságnak” e hó folyamán esedékes buda­pesti rádiószereplése elé. Büszkesége lesz ez az énekkar nemcsak Rimaszombatnak, hanem — merjük állítani — az egész országos „Éneklő Ifjúság” mozgalomnak is. A matiné műsorán az ifjúsági zenekar is dicséretes eredménnyel szerepelt és nagy sikere volt Hullay József VIII. o. növendéknek, aki Mécs László: Vadóéba rózsát oltok című szép költe­ményének ügyes recitálásával szolgált rá a hálás közönség elismerésére. Lackner László zenetanár ambiciózus munkájának és önzetlen fáradozásainak méltó jutalmát jelentette a matiné teljes sikere, ami reméljük, további teljesítmények elérésére fogja úgy őt, Klánt lelkes növendékgárdáj át ösztönözni. (*) Kölcsey.est Rimaszécsen. A rimaszécsi ifjúság 1989 április 2-án Kölcsey-estélyt ren­dezett, a Kárpátalján levő katonáknak me­leg ruhával való ellátása céljára. A gyüleke­zet éneke után Csiszár Imre ref. lelkész is­mertette Kölcsey Ferenc életét és költészetét és a Himnusz .megszületésének körülmé­nyeit. Kölcsey-verseket szavaltak: Kolosi Böske, Hegedűs Jolán és Mészáros Dezső. Énekelt a Kórus és a gyermekkar. Duettet énekeltek: Boros Irén és Pásztor István. Fel­olvasást tartott Kolosi Kálmán. Szavaltak még: Varga Jolán, Pásztor Irén, Boros Barna, Barát Boriska és Gál Juliska. (*) Londoni magyar írónő premierje Miskolcon. A miskolci Nemzeti Színház­ban bemutatták Magyarországon először B, Major Aranka, Londonban élő magyar szár­mazású írónő „Ő és ők” cimű darabját. A’ színdarab azt a lélektani problémát tár­gyalja, amikor egy férfinek döntenie kell, hogy szíve szerint válasszon-e magának fe­leséget, vagy pedig úgy, ahogyan a társa­dalmi erkölcs parancsol. A gondolatokban gazdag színdarabot sok tapssal jutalmazta az ősbemutató közönsége és lelkesen ünne­pelte a színpadon megjelent szerzőt is. Az előadásnak jelentős társadalmi sikere is volt, amennyiben Budapestről és Londonból is sokan érkeztek az előadásra és több külföldi újságíró is megjelent. A színdarab főszere­peit Mindszenthy Magda, Vámos Sári, Kon- ráth Ilona, Ladányi Ferenc és Kemény László játszotta. (*) Sztrájkba léptek az erdélyi mozik. A kolozsvári, temesvári, aradi és nagyvá­radi mozgóképszínházak vezetői közös el­határozással a mai nappal beszüntetik a mozielőadásokat. A mai naptól kezdve te­hát egyetlen erdélyi nagyvárosi moziban sem lesz előadás. Ennek oka az új adózási rendszerben keresendő. Az április 1-én életbelépett törvény szerint megszüntették az eddigi húszszázalékos látványossági adót és helyette átalányösszeget vetettek ki, még pedig minden elsőosztályú mozira játszási naponként 2400 leit. A mozitulaj­donosok szerint, olyan súlyos adóterhet jelent az új rendszer, hogy ez a moziipar végét jelentené. A mozisok a jövő hét kedd­jén értekezletre ülnek össze Kolozsváron, s ezen döntenek további magatartásukról. Gházi, Irak királya, autószerencsétlenség halálos áldozata lett

Next

/
Thumbnails
Contents