Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-05 / 78. szám

1939 ÁPRILIS 5, SZERDA’ TEBCTDtto JHaöfevRH irkib Biztosítani kell a Kárpátalján érdekelt vállalatok mozgási szabadságát Kassa, március 4. (Szerkesztőségünktől.) Röviden közöltük, hogy a kassai Kereskedel­mi és Iparkamara terjedelmes füzetben fog­lalta össze a Kárpátaljára vonatkozó statisz­tikai anyagot és a füzetet megküldte az ille­tékes minisztériumoknak, hivataloknak és ér­dekképviseleteknek. Az érdekes és fontos sta­tisztikai összeállítást megkapták ezenkívül az összes kamaráik, a statisztikai hivatal, a kül- fceérskedelmi hivatal és azok a közéleti férfiak is, akik érdeklődnek a fontos közgazdasági, közigazgatási, társadalmi és kulturális adatok iránt. Ki kell emelni, hogy a 'statisztikai sutá­tok összeállítása, ami dr. Vilkovszky kamarai titkár érdeme,s munkája, a csehszlovák hiva­talos kimutatások alapján készült és ez ada­tokat hozzáférhetővé teszi azok számára is, akik a cseh vagy szlovák nyelvet nem értik. Érdekes összehasonlításra ad módot a terje­delmes kimutatás a csehszlovák és magyar statisztikai módszerek között, főleg pedig al­kalmat ad az ellenőrzésre is, hogy a csehszlo­vák statisztika adatai mennyiben fedik a va­Budapest, április h- A napokban 45.467. szám alatt pénzügyminiszteri rendelet je­lent meg, amely a visszacsatolt Felvidéken az illetékjogi rendszerváltozással kapcso­latban több átmeneti intézkedést tartal­maz. Ez intézkedéseket az alábbiakban is­mertetjük: A rendelet 1. $-a szerint a Visszacsatolt Felvidéken kiállított azokat az okiratokat (bizonyítványokat, anya­könyvi kivonatokat, cseléd- és munkaköny­veket, leltárakat, hitelesítéseket, fordítá­sokat, másolatokat, vadászjegyeket, fegy­verigazolványokat, halászjegyeket, váltó­kat, nyugtákat, számlákat, kereskedelmi és iparkönyveket stb.), amelyeknél az illetékkötelezettség 1939 január 1-e előtt állott be, továbbá azokat az 1939 január 1-e előtt kiállított okiratokat, amelyeket a kiállításuk időpontjában illetékmentesség illette meg, a magyar jogszabályok szerint járó illeték lerovása nélkül lehet használni. A 2. j rendelkezése szerint a felvidéki területen iparüzők és kereskedők által 1939 január 1-én vagy azt követőleg hasz­nálatba vett, a magyar jogszabályok alap­ján illetékköteles üzleti (kereskedelmi) könyvekre járó illeték lerovásának elmu­lasztása miatt a felemelt illeték előírását mellőzni kell, ha az iparüző vagy keres­kedő az illetékhiányos könyvet 1939 ápri­lis végéig kellő bélyeggei ellátja és a m. kir. adóhivatalnál felülbélyegzés céljá­ból bemutatja. A 3. § előírása szerint a Felvidéken működő szövetkezetek által 1938 végéig az üzletfeleiknek 1939. évre kiadott bevásárlási könyvecskék után illetéket le­róni nem kell. A f 5 előírja, hogy a Fel­vidéken működő szövetkezeteknek az 1939. éi) folyamán a cégbírósághoz intézeti be­adványai, azok mellékletei, valamint a csa­lóságot. A múltban sokszor kimutattuk, hogy milyen erőszakos beállításokkal, ferdítésekkel, sőt könnyen megcáfolható hazugságokkal dol­gozott a politikai tendenciájú csehszlovák statisztika és e titkokba most beletekinthet­nek azok a magyar szakemberek is, akik is­merik a valóságos helyzetet, vagy módjuk van az igazság megállapítására. A statisztikai füzet sok politikamentes adatot is tartalmaz, amelyeknél feltételezhető a tárgyilagosság és a valóságos beállítás is. A füzet mindenekelőtt felsorolja a 11 for­rásmunkát, ezek között szerepelnek a cseh­szlovák köztársaság statisztikai évfolyamai, a szlovák nagyipari szövetség évi jelentése, szakkönyvek és szaklapok kimutatásai stb. A füzet külön fejezetekben ismerteti a területi és népességi viszonyokat, a mezőgazdaságot, a bányászatot és ipart, a kereskedelmi és hi­teléletet, a társadalombiztosítást, a munka­bérek. a közlekedés, az állami bevételek, a do­logi beruházások, az állami épületek viszo­nyait, végül a közoktatás adatait is. tolandó címpéldányok hitelesítéséi, végül a felügyelőbizottsági tagok nyilatkozatai illetékmentesek. (—) Szervezkedik a Tiszajobbparti Mező- gazdasági Kamara. A Tiszajobbparti Mező- gazdasági Kamara széleskörű szervezési tevé­kenységének eredményeképpen a kamara te­rületén eddig 60 községben alapítottak gazda­kört. A gazdaköröknek egységes mintára ké­szített alapszabályaik vannak. Az alapszabá­lyok tiltják azt, hogy a gazdakörök működé­sébe pártpolitikát vigyenek. (—) Német tőke Jugoszláviában. Belgrádból jelentik: A legújabb gazdasági statisztika szerint a Juugosaláviában szereplő külföldi tőkeérdekeltségek sorában a cseh-morva pro­tektorátus megteremtésével Németország első helyre került. Összesen 1161.8 millió dinár tőkeérdekeltséggel szerepel Németország a kü­lönböző jugoszláviai vállalatoknál. Második helyen Franciaország áll 1056 millió dinárral, harmadik helyen Anglia 873 millióval. A né­met érdekeltség túhiycmórészben az iparban szerepel és pedig 788.5 millióval, míg a ban­koknál 317.9 millió tőkével szerepelnek a né­metek. (—) Jugoszlávia és Szlovákia között meg­szűnt, a kereskedelmi forgalom. Belgrádból je­lentik: A szlovák sajtóiroda jelentése szerint illetékes jugoszláv hivatalok elhatározták, hogy Szlovákia felé a kivitelt beszüntetik mindaddig, amig létre nem jön az uj szerző­dés a két állam között. (—) Szlovákia román kukoricát szeretne vásárolni. Bukaresti jelentés szerint Szlovákia jelentős érdeklődést mutat a romániai tengeri iránt. Tekintettel arra, hogy az önálló szlovák állammal Romániának még semmiféle keres­kedelmi megállapodása nincsen, üzletkötésre egyelőre nem kerülhet sor. Kárpátalja statisztikája Kassa, április í. (Szerkesztőségünktől.) A kassai Kereskedelmi és Iparkamara fsTcrjssz- tést intézett a kereskedelmi minisztériumhoz a Kárpátalján érdekelt ipari és kereskedelmi vállalkozások mozgási szabadságának biztosí­tása érdekében. Beadványában sürgős és al­kalmas intézkedéseket kér, hogy azok a cégek, amelyeknek székhelyei a Becsben megállapí­tott határon innen vannak, a legsürgősebben felvehessék a közvetlen érintkezést kárpátal­jai telepeikkel, biztosíthassák üzemeik zavar­talan működését és így eleget tehessenek szállítási kötelezettségeiknek. Ugyancsak beadványt intézett a Kereske­delmi és Iparkamara a minisztériumhoz a kassai MÁV üzletvezetöség felállítása érdeké­ben. Mint közöltük, ebben az ügyben az Egyesült Magyar Párt is megtette a szüksé­ges lépéseket. Az Iparkamara beadványa szakszerűen kimutatja, hogy a Kassán fel­állítandó üzletvezetőség körzetében a várható határkiigazítások nélkül is, mintegy 860 km. vasúti hálózat van, ami teljesen elegendő alap az üzletvezetőség megszervezésére. A be­advány szerint tarthatatlan az az ellenérv, hogy Kassa kiesik a hálózat központjából. Hivatkozik a KSOD példájára, amelynek üzletvezetősége a hálózat végpontján, Kassán volt. Hivatkozik továbbá arra a körülményre, hogy a hálózat legtávolabbi állomása, Kőrös­mező, sem Debrecenhez. s«m Miskolchoz, a fennálló üzletvezetőségek székhelyeihez, ame­lyek között a Felvidék felosztható volna, nincs közelebb. A felterjesztés kiterjeszkedik az üzletvezetőség felállítása mellett szóló igen fontos közigazgatási, közgazdasági és kultúrád lis érdekekre, amelyek a legnagyobb mérték­ben indokolják Kassa igényét az üzletvezető­ségre és kifejti a beadvány, hogy Kassa ter­mészetes fejlődésének legelemibb követélmé­nyeit szem előtt tartva, ez igényt kétségbe­vonni nem lehet. —■ —"J Tőzsdék, piacok BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE; TARTOTT : A budapesti értéktőzsde barátságos alap- irányzat mellett tartózkodó és üzlettelen volt. Zárlatkor a tőzsde tártott. Kőszén 2-5, Fegy­ver és Tröszt 1.00 Délcukor, Magyar cukor és Izzó 0.5, Bauxit 0.25, Ganz 0.2, Salgó 0.1 pengővel javult. Stummer 2, Nasici 1, Nova 0.75, az Űrikányi 0.50 és a Rima 0.75 pen­gővel olcsóbbodott. A kötvénypiac irányzata barátságos. » Záróárfolyamok: Nemzeti Bank 154.—, Első M. Bizt. 375, Hungária-malom 18.1, Bauxit 168.5, Kohó 17.—, Aszfalt 5.9, Kőszén 270.5, Nagybátonyi 44.—, Salgó 25.9, Űrikányi 33.5, Fegyver 27.—, Ganz 13.6, Láng 26.6, Rima 61.25, Nasici 71.—, Levante 0.25, Nova 10.5, Tröszt 45.5, Délcukor 72.—, Magyar cukor 63.—, Georgia 17.75, Stummer 45.—, Izzó, 95.—, Gschwindt 695.—, Szegedi kender 35.5, Gumi 42.5, Vasúti forg. 13.8. Államadósság, kötvények, záloglevelek: 1939. évi ptjegy 100.—, 1914. évi főv. 4.5% 295.5, 1927. évi főv. 6% 80.25. A MAGYAR NEMZETI BANK ÁRFOLYAMAI Valuták: Angol font 16.—16.20, Belga 57.50 —58.10, cseh kor. 7.50—11.80, dán kor. 71.30 —73.10, dinár 6—7.50, USA dollár 340.85— 344.85, kanadai dollár 332—337, francia frank 9—9.20, holland forint 181.25—183.25, len­gyel zloty 60—61.40, leu 2.60—3.45, leva 3— 3.60, lira 16.90—17.90 (500 és 1000 lirás bankjegyek kivételével), német márka ——, norvég kor. 80.25—81.15, svéd kor. 82.25— 83.25, 'svájci frank 76.55—77.45. Külföldi kifizetések: Amszterdam 181.65— 183.25, Athén 3.025—3.055, Belgrád 7.82— 7.88, Berlin 135.70—136.70, Brüsszel 57.66— 58.10, Bukarest 3.41—3.44, Kopenhága 71.50 —72.10, London 16.01—16.16, Madrid —, Milánó 17.66—17.8864, Newyork 342.25— 344.85, Oszló 80.475—81.175, Párizs 9.05— 9.15, Prága 11.79—11.93, Szófia 4.11—4.15, Stockholm 82.575—83.275, Varsó 64.25— 64.75, Zürich 76.75—77.45, Isztanbul 268 —271. ZÜRICHI ÁRFOLYAMOK Zürich, április 4. (Zárlat). Párizs 11.8014, London 20.86, Newyork 445.62, Brüsszel 75.07%, Milánó 23.42, Amszterdam 236.65, Berlin 178.50, Stockholm 107.55, Oszló 104.83, Kopenhága 93.15, Szófia 5.40, Varsó 83.75, Belgrád 10, Athén 3.90, Isztanbul 3.60, Bu­karest 3.37. Helsinki 9.20, Buenos Aires 102.75, Yokohama 121.62%. BUDAPESTI GABONATŐZSDE: ÜZLETTELEN A készárupiac ma üzlettelen, volt A bú2a és a rozs nem változott. 150 q zab tartott árakon cserélt gazdát. A takarmányárpa 10, a sörárpa 25 fillérrel drágult. A határidős­piacon egyenetlen irányzat mellett a májusi kukorica 4, a júliusi 3 fillérrel gyengült. A májusi rozs 10 fiiérrel olcsóbbodott. Rozs: májusra 14.70, 14.76, zárlat 14.70—14.74. Kukorica: májusra 16-.76, 16.75, 16.82, zárlat 16.81—16.82; júliusra 17, 17.11, zárlat 17.09 —17.10. Emelkedett a Nemzeti Bank bankjegyforgalma A Magyar Nemez ti Bank bankjegyfor­galma a március 31-i kimutatás szerint a március . 23-i forgalommal szemben 86.6 millió pengővel „emelkedett. idézték élő. A váltóbenyújtások összege a váltóesedékességek összegét 48.8 millió pen­gővel haladta meg. Az állami giroszámlák- ról 32 millió pengő kifizetés történt, ellen­ben egyéb számlákra 8.8 millió pengő folyt be, úgyhogy a girokövetelések állománya végeredményben 23.2 millió pengővel csök­kent. Az érckészlet 0.8 millió pengővel nö­vekedett. A váltópénzkészlet 3.3 millió pen­gővel apadt. A kárpátaljai területen for­galomban volt korona jegyek- és érmék be­váltása következtében az „áüa-m adóssága” rovatban kimutatott ellenérték 2.4 millió pengővel növekedett. Az „Egyéb követelé­sek” 1.8 millió pengővel, az „Egyéb tarto­zások” pedig 16.5 millió pengővel apadtak. Á Felvidéken április végéig lehet bélyeggel ellátni az illetékhiányos üzleti könyveket A szövetkezetek cégbírósági beadványai illetékmentesek ——■ ' ____« Hivatalos jegyzések és kötések: Búzái tiszavidéki, fejérmegyei 77 kg-os 20.60— 20.85, 78 kg-os 20.80—21.05, 79 kg-os 21— 21.25, 80 kg-os 21.10—21.35, felsőtiszad, du­nántúli, dunatiszaközi 77 kg-os 20.55—20.80, 78 kg-os 20.75—21, 79 kg-os 20-85—21.20, 80 kg-os 21.05—21.30. Rozs: pestvidéki 14.70. —14.80, más származású 14.80—15. Takar* mányárpa: elsőrendű 17.50—17.75, közép- minőségű 17.30—17.50. Sörárpa: kiváló 19.75 20.25, príma 19—19.50. Zab: elsőrendű 22.65 —22.80, középminöségü 22.50—22.65. Kuko­rica : tiszántúli 16.30—16.40. őrlemények!, korpa 13.90—14.10, 8-as liszt 16.40—16.70, Árpa: 150 mm 22.60 budapesti paritásban. Zab: 300 mm tiszavidéki 16.30, 150 mm 16.40, 300 mm mai diszpozíció 16.30 budapesti pari­tásban. Kukorica: 150 mm 16.35 budapesti paritásban. Lucerna: 95 mm fehérbárcás 303.— érkezési állomás, 1.3 mm minta sze­rint 160.— Budapest, 5 mm alj 36.— állo­más, 2 min kékbárcás 285.—, 1 mm fehér­bárcás 275.— Budapesti, 2 mm fehérbárcás 280.— érkezési állomás. Lóhere: 3.7 mm minta szerint 100.—, 10 mm minta szerint 90.—, -■ 5 mm fehérbárcás 131.— Budapest. A BUDAPESTI VASÁRCSARNOK KISKERESKEDELMI ÁRAI Kielégitő fölhozatal, közepes forgalom melJ lett, ma a következő' árakat (zárójelben a nagykereskedelmi árak) fizették: Marhahús: rostélyos és felsál 140—280, leveshús (fartő, tarja, szegye) 128—180. Borjúhús: comb 249 —320, vésés 180—210, pörkölt 180. Juhhús: hátulja 140—150, eleje 100—150. Sertéshús: karaj 200—240, tarja, comb 180—190, oldalas 128—172, zsírszalonna 140—156, sertésháj 150—160, sertészsír, budapesti 160—164. Vad és vadhús: Szarvas 1 kg 40—400, őz 1 kg 40—500, fácán 1 drb 200—250, fenyvesmadár 1 drb 40—50. Baromfi: Élő: tyúk 1 drb 220 —350, 1 kg (135—140), csirke, rántanivaló 1 kg (200—260), ruca, hizott 1 kg (160— 170), lúd, hízott- 1 kg (160—170), pujka, hí­zott 1 kg (120—150). Vágott: tyúk 1 kg (160 —180), csirke, rántanivaló 1 kg 200—350 (120—300), ruca, hízott 1 kg (120—170), lúd, hízott 1 kg (130—180), pujka 1 kg (135— . 155), Tojás; Teatojás válogatott drb 7—8, kg 140—150, ládaára (115—130), kosáráru (130—135), főző- és aprótojás drb 6—7, kg 125—140 (112—125). Halak: Ponty, élő 100 —150, szeletelt 95—140. Tejtermék: Tejföl (100), teavaj, tömbben (300—310), pasztőrö­zött (330), sovány tehéntúró (60). SzárazfóV zelék: Bab, fehér, aprószemű (28), nagy­szemű (30—40), borsó, hántolt, feles (38)* lencse, hazai (26—62). Zöldségfélék: Petre­zselyem (9—12), sárgarépa (4—8), vegyes zöldség, zöldjével (10—15), kalarábé kg 8— 24 (6—10), karfiol, külföldi, tisztított kg (100—110), vöröshagyma, érett, makói 20— 26 (14—19), zöldjével (2—4), fokhagyma (8 —18). Káposztafélék: Fejeskáposzta, hazai 24 —40 (22—36), kelkáposzta. 20—32 (10—24), fejessaláta, melegágyi 8—30 (6—20). Burgo­nya: Gül bába (10—10.5), nyári'rózsa (10,5—'* 11.1), őszi rózsa (9.2), kifli (20—22), Ella (8.2—8.4), fojtott burgonya (12—18). Főze­lékfélék: Hónaposretek, melegágyi 16—40 (12—36), csiperkegomba (140—220), paraj, tisztított 36—72 (10—50), gyökeres (18—25), sóska, melegágyi 200—250 (80—150), közön­séges (40—90). Gyümölcs: Alma, nemesfaj 88—180 ( 75—150), közönséges válogatott 66 —130 (40—75). Déligyümölcs: Narancs, sár- gabélű 68—90 (56—60), vörösbélű (67—85). Fűszer: Paprika, édesnemes, csemege (400—• 420), édesnemes (360—380), félédes, gulyás (320), mák, kék (144), méz, pergetett (170), bors (440), szegfűbors (680), japán rizs (66 —68), Karolin rizs (92—102). + BORJUVÁSAR. A keddi ferencvárosi borjúvásárra 580 darab borjút hajtottak fel. Igen lanyha forgalom alakult ki és az árak általában 4—6 fillérrel visszaestek. Az első­rendű minőséget 76—79, a másodrendűt 60— 74, a harmadrendűt 48—56 filléres áron hoz­ták forgalomba.-f HUSVÁSÁR. Vásári készlet: nagymarha 20 (elkelt 18), borjú 665 (595), bárány 233 (233), sertéshús lehúzott 26 (26), szalonnás 135 (105), süldő 14 (14), malac 7 (7), marha, zsiger 69 kg (69), sertészsiger 90 kg (90); Az irányzat lanyha volt. Árak: csontoznivaló 24—50, borjú bőrben I. 120—130, II. 90—118, bárány bőrben 60—100, sertéshús lehúzott 120, szalonnás 114—122, süldő 114, malac 140, marhazsiger 40,. sertészsiger 70 fillér kilónként.-f SERTÉSVÁSÁR. A mai ferencvárosi sertésvásár összfelehajtása 544 darab._ A vá­sári állományból angol hússertésfelhajtás 344 darab. Az irányzat változatlan. Árak: sze- dettsertés I. 93—95, II. 86—91, III. 76—84, angol tőkesertés 92—94.5, angol sonkasertés II. 88, exportzsír márkázott 150 fillér kg-ként. 4- LISZTARAK. A budapesti lisztárjegyző- bizottság árjegyzései (az 1938. évi gabonából készült őrlemények): búzaliszt: dara 37.25—• 38.75, Ogg 36.25—37.75, Og 36.25—37.75, Of 36.25—37.75, 2gg 35.50—36.50, 2g 35.50— 36.50, 2f 35.50—36.50, 4-es 33.75—35, 5-ös 32—33.25, 6-os 28.25—30.25, 7-es 20—22; rozsliszt: 0-ás 28.50—29.75, 01-es 25.75-27, 1-es 20—21.50, 2-es 18—19.50 + MAGPIAC. Köles fehér 18—22, vörös 18—19.50. egyéb 17.50—18, káposztarepce 26 —26.50, tökmag nagyszemü 27—28, kisszemü 23—24, olaj dohos 20—21, kék máik 120—125, borsó Viktória sterilizált 18—19, zöld (ex­press) sterilizált 18.75—20.25, lencse nagy­szemű sterilizált 36—43, középszemű sterili­zált 22—27, kisszemü sterilizált 20—22, fehér szokványbab dunai 28.50—29, dunántúli 28— 28.50, felsőmagyarországi 26.25—27.25, lu­cernamag nyers arankás 175—215, ólomzárolt fehérbárcás 20 q-nál kevesebb 275—285, 20 q-nál több 270—280, lóheremag nyers arankás 80—100, ólomzárolt fehérbárcás 20 q-nál ke­vesebb 130—138, 20 q-nál több 128—132, bük­köny tavaszi 17.50—19, szöszős 36—38, csil­lagfürt fehér lapos 11.50—i2, szárított répa­szelet 9.50—10.50. 11

Next

/
Thumbnails
Contents