Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-05 / 78. szám

12 teibide» AtwsfoiRHIRMK Megkezdőd az angol-lengyel tárgyalások Erélyes hangon bélyegzi meg a német sajtó Anglia bekerítő politikáját — Bulgária köve­teli, hogy Románia adja vissza Dobrudzsát London, április 4. Az angol-lengyel meg­beszélések kedden 11 óra 10 perckor (an­gol időszámítás szerint) azzal kezdődtek meg, hogy Beck lengyel külügyminiszter Raczynski londoni lengyel nagykövet kísé­retében meglátogatta lord Halifaxot a kül­ügyi hivatalban. A tanácskozáson résztvett Sir Alexander Cadogan, a külügyminiszté­rium állandó államtitkára, Sir Orme Sar­gent államtitkár, Strang, a külügyminisz­térium közspeurópai osztályának vezetője, lengyel részről pedig Raczynski nagykövet és Potocki gróf, a külügyminisztérium nyu­gati osztályának vezetője is. A megbeszélés délután 1 óráig tartott. Ezután Halifax villásreggelit adott Beck tiszteletére. Dél­után Beck felkereste Chamberlaint az alsó. házban. Este a lengyel külügyminiszter lord Halifax vendége volt a külügyi hiva­talban. A Press Association azt várja, hogy szerdán kölcsönös védelmi egyezmény jön létre Lengyelország és Anglia között. Len., gyelország azon a nézeten van, hogy az angol-lengyel viszonynak kölcsönösségen kell alapulnia. Halifax az angol tárgyalá­sok további lefolyásáról is be fog számolni Becknek. A Daily Telegraph diplomáciai levelezője szerint szó volt a tárgyalásokon Angliának arról a kívánságáról, hogy az új angol-len gyei szerződést bizonyos délkeleteurópai ál­lamokat érintő szerződésekkel kapcsolják össze. A Times diplomáciai levelezője sze­rint Románia válasza, amelyet a múlt hét végére vártak, még nem érkezett meg Lón. donba. Az angol kormány belátja, hogy Ro mániának nyilván tanácskoznia kell a Bal­kán-szövetsége tömörült államokkal. A londoni lengyel körök értesülése sze­rint Halifax és Beck keddi tárgyalásán a következő kérdések kerültek szóba: 1. Az Anglia által Lengyelországnak adott ideiglenes biztosíték, amelynek kölcsönös­ségé| Beck ezredes erkölcsi kötelességének tekinti. 2. Az angol-lengyel biztonsági egyezmény körének kitágítása. 3. A németországi zsidók kivándorlását biztosító terv kiterjesztése a lengyd zsi­dókra. 4. Gazdasági együttműködés, hadianyag- vásárlás és hitelügyi kérdések, de ezek a kérdések csak általános elvi szempontból. A részleteket a Beck ezredes látogatását kö­vető műszaki tárgyú eszmecsere során fog. ják megállapítani. Simon kincstári kancellár a megváltozott angol politikáról London, április 4- 'Az angol alsóház kül­politikai vitája az éjszakai órákig tartott. Az ülés vége fölé a kormány nevében Sir John Simon kincstári kancellár válaszolt az elhangzbtt felszólalásokra. Sir John Simon behatóan vizsgálta az angol részről (Lengyelország számára adott kötelezett­ségvállalással kapcsolatos alsóházi felszó­lalásokat, amelyekre összefoglalóan a kö­vetkezőkben tartotta szükségesnek a kor­mány álláspontját világosabbá tenni: — Részünkről egy olyan nyilatkozat hangzott el, amely bennünket a világnak egyik részében kifejezetten lekötött, egy olyan területen, ahol eddig semmiféle ki­fejezett kötelezettséget nem vállaltunk. Kötelezettségvállalásunk egyben azt is je­lenti, hogy ebből kifolyólag más kötelezettségeket is kell majd vállalnunk. A nyilatkozat országunkban olyan egysé­ges fogadtatásra talált, amilyenre semmi­féle jelenlegi kérdésben példát felhozni nem tudok. A kincstári kancellár beszéde további során rámutatott ■ arra, hogy az angol kötelezettségvállalás igen súlyos kötelezettséget jelent, mert nemcsak bizo­nyos események bekövetkezésével számol a háborúban, hanem a nyilatkozatban Anglia arra is kötelezte magát, hogy bizo­nyos körülmények között maga is háborút indít. A kincstári kancellár ezután megismé­telte, hogy az angol kormány felfogása szerint Csehország bekebelezése azt je­lenti, hogy Németország letért eddig köve­tett politikájának útjáról, amelynek egyik alapelve volt, hogy idegen népek felett nem akar uralkodni. Anglia azonban nem követ bekerítési politikát, — állította Sir John Simon. — Német­országnak joga van saját életterét elfog­lalnia, ezt azonban nem teheti kisebb nem-' zetek életterének rovására. Erélyes német válasz Chamberlainnek Berlin, április 4. A kedd reggeli német lapok foglalkozva Chamberlain hétfői alsóházi beszédével, ismét utalnak a Né­metország ellen irányuló angol bekerítő politikára. A „Berliner Börsenzeitung” többi között a következőket írja: Az angolok — Cham­berlain miniszterelnökkel az élükön — el­veszítették minden érzéküket a legegysze­rűbb német életjogokkal szemben. Nekünk, németeknek megmarad az a reális alap, amelyen állunk és amelyet Hitler vezér és birodalmi kan­cellár wilhelmshaveni beszédében is meg­állapított, hogy tudniillik a német nép biz­tonsága saját erejében rejlik. A „Deutsche Allgemeine Zeitung” a következőket írja: Egy nemzetnek a jö­vőbe vetett bizalma mindaddig épségben marad, amíg a nemzet vezetői rendíthe­tetlenül bíznak a nemzet jövőjében. A nemzetközi életben azonban nem lehet fenntartani a bizalmat akkor, ha az min­dig csak az egyik részről nyilvánul meg. Jóllehet angol részről is el kell ismerni, hogy Szovjetoroszország kapcsolatai „egyes államokhoz bonyolultak” — és e diszkrét célzásban ki nem ismeri fel Len­gyelország és Románia nagyon is meg­okolt bolsevistaellenes magatartását? — Londonban ismét az egész tervbevett szövetség sark­kövévé a vörösökkel való szövetséget tették meg. A „Völkischer Beobachter” így ír: Egy londoni lap hétfőn annak az aggodalmá­nak adott kifejezést, hogy Hitler wilhelms­haveni békebeszéde „félrevezetheti” az angol közvéleményt és egyes angol minisz­tereket. Semmiesetre sem szabad Hitler csapdájába esni —; írta ez az angol lap — és azt hinni, hogy most ismét baráti poli­tikát kezdhetünk Németországgal!. Bizto­síthatjuk a „Daily Herald”-ot, — írja a „Völkischer Beobachter”, — hogy aggo­dalmai teljesen feleslegesek. A baráti poli­tika folytatásához ugyanis kettőre van szükség és a nemzeti szocialista Németország ma nem hajlandó barátságot kötni azzal az Angliával, amelyet a londoni kor­mányhivatalokban és szerkesztőségi szo­bákban tapasztalható irány jellemez. Ezc teljes nyíltsággal meg kell mondani. Edén szorosabb szovjetbarátságot sürget A pénzügyminiszter beszédét megelőzőleg felszólalt az angol alsóházban Eden volt külügyminiszter is, aki ugyanúgy, mint előtte több más szónok, a szorosabb angol- szovjetorosz együttműködést sürgette. Eden egyébként beszédében teljes mérték­ben helyeselte Chamberlain jelenlegi poli­tikáját. Dalton munkáspárti képviselő, aki Eden után beszélt, a kormányt gyorsabb ütemű cselekvésre ösztönözte és kijelentette, hogy a munkáspártot nem elégítette ki eddig az a mód, ahogyan az angol kormány ai Szovjetunióval való együttműködést helyre* állítani akarta. A munkáspárt ebben az irányban az eddiginél erőteljesebb politi* kát követel, azonkívül azt akarja, hogy az együttműködésbe vonják bele a Balkán* szövetséget, Hollandiát, Belgiumot, Sváj­cot és a skandináv országokat. Angol politikai körökben ismét sokat beszélnek arról, hogy a kormány össze­tételében rövidesen változások lesznek s hogy Eden volt külügyminiszter ismét tagja lesz a kormánynak. A Daily Telegraph szerint a holnapi rendes minisztertanács a lőszerügyi minisz­térium szervezésének kérdéséről is tanács­kozik. A francia légügyi miniszter Londonban London, április 4- A Daily Telegraph értesülése szerint Guy La Chambre fran­cia légügyi miniszter jelenlegi londoni láto­gatása során nagyfontosságú megbeszélé­seket folytat Sir Kingsley Wood légügyi miniszterrel a hadirepülgépek gyártásáról. Kedden Chamberlainnel is tárgyalt La Chambre. Ezután Corbia londoni francia nagykövet adott díszebédet La Chambre tiszteletére. A díszebéden megjelent több angol politikus. Angol gazdasági bizottság utazik Bukarestbe Bukarest, április 4• Egy-két héten belül' tekintélyes angol gazdasági bizottság ér­kezését várják Bukarestben. A bizottsá­got valószínűleg Frederic Leith Ross ve­zeti. Valószínűnek tartják, hogy Anglia elsősorban a fegyverkezés, különösen pe­dig repülőgépek terén fogja Romániát segíteni. fludson hazaérkezett Londonba London, április 4• Hudson külkereske­delmi államtitkár Európa különböző fő­városaiban tett hivatalos útjáról haza­térve, Londonba érkezett. 1939 ÁPRILIS 5, SZERDA Bulgária visszaköveteli Romániától Dobrudzsát London, április 4. A Reuter Iroda bu­karesti távirata szerint Tilea londoni ro­mán követ kedden utazott vissza London­ba. Tilea az egész romárt helyzet alapos és okmányszerű ismertetését viszi magá­val Bukarestből. Az érdekelt román szak­minisztériumok elkészítették a választ a Londonból kapott ideiglenes kérdésekre. A Daily Herald jelenti Isztanbulból: A török kormány közölni fogja Gafencu ro­mán külügyminiszterrel ankarai látoga­tása során, hogy a Dardanellákot nemcsak Törökország, hanem Románia és Bulgária számára is életbevágóan fontos összekötö- hídnak tekinti és háború esetén nyitva hagyja a tengerszorost a Romániával ba­ráti hatalmak hajói előtt, azonban a Ro­mánia és Bulgária közötti ellentétek elinté­zését a balkáni egység nélkülözhetetlen előfeltételeinek tekintik. Nyíltan közölni fogják Gafencuval, hogy Kiosszeivanov bolgár miniszterelnök ankarai látogatása során kijelentette, hogy Bulgária követeli Dobrudzsa visszaadását, amelyet Románia ragadott el tőle. Bulgária nem elégszik meg pusztán azzal, hogy a dobrudzsai bolgárok kiváltságos jogállást kapjanak román ti­lalom alatt, Isztanbulban azt jósolják, hogy Gafencu azt a tanácsot fogja kapni Ankarában, hogy Románia adja vissza Dobrudzsát Bulgáriának, mert csak ebben az esetben szűnnének meg a Balkán-álla­mok közötti ellentétek és ekkor alkot­hatna az egész Balkán egységes cso­portot. A News Chronicle szerint a tárgyalások Romániával kielégítő módon folynak ugyan, de bizonyos habozások észlelhetők­Mussolini tanácskozni fog az angol nagykövettel Róma, április 4. Az olasz minisztertanács után Ciano gróf külügyminiszter fogadta Lord Perth angol nagykövetet. Megbeszé­lésük mintegy húsz percig tartott. Nagy feltűnést keltett római politikai és diplomáciai körökben az a hír, hogy Perth lord római angol nagykövet és Mus­solini találkozásban állapodtak meg. Az angol nagykövet az utóbbi napokat szabad­ságon töltötte s most, hogy rövid szabad­ságáról visszatért, érüintkezésbe lépett Mussolinival és megállapodott vele, hogy tanácskozásra ülnek össze. Felelős szerkesztő: POGÁNY BÉLA Felelős kiadó: NEDECZKY LÁSZLÓ STÁDIUM SAJTÓ VÁLLAL AT RT., BUDAPEST, VIII, RöKK SZILÁRD-UTCA 4. — FELELŐS: GYŐRY ALADÁR IGAZGATÓ

Next

/
Thumbnails
Contents