Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)
1939-04-05 / 78. szám
10 TECTIfriflu • 1939 ÁPRILIS 5. SZERDA UJ AESOPUS-MESE ' Ritka és rendkívül érdekes látványban lehetett része a napokban a liverpooli póló. pálya közönségének. 300 yard távolságon küzdeni látta egymással a legnagyobb sebességet elért élőlényeket a legnagyobb sebességet elért gépekkel. Az agár és a ló állt szembe a motorbiciklivel, az autóval ég a repülőgéppel. Bizarr ötlet, kissé fantasztikus is, de meg kell vallani, hogy eredeti és tanulságos. Hiszen még csak egynéhány évtizeddel előbb az agár és a ló sebességénél alig létezett nagyobb sebesség a földön, őseink minden eportszenvedélye kielégítést nyert az agár- és a lóversenyekben. S a két nemes állat hosszan elnyúlt teste, pattanásik feszült izma és pompás küzdőképessége volt ezeknek a versenyeknek a főlátványossága. Ma már itt is a gép az első. Az emberek nem a lovat nyergelik meg, hanem a gépet és rekordhajszájukban elérik a lehetetlent is. Ma már az agár is lassú és a ló is lassú. Ma már a motorbicikli és az autó sem elég (gyors, hanem repülőgép kell, mely eiliőtt a sebességnek csaknem korlátlan lehetőségei állanak. , Furcsa, de 1 ompás látvány lehetett éppen ezért a liverpooli verseny ... Küldjük el oda fantáziánkat és írjuk le a verseny lefolyását úgy, ahogy az lefolyhatott. A világ legnagyobb pólópályája tele van közönséggel, ötven-hatvanezer ember szorong a tribünökön és a publikum két táborra oszolva, köti a fogadásokat. Előkelő öreg angol nemesek az állatokat favorizálják (bizony nagyon kevesen vannak már) s a gépekre fogad a tömeg, a plebs. .Gongütések jelzik a versenynap főszámát s a megafonok hatalmas hanggal kürtölik szét a kezdést. A start helyén megjelenik az agár és a ló. Gyönyörű két állat mind a kettő. Az agár barna teste, álomszerűén karcsú, keskeny, hegyes fejét messze előretartja, a ló csupa izom és csupa kecsesség. Egy pillanatra az egész közönség megilletődötten nézi a remek két állatot, a következő pillanatban azonban ordítás csap fel, puf- fogva, csörömpölve szalad be a motorbicikli s utána puhán, nesztelenül a hosszú, szivaralakú versenyautó. Utolsónak tolják ki a rögtönzött hangárból az egyfedelű repülőgépet. Az állatok türelmetlenek, okos fejük idegesen villan jobbra, íbalra, futni szeretnének már. A megindított gépek reszketnek az erőtől és az előkészítő emberi kéz most végzi rajtuk az utolsó simításokat. A pálya füve vizes. Az őszi angol eső mindössze félórával a verseny előtt állott el s a szenzációs versenyt nézni a nap is elődugta fejét szürke felhőpáholyából. A versenyindító, a starter már ott áll a versenyzők mögött, hangja elcsattan s a következő pillanatban elsüti a revolvert. A ló és az agár, mintha kilőtték volna őket, úgy pattannak a mezőnybe, az agár vezet, a motorbicikli bőgve rohan utánuk, az automobil gyönyörűen indult, de összevisszacsúszkált a síkos pályán és lefékezett, a repülőgép pedig, ellenszéllel küzdve, vergődik a magasban. A közönség ordít. Még mindig a« agár vezet, a pálya félén túl azonban a ló tör előre, de csak egy pillanatra, mert az agár teste kinyúlik és újra ő veszi át a vezetést. A pálya háromnegyed részében azonban mindent elsöprő lendülettel tört elő a motorbicikli és folyton növelve előnyét, elsőnek szaladt be a célba. Az agár második lett, a ló harmadik, az automobil negyedik és a repülőgép feladta a versenyt. A közönség boldogan ujjongott, a nagy többség hozzájutott a pénzéhez, az angol nemesek kis társasága azonban sápadtan nyugodott bele a verseny eredményébe. Csak egy fehérhajú, roskadt tartású, mo- noklia öreg úr kiabálta egyre azt, hogy az agár nem tekintette versenyzőnek a moto.'biciklit, nem is versenyzett vele, folyton csak a lovat figyelte, azért nem győzött a motorbicifcli ellen, különben azt is le tudta volna győzni... Hogy így zajlott-e le a verseny, nem tudjuk, ele tény az, hogy a 300 yardot a motorkerékpár 14 mp., az agár 16 mp., a ló 20 mp. és az autó 22 és fél mp. álatt tette meg. könyv árának előzetes beküldése mellett (bélyeg ellenében is); minden jobb könyv- reskedésben, Budapesten és vidéken, dohánytőzsdékben és az IBUSZ-pavillonokban. Ara keménykötésben 1,80 MOST JELENI flflEOI POLITIKAI SZENZÁCIÓ! UIRGINIO GftYDfl leleplezi az európai feszültség drámai okait... Dr. Marjay Frigyes bevezetésével és kitilnö fordításában Miért mondta fel Olaszország az 1935. évi tuniszi szerződést, melyet a franciák soha nem szentesítettek s amely soha nem lépett életbe? Miért mellőzték Olaszországot a Szuezi-csa- toma Társaság igazgatóságában? Miért nem akarják a nagyhatalmak elismerni, hogy a Szuezi-csatorna Negrelli olasz mérnök tervei szerint készült? Miért tagadták meg a hatalmak Olaszországnak a „londoni titkos szerződésiben biztosított jogait? Miért zárja el Franciaország hatvanféle vámmal és érthetetlen Jogi fogások százainak kínai falával Gibuti kikötőt az olasz lmpé- rium elöl? Erről és Itália Földközi-tengeri helyzetéről szól a tavaszi könyvpiac legizgalmasabb politikai munkája... Kapható a Stádium könyvkiadóvállalatnál: Bpest, VI, Rózsa-u, 111 SzroHÁzKön^KobTURA, Nem kevesebb, hanem jobb filmekre van szükség — állapítja meg a Filmkamara A Filmkamara hivatalos lapjának vezércikkében foglalkozik a magyar filmgyártás mai helyzetével, őszintén feltárja, hogy az utóbbi időben siker nélkül futó magyar filmek gyenge eredménye arra indította a gyártókat és kölcsönzőket, hogy kutassák a baj okát és keressenek orvoslást a sorozatos bukás ellen. Mind több oldalról hallatszik az a kívánság, hogy a jövőben korlátozni kell az új magyar filmek számát, mert a sikertelenség egyik okát a magyar filmek túlzott számának tulajdonítják. Ezzel a felfogással szemben a filmkamarának az a határozott álláspontja, hogy nem szabad kimondani a gyártási szám korlátozását. A magyar film- és moziszakma érdekében éppen arra kell törekedni, hogy minél több egészséges magyar film készüljön. Kulturális, gazda« sági szakmai szempontból egyaránt kivá* natos a magyar filmgyártás fejlődése. Ä zátszámot nem indokolja az a körülmény sem, hogy a zsidók kevesebbet járnak moziba, mint azelőtt és így gyengébb a forgalom. Az ország területének örvendetes megnövekedése egyenesen a zártszám ellen szól. Nem numerus clausut kell kimondani a magyar filmgyártásra, hanem afelett kell az illetékeseknek őrködniük, hogy csak kimondottan egészséges filmprodukciókat engedélyezzenek. Jól meg kell nézni, hogy ki mit és hogyan akar gyártani. A filmkamara legutóbbi választmányi ülésén foglalkozott ezzel a kérdéssel és bizottságot küldött ki annak tanulmányozására. «0 Felfedezték az ősi verbunkos eredeti szövegét A Gyöngyösbokréta budapesti szerepléseiből a fővárosi közönség is megismerte ée megszerette az ősi magyar táncot a verbunkost, amelyet különösen a kunszentmik- lósi férfibokréta táncol nagyon szépen. Az ősi tánc kísérőszövegét azonban a máj, generáció nem ismerte, csak néhány versfoszlányt mentettek át régi hallomásból. Szappanos Lukács kunszentmiklósi kisgazda, az ottani férfibokréta vezetője azonban elhatározta, hogy felkutatja a verbunkos eredeti versszövegét. Éveken át érdeklődött a környék öregeinél a verbunkós- vers iránt. Imitt-amott sikerült egy-egy szót, egy-egy verssort összeszednie, a legtöbben azt válaszolták az öregek közül, hogy ha valaki elmondaná előttük a vers egy-egy részét, biztosan ráismernének az őseiktől hallott eredei versre és talán sikerülne kitölteniük a vers hézagait is. Szappanos Lukács hosszas fáradozását végül eredmény koronázta, az összeszedett, de hiányos verssorok alapján egy 84 éves néne hibátlanul elmondta az ősi verbunkos szövegét és három másik környékbeli öreg határozottan felismerte benne az ősi verbunkos eredeti hibátlan szövegét. Paulini Béla, a Gyöngyösbokréta vezetője most értesült az őei ének felfedezéséről és az idei Szent Istvánkor a kunszentmiklósi férfibokréta már az eredeti szöveggel fogja kísérni a verbunkós táncot. Olasz gordonkaművész hangversenye A magyar-olasz művészcsere sorozatának kiemelkedő eseménye Benedetto Maz- zacurati gordonkaművész szereplése az olasz kultúrintézetben. A fiatal, kitűnő képzettségű muzsikus, aki Scrato iskolájából került ki, az olasz zenei életben igen előkelő csengésű nevet vívott ki magának. Mazzacurati jelenleg a‘torinói zeneakadémia tanára és a legkiválóbb pedagógusok közé tartozik. Mestere hangszerének a szó nemes értelmében, ismeri annak technikáját minden részletében és megszólaltatja lelkét is. Előadása ezért egészségesen hangszeres és erőteljes, tiszta stílusú és homályba vesző elméleti gátlásoktól mentes. Tónusa gazdag, lírai zengésű férfias csellóhang, amely különösen Boccherini versenyének középtételében volt szuggesztiv hatású. Locatelli szonátája és a művész Ízléses két kis szerzeménye engedtek mélyebb bepillantást a kitűnő művész kedélyvilágába, akit közönsége lelkesen ünnepelt. V.M. (*) Auguszta királyi hercegasszony Glatz Oszkár műtermében. Auguszta királyi hercegasszony hétfőn látogatást tett Glatz Oszkár festőművész Bajza-utcai műtermében. (*) Magyar festőművészek kiállítása Paler- móban. Rómából jelentik: A palermói Crispi- kör. a fasiszta művészszövetség védnöksége alatt nagysikerű kiállítást rendezett magyar festők művedből. A kiállításon Edvi Illés Aladár, Révész Imre, Benyovszky István, Prihoda István és Pál István festőművészek művei szerepeltek. A szicíliai sajtó hosszú cikkekben nagy elismeréssel számolt be a ma- gyár festők kiállításáról. Magyar tudós nyelvkutató út fa Afganisztánban A Magyar Tudományos Akadémia I. osztálya ülést tartott, amelyen Ligeti Lajos levelező tag az afganisztáni török és mongol nyelveikről tartott előadást. Az ülésen Melich János, az I. osztály elnöke elnökölt. Jelen volt az ülésen József királyi herceg, az Akadémia elnöke, Ravasz László református püspök, a Tudományi* Akadémia másodelnöke, Voinovich Géza, az Akadémia főtitkára és még sokan mások. Ligeti Lajos Körösi Csorna Sándor emléke tiszteletére tartott előadásában megemlékezett Körösi Csorna Sándornak a mongó- liai nyelvek megismerése terén végzett örökértékű munkásságáról, majd ismertette saját afganisztáni nyelvkutató- útjának eredményeit. Elmondotta előadásában, hogy Afganisztán világtól elzárt völgyeiben sokáig fennmaradnak régi nyelvek és nyelvjárások. Neki sikerült például megtalálni a mongol eredetű archaikus mogol nyelvet, amely megőrizte XHI—XIV. századbeli mongol nyelvemlékek szavait is. Rendkívül érdekes tanulmányokat végzett azonkívül az afganisztáni török nyelvjárások terén is. Előadása végén köszönetét mondott a Tudományos Akadémiának és a vallás- és köz- oktatásügyi miniszt&iumnak azért a támogatásért, amellyel lehetővé tette afganisztáni tanulmányútját. Az előadás után az Akadémia tagjai zárt ülésre vonultak visz- sza, amelyen az I. osztály jövőévi költség- vetését tárgyalták. Öngyilkos lett egy ismert erdélyi román költő Brassó, április i. Apostol Euripide ismert- nevű brassói román költő megmérgezte magát és meghalt. A 65 éves költő tettét nyomora miatt követte el. Epigrammákat és újságcikkeket írt részben bukaresti, részben helyi lapokban. Ezeknek honoráriumából tartotta fenn magát, az utolsó években azonban nagy nyomorba került. Párnáján papírlapot találtak négysoros verssel, amelyben a világ elnézését kéri „Ezért az utolsó és örök tréfájáért”. Levelet írt a főügyésznek is, akivel közli, hogy holttestét eladta a bukaresti orvostanintézetnek, mert pár évvel ezelőtt orvosi szempontból rendkívüli műtéten ment át. (*) Magyar művésznő varsói sikere. M, Hir Sári magyar zongoraművésznő vasárnap a varsói Báthory István lengyel-magyar egyesület hangversenyén szerepelt nagy sikerrel. Az egyesület a hangverseny jövedelmét a lengyel-magyar határ közelében élő ruszinok és magyarok húsvéti megsegítésére fordítja. Ugyanilyen nagy sikerrel szerepelt M. Hir Sári hétfőn este a varsói rádióban ia, ahol Dohndnj/i- és Liszt-müveket adott elő. ,
