Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)
1939-04-30 / 98. szám
1959 ÁPRILIS 30, VASÁRNAP Traumán 15 dCKÖZBAIDASÁB £ Gróf Khuen-Hédervóry Károly nyilatkozata a Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara szerepéről Az új kamarai beosztás következtében a Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamara területének egy része átkerült az újonnan megalakított Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara illetékessége alá. Ezzel a ténnyel gróf Khuen-Héderváry Károly felsőházi tag, aki tizenhét éven át elnöke volt a Felsődunántúli Kamarának, a Kisalföldi Kamara választott tagja lett és így abba a helyzetbe került, hogy értékes kamarai munkásságát a jövőben az új keretek között fejthesse ki. Ez alkalomból lapunk munkatársa kérdést intézett gróf Khuen- Héderváry Károlyhoz a Kisalföldi Mező- gazdasági Kamara jövőbeni teendőit illetően s a következő nyilatkozatot kapta: — Rendkívül kellemesen érint az a körülmény, hogy mint a most létesült Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara tagja, módomban áll azokat a tapasztalatokat, melyeket kamarai munkásságom alatt szereztem, ennek az új és a Felvidék mezőgazdasági életében kiemelkedően fontos szerepet játszó kamarai szervezet rendelkezésére bocsátani. Megalakulása óta tizenhét esztendőn át elnöke voltam a Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamarának s ez idő alatt módomban állt a legszélesebbkörű tapasztalatokat szereznem és következtetéseket levonnom a kamari munka hatékonyságát illetően és éppen ezért kötelességemnek tartom, hogy e tapasztalatokra támaszkodva, megjelöljem azokat a lehetőségeket, melyeket az új kamarának ki kell aknáznia, ha a maga elé tűzött célt a lehető leggyorsabban és hasznothajtóbban óhajtja elérni. „Szerencsés a kuriális beosztás11 — Mindenekelőtt szeretnék kitérni magára a magyar kamarai törvényre, amely rendkívül szerencsés konstrukciójánál fogva a legszélesebbkörű fejlődési és érvényesülési lehetőséget biztosít a mezőgazdasági érdekek számára. A kamarai kon- stitució az 1920. évi XVm. t.-c.-en és az ézt kiegészítő 1937. évi novelláris módosításon alapszik, az utóbbi a mezőgazdasági kamarák kuriális beosztását megváltoztatva, az addigi 5 kúriát 7 kúriára bővitette ki. Az első kúriába tartoznak a mezőgazdasági munkások, a második kúriába a 3—10 holdes kisgazdák, a harmadik kúriába a 10—30 holdas gazdák, a negyedik kúriába a 80—100 holdas gazdák, az ötödik kúriába a 100—500 holdas középbirtokosok, a hatodik kúriába az 500 holdon felüli nagybirtokosok, a hetedik kúriába pedig a mezőgazdaság szellemi munkásai, a gazdatisztek. Bátran állíthatom, hogy ez a konstitució a maga rendkívül demokratikus szelleménél fogva valósággal megelőzi a kort és a mezőgazdasági munkásságnak, valamint a kisbirtokosságnak sokkal szélesebb skálájú beleszólást és irányítási lehetőséget biztosít a kamarai életben, mint a világ bármely kifejezetten demokratikus államában. Éppen ezért minden, Magyarországon működő mezőgazdasági kamarának megvan a lehetősége arra, hogy hű kifejezője legyen a mezőgazdasági termelésben hatékonyan közreműködő rétegek igazi és az erők arányos megoszlásán alapuló akaratának. 17 éves tapasztalataim azt mutatják, hogy úgy a gazdasági fejlődés, mint az egyes mezőgazdasági kategóriák békés együttműködése szempontjából ez a kuria- Hs beosztás a legszerencsésebbnek bizonyult. „Szükség van a gazdasági egyesülésekre" — Ehelyütt ki kell térnem egy figyelemreméltó jelenségre. Különböző körök részéről azt tapasztaltam, hogy hajlanak amaz elképzelés felé, mintha a kamarai intézmény fölöslegessé tenné a szabad társuláson alapuló gazdasági egyesüléseket. Ez nemcsak nem helytálló felfogás, de állíthatom, hogy ennek pontosan az ellenkezője igaz, mert a gyakorlatban maga a kamara az, amely impulzust ad ilyen Szabad társuláson, alapuló mezőgazdasági tevékenységek folytatására és a lehetőségek határán belüi harmonikus és hasznos együttműködést fejt ki velük. — így pl. a Felsődunántúli Mezőgazda- sági Kamara annakidején életrehívta a körzetében dolgozó cukorrépattermelők egyesülését — tekintettel arra, hogy ebben a körzetben dolgozik a legtöbb cukorgyár — és az egyesülésből fejlődött ki a Magyar Cukorréptatermelők Szövetsége, mely, mint ismeretes, oly hasznos munkát fejt ki a cukorrépatermelők gazdasági és szociális érdekeinek megvédése terén. — Ugyancsak a Felsődunántúli Kamara hivta életre a lentermelői, valamint a virág- és aprómagvak termelését célzó szövetkezéseket, az állattenyésztés terén pedig a tejellenőrző és törzskönyvező szarvasmarhatenyésztő egyesüléseket, melyek betetőzéseként megalakult a Körzeti Szarvasmarhatenyésztő Szövetség. Hogy ez a szövetség milyen kitűnő gazdasági és tenyésztési eredményekkel dolgozott, azt az egymást követő tenyészállatvásárokon bárki ellenőrizhette. Mindezeken kívül a Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamara az egyes vármegyék gazdasági egyesüléseit, gazdaközösségeit s az időnként megrendezett agrárcélzatú kiállításokat erkölcsileg és anyagilag is támogatta, főleg ott, ahol az ilyen célú mozgalmak vezetősége kellő agilitást tanúsított. A vezetésem alatt álló kamara ugyanis megfelelő gondot fordított arra, hogy az anyagi és erkölcsi segítség azoknak jusson, akik a gazdaközösségért áldozatos és hasznos munkát végeznek. Áltálában felfogásom szerint a mezőgazdasági kamarai intézmény voltaképpen gyűjtője és pregnáns kifejezője a mezőgazdasagban érdekeltek gazdaságpolitikai szándékainak s a helyesen vezetett kamara akkor áll feladata magaslatán, ha ezeket a gazdaságpolitikai törekvéseket a legcélirányosabban s úgy az elmélet mint a gyakorlat szempontjából a leghelyesebben oldja meg. Erre vonatkozóan meg kell jegyeznem, hogy a Felsődunántúli Mezőgazda- sági Kamara volt az első, amely kebelén belül külön szakosztályt állított fel a mezőgazdasági munkásság számára. E szakosztályban munkás elnökölt s itt az ösz- szes érdekeltek szabadon, fesztelenül előadhatták mondanivalójukat, panaszaikat és kívánságaikat. A szakosztály véleménye jelentés formájában a kamara igazgatósága elé került, mely azt az igazgatóválasztmány révén a földművelésügyi miniszterhez is eljuttatta, így tehát a mezőgazdasági munkásság legbensőbb és legegyénibb intenciói a kamarai munka révén útat találtak a legmagasabb fórumokhoz is. Az altruista cél kizárja a merkantil természetű tevékenységet — Természetesen amily mértékben szorgalmaztuk a gazdaközönség erkölcsi és anyagi javainak gyarapodását, s amily mértékben támogattunk minden olyan törekvést, ami a gazdatársadalom közösségi és érdekvédelmi hajlamait fejleszthette, époly mértékben elzárkóztunk az elől, hogy bármilyen merkantil természetű tevékenységben részt vállaljunk. Ezt egyrészt kizárta kamarának kimondottan alt- ruisztikus működése, másrészt pedig a kamarai munkának, érzésem szerint, mindenkor szigorúan tárgyilagosnak kell maradnia, ha nagy és építő célkitűzéseit maradéktalanul meg akarja valósítani. — Ha tehát a magyar gazdakamardk Benjáminja, a Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara, az eredményesség útjára akar lépni, szem előtt kell tartania azokat az irányelveket, melyeket az egyes, az anyaországban működő körzeti kamarák követtek a mezőgazdaság újjáépítése terén. Meggyőződésem, hogy az új kamara ezeket a tapasztalatokat hasznothajtóan tudja felhasználni s ezt annál is inkább hiszem, mert a Kisalföldi Kamara körzetébe tartozó gazdaközönség szorgalmánál, magasfokú iskolázottságával és egyéb kiváló tulajdonságainál fogva a múltban is valóságos elitje volt a magyar gaedatársada- lomndk* Az április elején visszacsatolt kárpátaljai rész a statisztika tükrében Budapest, április 29. A bécsi döntéssel visszakerült Felvidék és a március 15—18. között visszacsatolt Kárpátalja gazdasági jelentőségét hosszabb cikkek keretében vázoltuk, mint az az említett részekre vonatkozó gazdaságstatisztikai adatokból fölrajzolódik. Ez alkalommal a Magyar Statisztikai Szemlében az április elején visszacsatolt kárpátaljai részre vonatkozóan Thirring Lajos dr. által feldolgozott gazdaságstatisztikai adatok közlésére szorítkozunk. Az április eleji területgyarapodással 1056 négyzet kilómé ternyi ritkán (1 négyzetkilomete- ren átlag S8.6 lélek által) lakott földsávval nagyobbodott meg a mai csonkaország. A lakosság e terület birtokbavételével 40.777 lélekkel nőtt meg. Tehát a ruszinföldi akció március közepén történt megkezdése óta a bécsi döntés révén megnagyobbodott Magyarország összesen 12.141 négyzetkilométernyi területtel, lakossága pedig 592.901 lélekkel nőtt meg. A legutóbb, tehát április elején visszatért 181.188 kntasztrólis holdnyi terület viszonylag legnagyobb része: 11.1 százaléka erdő, 25.0 százaléka szántóföld, 15.7 százaléka legelő ée 11.1 százaléka rét. Kárpátaljával március közepén, illetve április elején megnagyolbbodott Magyarország területe összesen 20,355.501 katasz- trális holdat tesz ki, s ez a terület művelési ágak szerint a következőképpen oszlik meg: kát. hold i% Szántóföld.................... 11,321.123 65.6 Kert 262.298 1.3 Rét 1,602.737 7.9 Szőlő ,•■•••• 378.679 1.8 Legelő ........................ 2,133.778 10.5 Erdő ■■■■■•> 3,382.839 16.6 Nádas < „■>.». 56.682 0.3 Földadó alá nem eső terület 1,217.365 6.0 A legutóbb (április elején) visszatért területen búzát 8.202, zabot 6.755, burgonyát pedig 6.412 katasztrális holdon termelnek. A kukorica és a takarmánynövények termelése már szűkebb keretek között mozog. Az 1911. évi statisztikai adatok szerint ezen a területen 19.862 darab szarvasmarhát, 3.404 lovat, 7.495 sertést és 3.120 darab juhot írtak össze. Az állat- állomány sűrűsége jóval nagyobb itt, mint Kárpátalja többi részein. 1000 kát. hold területen ugyanis 13.7 százalékkal több szarvasmarhát, 50.4 százalékkal több lovat, 59.0 százalékkal több sertést, viszont 72.8 százalékkal kevesebb juhot tenyésztettek, mint a március közepén visszakerült Kárpátalján. E kárpátaljai területrész nagyrészét közepes nagyságú hegyek borítják: 81.281 kát. hold terjedelmű erdeinek legnagyobb része lombos fákból áll. Ezért átlagos termelés mellett számolni kell azzal, hogy a jövőben a tűzifából már számottevő felesleg fog mutatkozni és nagyobb lesz a lombos műfából külföldi értékesítésre váró felesleg is. A területnövekedés a fe- nyőműfahiányt csak jelentéktelen mértékben csökkenti, mert ezen a területsávon aránylag kevés a fenyő. E területdarabkának egyéb feltárt kincsei, említésreméltó nagyobb ipartelepei és energiaforrásai nincsenek. Ezideig _ inkább csaik a fatermeléssel kapcsolatos iparágak terén mutatkozott élénkebb gazdasági tevékenység. Az utóbbi téren azonban bő fejlődési lehető jégéi nyílnak. Gazdasági, közlekedési, turista és idegenforgalmi szerepét és jelentőségét különösen az_ Ung- vár—Perecsény—Kisberezna—Takcsány Zemplénoroszi vonalon a lengyel határig felhúzódó s így a magyar—lengyel viszonylatban Przemysl, sőt Varsó városokkal is jó kapcsolatot teremtő út fokozhatja nagyobbra. amrnmtmmmKimmmmum 3 A felvidéki kereskedők határontúli követeléseinek kérdése Budapest, április 29, Az OMKE már többíaben tett előterjesztést a kormánynak a visszacsatolt felvidéki kereskedeőknek a határontúli cégekkel ezemiben fennálló tartozásainak és a ottmaradt adósaikkal szemben fennálló követeléseinek problémáiról. Az OMKE beadványában azt kérte a kormánytól és a Nemzeti Banktól, hogy államközi megállapodások keretében sürgősen rendezzék ezeket a kérdéseket is. A Felvidék kereskedelmének érdekei azt kívánják, hogy a felvidéki kereskedők követelései és esetleg fennálló tartozásai kliring utján legyenek elszámolhatók. A kérdés megfelelő és gyors megoldása nemcsak a kereskedelemnek, hanem a kincstárnak is érdeke. Kedvezményes jegyek elővételben a nyitás napjáig a Nemzetközi Vásárra Pl.-helyett R 1.10 és a-ért Virágkiállításra P Is" helyett P Piá ért már kaphatók a STÁDIUM jegyirodában Telefonrendelés: 10 darabon felül házhozszállítással 140-0OO, 144401, 144 400 Hivatalok, vállalatok, nagyobb üzemek a jegyeket bizományba is Igényelhetik . ;*
