Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-30 / 98. szám

TEHfIDEKl ■ - ~T Az utolsó 1939 ÁPRILIS 30, VASÁRNAP Perrichon úr utazása Bemutató a Nemzeti Színházban Valójában Csortos Gyula úr utazik itt végig a párizsi nyárspolgári lakásból fel a svájci mű-gleccserekig, onnan a malmaisoni erdő kis nyaralójáig, mert Labiche és Mar­tin francia vígjátékírók Perrichon-ja jó­val a világháború előtt lemaradt, talán éppen az utolsó békebeli vonatról. Az ügyes fordító, Orbók Attila valahol úgy nyilatkozott, hogy ez a darab a legjobb Moliére-vígjátékokra emlékeztet, — csalha­tatlan ösztönünkkel mi mégis azt éreztük a főpróbán, hogy a háromszázéves Misan­thrope vagy Tartuffe még mindig fiatalab- ban, ruganyosabban mozog a modern szín­padon, mint a nyolcvanesztedős Perrichon. Labiche és Martin írókat csak az Acadé­mie Francaise és az epigonok avatták halhatatlanná, míg Moliére-t az Idő vonta be a klasszicitás nemes patinájával. Perrichon kocsigyáros, a múlt századvég nyárspolgári hőse remek típus, Labiche alkotásai közül minden bizonnyal a leg­sikerültebb, ám a párizsi Vandeville-szín- házban is csak egy kitűnő jellemszínész, vérbeli Moliére-művész arathatott vele nép­szerű győzelmet. A fordító és a Nemzeti Színház viszont Csortosra gondolhatott, mikor rábukkantak furcsa órájukban La­biche elfakult, ötleteiben, élceiben is el­tompult vígjátékára. Pocakos nyárspolgá­rok (dicséret illeti Major Tamás játék­mestert az I. felvonás vasúti csarnok- jeleneteért!), lenge szeladónok, egy zuáv kapitány, a nyolc évtized ásatag porrétege alól is üdén ragyogó naíva és a harang­szoknyájában türelmetlenkedő mama, vala­mint a kaján inas: néha-néha megnevet­tetik ma is a nézőt, talán inkább kegyelet­ből a pocakos századvég irát... A téma és a tanulság változatlan: az örök par­venu kocsigyáros hálásabb annak, akin ő segít, mint annak, aki rajta segít; hiúsá­gát bántaná, ha lekötelezettje lenne vala­kinek. Ám minden leleményen, cselszövésen keresztül a szív szerelme győzedelmeskedik. Vizváry Mariska alakítása csupa humor, Szeleczky Zitával kár, hogy oly fösvényen bánt el a francia szerző; Pataky Jenő és Ungvdry László szeladonjai sikerültek, vitéz Garamszeghy Sándor zuávja és Ta­polcai Gyula Majorin-je Daumier albumára emlékeztetnek. Horváth János díszletei és jelmezei korhűek. v. I. «<09 (*) Gerevioh Tibor előadása a varsói rádióban a magyar művészetről. Varsóból jelentik: Gerevich Tibor, a krakói és var­sói magyar képzőművészeti kiállítások kormánybiztosa, a varsói rádióban francia nyelven előadást tartott az újabb magyar művészetről. Az előadást Jan Morawinski művészeti író lengyel nyelven vezette be s a közvetítés végén Gerevich professzor előadását lengyel fordtásban tolmácsolta. Színházi műsor (*) Magyar író a lengyel Pen Clubban. Varsóból jelentik: A lengyen Pen Club pénteken délután fogadást rendezett Kállay Miklós író, a magyar Pen Club tagja ré­szére. Kállay Miklós Báthory István címen történelmi regényt írt, amelyet valószínű­leg lengyel nyelvre lefordítanak. A Pen Club fogadása után este a lengyel irodalmi akadémia elnöksége rendezett díszgyűlést Kállay Miklós tiszteletére. A díszgyűlés alkalmával az illusztris magyar író rövid francianyelvű ismertetésben vázolta a mai magyar irodalmat, majd regényéből olva­sott fel egy részletet. Kállay Miidós mind­két előadásának igen nagy sikere volt. Vlosto cigarettafüst... Az Erdős Kárpátok meghódításával új­ból megjelentek a dohányárudákban a né­hai csehszlovák dohány jövedék szivarkái, kezdve a néposztályok Zorájától, egész az előkelő Stambulig. November 2-ika után a csehek nagymennyiségű feldolgozatlan és csomagolt dohányt, szivart és szivarkát zsákmányoltak, mind a beregszászi do­hánybeváltóból, mind a munkácsi dohány­gyárból, a rendelkezésükre álló tíz kivo­nulási nap alatt. Egyedül Munkácson több, mint 80.000 P kártérítést igényelt a ma­gyar állam Cseh-Szlovákiával szemben a jogtalanul elszállított dohányáruért. Ezek a készletek most nagyrészben megkerültek, Szőlősön, Huszton, Szolyván és más na­gyobb községeiben a négyhónapos ukrán uralom hegyes-völgyes arénájának. Az el­múlt negyedév alatt kuriózumként szolgál­tak az ittfelejtett szivarka-márkák az anyaországbelieknek, akik úgy turkáltak az összeroskadóban lévő ország-giccs por­tékái között, mint Howard Carter Tutank- amon piramis-sírjában. Cseh porcellánokat, kristályokat vásároltak, keresték a szilé­ziai szöveteket, a pincérek cseh cigaret­tákkal kedveskedtek a hanvédtiszteknek, a vendéglátók a húszéves szégyen-urnám szivarkáit kínálták anyaországi vendégeik­nek, rokonaiknak. Aztán elfogytak és füstbe mentek az utolsó darabok is.. Közben égett és fogyott a föld a csehek és az ukránok lába alatt. Ügy voltak, mint egy szórakozott dohányos, aki nagyon elméláz és csak akkor veszi észre magát, mikor a szőnyeg teli van hamuval és az ujját süti a leégett csonk. Cseh-szlovákia is úgy volt beékelve Középeurópába, mint valami hosszú, komisz, büdös dohányú szi­var, amelynek minden végén parázs lap­pangott, füst fojtogatta úgy a szudéta- németeket, mint a magyar, szlovák és ru­szin vidékelcet és szerteszóródott a húsz esztendeje lappangó gyűlölet hamuja. A csúf szivar fogyott, de míg a csehek Lon­donban, Párizsban és Moszkvában kergették egy impérium kuba-illatú álmait, a Szudé- tákon már megégette a kezüket a hamu alól sziporkázó parázs. Aztán jöttek a nagy koppantók: Berchtesgaden, München, Komárom, Bécs, legutóbb pedig Hácha és Chvalkovsky berlini Canossája, Szlovákia önállósága és az Erdős Kárpátok néhány- napos hősi katonai éposza. A kiárusítás sok aromájú zsivajában forgó szivarkák kis pernye-szilánkokban lehulló roncsai a füstölgő csehszlovák ro­mokat szimbolizálják. A sokféle párizskör- nyéki keverékből, népek, fajták, lelopko­dott országrészek, jogrendszerek, nyelvek öntvényéből, amelyet műkedvelő vegyészt és íny-érzékkel kavartak össze a Masaryk és Benes politikai kiskátéján nevelkedett államépítök, csak a dohánymárkák marad­tak meg. Most lassan füstbe foszlik az oroszlános címer, hatalmi jelvény a vékony papíron, csupán a kékes gomolyogok em­lékeztetnek néha egy lehetetlen, rossz emlékű országra, amely húsz évig volt bántó kelevény Európa testén. A legkeserűbb, legmaróbb képviselője en­nek a letűnt dohány jövedéknek a Zora volt, népiesen „koporsószeg”, Zora szláv istennője a hajnalnak. Átvitt értelemben azt a hajnalt jelentette, amely két évtize­den át csípte, marta a szemünk, szánk, szívünk. A Vlasta (leánynév) a cseh ha- jadonok örökkő idegen szőkeségével fátyo­los prágai diákkorunkat juttatta eszünkbe. A Memphis, Egypt, Iris, Sphinx illő,tos füst-emlék arról, hogy Csehszlovákia is ilyen fáraó-messzeségű, letűnt világ. A Légié füstjében, a vörösök elől 1918-ban vadul menekülő cseh légiók felfújt szibériai anabázisa foszlik kék-szürke gyermek­mesévé. A Slávia a csehek pánszláv álmait karnkaturázza ki, nagy füst-vonalakban. Be legszebb kiállítású a jubileumi cigaretta. Félévvel előbb jelent meg, mint a képzelt jubileum. Most valahogy karrikaturáknak tetszenek a doboz művészies rajz-díszei. Rágyújtok egy cseh Memphisre. Hadd érezzem a múmia-szagot.. Egy ismerős fa­lusi legény áll mellettem. Megkínálom: — Gyújtson rá Sándor, hadd jusson eszébe az a „jó” cseh világ. A legény nagyot szippant, utána még nagyobbat sercint: — Akkor lássam vissza, mikor a hátam hözepit. >"■ Czél Jenő. j OPERAHÁZ (%8). Vasárnap: A mosoly országa, hétfő: Nincs előadás, kedd: Sieg­fried (A 23) (kezdete %7-kor), szerda: Falstaff (E 23), csütörtök: Lohengrin (Népm. Biz. II. 8. Jegyek nem válthatók. Kezdete Vz7-kor), péntek: Walkür (Rkv. bérlet A 5), (kezdete % 7-kor), szombat: Szöktetés a sze- rályból (Olcsó ciklus II.), vasárnap: Háry János (munkáselöadás II. 2. Jegyek nem válthatók). NEMZETI SZÍNHÁZ (3, %8). Vasárnap délelőtt (%11): Az egér (vizsgaelőadás), va­sárnap délután: Az ember tragédiája, vasár­nap este: Perrichon úr utazása, hétfő: Perri­chon úr utazása (II), kedd (N,), szerda (XI), csütörtök (XII): Tündöklő Jeromos, péntek: Perrichon úr utazása (VI), szombat délután: Ludas Matyi, este: Tündöklő Jeromos, vasár­nap délelőtt (%11): A zenélő óra (munkás­előadás), délután: Ludas Matyi, este: Az em­ber tragédiája. . NEMZETI KAMARASZÍNHÁZ (4, 8). Minden este és vasárnap délután: Utolsó tánc. VÍGSZÍNHÁZ (%4, 8). Vasárnap délután és este (R), hétfő (F), kedd (H), szerda (M), csütörtök (K), péntek (A) és jövő va­sárnap délután: A tetovált nő, jövő szombat és jövő vsaámap este: Gróf kisasszony. MAGYAR SZÍNHÁZ (%4, 8). Vasárnap este (A), kedd (J), szerda (M), csütörtök (S), jövő szombat este és jövő vsaámap este •(G): Az ezerkettedik éjszaka, hétfő este, péntek este, jövő szombat délután és jövő vasárnap délutón: Erzsébet. PESTI SZÍNHÁZ (4, 8). Minden este és vasárnap délután: Ne bántsd a másét. ANDRÁSSY SZÍNHÁZ (U4, 8). Minden este és vasárnap délután: A szerelem gyü­mölcse. BELVÁROSI SZÍNHÁZ (4, 8). Minden este, mo9t vasárnap, kedd, csütörtök, jövő szombat és jövő vasárnap délután: Föld­indulás. VÁROSI SZÍNHÁZ (4, 8). Vasárnap dél­után és este: Csárdáskirálynő, hétfő, kedd: Lil Dagover vendégjátéka, szerda, jövő va­sárnap délután és este: Hamburgi meny­asszony. osütörök és péntek: Don kozák kórus. ROYAL SZÍNHÁZ (4, %9). Minden est« és vasárnap délután: Egy bolond százat csinál. TERÉZKÖRUTI SZÍNPAD (%5, 9). Min­den este és vasárnap délután: Uj műsor. KOMÉDIA (%5, ya9). Minden este és va­sárnap délután: Tanuljunk nyelveket. iL,u_ Miért volt szükség zsidétörvényre? Negyven esztendővel ezelőtt már válaszolt erre a kérdésre Megállapításai nem­csak ma is igazak, hanem ma is égetően időszerűek, s a „Kazár- földön“ súlyos ptoblémái ma is problémák! Minden müveit embernek olvasnia kell BARTHA MIKLÓS könyvét, amely meggyőz arról, hogy miért van szükség fajvédő politikára! Kapható a Felvidéki Magyar Hír a? kiadó- hivatalában (VIII., József-krt. 5), a Stádium könyvkiadónál (VI., Rózsa-utca 111), Pfeiler Ferdinánd könyvkereskedésében (Kossuth Lajos-utca 5) és minden könyves­boltban. Ára kötve; 2.50 P. Bartha Miklós a legnagyobb magyar publicista és nemzetpolitikus. Könyvét akkoriban titokzatos kezek eltüntették a piacról, a szerzőt pedig támadták, csúfol­ták ...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents