Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)
1939-04-30 / 98. szám
1939 ÁPRILIS 30, VASÁRNAP teepideKi 11 KártyaszakértŐf aki „civilben“ - nem nyúl kártyához Intimitások a szerencsejáték rabjairól, Caligula császártó1 Mária Antóniáig Mikor a vidám kártyakompánia együtt 111 és a partnerek hátamögött kibicek izgulnak, kártyás-műszavak repkednek & levegőben, talán senki sem gondol arra, hogy van olyan ember, aki nem szóráko- sásból foglalkozik a kártyával, hanem ez a hivatása, még pedig hatósági megbízás alapján. Pedig ilyen ember is van: a kártyaszakértő. Nem kell messzire mennünk, hogy megismerjük. Nem kell amerikai furcsaságokra gondolni, nekünk is van hatósági kártyaszakértőnk, dr. Tartsányi Dániel budapesti rendőrtanácsos személyében. A budapesti rendőrségnek ezt a közismerten kitűnő rendőrtisztjét, akinek a nevéhez sok nagyszabású bűnügy kinyomozásának érdeme fűződik, annak rendje és módja szerint kártyaszakértőnek nevezte ki a törvényszék. Az ő feladata, hegy a szerencsejátékbűnügyekben a bíróság elé álljon és mint szakértő adjon magyarázatot, felvilágosítást és véleményt. Az orvosszakértő, könyvszakértő után ezzel bevonult az igazságszolgáltatásba a „kártyatudomány” szakértője is. Érthető ez, hiszen a bíró nem lehet egyszemélyben orvosprofesszor és bíró, de ugyanígy nem lehet azt kívánni tőle, hogy olyan tisztán lásson a kártyajáték rejtelmeiben, mint egy montecarlói játékmester. Az ókor Monte Carlója Tartsányi Dániel dr. könyvet is írt a kártyajátékról ezzel a címmel: A játék- kaszinók szélhámosai. Sorra veszi a kaszinókban divatos összes szerencsejátékokat és leleplezi a baccarat, chemin de fér, trente et quarante. roulett és boule kö’rür elkövethető valamennyi szélhámosságot. Leleplezi, hogyan csalnak a zugjátékbar- langokbar, a krupiék, hogyan igyekeznek korrigálni szerencséjüket a frakkos „urak” és estélyiruhás „hölgyek” a világfürdőhelyek híres kaszinóiban. Szakszerűen magyarázza meg a csalások végrehajtásának módját, oldalakra terjedő matematikai táblázat adja egy-egy módszer magyarázatát. Ez a könyv magyarán „befűtött” a hamiskártyásoknak, leleplezi minden fogásukat és ha valaki figyelmesen elolvassa, a hamiskártyások csak akkor csaphatják be, ha ő akarja. Az érdekes kötet végigvezeti az olvasót a_ szerencsejáték múltjának egész történetén, az ókori kockajátéktól a modern rulettig. Az ókor szerencsejátéka a kockajáték volt. Rómában a szaturnáliákon nagyon elharapódzott a játékszenvedély. A régi latin ünnepeken a szabad polgárok és rabszolgák együtt játszottak kockajátékot és maguk közül játékkirályt választottak. Bajáé volt az ókor Montekarlója, ahol zajos orgiák mellett folyt a kockajáték, Erről Seneca is beszámolt egyik írásában. A másik római játékbarlangot Ostiában tartották. Caligula császár szenvedélyes kockázó volt. A testőreivel játszott. Mindig ő volt a bankár. Csak a-bankár nyerhetett, mert ha a szerencse nem kedvezett neki, egyszerűen kivégeztette a partnereit és a vagyonukat elkoboztatta. _ A római jog tiltotta a pénzért való játékot, csak a szaturnáliákon szabadott kockázni. A kockajáték és a páros, vagy páratlan játék mégis nagyon elterjedt. A nép játékszenvedélye olyan nagy volt, hogy még a császárok sem tudtak ellene küzdeni. Claudius császár még könyvet is írt a kockajátékról és maga is olyan szenvedélyes játékos volt, hogy gyakran reggeltől estig játszott, éhen, szóraján. Tacitus azt írja a germánokról, hogy rajongtak a játékért és ha mindenüket elvesztették, az életük volt a tét s ha a kocka rosszul fordult, megölték magukat. A középkorban a nagyvárosokban játékiskolák alakultak. Ezek még a kockajátékra voltak berendezkedve. A kártyajáték a XHI. században kezdett elterjedni Európában. Az arabok hozták be. A kínaiak azonban elefántcsontra festett figurákkal már évszázadokkal ezelőtt játszottak kártyát. A fametszés és a rézmetszés feltalálásával terjedt el a kártyajáték a tömegek között. Hamarosan kialakultak azok a játékok, amelyeket azután játékházakban folytattak. Németországban a Landsknecht, Franciaországban a Biribi terjedt el. D’Artagmn lovag és muskétásai a Landsknecht francia változatát játszották Lansquenet névvel. Egyes történetírók szerint a baccarat a XV. században bukkant fel, állítólag Itáliából hozták Franciaországba. Általánosan azonban csak a XIX. század elején, Lajos Fülöp királysága alatt terjedt elMária Antónia végzete: a kártya A játékkaszinók határozottabb formái a francia Lajos királyok idején alakultak ki, részben a királyok udvarában. A francia udvart XIII. Lajostól a Lajosok kihalásáig nagystílű hamiskártyások lepték el. A leghíresebb közülök Apoülos Teodor görög lovag volt, aki nagy vagyont szerzett. Róla nevezik ma is a hamiskártyásokat görögöknek. Méltó partnere volt Apoulos- nak XIV. Lajos egyik udvarhölgye, Sois- sons grófnő, aki szalonjában játékbarlangot tartott az udvari embereknek és maga is hamisan kártyázott. Az első nyilvános játékbarlangot a XVIII. század elején állították fel Francia- országban. Hotel de Soisson, néven ismerték. Itt játszottak először rulettet 1727- ben. A kártyaerkölcsök XV. Lajos udvarában se javultak. Langlée lovag és Harcourt hercegnő híres szerencsekorrigálói voltak ennek a kornak. Hozzájuk tartozott még Gramont lovag is, aki egész nyíltan folytatta üzelmeit. Az akkor leghíresebb játékbarlang a Hotel Gréves volt, ez sokáig élt, Lajos Fülöp szüntette meg 1839-ben. Híres játékbarlang volt Mária Antónia szalonja is. Itt nasi-vasit játszottak, amelynél párizsi bankárok adták a bankot. Madame Campan írja emlékiratában, hogy XVI. Lajos első szökési kísérlete azért nem sikerült, mert Mária Antónia a kártyaszobában felejtett játékeszközöket is magával akarja vinni, de izgatottságában nyitva hagyta az ajtót, a komorna meglátta az utazási készülődést és beárulta. A francia forradalom alatt tovább tombolt a játékszenvedély. A rulettkerék zavartalanul forgott, vígan folyt a játék a Palais Royalban. A játékházak annyira elszaporodtak, hogy a forradalmi direktórium végül is rendelettel kilencre csökkentette a számukat és valamennyit adófizetésre kötelezte. Később, 1819-ben már királyi rendelettel szabályozták a játékkaszinókat és utóbb bekövetkezett a francia játékkaszinók Bertálan-éjszakája. Királyi rendelettel, 1838-ról 1839-re átmenő újév éjszakáján az összes nyilvános játékkaszinót bezáratták. A feloszlatott játékbankok egyrésze Németországba, másrésze Belgiumba és Monte-Carlóba került. Németországban már 1849-ben elhatározták a játékklubok megszűntetését, a tervet azonban csak közel negyedszázad múlva, 1872-ben, tudták végrehajtani, A múlt század második felében kezdtek kialakulni a nagy, modern játékpaloták. Rómában 1885-ben előkelő játékbarlang volt a Club della Caccia. Itt leplezték le CaRedo lovagot, ennek a kornak a Caglios- tróját, Nőiruhás detektív a kártyaszobában Ma a montecarlói és a Danzig szabad- államban lévő zoppoti játékkaszinó a leghíresebb. Elegáns, nagyvilági helyek ezek, de természetesen nem lehet elkerülni, hogy ne férkőzzenek be a szerencsejáték fantasztái, akik különféle fogásokkal akarják maguk felé terelni a szerencse szekerét. Hamisjáték csak a legritkább esetben fordult elő, bűnügy Monte-Carlóban és Zop- potban ninas a játék körül, legfeljebb a szerencsét hajhászó játékosokat csapják be a szerencselovagok, akik ,,csalhatatlan" szisztémát árulnak, amellyel robbantani lehet a bankot, A hamiskártyások leleplezése és a tiltott szerencsejáték elleni harc sok munkát ad a budapesti rendőrségnek is, Nemrégiben szigorú rendelettel szabályozták a klubok működését és a rendőrség állandóan résen áll, nehogy a szerencsejáték-szenvedély elfajuljon. A közelmúltban titkos kártyabarlangok egész sorát leplezték le. Ezek a zúgklub- bok félve vigyáztak arra, hogy avatatlan ember ne juthasson be a Ifelyiségbe. Titkos jelzőcsengőket szereltek fel az ajtókra, a helyiség előtt pedig bizalmi emberek figyelték, mikor jön a razziázó rendőrség. A detektívek sokszor filmre illő trükkökkel jutottak be a kártyaszobákba. Az egyik legérdekesebb eset a Terézvárosban történt. A detektívek tudták, hogy itt éjszakáról éjszakára nagy kártyacsaták folynak. Meleg a Gyula, egy leányos- képű fiatal detektív nőinihába öltözött, estélyi ruhát vett magára, a társa, Kotofj Olivér dr. pedig frakkot húzott és kart karba öltve csöngettek be a kaszinóba. Az estélyi ruhás hölgy és a frakkos úr előtt kinyílt az ajtó és a következő pillanatban már ott álltak a kártyaszobában és a játékosok nagy megrökönyödésére lefoglalták a zöld asztalon heverő pénzt. A Rákócni-út egyik házában is működött egy játékklub. Az első emeleten volt a helyiség. Ablakai az utcára nyíltak, a terem mentén erkély húzódott. A detektívek tüzoltólétrát kerítettek, felmásztak az erkélyre ég úgy hatoltak be a játékszobába. Mostanában a szigorú rendelkezések következtében csak a legritkább esetben fordul dő szabálytalanság a klubokban. A Ha sok a teher a kerékpáron elektromos kerékjárvilágitás. Leszállított á^d£ 18.50—23.50 Minden kerékpárszak üzletben kapható! hatóságok minden szabálytalanságot megtorolnak. A kártyajáték minden titkát leleplezi Tartsányi Dániel könyve, egyet azonban nem árul el: a budapesti törvényszék és a rendőrség kártyaszakértője „cn/iZben** soha se nyúl a kártyához. SÁGI PÁL Mindenki legyen katonája a nemzetnek Régen mozgósítás alatt a hadseregnek harcrakész állapota való helyezését értették. Az orssdgmazgósltds fogalmát a világháború vetette felszínre és jelenti az ország összes élő és holt erötényezöinek az előkészítését. A jövő háborúja a legfeszesebb megszervezést kívánja már békében ügy a gazdasági és szellemi élet, mint a népnevelés és az állam megnyilatkozásainak minden terén, más szóval totális mozgósítást kíván. A világháború egyik legnagyobb hibaforrása a megfelelő előkészítés hiányában rejlett. Igaz, hogy erre a régi háborúk nem szolgáltak kellő példával és tapasztalattal, mert azelőtt a gazdasági, szellemi és erkölcsi tényezőket soha olyan nagy mértékben nem vetettén harcba,, mint az elmúlt világháborúban. A világháború fejlesztette a háborút a hadse- rgek nélkülözése helyett a nemzetek harcává és tanította meg a nemzeteket arra, hogy a jövőben a győzelemért harcot kell vívnia a hadseregen kívül az egész országnak minden eszközével, teljes szellemi és erkölcsi erejével. Ehhez a küzdelemhez gondos és messzemenő előkészületeket kell tenni minden vonatkozásban, mert a háborúban nem lehet olyan arányban rögtönözni, mint ahogyan az kívánatos. Ahhoz sem idő, sem gyéb kellékek, mint pl. nyersanyag, munkaerő, munkahely nem áll akkor elegendő mennyiségben rendelkezésre. Tehát a jövő háborújának előkészítése szükségessé teszi békében a katonai és polgári vonalon a közös célért folytatott előmunkálatokat. Ehhez tartozik általában: a) A szellemi mozgósítás, aminél a tudomány felhasználásán kívül főleg az erkölcsi erők najgyranevelése a fontos, b) a gazdasági mozgósításhoz tartoznak a pénzügyi, ipartermék, élelmiszer, nyersanyag és üzemanyageszközöknek biztosítása és utánpótlása, továbbá az ezzel összefüggő szállítási problémák megoldása. Ennek keretébe tartozik az üzemek teljesítőképességének megállapítása, a munkakérdés mennyiségi és minőségi rendezése, a közlekedés és híradás megszervezze és a légvédelmi munkálatok elvégzése, c) az ifjúságnak országmozgósítási célokra való felhasználása. Az ifjúság alkalmazható az ellenséges propaganda elhárítására, kém- elháritására, gáz. és légoltalmi szolgálatra, rádió, és híradóhálózat kiépítésére és kezelésére,e esetleg könnyebb katonai szolgálatra, mint amilyenek a figyelő és jelentő szolgálat, a hírszolgálat, az őr- és ügyeleti szolgálat, az erődítés, stb. Ezt szolgálja pl. a cserkészintézmény, de nevein: kell erre az ifjúságot minden iskolában is, d) a katonai mozgósítás előkészítése. Ezeket a teendőket az új honvédelmi törvény részletesen szabályozza. A háborúba való átmenet sokszor csak rövid idő kérdése, s így az a nemzet, amely az itt ismertetett munkálatokat csak a háborúban kezdené meg, nagyon elkésne, soha jóvá nem tehető mulasztást követne el önmaga ellen. Ezt a nagy, átfogó és szétágazó munkát ma minden államban mint központi szerv, az úgynevezett „Legfelsőbb Honvédelmi Tanács" Irányítja és vezeti. Bár jól tudjuk, hogy a nemzet életének végcélja nem a háború, hanem a termelő, békés munka és fejlődés, amit biztosítani kell, mégis a háborúra állandóan készülni kell. A nemzeten belül minden személyi, szellemi és anyagi vonatkozásban arra kell törekedni, hogy ezek az erők egy bekövetkező háború esetén maradéktalanul annak szolgálatába legyenek állíthatók. Ma legyen mindenki katonája nemzetének, de ehhez szükséges, hogy a honvédelem gondolata az életnek alaptörvénye legyen.-------=>80=--------Magyar a magyarért Léván Léva, április 29. Vitéz Imrédy Béláné, a Magyar a magyarért mozgalom országos vezetője, Léván járt, hogy tanulmányozza az itteni szociális akciót. Imrédy Béládét Klain Ödön polgármester fogadta és köszönetét mondott a Magyar a magyarért mozgalom lévai eredményes működéséért, amellyel a legsúlyosabb időkön átsegítette a város szegényeit. Ezután Koczor Gyula főispán köszöntötte Imréd,y Bélánét, aki később megtekintette a város szociális intézményeit és a segítőmozgalomban tevékenykedő hölgyekkel tott megbeszélést. Az iráni sál. köszönő távirata a kormányzóhoz A kormányzó úr őfőméltósága az iráni sah fiának, a trónörökösnek házassága alkalmából küldött meleghangú táviratára a következő választávirat érkezett: ,,Horthy Miklós, a Magyar Királyság főméltóságú Kormányzójának, Budapest, őszinte szívből köszönöm Főméltóságodnak azokat a szerencsekívánatokat, a mely ekt ked-es fiam, a trónörökös házassága alkalmával hozzám intézett, egyben szívélyes jókíváns aimat küldöm Főméitósá- god személyes jólétéhez és Magyarország boldogulásához. Reza Pahlavi”. efegek n székrekedésben is szoktak dnf. Ily« gyakran szenvedni! Ilyenkor gondoskodni kell Darmol hashajtóval a jó emésztésről. Betegségben szükségei s
