Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-30 / 98. szám

8 TEWlDIÍkl J'koifeaimra® 1939 ÁPRILIS 30, VASÄRNA7 az összeütközés következtében felrobbant és elégett kőolajszállító vonat roncsai 4 Starace-t, a fasiszta párt főtitkárát ünnepélyesen fogadták Tiranában bakaresti teherpályaudvaron A hajdani magyar Óbars reménykedve tekint Léva felé Garamkovácsindl meredeznek égnek a Tót-Kapu sziklái. Itt a magyar-szlovák nyelvhatár. Valaha is itt volt? Nem! Dr. Haiczl Kálmán tudományos kutatásai be­bizonyították, hogy hajdan valahol fent Saskőváraljánál volt. Mi volt az oka e hatalmas elszlávosodásnak, a magyarság tengernyi vérveszteségének? Kétségkívül a tatárjárás és törökdúlás, valamint a re­formáció és ellenreformáció jobbágy-áttele­pítései. De mindezek eltörpülnek ősapáink közönye mellett; mennyire nem törődtek a nemzettel és nyelvével... Hisz a Tátra- aljai Batiszfalvára felvitt magyar Gabo­nások, Búzák, Lovasok és Ekresek (két­ségkívül ökrösök voltak) ma már szlová­kok, addig a középgaramvölgyi Pocklenek, Skulecok, Cervenákok nemcsak hogy szlo­vákok maradtak az ezeréves magyar já­rom mesevilágában, hanem felszívták a Tordákat, Barthákat, Solymosiakat. A barsi oroszlánok így volt ez ó harson is. E legendáshírű magyar ősi település ma tiszta szlovák. A honfoglaláskor Bars vezér is szarvast ül­dözve került ide. Várat alapított. Ma is létezik a Várhegy trachitdombja. így ne­vezik szlovákul is. Bors vármegyéjének Székhelye lett itt Borsból később Bars. Ingoványaiban állítólag oroszlánokat ne­veltek őseink. Részint, mivel kölyök-koruk­ban asszonyaik játszótársa volt, részint, mivel kalandozásaik korában az ellenség közé engedve, megbolygatni igyekeztek azok hadirendjét. így került Léva város címerébe is az oroszlán. Később besenyő­településsel töltötték ki a kalandozások véráldozatait. Azután jött a garamszsnt- benedeki apátság uralma, majd a lévai vár urai a birtokosai. A török hódoltság meg­tizedelte lakóit, az ellenreformáció idején pedig a reformátusokat a Garam túloldali partjára telepítették át.' A dűlőnevek A megmaradt magyarok elszlovákoeo- dása lassan, de biztosan haladt. 1697-ben még a mészáros céhnek magyar iratai van­nak, de ma már a Solymosiak, Forgáchok, Pásztóiak, Szencziek, 4teczkiek, Szenesiek Koszmályiak szlovákok. Hajdani magyar­ságukat bizonyítják a dűlőnevek: Kakastó, Kerektó, Bikató (hajdan Békató lehetett) Temető, Várhegy, Alsónyilas, Felsőnyilas. Ezeket az elnevezéseket szlovákul is így használják és a csh hivatalok is csak 1935-ben kezdték hirtelen lefordí­tani. Férfiaik viselete teljesen magyaros. Asszonyaiké ugyan nem, sőt messzire megkülönbözteti őket a magyaroktól, vi­szont elnevezéseik magyarosak: kacabajka lipityka. szuknya, otthonka, kacika prusz- lik. Ravasz úr megihat ja a sok tejfölt... öbarg egész gazdasági élete Lévára és a déli rónaságra volt felépítve. Lévára hozták libáikat és tejtermékeiket. Híres volt az óbarsi tejföl. Tavasszal kubikos munkára, nyáron aratni, ősszel répát ásni jártak délre. A bécsi döntés óta mindezek­től el vannak zárva. Ravasz nevű plébáno­suk próbálta őket a magyarok ellen iz­gatni, azok ellen, akikből évszázadok óta élnek. Nehezen ment, különösen, ha az általa tejjel-mézzel folyó Kánaán nem következett be Szlovákiában. — Ne félje­tek, nem mehetek Lévára, de lesz Garam- szöUősön hetipiac, — mondotta. Az óbar- siak vakarták a fejüket, de azért elvitték tojásaikat, a tejfölt Garamszőllősre. Ott kisült, hogy Szőllősön több a tejfel mint Óbarson. Természetesen eladatlanul hoz­ták vissza áruikat. A tejfölt a plébánia { ólára öntözték, a tojásokat is odaverték. tavasz úr akkor azzal hitegette őket, hogy husvétkor ő tartja Léván a feltámadási körmenetet. . . Az óbarsiak vártak, de most már elfogyott a türelmük. Rava.?z úr úgy járt ígéreteivel, mint az a bizonyos pásztorfiú a farkassal és most jobbnak látja este nem mutatkozni hivei előtt . . . Az óbarsiak esete a fináncokkqj Diákkoromban mint cséplési ellenőr óbarsiakkal dolgoztam együtt, most ha találkozom velük, kétségbeesett pana­szokkal árasztanak el. A minap beszéltem egyikükkel. Ö tette vidámmá társait a nehéz cséplési munkában, ma már ajkára fagyott a mosoly. — Már olasz hadifogságban éreztem, hogy baj lesz ebből. Kihirdették előttünk, hogy őbars Csehszlovákia. Nem hittem, nem jelentkeztem. Hónapok múlva kerül­tem haza a magyarokkal. Alighogy haza- tetSBi, fesztexccbáhyéxa vittek,, mint. ka­tonaszökevényt. Mindig kibabráltak velünk a testvéreik. Kijöttek a fináncok, azt mondták, hogy szabad főzni pálinkát. Ez csak félrevezetés volt. Este újra eljöttek, elkobozták a katlant és jött a büntetés. Azért csinálták, hogy busás százalékokat szerezhessenek a büntetéspénzekből. Egyet azonban kikészítettünk. Azon idő­ben még nem volt a fináncoknak fegyve­rük, csendőrrel jöttek ki. A járási hivatal­ban Kotek tekintetes úr. aki maga sem vetette meg a jó óbarsi szilvóriumot, nem adott nekik. Kijött a két finánc. Mindjárt az első házban rajtacsípték a gazdát. A gazda tiltakozott, hogy csak a községi bíró jelenlétében lehet lefoglalni a kat­lant. Az egyik finánc elment a bíróért, de közben látta, hogy egyre többen gyüle­keznek a ház körül. Jobbnak látta ellógni. A másik cseh testvért, ki már több ízben léprecsalt minket, kicsit kikészítettük. Egy hónapig nem biliárdozhatott a Fertikóban. Érdekes még 20 év után is a régi bérlő­jéről nevezik el a lévai Városi Szállót. A csirkéhez hiányzik a zsír Egy másik hatalmas óbarsi csatlakozott hozzánk. Huszárkáplár volt a háborúban, a Pálmay-csoportban ott harcolt a csehek ellen. Nem akart á csehekhez bevonulni. Midőn szuronyos őrök között vitték Besz­tercebányára, kiugrott a robogó vonatból, ömlik belőle az elkeseredés. — Mi arattunk Gényén, Dobogón, László- művén, most sehol sem fogunk. A plébános úr azt mondta, van csirkétek, tejfeletek. Egyétek meg ti a paprikáscsirkét, ne vi­gyétek a magyaroknak Lévára! De a pap- rikáscsirkéhez tó, paprika éa zsír la kell, azt csak pénzért kapunk, pénzünk pedig nincs. Most már tejfelem sem lesz, mert adó fejében elvitték a tehenemet. Hasonló panaszokkal van tele a többi Lévára bejövő óbarsi és környékbeli is. Léva elvesztette fele hinterlandját, a kör­nyék városát. Melyik bírja jobban? A kör­nyék már elvérzett Léva nélkül és teljes szociális nyomor előtt áll. Léva, bár a vi­dék teljes visszacsatolásáig még jobban elősegítené fejlődését, gazdaságilag nem esett vissza. A zselizivel megnagyobbodott járás, a megyeszékhely a közeljövőben szervezendő iskolák (líceum, tanítói aka­démia, zeneiskola, siketnémaintézet) egyre jobban emelik és emelni is fogják gazda­sági fellendülését. FÉJA TIBOR HBti Aerokörök alakulnak a középiskolákban/ hogy a magyar ifjúság szervezett csoportokban készüljön a repülésre A Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap támogatásával a Magyar Aero Szövetség április 30-án, vasárnap rendezi a hárm&s- határhegyi központi vitorlázó terepen az első országos moidelezö versenyt, amelyen kéziből indított vitorlázó repülőgépmodelek indul­nak. Közel 150 nevezés érkezett be, a neve­zők legnagyobb része középiskolái diák és iparostanone. Résztveeznek a versenyzők ide­gen minták, valamint saját terveik alapján kéezült gépekkel. A verseny első díja egy motorkerékpár, a többi díjak iß értékes tár­gyak, valamint a Magyar Aero Szövetség díjai. A modemezésről általában tudni kell, hogy ez az aviatika Abc-je. A modelezés egyáltalá­ban nem játék, csak az ifjúságihoz közelálló módszer arra, hogy már egész fiatal korban megbarátkozzék az ifjúság a repülés gondolatával. A modelezéssel ugyanis a diák aviatikái alapismeretekre tesz szert és gyakorlati készséget nyer. A szülők, akik idegenked­nek a repüléstől, gyermekeik modeljeinél tapasztalhatják, hogy a repülőgép motor nélkül is le tud szállni és így ők is köny­nyebtoen megbarátkoznak a repüléssel. A jó modelezőből jó vitorlázó pilóta lehet, e a jó vitorlázó repülők közül sokkal könnyebben lehet kiválasztani a motoros repülőket, mind a sport, mind a katonai kiképzés számára. Azokban az országokiban, ahol a modelezés már a középiskola alsóbb osztályaitól kezd­ve beszervezett tárgy, ott jelentősen olcsóbb a motoros repülőkiképzée, s a pilótaanyag is megbízhatóbb. A Magyar Aero Szövet­ségnek az a törekvése, hogy minden magyar középiskolában aerokörök alakuljanak, hogy a fiatalság szervezett csoportokban megfelelő vezetés alatt készüljön a re­pülésre. Egyelőre azonban a tankönyvek, a tanse­gédeszközök, valamint a szerszámok beszer­zése közel 2000—3000 pengőt tesznek ki, ami a mai gazdasági viszonyok között meg­nehezíti az ilyen aerokörök létesítését. Re­mélhetően ezt az akadályt a közeljövőben HkeríU leküzdeni és akkor az egész ország­ban szervezett csoportokban tanulhatja meg az ifjúság a modelezés művészetét. PONKOSDI LUXUS AUTdCAR TORAINK I. Pünkösd Kassán nagy Bankáfürsdsn Indulás május 27-én reggel 8 órakor Budapestről. Visszautazás május 29-én Bankó- füredröl délután 4 órakor, Kassáról tt5 órakor. Elszállásolás jelentkezési sorrendben Kassán a Schalk-ház és Palace-szállóban vagy Bankón a Sportszállóban, gm A Részvételi díj P *#©»““" H. Pünkösd Lillafüreden a Palota Szatlőnan Indulás május 26-án délután 2 órakor Budapestről. Visszautazás május 29-én dél­után a Palota-szállótól. M Részvételi di] P ®7i““ »8. Pünkösd Bácskán , , , Indulás május 28-án reggel 7 órákor Budapestről. Visszautazás május 29-én 6 órakor délután a Schwarzenberg-térröl. Érvényes útlevél hiányában a budapesti kerületi rendőrkapitányságtól kiállított „Személyazonossági igazolvány” elegendő. Jelentkezési határidő május 19. 0% f Részvételi dij P 23»*“ Hl. Pünkösdi kirándulás Halduszokoszlára. Debrecenbe ás a Horionagyra Indulás május 28-án reggel 7 órakor, Szolnokon tízórai a Tisza-száilóban, érkezés Hajdúszoboszlóra, elszállásolás a Gambrinua- szállóban. Indulás Debrecenbe 29-én 7.30 órakor. Debrecenből Indulás a Hortobágyra kb. 12 őrakor, ebéd a csárdában, utána a ménes és a gulyák megtekintése, lovaglás, stb. Visszaérkezés Budapestre kb. 22 órakor. m ft Részvételi dij P l|0.— Jelentkezés: Utazási Irodánkban Bpesl,VIII.Jozse!»kft5 SÄ

Next

/
Thumbnails
Contents