Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)
1939-04-30 / 98. szám
1939 ÁPRILIS 30, VASÁRNAP •mimen 9 Budapest gyógyforrásainak jelentősége Dr. Arany György 'A Balneológia (gyógyvíz és fürdőtudomány) kérdéseivel foialkozó orvos, amidőn egyrészt csodálattal tapasztalja a természetes, Isten adta gyógymód gyakorlati eredményeit, másrészt akaratlanul felteszi maga előtt a kérdést, ahogy amidőn a természet olyan bőkezűen ajándékozta Hazánk földjét a kincset érő, gyógyulást adó, az anyaföldből milliók számára feltörő forrásokkal, hogyan lehetséges, hogy még mindig népünknek arány- lagosan elenyésző százaléka veszi igénybe ezen gyógytényezőket? Annál inkább indokoltabb e kérdés feltevése és ajánlatos e problémával komolyan foglalkoznunk és kellő felvilágosítással a mulasztottakat pótolni, mert népünk egészségének magasabb színvonalra való emelése, kétségtelenül minden út első állomása, amelynek célja hazánk és lakosságának testi és lelki erősítésén fáradozni, hogy a világ népeinek a versenyében a bennünket megillető vezető helyet elfoglalhassuk, A föld mélyéből előtörő gyógyforrásokat az emberi szervezet betegségeinek * a gyógyításánál már az ősi időben is felhasználták. A legrégibb feljegyzések ős egyiptomi időkből. Krisztus előtt több ezer évvel is emellett tanúskodnak. Az ó-görög tudósok (Plato) Euripides, Strabo) Egyiptomba utaztak, hogy e csodálatos országban a gyógyítás titkát elsajátítsák és a vizek alkalmazását és a nagy figyelemmel összeállított diétákat ellessék. Az ó-kor két legnagyobb orvosa, Hypokrates és Galenus joggal tekinthetők a fürdőtudományok megalapítóinak. Hazánk területén a kelta népek fedezték fel a gyógyforásokat és Ak Ínke néven a bő vizek forrásainak a városát, Aquincum-ot, amelynek a Krisztus utáni II. században 60.000 főnyi lakosa volt ás kilenc jól berendezett gyógyfürdője, ahol a katonaorvosok a legionisták rheumás betegségeit gyógyították, de az ásatási leletek, mint feljegyzések is bizonyítják, hogy a belső gyógyulásra is fogyasztottak gyógyvizeket. Ha a világ legismertebb gyógyforrásainak történelmi múltjáról szóló feljegyzéseket lapozzuk, mindezeknél azt találjuk, hogy kezdetben a felbukkanó forrást fürdők formájában használják és csak később vezetik be a forrásoknak ivókúrák céljából való alkalmazását. Habár a balneológia az orvostudományok egyik legrégibb ágának tekinthető, amellyel az orvosok ősidők óta foglalkoznak és annak alapján a különböző korok gyógyító mesterei állandóan rendelték és a betegek tömegei ösztönszerűen alkalmazták a gyógyforrásokat, a balneológiái tudomány tényleges megalapozása az elmúlt évszázad kiváló élettani, vegyi és fizikai törvényeinek a fürdő- és gyógyvizek hatásainak eddig empirikus és misztikusnak vélt hatásainak tételes és racionálisan okadatolt, bebizonyított tényekre való helyezése szinte csak napjainkban, az elmúlt években vált ténylegessé. így már érthetővé válik, hogy az utóbbi időkig miért nem volt jelentőségének valójában az a mérhetetlen kincs kellőképpen népünk és az emberiség szolgálatába állítva, ami csodálatos gazdagságban különösen szépséges fővárosunk területén a földből kiömlik és hivatva van egészségünk fenntartását szolgálni. A balneotherápi gyógymód szkeptikusan egy évtizeddel előtti időkben még bizonyos értelemben lebecsülték a hőforrások direkt hatásait a megbetegedett szervekre és a fürdőhelyeken elvégzett kúráknak az eredményességét vagy egy „mágikus csodahatás”-sal magyarázták vagy a környezet hatalmas jelentőségét domborították ki, amennyiben az volt a meggyőződésük, hogy a mindenapi gondoktól é3 az ottani nyomasztó környezetből kiszabaduló beteg a fürdőhelyen a természetadta szépségek mellett olyan változatos életet talál, ahol megfelelő orvosi vezetés mellett a diétáját is jobban betartva, tzinte pszichikus úton gyógyul meg. Habár a mai balneológia ezen úgynevezett indirekt hatásokat sem értékeli alá, mégis csak nagyot fejlődött a kutatótudomány, amennyiben megdönthetetlen tételes bizonyítékok mutatják, hogy az elért eredmények nem indirekt behatások, sem szuggesztív féleredményeken alapulnak, hanem a természetadta gyógyforrások direkt hatástényezői fejtenek ki olyan gyógyítást, aminek eredmény« nem ritkán felülmúlja azon vegyi úton előállított gyógyszereknek a hatását, amelyeknek a dózisa és adagolása gyakran súlyos gond a kezelést irányító orvosnak. Hazánk hivatott tényezői az utolsó három évtizedben felismerték a gyógyforrásainkban rejlő nagy értékeket és páratlan energiával, munkával és nagy tőkék mozgatásával fővárosunk területén, amelynek előbb említett természetadta szépségtényezői és klimtaikus viszonyai a világon sehol másutt úgy adva nincsenek, a források mellé olyan egyedülálló fürdőpalotákat, szanatóriumokat, szállodákat, parkokat és gyógysétányokat emeltek, amelyeknek tökéletes voltát nemcsak a már nagy tömegben odavándorló külföldi für- dővendégeink csodálják, de irigykedő elismeréssel méltatták az 1937 októberben a Nemzetközi Balneológiái Kongresszuson a világ minden nagy fürdőhelyéről érkezett szakemberek. Megkezdhette végre működését a Pázmány Péter egyetemen a máris világhírű Balneológiái Kutató Intézet és Bélák professzor vezetése mellett felszínre hozza a közismert Hungária, Rákóczi, Magda, Juventus és a többi források kincses tartalmának hatótényezőit és módjait, hogy a különböző országok orvosai is tudomást szerezzenek forrásainkról és a szenvedő emberiséget részesíthessék ennek áldásaiban. Amíg a múltban hazánkban főleg csak Magyarországon február elejével indult meg az a gyönyörű akció, amely a magyar társadalmat a szlovákiai magyar házak ügyének támogatására szólította fel, A szlovákiai magyarság vezére, Esterházy János gróf a budapesti rádióban mondotta el szívhez szóló felszólítását az egyetemes magyarsághoz és ez a szózat mély visszhangot keltett minden magyar lélekben. Hatása nem szorítkozott csupán az anyaország területére, az éter hullámain keresztül szárnyalt hegységeken, folyóvizeken, tengereken, sőt a széles óceánon is és a világ minden részébé elkerült magyarok mind magukévá tették az erőtlen és gyámolításra szoruló szlovákiai magyarság szent ügyét. Alig három hónapja működiiik a központilag pompásan megszervezett mozgalom és máris nagyszerű eredmény mutatkozik. Minden közűiét, minden testűdet, minden szervezet, amely szívén viseli a nemzeti kvdtúra ügyét, nagy lelkesedéssel siet a nemes ügy támogatására. De a magánosok is a társadalom minden rétegéből önként hozzák áldozatkészségük nemes adományait a szlovákiai magyar házak javára. Nem hisszük, hogy az utóbbi években a magyar társadalomban nagyobb felbuzdulás mutatkozott volna országos jellegű mozgalom irányában, mint aminőt a Magyar a Ma- gyarért-mozgalom és a szlovákiai magyar házak iigye kiváltott, A mozgalmat irányító központi irodába naponként tömegével érkeznek olyan megajánlások, amelyek a magyar áldozatkész-rég gyönyör" kiemelő példái. A külföld közvéleménye előtt A magyarság áldozatkészségének ezek a megindító megnyilatkozásai a külföld figyelmét is felkeltették. A szlovákiai magyar házak ügyét a világsajtó tekintélyes orgánumai is nagy rokonszenvvel ismertették és foglalkoznak vele most is. Csak a múltkoriban számoltunk be arról, hogy a Corvina című folyóirat, amelyet az olasz-magyar kultúrintézet ad ki, részleaz anyagiakban tehetősebb néprétegek vehették igénybe a balneotherápia gyógy- tényezőit, de azok is nagyrészt kénytelenek voltak az ismert és neves külföldi fürdőhelyekre és szanatóriumokba vándorolni, ami a mai kötött devizagazdálkodás mellett még egyéb nehéz és leküzdhetetlen akadályokba ütközik, ma országunk kellős közepén szolgálhatjuk megrokkant egészségünket, egyúttal kiélezve gyönyörű fővárosunk minden varázsát és kultúráját. Az ország arra hivatott tényezői, karöltve Budapest Fürdőváros Vezetőségével, fáradságot nem kímélve munkálkodnak azon, hogy egyrészt olcsó pauschálkúrákat teremtve, másrészt megállapodások létesüljenek a különböző betegségbiztosító intézményekkel, hogy minden gyógyítható beteg vágya beteljesülhessen és gyógyulást találhasson a már világhírűvé vált budapesti gyógyforrásoknál. Különös szeretettel várja Budapest a visszatért Felvidékünk lakosságát, akiknek legtöbbje a húsz éves elszakítottság hosszú ideje alatt aligha láthatta meg a fővárost, most alkalma nyílik nemcsak megismerni, de gyógyulást is találni rheumás lábára, merev Ízületeire ép úgy, mint beteg gyomrára, beleire, májára, veséjére és cukorbetegségére. Szükségesnek és célirányúnak véltem a Felvidéki Magyar Hírlap útján a felvidéki betegek tömegei előtt rámutatni a budapesti anyagcsere és rheuma-kúrák kiváló eredményeire, amelyeket az otthoni orvos véleményezése alapján a budaepsti gyógyfürdők kipróbált orvosi kara vezet és irányít. tes tanulmányban ismertette az olasz közvéleménnyel a szlovákiai magyar házak ügyét. De egyre-másra gyűlnek angol, «met, francia, amerikai, svéd, holland, dán és másnyelvű sajtóorgánumok rokonszenves megnyilatkozásai is. Hogy ezek a sajtóihangok világszerte milyen érdeklődést ébresztenek és milyen érzelmű hullámokat váltanak ki különösen a messzi idegenbe szakadt magyarság lelkében, annak igen érdekes példája adódott az elmúlt napokban. A szlovákiai magyar házak budapesti irodája nemrégiben megható levelet kapott az óceánon túlról, Amerikából. Egy régebben az Egyesült Államokba szakadt derék magyar munkás írta ezeket a sorokat, aki szorgalmával, becsületes munkával sokra vitte, megbecsült élőmunkája egy nagy amerikai gyárvállalatnak. Olvasóink bizonyára emlékeznek arra a megható esetre, amelyről annakidején behatóan beszámoltunk: Egy gyermeket váró szegény dunántúli cselüd- leány. & vérátömlesztésért kapott húsz pengőjét megrendítő sorok kíséretében a magyar ház-mozgalomnak ajánlotta fel. A hazafias áldozatkészségnek ez a szívbe- markoló példája megjárta a világsajtót és mindenütt mély hatást keltett. Egy amerikai magyar lapban olvasta ezt az esetet a mi előmunkásunk is és a szegény cselédnek nemesleikűsége annyira meghatotta, hogy most az irodához fordult kérésével. „Egy nemeslelkű nőt kívántam mindig feleségül — írja ebben a levélben — és úgy vélem, hogy ebben a hazafias érzelmű magyar nőben megtalálhatom életem méltó pártját Gyalog jár az orvosnő Egy Budapesten lakó fiatal magyar orvosnő, aki nem nevezte meg magát, naponként villamossal szokott bejárai kórházába, amely lakásától meglehetős távolságra fekszik, ő is áldozatot akart hozni a magyar hazáért és miután szegény anyagi viszonyai miatt máskép ezt ne*n tehette meg, egy évre magára vállalta, hogy gyalogosan fog bejárni hivatali helyére és a megtakarított villamo3pénzt a magyar házakra ajánlja fel. Nemes elhatározását az alábbi kedves és megható levélben hozta az iroda tudomására: Kedves Magyar Ház! Tizenkét hónapig elküldöm, a havi villamospénzemet és ha majd készen leszel, innen messziről bemo- solygok az ablakodon. Azt hiszem, te is olyan szeretettél nézel vissza, mint amiEgy amerikai magyar megkérte a Magyar Házért vérét áldozó cseléd kezét A magyar önfeláldozás ragyogó példái a Szlovákiai Magyar Házak a'<cióiában — Május végén a Magyar Irodalmi Tária- ságok Országos Szövetsége nagy kwtúrestét rendez a Magyar Házak javára lyen örömmel gyalogolok és korábban kelek érted egy álló esztendeig. Küldenek többet is, de nem is képzeled, milyen szerény fizetésű kezdő orvosnő vagyok, de ha szükséged lesz rá, majd megint jelentkezem. — Szívbő üdvözöl egy őrszemecske a délvidékiek közül." „Nálunk ez Gömörben így szokás" A magyar áldozatkészség nagyszeré jelei országszerte nyilvánulnak meg minden társadalmi rétegben. De különösen meg- hatóak és jólesőek azok a megajánlások, amelyek nem magyarajkú, de testvéri szívű honpolgáraink részéről nyilatkoznak meg. Göndörből az alábbi megható sorokat kaptuk: Nagyobb szlovákiai városban, amelynek lakossága erősen vegyes nemzetiségű, magyar társaság ül együtt a borozóban. A helyiség telve van iddogáló vendégekkel és a legkülönbözőbb árusok egymásnak adják a kilincset. Az egyik sajtot, szárdi- nát, a másik amerikai mogyorót, mandulát, a harmadik édességeket kínál a vendégeknek. A magyar társaság retket vásárol az egyik „markotányostól”. — Jó ez a piros retek? — kérdezi a társaság egyik tagja. Vagy jobb lenne a fehér? — Jó az, kérem — hangzik a felelet magyarul, de szlovák kiejtéssel. — De tessék kérem mind a kettőt megvenni, akkor együtt van a piros-fehér-zöld. Á társaság persze megvette a piros meg a fehér retket is. rajtuk a zöld levelekkel. Három korona volt az ára a reteknek, de a magyar vevő az árat borravalóval toldotta meg. — Sokat teszett adni, kérem. — Nem baj, csuk tartsa meg magának! — Hát akkor engedjék meg, hogy pár fillért adjak a Magyar Házak mozgalmára. Nálunk ez Gömörben így szokás... És hét koronát tett le az asztalra azzal, hogy a társaság juttassa el a Magyar Ház-akció céljaira. A meghatott társaság megkérdezte _ a gavallér árusítót, kicsoda — hová való? Kiderült, hogy jolsvai szlovák ember. Aki félé.iszakán át hordja a nyakába akasztott nehéz kosarat, hogy életét szegényesen tengethesse, de hét koronát tesz le tégla gyanánt a Magyar. Házak felépítéséhez. Mert náluk ez Gömörben így szokás! Nagy irodalmi est A szervezett társadalmi mozgalom pedig határozott célkitűzéssel halad előre. A pozsonyiak egyesülete által a Zeneakadémián rendezett nagyszabású estély után május végén a Magyar Irodalmi Társaságok Országos Szövetsége rendez nagyszabású estét, szintén a Zeneművészeti Főiskola nagytermében. A szövetség irodalmi estélyét a világháború hőseinek emlékére szenteli, amikor először egyesül a „Hősök napja” alkalmából a Felvidék és az anyaország magyarsága. Az este keretében nem szórványosan, hanem megfelelő keretbe foglalva ismertetik az elszakítás húsz éve alatt keletkezett és fejlődött felvidéki magyar irodalmat és a jelesebb írók műveiből az összefoglaló keretbe illesztve jellemző szemelvényeket mutatnak be. Ezt a nagyfontosságú kulturális estét a szövetség a magyar házak javára rendezi. Bizonyos, hogy a magyar házak iránt megnyilvánuló érdeklődés és szeretet hatalmas anyagi és erkölcsi erőforrás^, lesz a szlovákiai magyarság jövő^•flíIt^Cális életmeanyilvánulásainak. «wregj^WAyírt, ’•1-vf berendez ívűit 8é*ke#\4noderni!iá!.\ tömegcikk-gyártási bevezeJA **limáb»n elismert, régi szakember Kérjen ajánlatot. Grünwald Sándor oki. gépész- mérnök, Budaüest. V., Csáky-u?^. Tel.: 498-617.
