Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-23 / 92. szám

TECTIDtTu • J^üteVR-HIMiaB 1939 ÁPRILIS 23, VASÁRNAP SZOVJET-ANZIX Nyelvtanfolyam, vésztörvényszék, banánvaluta Moszkva, április 22. A hadügyi népbiz­tosság szócsöve, a „KraszrW-ja Szveszda” jelentése szerű t a szovjethadsereg főpa- rancnoksága elrendelte, hegy a közép­ázsiai helyőrségeknél is kizárólag az orosz nyelvet szabad csak használni. Azoknál a bennszülött era- .lAnál, ahol a katonák az orosz nyelvet nem értik, nyelvtanfolyamokat rendeznek. Jezsovot, a GPU egykori rettegett főnö­két most szintén utolérte a magasrangű szovjetméltóságok végzete: őt is vád alá helyezték. VyzsinszH szo.jetfőügyész már megbízást kapott Jezsov bűnlaj­stromának összeállítására. Jezsovot először zsák a GPU éléről távolí­tották "1 és hajózási népbi-tossá nevezték ki, most azonban ettől az állásától is meg­fosztották és bíróság elé állítják. Jezsovot sikkasztással vádolják, mert bizonyos ősz- szegekkel nem tudott elszámolni, s azt is szemérevetik, hogy a hajóstársaságoknál fegyelmezetlen­ség uralkodik. Ennél ''ki -1 kellemesebb szenzációja l SPORT . A vidéki evezősverse­nyeket Komáromban fogják tartani Komáromból jelentik; A Komáromi Sport Egyesület választmánya pénteken este ülést tartott Gsöbel Károly dr. fő­szolgabíró, elnök vezetésével. Geöbel Ká­roly dr. nagy örömének adott kifejezést afölött, hogy az idei sportélet Komárom­ban már a magyar színek alatt zajlik le s a húsz éves megpróbáltatást, — amely sportélet terén, is érezhető volt, — szebb jövő fogja követni, a K. S. E. úgy sport­élet, mint társadalmi élet terén ismét ma- gasralendül. Az új helyzet új követelmé­nyek elé állítja az egyesületet: új építke­zések és új felszerelések szükségesek. Kö­szönetét mondott Körmöczy Nándor fő­hadnagynak és Szabó Andor dr.-nak, akik az egyesületet hathatósan támogatták máris. Bejelentette az elnök, hogy az egyesület csónakparkját megjavíttatják s alaposan kiegészítik, az egyesület új teniszpályákat építtet s általában újjá­szervezi, felfrissíti egész klubéletét. A |Magyar Evezős Szövetség új csónakokat fog ajándékozni az egyesületnek s ugyan­csak a Szövetség megígérte azt is, hogy az idei vidéki evezősbajnokságokat Komá­romban rendezi meg. Június 22-én két­százhúsz tagból álló német evezőscsoport fogja első magyarországi pihenőjét tar­tani Komáromban. Argay Lajos igazgató időszerű kérdésekről tett jelentést és is­mertette az újonnan jelentkezett tagok névsorát. Kathona Tibor dr. bejelentette, hogy a Magyar Lawn Tennis Szövetség nyugati kerületébe került a komáromi azonban a szovjetfővárosnak az, hogy a csemegekereskedésekben újra kapható ba­nán, ami még a szovjeturalom kezdete óta sohasem fordult elő. Igaz ugyan, hogy ki­lója 15 rubel, vagyis csak nagyon kevesek számára megvásárolható. A banán várat­lan megjelenését Moszkvában az okozta, hogy a szovjetkormánynak sikerült egy csereüzletet lebonyolítania Kolumbiával és a délamerikai állam részben banánnal fizetett. Ezzel kapcsolatban moszkvai körökben em­lékeztetnek arra, hogy négy évvel ezelőtt már láttak banánt Moszkvában, de csak egy kis szállítmány érkezett akkoriban és az is az állatkert egyik majmának. A majom beteg volt és az állatorvos banánnal akarta gyógyítani. Erre repülőgépen hozatta!, néhány láda banánt az állatVrt számára, de a majmon nem segített a banánorvosság. Most már az emberek szár'ára is van Moszkvában banán, de a le Jobbén csak a szemükkel gyönyörködhetnek benne, mert megfizetni nem tudják. teniszezők csoportja s a Szövetség e nyá­ron Komáromban kívánja megtartani a nyugati kerület teniszbajnokságait. Nem kell kártyásoknak vigalmi adót fizetni! A felvidéki kártyásokat bizonnyal kelle­mesen érinti az a hír, amely szerint a kávéházakban, kaszinókban, egyesületi he­lyiségekben nem kell a kártyapénz mellé még külön vigalmi adót fizetri. Ez az adónem tudnillik — amely különösen a vesztes kártyásokat izzasztotta meg nem egyszer — ismeretlen Magyarországon. A felvidéki városok, hogy pótadójuk mellé még egy kis bevételi többletet csurrantsa- nak-csöppentsenek, mindenféle fajtáját rendszeresítették a különböző helyi adók­nak. Ebből következett aztán, hogy a kár­tyásokra is vigalmi adót vetettek s rosz- szabb kártyajáráskor ugyancsak dühös sze­meket meresztettek egyes elkeseredettebb kártyaművészek a város adóhivatalának ki­küldöttére, aki félig kibieformán, félig végrehajtó módján ott rostokolt a kávéházi márványasztal mellett s ugyancsak árgus szemekkel ügyelt arra, fizetik-e a vigalmi adót a kártya mellé. Pedig nem mindig, vi­galom a kártya, különösen „peches” napo­kon nem s némely megrögzöttebb kártya­művész ugyancsak tiltakozott a megjelölés ellen, már tudnillik amikor vigalomnak ne­vezte a város a játszást s még adót is só­zott a küzdő felek nyakába. A vigalmi adózásnak ez a módja megszűnik, az adót nem kell fizetni, legfeljebb izzasztási já­rulékot szedhetnének a felvidéki városok, rosszabb kártyajárások idején ... FOHKiSDI LUXUS AUTÖCAR TŰRÜNK I. Pünkösd Kassán tiagv Banftőfürsden Indulás május 27-én reggel 8 órakor Budapestről. Visszautazás május 29-én Bankó- füredről délután 4 órakor, Kassáról M>5 órakor. Elszállásolás jelentkezési sorrendben Kassán a Schalk-ház és Falace-szállóban vagy Bankón a SportszáUóban. « ** Részvételi díj P 4tL— II. Pünkösd üilafUpeden a Paioia Szállóban Indulás május 26-án délután 2 órakor Budapestről. Visszautazás május 29-én dél­után a Palota-szállótól. Részvételi díj P 6/.— PL POnbosá Becsben Indulás május 28-án reggel 7 órakor Budapestről. Visszautazás május 29-én 6 érakor délután a Schwarzenberg-térröl. Brvényes útlevél hiányában a budapesti kerületi rendőrkapitányságtól kiállított „Személyazonossági igazolvány” elegendő. Jelentkezési határidő május 19. OE Részvételi dij P 25.— iy. Pünkösdi Kirándulás Haiduszoboszlúra. Debrecenbe és a Horlobásura Indulás május 28-án reggel 7 órakor, Szolnokon tízórai a Tisza-szállóban, érkezés Hajdúszoboszlóra, elszállásolás a Gambrinua- szállóban. Indulás Debrecenbe 29-én 7.30 órakor. Debrecenből indulás a Hortobágyra kb. 12 órakor, ebéd a csárdában, utána a ménes és a gulyák megtekintése, lovaglás, stb. Visszaérkezés Budapestre kb. 22 órakor. m a Részvételi díj P 40.— Jelentkezés: Utazási Irodánkban Bpest.VIII. Jnzsnf*krt5 SEioo .SzroHÁz-KönWKuMURA. Tamási Áron: Tündöklő Jeromos Bemutató a Nemzeti Színházban A függöny szétmegy és a pompásan sti­lizált színpad egy székely falusi kocsmát mutat, felette a havasok lábainál meghú­zódó falu képe. Székely falu, de jelenetről- jelenetre tágulni kezd a színpad, túl Szé­kelyföld határán, még Erdélyen is túl; indulhatna a játék akár itthon is egy tiszamenti, vagy dunántúli faluban. Tör­ténhetne az egész világban is. És mert hirtelen így megnőnek a méretek, ne ke­ressük tehát a „Tündöklő Jeromos” földi mását, az égit még úgyse. Egyikhez is ha­sonlít, a másikhoz is, valahol a valóság és a játék határán: Tamási Áron sajátsá­gos birodalmában folyik az egész szín­darab cselekménye. ’ * A falusi kocsmában hajnalfelé két le­gény alszik az ivóasztalnál, az ágyon meg a kocsmáros, Sáska Mihály. Odakint hó­vihar dühöng és a nagy forgószélben hir­telen felszakad az ajtó és mintha a hóvi­har zúdította volna be az ijesztő „fekete felleget”: megjelenik egy úriforma sötét ember, Jeromos. Itt kezdődik el az igazi népi játék és ettől kezdve végig az utolsó jelenetig a valóság és a képzelet határán folyik a történés. Sáska Mihály a pénz­szagra tüstént felébred és Gáspár fiával együtt az idegen jövevény szolgálatába lép. Pénzért mindent teljesítenek, a becs­telenségtől azonban megóvja a két remek székely góbét az a vidítóan üde ravasz­kodás, alapjában véve bölcs humor, ami csak ott teremhet a székely havasok far­kasűző világában. Jeromos furcsa járat­ban van. Plakátokkal, népboldogító frázi­sokkal házalja a falvakat és töméntelen pénzzel igyekszik meghódítani önző, becs­telen céljainak a népet. Már az első órák­ban felkavarja a kis falu rendjét, béké­jét. Barátokat egymásra haragít,, ellensé­geket uszít, gyilkosság is esik az _ő indí­tékára, az urakat a nép ellen, a népet pe­dig az urak ellen tüzeli. Már-már minden sikerűi, majd az egész falut megkaparin­totta piszkos céljainak, mikor egy ember, Bajna Gábor higgadt okossága nevetsé­gessé teszi a hírhedt talmi népvezért. Bajna Gábor négy gimnáziumot végzett és utána hazament a faluba, együttélni népével a rájukmért sorsot és irányítani a szegény embereket a viharban. Utolsó próbát tesz Jeromos, halinába öltözködik ő is, hogy hasonló legyen a néphez, kisa­játítja az igazi önzetlen népvezérek esz­méit, azok csillogtatásával akar tündö­kölni az emberek fölött. így se sikerül, az áldott székely humor alól „ragyogni kezd. egy csillag” és fényében hunyorog a többi is, kicsi székely falu egén és fényük ere­jében szertefoszlik Jeromos úr pünkösdi tündöklése. Amikor a nép föleszmél és íté­letet akar tenni az idegen fölött, a nagy kavargásban elillan, mint a kámfor... Legalábbis, Sáska Mihály ragyogó csil­laga, az okos Gáspár kámforszagot érez a falu csöndesedő levegőjében. Mert kétféle politikus van. Az egyik valóban akar segíteni a nép baján, irá­nyítja a jó felé és keresi az igazsághoz vezető utat. De mindezt önzetlenül teszi, nem egyéni és nem is idegen célok ^ érde­kében. Közöttük él, együtt velük, vér az ő vérükből, sorsuk az ő sorsa is, tehát csak becsületes eszközökkel cselekszik. Nem így a másfajta „népvezér”, aki „tündöklő“ jelszavakkal, zavar-keltéssel, hízelgéssel, pénzzel tör hatalma felé, — nem a nép ja­váért, nem a nép sorsa javításáért, hanem egyesegyedül saját egyéni célokért. Az egyiknél cél, a másiknál eszköz a nép. Tamási Áron csodálatos művészi ős­ereje, minden véleményen való bölcs fölül- állása megóvta ezt a ma oly időszerű er­kölcsi és politikai kérdést a pamflet csá­bító kísértéseitől. Pompásan jellemzett alakok egytől-egyig, az egész történés elő­terében a két Sáska, apa és fia; A ren­dező, dr. Németh Antal megértette a szerző művészi intencióit, mégse ő hibás, ha a színészek nem mind követték a ve­zetést a valóság és a képzelet határvona­lán. Az új. népi arc. játékos kifejezését leginkább Makláry Zoltánnak, U flaky Lászlónak, Tímár Józsefnek és Szörényi Évának sikerült elérnie; Kiss Ferenc itt- ott talán túlságosan is „tündökölt”, néhol már Lucifert idézte elénk... Meleg tap­sot kapott a főpróbán Pethes Sándor asz­talosa és Rajczi Lajos részegségben is igazmondó kántora. V. L. Felvidéki művészek kiállítása Kassán Komáromból jelentik: A felvidéki művé­szek az utóbbi évek folyamán egyre* ritkáb­ban mutatkozhattak be a művészetpártoló közönség előtt. A szlovákiai magyar művé­szek helyzete nem volt a legrózsásabbnak nevezhető, Pozsony, mint művészi centrum kicsiny volt, a földrajzi tagoltság nem tette lehetővé a pezsgő művészi élet kifejlődé­sét, Budapestre való eljutásuk e művészek­nek igen nehéz volt. A visszacsatolás után a felvidéki művészek helyzetén is segíteni kell és szükséges, hogy e kitűnő művészek több helyen is bemutatkozhassanak, jelezne azt, hogy az elzártság ellenére is sok ko­moly művészünk dolgozott szerte a Fel­vidéken. A felvidéki művészek nagy kiállí­tása május 4-én nyílik meg Kassán, a Hóhér-bástyának erre a célra átalakított helyiségében. Az anyagot, kellő megrostá­lása után a budapesti Nemzeti Szalonban állítják ki. A művek beküldési határideje május 30, déli 12 óra. A műveket bekül­deni Kulhánek János címére kell, Kassa, Fazekas-utca 13. (*) Angol kritika Bartók Béláról. Dyneley Httssey híres angol zenekritikus a Spectator- ban közölt hosszabb tanulmányban méltatja Bartók Béla „Zene, vonós és ütő hangsze­rekre” című szerzeményét, melyet a londoni királyi filharmóniai társaság zenekara muta­tott be. A tanulmány kiemeli, hogy a tomboló lelkesedés, mellyel a hallgatóság az újdonsá­got fogadta, nemcsak a ragyogó előadásnak szólt: A közönség ösztönszerűen felismerte, hogy olyan remekművet hallott, mely nem mérhető a zenei alkotások rendes ismérveivel. Bartók műve már azért is nagyon szép, mert intellektuális szempontból is rendkívül érde­kes, amennyiben zseniális és eredeti eszközök­kel olyan hanghatásokat ér el, melyek önma­gukban gyönyörűek. Ez áll különösen a lassú tétel kísérteties üstdob glissandóira, melye­ket a jövendő zeneszerzők bizonyára mohón fognak utánozni. Az első tétel fugája teljesen lekötötte a figyelmet és helyenkint bámulatos szépségeket hozott. A zárótétel egyszerű, könnyen érthető, majdnem vidám zene, mely hatásos ellentétben áll az előző tételekkel. (*) A budapesti Nemzeti Színház a Jókai Egyesület kultúrházában vasárnap, április 23-án, délelőtt 11 órakor nagyszabású matinét rendez. Belépődíj: 1.50 pengő, 1 pengő, álló­hely 50 fillér. A jegyeket az UNIO-könyves- bolt árusítja. Aki a magyar előadóművészet igazi kiteljesedését hallani akarja, okvetlen jöjjön el az előadásra! (*) Aureliano Pertile az Álarcosbálban. Re­mek énekese az olasz színpadnak Aureliano Pertile, aki úgy bánik orgánumával, mint egy Paganini a hegedűjével. Nincs számára lehetetlen sem kifejezésben, sem színben vagy dinamikában. Az Álarcosbálban Pertile azon­ban egy újabb oldaláról mutatkozott be, amely jellegzetesen olasz s ezt: játékos őshu­mora, viruló dallamboldogsága, amely gyö­nyörű virágfüzérré varázsolja kantilénáit. Fe­ledhetetlen marad a kacagóária finom át­menő hangjainak örömbe ringató, gondtalan zsongása. De nem kevésbé stílusos Pertile a tragédia nagy és súlyos perceiben sem. Egész művész marad itt is, aki az élet-halál fény- árnyjátékát teljesen átérzi és érzékelteti. Sze­replése a forró sikerek sorozata volt ezen az estén is, ahol a nagyszerűen játszó Palló, a gyengéd pasztellszíneket életrehívó Rigó Magda, mint Amália, a meglepően biztos Né­meth Anna, mint jósnő s csillogó koloraturái- val, mint valami kis finomvonalú nipp, Szabó Ilonka, végül pedig Székely Mihály monumen­tális összeesküvője átvették az olasz vendég- művész sínpadi elgondolásait. Fail^ni ez al­kalommal is forró lendülettel irányította a zenekart, amely pezsgett és zinte túlárdat a lelkiismerettel és tudással kicsiszolt partitúra szépségében. V. M. FELVIDÉKI AJ MAGYAR HÍRLAP Szerkeaztóség és kiadóhivatal, Bp, VIII, József-krt 5. Telefonsaim? 144-400

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents