Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)
1939-04-23 / 92. szám
1939 ÁPRILIS 23, VASÁRNAP TEtvipflg •J^oVaRHIRMB Kedvező a kiadott vetésállásjelentés Budapest, április 22. A földmivelésügyi minisztérium szombaton nyilvánosságra hozott vetésejelentése szerint a legutolsó hivatalom vetésjelentés kiadása óta eltelt három hét, túlnyomóan száraz időjárása a tavaszi munkálatok végzésére igen kedvező volt. Az előfordult talajmenti fagyok sem vetésekben, sem a gyümölcsfákban kárt nem okoztak, úgyszintén nem okoztak nagyobb károkat a kiöntések sem, mert amilyen hirtelen jöttek, olyan gyorsan le is folytak. A repce (őszi és tavaszi) a kedvező időjárásban a legtöbb vidéken özép és erőteljes fejlődésű Komárom, Pozsony és Nyitna vármegyékben a márciusi fagyok miatt kisebb mérvű kiszántások voltak, Fejér, Somogy, Tolna, Bars és Hont, Nyitra és Pozsony vármegyékben helyen- kint a repce-fénybogár okoz kisebb károkat. Az őszi búza korai vetése szép sűrű, üdezöld színű, jól bokrosadott s helyenkint már szárba indult. Rovar-, egérkár és ki- pállás csak egyes vidékeken mutatkozik kisebb mértékben. A tavaszi búza jól és egyenletesen kelt, fejlődését azonban a száraz idő hátráltatja. Az őszi rozs korai vetése szép sűrű, erőteljes fejlődésű, jól bokrosodott, a legtöbb vidéken szárba indult, sőt helyenkint már a kalász is látható. A késői vetések a hirtelen jött meleg miatt nem bokro- sodtak meg eléggé és gyorsan szárba szökkentek, ami miatt helyenkint kissé ritkák maradtak. A tavaszi rozs jól kelt és fejlődik, de érzi az eső hiányát. Az őszi árpa jól bokrosodott, üdezöld színű, erősen fejlett, szárba indult s helyenkint hasban van. A tavaszi árpa jól kelt, egyenletesen fejlődik, esőt kíván. A zab vetése még helyenkint tart. A korábban elvetett jól, egyenletesen kelt és fejlődik. A tengeri alá a talajelőkészités %3 vetés folyamatban van. A burgonya ültetése megindult. A korai ültetések csirában, helyenkint kelőben vannak. A cukor- és takarmányrépa vetése még tart. A korai vetések jól és egyenletesen keltek. A kerti vélemények, bab és egyéb hüvelyesek vetése még folyamatban van. A komló jól fejlődik. A kender és len alá a talaj előkészítés és vetés megindult A lóhere és lucerna igen dús és jól fejlődik. A tavaszi vetése folyamatban van. A bükköny és borsó vetése még tart. A korán vetett jól kelt és szépen fejlődik. A csala- mádé és muhar vetése helyenkint már szintén megindult. Rétek és legelők fünövése jól megindult. A szőlők telelése általában kielégítő volt. A fedetlenül hagyott szőlőkben azonban helyenkint fagykár mutatkozik. A Kárpátaljáról beérkezett jelentések szerint a tavasziak alá a talajelőkészítés éa a vetés megindult. Az őszi vetések általában jól teleltek, elég sürüek és jól bokrosodtak. Az ipari termelést fokozza, a lunkanélkilisiget csökkenti a Budapesti Nemzetközi Vásár Soha jobban nem volt észrevehető a magyar főváros életében, mit jelent a Budapesti Nemzetközi Vásár, mint az idén. Különös ez, hiszen a fővárosi élet naponta, sőt óránként annyi szenzációt hoz magával, hogy ezek tömegében az immár 34. évfolyamába lépő Budapesti Nemzetközi Vásár •— nagyszabású, de már rendszeressé vált megmozdulásával — tulajdonképpen megszokott jelenséggé kellett volna, hogy, legyen. És mégis — a főváros közönsége, sőt az egész ország figyelme szinte szenvedélyes szeretettel csüng a BNV előkészítő munkálatain, mert a bennük megtestesülő nagyszabású nemzeti munka — hála Isten — továbbra is közös nevezője maradt az időközben közel 11 millióra szaporodott nemzetnek. Aki a Budapesti Nemzetközi Vásár területére kimegy és végignéz a dolgozó munkások ezrein, amint építenek, fűrészelnek, festenek, jutáznak, díszítenek, sürögnek- forognak és — szemmétláthatóan alkotnak, az észrevétlenül is rabja lesz annak az önfeledt munkamámornak, amely mindig is jellemezte a BNV-t, de amellyel az átitatva a múltban soha annyira még nem völt, mint épp az idén. A mindennapi élet annyi Szenzációja és izgalma után valóságos megnyugvást, reményt és bizakodást jelent látni a minden évben nagyobbat alkotni tudó magyar munkát. örvendetes, hogy a munka láza ennyire népszerű ebben az országban és hogy a jelenlegi igen nehéz viszonyok között is a kiállítók és a munkások ezrei tömörülnek arra, hogy tervszerűen vigyék előre a magyar termelés érdekében folyó nagyszabású propagandát. Szüksége van erre a termelőnek és a fogyasztónak, a csonka és a visszatért Hazában élő minden magyarnak egyaránt. Ebből a munkából adódik a vásár nagy gazdasági jelentősége, amely nemcsak a termelés megismertetése, a látogatók idevonzása, az idegenforgalom fokozása szempontjából érvényesül, hanem abban is, hogy a BNV egyike a munkanélküliség csökkentését év- ről-évre nagyobb eredménnyel szolgáló nemzeti intézménynek. Szemléltetően tünteti fel az a statisztika, amely szerint a rendszerint május hó első hetében megtartott BNV évröl-évre nagyobb érövei járul hozzá a munkanélküliek felszívásához, a vásár munkát adó nagyszabású kampányával. De mutatja egyben azt is ez a táblázat, mily módon szűnt meg a munkanélküliség szinte teljesen a vásárt követő heteidben, nagyrészt a vásáron létrejött üzletkötések és árurendelések következményeként. Természetes, hogy az ipari munkanélküliség láztáblája a nyár felé mindig kedvezőbb, de ezt az irányzatot ugrásszerűen gyorsítja e kimutatás szerint is a BNV hónapja. Még ennél is szembetűnőbben látjuk, mit jelentenek a Budapesti Nemzetközi Vásáron létrejött üzletkötések, ha — a sok példa közül kiragadva csak egyet — megnézzük, mit jelent a vásár építőanyag-tőzsdéjének forgalma az ország gazdasági fellendítése szempontjából. Ha tudatában vagyunk annak, hogy az építőipar több mint 20 iparágnak ad kenyeret és munkát, akkor csak a legnagyobb elismeréssel szólhatunk arról, miként tudta a maga építőanyag-tőzsdéjének forgalma útján a BNV évről-évre jobban felfokozni az építőiparban érdekelt és általa foglalkoztatottsághoz jutott számtalan iparág munkateljesítményét. A jQ ü 10.870 11.172 12.136 vagon vagon vagon Jellemző egyébként a BNV által az építőanyag-tőzsde fejlesztése terén is elért komoly eredményre, hogy ennek a tőzsdének forgalma most már szinte intézményes elrendezést kíván. Nem is tudják többé ejt a tőzsdét a BNV területén adódó alkalmi elhelyezésre szorítani. Épp ezért az idén az építőanyag-tőzsdét, illetve annak üzletkötési forgalmát a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarában fogják megtartani, ahol április 30-án a nagy tanácstermet bocsátják a tőzsde rendelkezésére. A Budapesti Nemzetközi Vásár munkája azonban nemcsak a gyakorlati élet üzleti követelményeit szolgálja és mozdítja elő, hanem nagy erkölcsi tanítás is arra, hogy a magyar jövő útját a különböző rétegekből álló dolgozó magyar társadalom építi, Megállapították az Budapest, április 22. A Magyar Cukorrépatermelők Országos Szövetsége április 19-én vitéz Purgly Emil elnöklésével tartotta választmányi ülését az OMGE-ban, amelynek jóváhagyása alapján egyidejűén megtörtént az 1939. évi cukorrépatermesztésre és cukorrépa átvételre vonatkozó érdekképviseleti megállapodás. A gyűlésen vitéz Purgly Emil einige tájékoztatta a választmányt az érdekképviseleti tárgyalások lefolyásáról. Ismertette ezután Purgly Emil elnök az érdekképviseleti tárgyalások során elért eredményeket, amelyek a következők: 1, A múlt évi mázsánkénti 2.20 P-ös alapáron felül tartoznak a cukorgyárak minden vágón leszállított répa uHn 5 kg. kristálycukrot ingyen kiszolgáltatni. 2. Minden 100 kg. cukorrépa után vagy egy negyed kg. melaszt ingyen, vagy másfél kg. melaszt 4.50 P-ös kedvezményes áron adnak a cukorgyárak. 3. A répamag ára a múlt évi 75 fillérről 70 fillérre mérséklődött. 4. Amenyidei cukorrépáéra! nyiben a belső cukorfogyasztás a 11.700 vagont meghaladná, minden további 10 vagon emelkedés után további 0.02 fillért fizetnek a gyárak répamázsánkint. 5. Jogosultak a répatermelők répakontingenseik 10 százalékát kitevő többletrépát %s kitermelnir anélkül, hogy ez a jövő évi répakontingenseikbe beszámoltatnék. Ez a kitermelhető 10 százalékos többlet nem érinti a múlt évi érdekképviseleti megállapodásban szabályozott répa többlet és répakeveSebblet kérdését. Széchenyi Domokos gróf a szövetség választmánya és az egész répatermelő gazda- társadalom nevében mondott köszönetét vitéz Purgly Emil elnöknek, hogy kemény gerinccel, kitartóan iparkodott a cukorrépa- termelők jogos kívánságainak érvényt szerezni. Ezután a választmány a szövetség vezetősége és a tárgyaló bizottság által előterjesztett érdekképviseleti megállapodást jó váhagyóan tudomásul vette. A bor világpiaci helyzete A római nemzetközi mezőgazdasági intézet 1 március havi jelentésében érdekes adatokat találunk, melyek a múlt évben termett bo- | rok értékesítésének megítélésénél is figyelemreméltók lehetnek. A jelentésben közölt statisztika szerint a világ bortermése (Oroszország nélkül) 1937-ben 184 millió hektoliter volt. (Magyarország bortermeléséről a jelentés azt mondja, hogy ez a megmaradt csekély készletekkel együtt 35%-kal nagyobb bormennyiséget eredményezett). A világtermés S3 millió hl-rel több volt, mint az előző évi, de 33 millió hl-rel kevesebb, mint az 1935. évi és 27 millió hektoliterrel kevesebb, t az 1934. éri termés. Emellett figyelembe kell venni, hogy a szőlőterület több országban emelkedett. Tekintetbe véve tehát azt, hogy a világ bortermése 185—190 millió hl-re tehető, a borfogyasztásnak és ipari feldolgozásnak növekedésétől lehetett csak várni a bor piaci helyzetének egészségesebbé tételét, vagy legalább is egyensúlyba hozását. A borpiac helyzete általában tehát elég súlyos volt annak ellenére, hogy egyes országokban az előző évről készletek nem igen voltak. A nemzetközi borkereskedelemre két tényezőnek volt hatása. Az egyik a borárak, a másik a borbehozatalra szoruló országok aránylag nagy borkészletei és dacára az egyes importországokban mutatkozó nagyobb érdeklődésnek a bor iránt, bizonyos csökkenése az elhelyezhető mennyiségeknek félő volt. Ezek a tényezők kétségtelenül kevésbé jó kilátásokkal kecsegtették a bortelmelőket, akiknek helyzete az 1934—35. évi erős dekonjunktúra után a legtöbb országban fokozatosan javult, a kereskedelem megélénkülése és az árak emelkedése folytán. Attól kellett tartani — ha nagyobb válság nem is fenyegetett —, hogy az 1937—38-ban a termelők bruttó jövedelme a piacon eladható bor áraival kapcsolatban többé-kevésbé romlani fog. A nemzetközi mezőgazdasági intézet jelentésének véleménye szerint a helyzet valóban kedvezőtlenre fordult volna teljesen szabad és szervezetlen borkereskedelem mellett, minthogy azonban a bortermelés és a borértékesítés irányítására és szabályozására a legtöbb országban kormányzati intézkedések történtek, azért a leginkább kedvezőtlen hatások nem következtek be. A bor termelésére és forgalmazására nézve hozott kormányzati intézkedések többfélék voltak. Az egyik a bor termelésének irányítása és szabályozása és ezzel kapcsolatban a piacra hozható bormennyiségek korlátozása, a házasításra szánt borok mennyiségének megállapítása, a származási hely szerint ismert borok védelme és a direkt termő hibrid szőlők termésének a piacról való eltiltása. A kormányzati intézkedések második csoportjába tartoztak a borfogyasztás emelésére vonatkozó intézkedések és ezekben a bor ipari feldolgozására irányulok is. Ezek közé a kormányzati intézkedések közé tartoznak a közvetlen, vagy közvetett kiviteli prémiumok is. Az intézkedések harmadik csoportja a piac közvetlen szabályozására és védelmére irányul. Ennek keretében bizonyos készletek visszatartása az egyik kampányról a másikra, a túltermelések egy részének levezetése párolás által, az eladások lépcsőzetes keresztülvitele és végül a borárak védelme akár pontosan meghatározott ár mellett (mint például Franciaországban), akár pedig minima- Ha eladási ár megállapításával (Olaszországban, Magyarországon, Ausztriában, Ausztráliában.) Legtöbb ország az irányított bortermelésre tért át és a bor feldolgozása egyik eszköze volt a piac könnyítésének. A borfeldolgozó ipar igen jelentékennyé vált, méreteit mutatja az, hogy például Franciaországban 1929 —1934. évekkel szemben az utolsó 4 évbsji 706.000 hl tiszta alkohol-termelésről 1.385.000 hl-re emelkedett a gyártás, Olaszországban ez megháromszorozódott és Németországban is igen jelentékenyen emelkedett. A borfogyasztás valamivel esőkként az elmúlt kampánnyal szemben. A behozatalra szoruló országok 4.12 millió hektolitert vásároltak az előző 4.42 millió hl-rel szemben és bár egyes, kevesebb bort fogyasztó országokban, ezek között az Egyesült Államokban is, emelkedett a borfogyasztás, más nagy fogyasztó piacokon, mint Franciaországban, Olaszországban, Argentínában csökkent. Ennek a csökkenésnek okát a jelentés elsősorban a magas borárakban találja. Másfe-_ lől a termelő által elfogyasztott bor meny- nyisége sem igen emelkedett a korábbi évekhez képest és például a francia-algiri bortermésnek még egynegyed részét sem teszi ki. Igen figyelemreméltó a jelentésnek az a megállapítása, hogy általában a finom és különleges borok kiviteli lehetősége csökkent, míg a nagy alkoholtartalmú és házasításra, valamint ipari célokra alkalmas közönséges borok iránt a kereslet emelkedett. Áll ez különösen Németországra és Belgiumra, részben Svájcra nézve is. Ez a jelentés a fogyasztás irányának változásával függ össze és kapcsolatban van a borfeldolgozó ipar és a borkereskedelem szervezésével. Minket különösen az érdekelhet, hogy Németországban a pezsgőbor, az ürmösbor, a borecet és a boralkohol ipari előállítása nagy fejlődést vett é3 ennek következtében a közönséges természetes borok iránt a kereslet megnövekedett. A borértékesítést az idény elején a borárak emelkedő irányzatai követték, ami több országban némi áresést okozott, majd a késő tavaszi fagyok következtében ismét emelkedtek az árak, míg az idény végén a túlterme si kilátások következtében újból csökkentek. A figyelt borértékesítési kampány egész folyamán mégis magasabb áron volta bor értékesíthető, mint az előzőben, kivéve Portugáliát, az Egyesült Államokat, Cseh-Szlová- kiát és Görögországot. A bor árának emelkedése Franciaországban (Algírral és Tunisz- szal), Argentínában, Romániában 7—15%-os volt az előző idénnyel szemben. Jugoszláviában, Németországban, Svájcban és különösen. Olaszországban és Magyarországon a jelentés ezt az áremelkedést 50—100%-osnak mondja. Az utolsó kampányokat vizsgálva, azt állapítja meg a jelentés, hogy egyes országokban túltermelés van a borértékesítési lehetőségekhez képest. Ilyen: Portugália, Románia, Argentína, Görögország, Bulgária, Jugoszlávia, Tunisz és mások. Más országokban és ezek közé sorolja a jelentés Magyarországét, Franciaországot, Németországot és másokat, az egyensúly jobb, bár itt sem biztosított. A* 1938. évi bortermés 17—18 millió hl-rel volt nagyobb az előző évinél éa ehhez hozzászámítva a megmaradt óborkészleteket, 210— 215 millió hl-es mennyiség állt az 1938—39. évi kampány rendelkezésére. A készletek beszámításával az 1938—39. évi kampány elején a nagy bortermelő államok közül Frané ciaországban, Algírral együtt, 8 millió hl-rel, a normális mennyiségnél 11% -kai yolt a»-
