Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-22 / 91. szám

12

TEMHDEKl •jMAG^AR-H1ÍRIí?4B

1939 ÁPRILIS 22, SZOMBAT

CIANO

nyilatkozata

az olasz«jugoszláv

barátságról

A barátság Jugoszlávia iránt az olasz külpolitikának lényeges alapja — Gafencu a német- román együttműködésről

UJ miniszterek az angol kormányban

Belgrad, április-21. „Jugoszlávia barátsága egyik fontos alapja az olasz külpolitikának és az is marad" cím alatt a Politika mai száma közli C i a n o gróf olasz külügyminiszternek a lap főszerkesztője előtt tett nyilatkozatát.

Ciano gróf többek között a következőket jelentette ki:

— Nem szabad megengedni, hogy azok, akik rossz szemmel nézik a belgrádi szerződéseken alapuló barátságot, bizonyos eseményeket arra használjanak fel, hogy elfeledtessék a két országot összefűző baráti kötelékeket. Az a lépés, amelyre Olaszország Albániában Zog király mesterkedései következtében kényszerült, semmiképpen sem nyugtalaníthatja a jugoszláv közvéleményt. A válság legutóbbi fejleményei folyamán a legnagyobb őszinteség jegyében állandó volt az érintkezés Róma és Belgrád között.

Olaszország jelenléte Albániában — amint azt április 15-i beszédemben is kijelentettem — a legcsekélyebb mértékben sem rejt barátságtalan szándékot Jugoszlávia irányában.-7 Egyes külföldi lapok és sajtóirodák arról beszélnek, hogy Olaszország állítólag idegen területek integritását akarja megsérteni. A tények majd megmutatják, milyen

alaptalanok ezek a híresztelések.

rAz albániai olasz lépés célja csak az volt, ■ogy ledönltse a gátakat, amelyeket Zog irályt emelt az olasz és albán nép között olyan végleges kapcsolatokat hozzon _ A- *e a két nemzet között, aminőket a történelem tanúságai és a két ország kölcsö- »ös érdekei megkövetelnek. A külföldi e*ájtó minden más következtetései az albániai olasz eljárás bizonyos titkos céljairól csupán azt a törekvést álcázzák, amely egyenetlenséget akar támasztani Olaszország és Jugoszlávia kö- aött.

a két baráti ország új szomszédsága

a kölcsönös összetartás és együttműködés új tényezője lesz.

Elég rámutatni arra, hogy Zog király politikája is meg akarta zavarni a jó egyetértést a két baráti nemzet között, hogy az albán nép igazi érdekeinek kárára saját hatalmát növelje. Zognak ez a játéka a belgrádi szerződések után meghiúsult. Mikor azután Zog március 20-án azt kérte, hogy küldjünk csapatokat Albániába, — amint megtudtuk, abból a célból, hogy veszélyeztesse a Balkán békéjét, — szükségesnek láttuk, hogy végleg letörjük kísérleteit, elsősorban éppen az olasz-jugoszláv kapcsolatok érdekében. Ezek a kapcsolatok, amelyeket már a belgrádi szerződés szilárd baráti alapokra helyezett, Olaszország albániai lépése folytán csak még szorosabbak lehetnek.

A barátság Jugoszlávia iránt az olasz külpolitikának lényeges alapja volt és marad.

Egyébként — mondotta Ciano gróf — néhány nap múlva találkozom Marko- vics jugoszláv külügyminiszterrel Velencében. Ez a találkozás a legszívé- lyesebb légkörben fog lefolyni és a megbeszélések kiterjednek a két országot érdeklő valamennyi kérdésre.

Bizonyosra veszem, hogy miután azonosak az együttműködésre és megegyezésre irányuló érdekeink, a velencei találkozás után még szorosabbra fűződnek az Olaszországot és Jugoszláviáit összekapcsoló kötelékek.

A jugoszláv külügyminiszter Berlinbe utazik

Belgrad, ápr. 21. (Német Távirati Iroda.) C i n c á r jugoszláv külügyminiszter a jövő hét keddjén, április 25-én Berlinbe szándékozik repülni. Április 27-re várják vissza a jugoszláv fővárosba.

mány legfeljebb megnemtámadási egyezmények kötésére képes. A Szovjetoroszor- szággal kötött segélynyújtási egyezményeknek csak viszonylagos értékük volna, nem is szólva arról, hogy ilyen egyezmények kötése sok állam szempontjából már földrajz-1 politikai szempontból is lehetetlen.

A Kurjer Poranny részletekre is kiterjedő cikkében azt bizonyítja, hogy Szov- jetoroszország külpolitikája a vöröshadsereg és a komintern törekvéseit fedi. Ez az oka annak a magatartásnak, amely különböző államok bizalmatlanságát juttatja kifejezésre a szovjetorosz politikai elgondolásokkal ezemlben.

Tanácsk ozások Párizsban

Párizs, április 21. Bonnet külügyminiszter csütörtökön délután és az esti órák- DÜn igen élénk tárgyalási tevékenységet fejtett ki. A külügyminiszter sorra egymásután fogadta Anglia, Románia és Szovjetoroszország diplomáciai képviselőit.

Brüsszel, április 21. Gafencu román külügyminiszter Berlinből jövet Brüsszelbe érkezett. Kíséretében volt Pusca kabinetfőnök és Pop, a kabinetfőnök helyettese. A külügyminisztert a pályaudvaron a belgiumi román követ, a belga külügyminiszter képviselője és a Balkán-szövetséghez tartozó államok képviselői fogadták. A román külügyminiszter délelőtt 10 órakor kihallgatáson jelent meg a király előtt. Gafencu holEssen, április 21. Gafencu román külügyminiszter röviddel elutazása előtt nyilatkozatot adott az esseni Nationalzeitmg tudósítójának és abban megelégedését fejezte ki berlini látogatásának és a német —román megbeszéléseknek eredményei felett. Kijelentette, hogy mindkét részről messzemenő egyetértés tapasztalható s annak a, reményének adott kifejezést, hogy berlini tárgyalásai használni fognak a német—román viszonynak. Olyan mozgalmas időkben, mint manapság, semmi sem szükségesebb, mint hogy a felelős államférfiak nyílt megbeszélések keretében juttassák kifejezésre nézeteiket.

— Nagyor örülök — mondotta Gafencu

Sir Eric Phipps angol nagykövettel a küh ügyminiszter nyilván az angol—francig diplomáciai tevékenység állásáról beszélt míg Tatarescu román nagykövettel minden valószínűség szerint a berlini német—» román tárgyalásokról tanácskozott. Mint ismeretes, Gafencu külügyminiszter brüsw szeli és londoni látogatása után Párizsba! is eljön s a francia kormányt már csaK ezért is rendkívüli módon érdekli, hogy a román külügyminiszter milyen természetű megállapodásokat létesített Berlinben. A! román külügyminiszter április 25-én érke» zik a francia fővárosba.

Sir Robert Vansittart, az angol kor» mány első diplomáciai tanácsadója, tegnap Párizsban Daladier miniszterelnökkel tanácskozott. Daladier ez alkalommal hangsúlyozta annak sürgős szükségéti hogy az angol kormány haladéktalanul vezesse be az általános sorozási kötelezettséget.

Georges Bonnet francia külügyminiszteri pénteken fogadta William Büllittot, as Egyesült Államok párizsi nagykövetét.

nap reggel folytatja útját Londonba. Ga* fencu pénteken délután Pierlot belga mi, niszterelnökkel is tárgyalt. i

Sir Frederic Leith-Ross, az angol kormány első közgazdasági tanácsadója Brüsz* szelbe utazott útban Bukarest felé, ahova; az angol hivatalos kereskedelmi küldöttséget fogja vezetni. Brüsszelben találkozott Gafencu román külügyminiszterrel.

— és nagyon, hálás vagyok, hogy itt Be« linben lefolyhatott egy ilyen nyílt megbeszélés. Országainknak ebből csak haszni lesz. Különösen a nemrégiben megkötött gazdasági egyezmény terén fognak a né» met—román kapcsolatok kimélyülni, merf ez a szerződés mindkét nép számára mész* szemenő előnyöket biztosít,

— A kölcsönös bizalom — remélem — tovább fog erősödni. Mindenesetre meg vagyok győződve, hogy ez a német—román megbeszélés, amely a két utóbbi nap folyamán a birodalmi fővárosban lefolyt, előmozdította a Berlin és Bukarest közti bizálomteljes politikai együttműködést.

UJ angol minisztereket és államtitkárokat neveztek ki

Gafencu és az angol kormány gazdasági tanácsadója Brüsszelben

Gafencu nyilatkozata a német-román egyetértésről

Támadásellenes egyezményt akar kötni Londonnal és Párizszsal a szovjet

London, április 21. A Daily Mail diplomáciai levelezője szerint a szovjetkormány határozott javaslatokat közölt az angol és a francia kormánnyal európai támadás ellenes egyezményhálózatról, válaszul a moszkvai angol1 és francia nagykövetek által között javaslatokra. Párizs és London haladéktalanul megvizsgálja a moszkvai javaslatokat.

Párizs, április 21. Párizs és Moszkva, valamint London és Moszkva között az eszmecserék tovább folynak. A ,,Matin” londoni értesülése szerint szovjetrészről határozott javaslatokat terjesztettek Párizs és London kormányai elé. A „Figaro”

Varsó, április 21. A Kurjer Warszawski úgy értesül, hogy a népbiztosok tanácsának tagjai Sztálin elnöklésével tanácskozásra ültek össze, amelyen Litvinov külügyi népbiztos és Majszki londoni szovjetorosz nagykövet is részt vett. A lap ezután azt az értesülését közli, hogy Litvinov Anglia és Franciaország moszkvai nagykövetének a három nagyhatalom tagjaiból álló értekezlet összehívására tett javaslatot. Ezen a háromhatalmi értekezleten vitatnák meg egy angol—francia— szovjetorosz egyezmény feltételeit. Anglia és Franciaország állásfoglalása a szovjetorosz javaslatokkal kapcsolatban még pem vált ismeretessé.

Ji Kurjer Polski így írí Varsói politikai

úgy értesül, hogy azok a javaslatok, amelyeket Moszkva a nyugati nagyhatalmak elé terjesztett, szovjetrészről az együttműködést juttatják kifejezésre. A szovjet- kormány most már fenntartás és korlátozás nélkül együtt akar működni Francia- országgal és Angliával. Párizsban valószínűnek tartják, hogy a szovjetkormány- nyal folyó tárgyalások nem fognak azonnal gyakorlati eredményekhez vezetni. A „Matin” nézete szerint Gafencu párizsi é3 londoni látogatása előtt nem lehet arra számítani, hogy a szovjettel folytatott tárgyalások megegyezésre vezetnek.

körökben nagyfontosságúnak tartják azt a megállapítást, hogy az angol—szovjetorosz megbeszéléseket Lengyelország részvétele nélkül folytatják. Lengyelország álláspontja a területén átvonuló orosz csapatok és lengyel területnek a szovjetorosz légierők által való átrepülése tekintetében közismert.

Az Express Poranny című kormánylap feltűnő módon foglal állást Moszkvával szemben. A lap kiemeli, hogy Szovjetoroszország katonai ereje a nagy ismeretlen.t jelenti. Angliában még mindig csalóka képzetekben ringatják magukat Szovjetoroszország szerepét illetőleg. A Szovjetet a távolkeleti események sokkal jobban érdeklik, mint az európai fejlemények. A szovjetkorLondon, április 21. Hivatalosan jelentik a következő miniszteri kinevezéseket: Euan Wallace kapitányt szállításügyi miniszterré nevezték ki és ezzel a kabinet tagja lett; Crookshanks kapitány pénzügyi államtitkár, George Lloyd bányaügyi miniszter, Peake kapitány belügyi államtitkár lett. A hivaWashington, április 21. A külügyminisztérium szócsöve a lapok számára kijelentette, hogy Roosevelt javaslatának visszautasítása Mussolini részéről kellemetlen ugyan, de Mussolini azért nyitvahagyja az együttműködés kérdését, mert nem veti el az értekezlet eszméjét.

London, április 21. A Daily Express nagy őrömmel üdvözli Mussolini miniszterelnök legutóbbi kijelentéseit. Szükséges, — írja a lap — hogy Mussolini beszédére angol részről „jó" válasz hangozzék el. Azzal, amit Mussolini mondott, teljesen egyet kell értenünk.

Párizs, április 21. A sajtó behatóan foglalkozik Mussolini tegnapi beszédével. A lapok nagy része megállapítja, hogy Mussolini kijelentéseit a mérséidet szelleme hatotta át. Olaszország békeszándékinak tegnapi megnyilvánulása bizonyos reményeket ébresztett Párizsban és noha a közvélemény általában sok fenntartással fogadja a beszédet, úgy látszik, hogy Mussolini kijelentései hozzájárultak a légkör megenyhí- téséhez. A mérsékelt lapok nagy többsége megállapítja, hogy Mussolini békét akar. Viszont a szovjetbarát és szélsőbaloldali sajtó nagy bizalmatlansággal fogadta a kijelentéseket és nem hajlandó hitelt adni az olasz részről megnyilvánított békeezándé- koknak.

Olaszország békét akar — írja a

talos jelentés megerősíti, hogy Leslie Búr. gin dr.-t tárcanélküli miniszterré nevezték ki. Ez utóbbi miniszteri kinevezést azzal magyarázzák, hogy a lőszerügyi minisztérium felállítása hivatalosan csak a parlamenti szavazás után történhetik meg.

„Jour”. — Mussolini viszonylagosan békebarát beszéde új és nagyfontosságú nemzetközi eseménynek tekinthető. Az olasz kormány kíméli Londont, és Mussolini nem zárkózott el .mereven Roosevelt javaslatainak megvitatása elől sem. E mel- | lett figyelemreméltó, hogy az utóbbi időben az olasz sajtó hangja is mérsékeltebbé vált. Vájjon — kérdi a lap — mindezek a tünetek olasz részről a megenyhülés igazi akaratát juttatják-e kifejezésre?

Az „Excelsior” hangoztatja, hogy a nyugati nagyhatalmaknak a capitóliuml beszéd után sem szabad meglazítaniok diplomáciai erőfeszítéseiket. Mindámellett el kell ismerni, — folytatja a lap, — hogy Mussolini beszéde komolyan hozzájárul a nemzetközi bizalom helyreállításához. Az az érzésünk, hogy Olaszország magatartásában érezhető változás állott be. Bizonyos olasz félhivatalos körök — írja tovább az „Excelsior” — többé-kevésbé nyílt formában hangoztatják, hogy a francia- olasz tárgyalások a jelenlegi helyzetben kielégítő megegyezéshez vezethetnének.

Felelős szerkesztő: POGÁNY BÉLA

Felelős kiadó: NEDECZKY LÁSZLÓ

Éles lengyel sajtótámadások a szovjet-terv ellen

Washington, London és Párizs Mussolini beszédéről

STÁDIUM SAJTÓVÁLLALAT RT« BUDAPEST* VIII, RŐKK SZILÁRD-UTCA L - FELELŐS: GYŐJIY ALADÁR IGAZGATÓ