Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-22 / 91. szám

12 TEMHDEKl •jMAG^AR-H1ÍRIí?4B 1939 ÁPRILIS 22, SZOMBAT CIANO nyilatkozata az olasz«jugoszláv barátságról A barátság Jugoszlávia iránt az olasz külpoli­tikának lényeges alapja — Gafencu a német- román együttműködésről UJ miniszterek az angol kormányban Belgrad, április-21. „Jugoszlávia barátsá­ga egyik fontos alapja az olasz külpoli­tikának és az is marad" cím alatt a Po­litika mai száma közli C i a n o gróf olasz külügyminiszternek a lap főszer­kesztője előtt tett nyilatkozatát. Ciano gróf többek között a követke­zőket jelentette ki: — Nem szabad megengedni, hogy azok, akik rossz szemmel nézik a belgrádi szer­ződéseken alapuló barátságot, bizonyos eseményeket arra használjanak fel, hogy elfeledtessék a két országot összefűző ba­ráti kötelékeket. Az a lépés, amelyre Olaszország Albániában Zog király mesterkedései következtében kényszerült, semmiképpen sem nyugtalaníthatja a jugo­szláv közvéleményt. A válság legutóbbi fejleményei folyamán a legnagyobb őszin­teség jegyében állandó volt az érintkezés Róma és Belgrád között. Olaszország jelenléte Albániában — amint azt április 15-i beszédemben is kijelentettem — a legcsekélyebb mértékben sem rejt barátságtalan szándékot Jugoszlávia irányában.-7 Egyes külföldi lapok és sajtóirodák arról beszélnek, hogy Olaszország állító­lag idegen területek integritását akarja megsérteni. A tények majd megmutatják, milyen alaptalanok ezek a híresztelések. rAz albániai olasz lépés célja csak az volt, ■ogy ledönltse a gátakat, amelyeket Zog irályt emelt az olasz és albán nép között olyan végleges kapcsolatokat hozzon _ A- *e a két nemzet között, aminőket a tör­ténelem tanúságai és a két ország kölcsö- »ös érdekei megkövetelnek. A külföldi e*ájtó minden más következtetései az al­bániai olasz eljárás bizonyos titkos cél­jairól csupán azt a törekvést álcázzák, amely egyenetlenséget akar támasztani Olaszország és Jugoszlávia kö- aött. a két baráti ország új szomszédsága a kölcsönös összetartás és együttmű­ködés új tényezője lesz. Elég rámutatni arra, hogy Zog király politikája is meg akarta zavarni a jó egyetértést a két baráti nemzet között, hogy az albán nép igazi érdekeinek ká­rára saját hatalmát növelje. Zognak ez a játéka a belgrádi szerződések után meg­hiúsult. Mikor azután Zog március 20-án azt kérte, hogy küldjünk csapatokat Al­bániába, — amint megtudtuk, abból a célból, hogy veszélyeztesse a Balkán békéjét, — szükségesnek láttuk, hogy vég­leg letörjük kísérleteit, elsősorban éppen az olasz-jugoszláv kapcsolatok érdekében. Ezek a kapcsolatok, amelyeket már a bel­grádi szerződés szilárd baráti alapokra helyezett, Olaszország albániai lépése folytán csak még szorosabbak lehetnek. A barátság Jugoszlávia iránt az olasz külpolitikának lényeges alapja volt és marad. Egyébként — mondotta Ciano gróf — néhány nap múlva találkozom Marko- vics jugoszláv külügyminiszterrel Ve­lencében. Ez a találkozás a legszívé- lyesebb légkörben fog lefolyni és a meg­beszélések kiterjednek a két országot ér­deklő valamennyi kérdésre. Bizonyosra veszem, hogy miután azo­nosak az együttműködésre és meg­egyezésre irányuló érdekeink, a velencei találkozás után még szoro­sabbra fűződnek az Olaszországot és Ju­goszláviáit összekapcsoló kötelékek. A jugoszláv külügyminiszter Berlinbe utazik Belgrad, ápr. 21. (Német Távirati Iroda.) C i n c á r jugoszláv külügyminiszter a jövő hét keddjén, április 25-én Ber­linbe szándékozik repülni. Április 27-re várják vissza a jugoszláv fővárosba. mány legfeljebb megnemtámadási egyez­mények kötésére képes. A Szovjetoroszor- szággal kötött segélynyújtási egyezmények­nek csak viszonylagos értékük volna, nem is szólva arról, hogy ilyen egyezmények kö­tése sok állam szempontjából már földrajz-1 politikai szempontból is lehetetlen. A Kurjer Poranny részletekre is kiter­jedő cikkében azt bizonyítja, hogy Szov- jetoroszország külpolitikája a vöröshadse­reg és a komintern törekvéseit fedi. Ez az oka annak a magatartásnak, amely külön­böző államok bizalmatlanságát juttatja ki­fejezésre a szovjetorosz politikai elgondo­lásokkal ezemlben. Tanácsk ozások Párizsban Párizs, április 21. Bonnet külügyminisz­ter csütörtökön délután és az esti órák- DÜn igen élénk tárgyalási tevékenységet fejtett ki. A külügyminiszter sorra egy­másután fogadta Anglia, Románia és Szovjetoroszország diplomáciai képviselőit. Brüsszel, április 21. Gafencu román kül­ügyminiszter Berlinből jövet Brüsszelbe érkezett. Kíséretében volt Pusca kabinetfő­nök és Pop, a kabinetfőnök helyettese. A külügyminisztert a pályaudvaron a belgiumi román követ, a belga külügyminiszter kép­viselője és a Balkán-szövetséghez tartozó államok képviselői fogadták. A román kül­ügyminiszter délelőtt 10 órakor kihallgatá­son jelent meg a király előtt. Gafencu hol­Essen, április 21. Gafencu román kül­ügyminiszter röviddel elutazása előtt nyi­latkozatot adott az esseni Nationalzeitmg tudósítójának és abban megelégedését fe­jezte ki berlini látogatásának és a német —román megbeszéléseknek eredményei fe­lett. Kijelentette, hogy mindkét részről messzemenő egyetértés tapasztalható s annak a, reményének adott kifejezést, hogy berlini tárgyalásai használni fognak a né­met—román viszonynak. Olyan mozgal­mas időkben, mint manapság, semmi sem szükségesebb, mint hogy a felelős állam­férfiak nyílt megbeszélések keretében jut­tassák kifejezésre nézeteiket. — Nagyor örülök — mondotta Gafencu Sir Eric Phipps angol nagykövettel a küh ügyminiszter nyilván az angol—francig diplomáciai tevékenység állásáról beszélt míg Tatarescu román nagykövettel minden valószínűség szerint a berlini német—» román tárgyalásokról tanácskozott. Mint ismeretes, Gafencu külügyminiszter brüsw szeli és londoni látogatása után Párizsba! is eljön s a francia kormányt már csaK ezért is rendkívüli módon érdekli, hogy a román külügyminiszter milyen természetű megállapodásokat létesített Berlinben. A! román külügyminiszter április 25-én érke» zik a francia fővárosba. Sir Robert Vansittart, az angol kor» mány első diplomáciai tanácsadója, teg­nap Párizsban Daladier miniszterelnökkel tanácskozott. Daladier ez alkalommal hangsúlyozta annak sürgős szükségéti hogy az angol kormány haladéktalanul vezesse be az általános sorozási kötelezett­séget. Georges Bonnet francia külügyminiszteri pénteken fogadta William Büllittot, as Egyesült Államok párizsi nagykövetét. nap reggel folytatja útját Londonba. Ga* fencu pénteken délután Pierlot belga mi, niszterelnökkel is tárgyalt. i Sir Frederic Leith-Ross, az angol kor­mány első közgazdasági tanácsadója Brüsz* szelbe utazott útban Bukarest felé, ahova; az angol hivatalos kereskedelmi küldöttsé­get fogja vezetni. Brüsszelben találkozott Gafencu román külügyminiszterrel. — és nagyon, hálás vagyok, hogy itt Be« linben lefolyhatott egy ilyen nyílt meg­beszélés. Országainknak ebből csak haszni lesz. Különösen a nemrégiben megkötött gazdasági egyezmény terén fognak a né» met—román kapcsolatok kimélyülni, merf ez a szerződés mindkét nép számára mész* szemenő előnyöket biztosít, — A kölcsönös bizalom — remélem — tovább fog erősödni. Mindenesetre meg vagyok győződve, hogy ez a német—ro­mán megbeszélés, amely a két utóbbi nap folyamán a birodalmi fővárosban lefolyt, előmozdította a Berlin és Bukarest közti bizálomteljes politikai együttműködést. UJ angol minisztereket és államtitkárokat neveztek ki Gafencu és az angol kormány gazdasági tanácsadója Brüsszelben Gafencu nyilatkozata a német-román egyetértésről Támadásellenes egyezményt akar kötni Londonnal és Párizszsal a szovjet London, április 21. A Daily Mail diplo­máciai levelezője szerint a szovjetkor­mány határozott javaslatokat közölt az angol és a francia kormánnyal európai támadás ellenes egyezményhálózatról, vá­laszul a moszkvai angol1 és francia nagy­követek által között javaslatokra. Párizs és London haladéktalanul megvizsgálja a moszkvai javaslatokat. Párizs, április 21. Párizs és Moszkva, valamint London és Moszkva között az eszmecserék tovább folynak. A ,,Matin” londoni értesülése szerint szovjetrészről határozott javaslatokat terjesztettek Pá­rizs és London kormányai elé. A „Figaro” Varsó, április 21. A Kurjer Warszawski úgy értesül, hogy a népbiztosok tanácsá­nak tagjai Sztálin elnöklésével tanácsko­zásra ültek össze, amelyen Litvinov kül­ügyi népbiztos és Majszki londoni szovjet­orosz nagykövet is részt vett. A lap ez­után azt az értesülését közli, hogy Litvi­nov Anglia és Franciaország moszkvai nagykövetének a három nagyhatalom tag­jaiból álló értekezlet összehívására tett javaslatot. Ezen a háromhatalmi értekez­leten vitatnák meg egy angol—francia— szovjetorosz egyezmény feltételeit. Anglia és Franciaország állásfoglalása a szovjet­orosz javaslatokkal kapcsolatban még pem vált ismeretessé. Ji Kurjer Polski így írí Varsói politikai úgy értesül, hogy azok a javaslatok, ame­lyeket Moszkva a nyugati nagyhatalmak elé terjesztett, szovjetrészről az együtt­működést juttatják kifejezésre. A szovjet- kormány most már fenntartás és korláto­zás nélkül együtt akar működni Francia- országgal és Angliával. Párizsban való­színűnek tartják, hogy a szovjetkormány- nyal folyó tárgyalások nem fognak azon­nal gyakorlati eredményekhez vezetni. A „Matin” nézete szerint Gafencu párizsi é3 londoni látogatása előtt nem lehet arra számítani, hogy a szovjettel folytatott tár­gyalások megegyezésre vezetnek. körökben nagyfontosságúnak tartják azt a megállapítást, hogy az angol—szovjet­orosz megbeszéléseket Lengyelország rész­vétele nélkül folytatják. Lengyelország álláspontja a területén átvonuló orosz csapatok és lengyel területnek a szovjet­orosz légierők által való átrepülése tekin­tetében közismert. Az Express Poranny című kormánylap feltűnő módon foglal állást Moszkvával szemben. A lap kiemeli, hogy Szovjetorosz­ország katonai ereje a nagy ismeretlen.t je­lenti. Angliában még mindig csalóka képze­tekben ringatják magukat Szovjetoroszor­szág szerepét illetőleg. A Szovjetet a távol­keleti események sokkal jobban érdeklik, mint az európai fejlemények. A szovjetkor­London, április 21. Hivatalosan jelentik a következő miniszteri kinevezéseket: Euan Wallace kapitányt szállításügyi miniszterré nevezték ki és ezzel a kabinet tagja lett; Crookshanks kapitány pénzügyi államtitkár, George Lloyd bányaügyi miniszter, Peake kapitány belügyi államtitkár lett. A hiva­Washington, április 21. A külügyminisz­térium szócsöve a lapok számára kijelen­tette, hogy Roosevelt javaslatának vissza­utasítása Mussolini részéről kellemetlen ugyan, de Mussolini azért nyitvahagyja az együttműködés kérdését, mert nem veti el az értekezlet eszméjét. London, április 21. A Daily Express nagy őrömmel üdvözli Mussolini miniszterelnök legutóbbi kijelentéseit. Szükséges, — írja a lap — hogy Mussolini beszédére angol részről „jó" válasz hangozzék el. Azzal, amit Mussolini mondott, teljesen egyet kell értenünk. Párizs, április 21. A sajtó behatóan fog­lalkozik Mussolini tegnapi beszédével. A la­pok nagy része megállapítja, hogy Musso­lini kijelentéseit a mérséidet szelleme ha­totta át. Olaszország békeszándékinak teg­napi megnyilvánulása bizonyos reményeket ébresztett Párizsban és noha a közvélemény általában sok fenntartással fogadja a be­szédet, úgy látszik, hogy Mussolini kije­lentései hozzájárultak a légkör megenyhí- téséhez. A mérsékelt lapok nagy többsége megállapítja, hogy Mussolini békét akar. Viszont a szovjetbarát és szélsőbaloldali sajtó nagy bizalmatlansággal fogadta a ki­jelentéseket és nem hajlandó hitelt adni az olasz részről megnyilvánított békeezándé- koknak. Olaszország békét akar — írja a talos jelentés megerősíti, hogy Leslie Búr. gin dr.-t tárcanélküli miniszterré nevezték ki. Ez utóbbi miniszteri kinevezést azzal magyarázzák, hogy a lőszerügyi miniszté­rium felállítása hivatalosan csak a parla­menti szavazás után történhetik meg. „Jour”. — Mussolini viszonylagosan béke­barát beszéde új és nagyfontosságú nem­zetközi eseménynek tekinthető. Az olasz kormány kíméli Londont, és Mussolini nem zárkózott el .mereven Roosevelt ja­vaslatainak megvitatása elől sem. E mel- | lett figyelemreméltó, hogy az utóbbi idő­ben az olasz sajtó hangja is mérsékeltebbé vált. Vájjon — kérdi a lap — mindezek a tünetek olasz részről a megenyhülés igazi akaratát juttatják-e kifejezésre? Az „Excelsior” hangoztatja, hogy a nyugati nagyhatalmaknak a capitóliuml beszéd után sem szabad meglazítaniok diplomáciai erőfeszítéseiket. Mindámellett el kell ismerni, — folytatja a lap, — hogy Mussolini beszéde komolyan hozzájárul a nemzetközi bizalom helyreállításához. Az az érzésünk, hogy Olaszország magatartá­sában érezhető változás állott be. Bizo­nyos olasz félhivatalos körök — írja to­vább az „Excelsior” — többé-kevésbé nyílt formában hangoztatják, hogy a francia- olasz tárgyalások a jelenlegi helyzetben kielégítő megegyezéshez vezethetnének. Felelős szerkesztő: POGÁNY BÉLA Felelős kiadó: NEDECZKY LÁSZLÓ Éles lengyel sajtótámadások a szovjet-terv ellen Washington, London és Párizs Mussolini beszédéről STÁDIUM SAJTÓVÁLLALAT RT« BUDAPEST* VIII, RŐKK SZILÁRD-UTCA L - FELELŐS: GYŐJIY ALADÁR IGAZGATÓ

Next

/
Thumbnails
Contents