Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)
1939-04-02 / 76. szám
fßf figf’ 1959 ÁPRILIS 2. VASANAP TEwiBEia -MmVarhirme 11 Magyaiok és szlovákok a szlovákia Magyar Házakért Alig három hónapja, h(y Esterházy János gróf elindította a Szbálciai Magyar Házak mozgalmát és ez aaozgalom ily rövid idő alatt a magyar Idozatkészség- nek megszámlálhatatlan pdáját teremtette. A bizottsághoz sok-ác levél érkezett, kisemberek magyar íívének megható megnyilatkozásai, anlyek „aranykönyvbe” kívánkoznak. Amozgalom erkölcsi sikere minden példí felülmúl s a magyarság lelkének olyan iszta vetületét adta, amiből erőt meríthet minden magyar. Nem kell félnünk ajövőtó'l, amíg kisgyermekek uzsonnafilleiket kultúr- házakra adják! Besztercebányán is megdult a Magyar Házak építésének előkészít munkája. Az ottani magyar társaság llgytagjai, vállalták magukra a szerzés munkáját, minden magyarhoz eljuttták a mozgalom gondolatát, mindenkik elmagyarázták az akció nagy jelentegét s az eredkV mény az lett, hogy alig pár nap leforgása alatt 10.026 cseh korona gyűlt össze. Ezenkívül a nincstelen besztercebányai magyarok felajánlották az egyetlen tőkét, ami fölött rendelkeznek: munkájukat. Nyugdíjas kisemberek, öreg bácsik téglahordást vállaltak, napszámosok kubikolásra, szegény asszonyok habarcskeverésre jelentkeztek. És ami egyenesen megható: a besztercebányai szlovák nemzetiségű és csak szlovákul beszélő szegények közül is számosán jelentkeztek, hogy kivegyék részüket a magyar otthonok megépítéséből. Ebből az esetből is kiviláglik, hogy a két szomszédnépben, a magyarban és a szlovákban egészséges, testvéries ösztönök élnek és csak a rosszindulatú politika próbál éket verni közéjük. Az ármánykodások és cselszövések fölött azonban diadalmaskodni fognak az egészséges, ösztönös, testvéri érzelmek, amelyekkel a két nép egymás iránt viseltetik. Csákínyok döngetik Klapka György várának Riport a hirt komáromi váreródök bontásáról — A város a szüiégmunkálatok keretében 250 munkást foglalkoztat naponként Komárom, ápr. 1. Ittdlunk az I. számú komáromi várerőd ;ete jen. s ahogy köröskörül a csákányo zuhogását halljuk, különös érzésünk Lmad. Meghatódunk mélyen. Kilencven évvel ezelő, pontosan ilyenkor, húsvét táján, a pfos Weiden generális ágyúgolyói zú,gfe el itt a sáncok felett, vagy robbantak falak oldalán. A falak azóta is épek. íme, az osztrák bombákkal dacoló, büsie .komáromi erődöt most-• egyszerű ngyar csákányok rombolják. Valami suosan végzetszerű dolog ez . . . Hallgatjuk a csáká/ok zuhanását s ahogy a csákány egygy kődarabot év, mintha sikoltást hallamk. Talán maga a történelem jajdul fel /énkor, méltatlankodásában, vagy — jdalmában, itt, a bevehetetlen Pozsonyiapu környékén... Kenyérkell a munkané Miieknek i Szerencsénk van: CScás István dr. városi főjegyző, aki a knáromi ínségmunkálatok legfőbb irányija, éppen a balparti városban tartózldik. Mielőtt kifelé indulnánk az erődölfelé, felszaladunk hozzá pár percre a /árosházára, hogy megkérdezzük, milyen irülmények között volt lehető, hogy az Iszámú várerőd lebontásával nagyarányi szükségmunkálatok induljanak. — A főelv az, hogy város munkaszolgáltatás ellenében setsen — mondja Csukás István dr. —fehát munkaalkalmat kellett teremtenik. Először, mint köztudomású, útrendésti munkálatok indultak meg, de azok befejeztével ismét sürgősen gondoskodmk kellett újabb munkaalkalomról. lg gndoltunk elsősorban az I. számú .rerődre, amelynek a lebontását a cseheknár megkezdték s Kész az eíféd 1) perc alatt a francia konyha iceptjei szerint. Minden kötet 100 elkéssési módot tartalmaz. Nélkülözhetetlen mindéi jó gazdasszonynak! 100 diétás recept és étnd. Hogyan éljen a beteg ember. Az egészses táplálkozás módjai. Megbízhat tanácsadó. 100 sütemény, torta i desszert elkészítési módja. Rétes, torta, feijt, habossütemények stb. reotjei. 100 mód a gyümölcs lkészítésére. A gyümölcs tápereje, vitám- és cukortartalma. Kompőtok, gyümölcssaták, szirupok előállítási írtjai. 100 mód főzelék és siták elkészítésére. A húsnélküli étrend összllítása, a zöldfőzelékek, pürék öt:es receptjei. Kötetje 96 fillér, port&ötetenként 10 fillér. Az összeg előzetes bdildése esetén — bélyegben is lehet — IJuló postával küldi fleifer Ferdinand íeidier Testvérek) i nemzeti könjkereskedése Mvest, I», KmM Lajes-Etca 5 S*Mon 18-530, 18-WW amely most már stratégiai szempontból sem bir különösebb fontossággal. A bontásból kikerülő tőglát újabb építkezésekre használhatják fel és a lebontott erőd helyével értékes ingatlanhoz jut a kincstár. a bontással kapcsolatos kérését a város, Bartal Iván főispán jóindulatú támogatása mellett, a belügyminisztériumhoz terjesztette s vitéz Imrédy Bslanét is megkértük, Komáromban tett látogatása alkalmával, hogy szorgalmazza az engedély megadását. Az engedélyt a bontásra a belügyminisztérium meg is adta s a munkadíjak fedezésére 80.000 pen-* gőt juttatott a városhoz. Így indulhatott meg a munka, amelyet a szociálpolitikai, ügyosztály keretében a városi mérnöki hivatal irányít. Klapka-induló és napi két pengő . > . Alighogy kiérünk a városból, vidám énekszót hallunk. Az erőd tetején énekelnek, négy-öt fiatalember, az énekhez a csákányukkal ütik az induló-taktust. Mert mit énekelhetnének mást, mint a Klapka-indulót? Ügy fújják, olyan boldogan, hogy ragyog bele a képük. Ennek a három fiatalembernek az egyike, mint a felügyelő mondja, borbély, a másik szabósegéd, a harmadik kereskedősegéd. Egyik se a saját szakmájában dolgozik. De most boldog. Énekel. Klapka-indulót fúj . . . Három csoportban dolgoznak a munkások. Az első csoport kizárólag csak bontással, a második a bontásból kikerülő anyag tisztogatásával, a harmadik pedig talajegyengetéssel foglalkozik. Naponként körülbelül 250 munkást foglalkoztatnak, felváltva. A családos ember saját személye után 5 napot, felesége után 3, a gyermek után pedig 2—2 napot dolgozhat. Ha ez az idő letelik, újat vesznek fel a helyébe, de a következő hónapban, mikor rákerül a sor, ismét alkalmazzák. A napi fizetés 2 pengő. Mi újság . az erődök mélyén? Meglátogatunk néhány szükséglakást is. A Pozsonyi-kapu mögötti külső erődbe megyünk először, amelynek a tetejét éppen megkezdték már bontani. Deszkával berakott bolthajtás alá bújunk be. A „lakás” koromsötét, volna ugyan egy „ablaka”, az ágyú-lyuk, de azt is be kellett deszkázni, mert irgalmatlanul befújt rajta a szél. Agy nincs, szalmateríték van az egyik sarokban s azon egy rongyos pokróc. Fiatal házaspár lakik a szörnyű helyen, az aszony éppen mos. Ott mos a „szoba” közepén. Mikor belépünk, szinte érdektelenül néz fel a teknőből. Pedig nem is olyan csúnya arc, valamikor kerek s tiszta lehetett. Most beesett, kormos, a szemeinek fénye törött. — Mióta vannak itt ebben az odúban? — kérdezzük. — Az esküvő után mindjárt ide jöttünk, — hangzik a válasz. ' Az egyik pallér vigasztalja: — No, ne féljen, nem sokáig kell már itt lakni. Lebontják az erődöt, úgyis menni kell innét. A fiatalasszony* nem felel. Lehajol a teknőre, dörzsölésbe kezd ismét. De ahogy a csendben figyelem, mintha szi- pogást hallanék felőle. Az asszony biztosan, egész biztosan sír. Nem tudom, örömében-e, hogy elmehet ebből a borzalmas, állatnak se való odúból, vagy bánatában, hogy el kell innen mennie? . . . Őröm és aggódás Egy másik, hasonló helyen csak az ajtót nyitottuk ki. Nem tudtunk belépni a nyomorult fészekbe. A füstben, piszokban, a „lakás” közepén egy asszony pici gyereket ringatott. Fonott kosárban. S körülötte még nyolc apró teremtés bámult felénk riadtan . . . Két család lakik itt, az öregebb hét, a fiatalabb két gyerekkel. Mondom, nem voltunk képesek belépni. A szívünk a torkunkba szökött hirtelen. — Az uram egész télen át nem dolgozott — lépett utánunk az idősebb asz- szony —, most kapott munkát a várbontásnál. A nyomortanya tetején, az erődön fent, zuhognak a csákányütések. Lehet, hogy éppen az asszony ura dolgozik ott. A saját lakásának a tetejét bontja. Ahonnan nemsokára mennie kell. Hurcolkodnia a hét gyerekkel. Ki tudja, hová? Munkát kanott végre az az ember, de azt hiszem, nem tud örülni most. Mert lehet, hogy ilyen lakhelye se lesz ezután... A Pozsonyi-kapu megmarad Búcsúzunk az I. számú erődtől. Megállunk a híres Pozsonyi-kapu előtt. A város úgy intézkedett, hogy ezt a kaput nem bontják le. Megmarad: emléknek. Emlékeztetőnek. Nagyon szép gondolat. A kapu homlokán megfejtjük az évszámot: MDCCCXUX. 1844. Ekkor épült, azóta dacol a viharral, büszkén, bevehetetlenül. Jövőbelátó szemünk támad hirtelen. Köröskörül simára egyenlített mező, a kapu körül gyönyörű park. A parkban fák, virágok. A város közönsége előszeretettel jár ki a parkba, fiatal párok andá- lognak által a kapu boltívei alatt. Átjutva a kapun, helyes kis vendéglő vár mindenkit a következő felirattal: „A Pozsonyi kapuhoz”. A vendéglőben egy fe- hérbajuszos bácsi lelkesen magyarázza a régi szén emlékeket, amelyek a híres kapuhoz. fűződnek . . . Jövőbelátó szemünket igaz szeretettel kölcsönöznénk ilyen szép-látásra Komárom városépítő bizottságának is NEHÉZ FERENC MUSSOLINI Capuában bejelentette, hogy újabb közmunkákat indítottak Róma, április 1. Mussolini pénteken befejezte calábriai körútját s szombaton reggel útban Róma felé Nápoly környékére érkezett, ahol szombaton délelőtt résztvett a Volturno-f ólyó partvidékén tervbevett lecsapolási munkálatok hivatalos megnyitásán. A Voltumo Dél-Olaszor- szág legnagyobb folyója, amely széles kiterjedésű mocsaras vidéken megy keresztül. Ezeket a mocsarakat most le akarják csapolni s a Voltumo alsó folyásának vidékét termőfölddé akarják átalakítani. Capuai beszédében a Duce örömének adott kifejezést, hogy ismét fontos közmunkákat kezdhetett meg. Ezek alkalmat adnak arra, hogy számos család települhessen le, kényelmesen rendezhesse be életét és az olasz nép számbeli gyarapodásához hozzájáruljon. A kormány tovább folytatja munkáját ebben az irányban s földet mindjobban kihasználja Olaszországban és Afrikában, hogy a földm ívelés fejlesztése által a földmíveslakosság jólétének fejlesztéséhez hozzájáruljon. A Duce középolaszországi útjáról szombaton délután visszaérkezett Rómába. J_ Eltiltotta a az EMKE kávéházat az ,,EJIiHEt(-s használatától Qliescha Gyártja; Az Emke megjelölés alatt a magyar társadalomban - közismertté vált Erdélyi Magyar Ik:~-müvelödési Egyesület, amely ezidőszerint Kolozsvárt, illetve egész Er. délyben működik, Nagy Mihály dr. budapesti ügyvédje útján érdekes keresetet nyújtott be a budapesti királyi törvényszékhez. Ebben azt a kereseti kérelmet terjesztette elő, hogy a Budapesten, Ért zsébet-körút 2. szám alatt üzemben lévő kávéházat, illetve éttermet azonnali hatállyal tiltsa el attól, hogy a nagykörúti és Rákóczi-úti rekHyWilúin, transzparensein, edényeiiw^agy bárhol másutt az „Emke" nevet/mísználja. J A törvépjjlzék előtt kitűzött tárgyaiées papír. szivarkapapír és dobozgyár R. T. XÍIL Gömb-n. 82. son az alperesként perbefogott kávéházi cég a kereset elutasítását kérte s védekezésül azzal érvéit, hogy az EMKE címet, jogosan használja. Ezzel szemben Nagy Mihály hangsúlyozza, hogy ez a patinás nevű, régi erdélyi magyar egyesület mereven elzárkózik attól, hogy éppen alperes használja hozzájárulása nélkül az országszerte ismert EMKE nevet. A budapesti törvényszéken Török Géza dr. bíró ma hirdette ki ebbén az ügyben az ítéletet, amely azonnali hatállyal eltiltotta az Emke.kávéház és étterem kft: tulajdonosait attól, hogy a jövőben az Emiié címet akár toldatként is használhassák. ezt mégis megtennék, úgy minden, esetben külön birsággal sújtja, rest a törvényszék/ SZERÉNYIGÉNYÜr tfkeny, lehetőlegí/fíafános nyugdíjas úrino, é »fen«vidéki belsőség felügyelet« ellenében, úf >gn, kerthaeználattal egybe* kötött ingyenlaké.! kaphat. Egyéb feltételeket közöl a tulajt!« : Cím a kiadóhivatalban.
