Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)
1939-04-16 / 86. szám
1939 ÁPRILIS 16. VASÁRNAP 6 TECTlDlflü rútságnak kifejezésrejuttatásáról, amely Olaszország és Magyarország között oly hagyományos és szilárd formában fennáll. — Az utolsó olaszországi magyar miniszterelnöki látogatás óta Magyarország területe és lakosainak száma jelentékenyen megnövekedett. Ezekben a történeti hónapokban több alkalommal érezhettük a tengelyhatalmak, Olaszország és Németország baráti támogatását. A magyar nemzet a köszönet őszinte érzésével van eltelve a baráti Olaszország ét annak kormányfője, Benito Mussolini iránt. — Alig van nép, amely a magyarnál iob- ban tudná értékelni és csodálni a latinitás Róma, április 15. Mussolini szombaton délelőtt fogadta a Rómába érkezett albán küldöttséget. A küldöttség vezetője; Verlad miniszterelnök lelkeshangú beszédet intézett a Ducehez. Hangsúlyozta, hogy az albán nép képviselői megindult szívvel azért jöttek Rómába, hogy köszönetét mondjanak, amiért a Duce elfogadta az albán alkotmányozó nemzetgyűlésnek azt a határozatát, hogy a független albán nemzet sorsát örökre összekötötte a nagy olasz nemzettel. Az elnök beszédére a Duce a következőképpen válaszolt: , — Albán nép képviselői! Köszönöm az önök üdvözletét és üdvözletüket a legmélyebb baráti érzelemmel viszonzom. önök tudják, hogy már hosszú évek óta tudomásom van azokról a viszontagságokról, amelyeken az albán nép átesett. Az önök mai látogatásával az albán nép számára új korszak virrad fel. Skander bég zászlója holnap egész Olaszországban lobogni fog. Ez is bizonyság lesz arra, Róma, április 15. Szombaton délután pontban négy órakor nyílt meg Constanzo Ciatio elnökletével a fasciók és testületek kamarájának első ünnepélyes ülése, amelyen elfogadták az olasz—albán perszonál- uniáról szóló törvényjavaslatot. A kamara ülésén a több mint hatszáz „nemzeti tanácsos” majdnem kivétel nélkül jelen volt a fasiszta díszegyenruhában. Amikor Mussolini miniszterelnök miniszterei élén a terembe lépett, szűnni nem akaró taps fogadta. Megjelent a kamara ülésén Göring vezértábornagy is teljes vezértábornagyi díszben. A diplomaták páholyában ott volt örök értékének megnyilvánulását és az új fasiszta Olaszország felépítésének nagyszerű munkáját. Ezektől az érzésektől áthatva, nagy örömmel és érdeklődéssel tekintek a Dúcéval és az olasz kormány tagjaival való találkozásomra és megbeszéléseinkre. Határozott meggyőződésem, hogy mostani olaszországi látogatásunk a két nemzet együttműködésének. ha lehet, még további megszilárdulását fogja szolgálni. Az olasz-magyar barátság az igazságon alapuló béke megerősítését célozza és így annak a Dunamedence fejlődése, haladása és nyugalma szempontjából is nagy jelentősége van. hogy az olasz nép milyen érzelmekkel viseltetik az albán nép iránt.. Megígérem önöknek, hogy a fasiszta Olaszország igazságot, rendet és jólétet hoz az új Albániának. Azt pedig tudják, hogy amit én megígérek, azt meg is tartom. A Duce beszédét az albán küldöttség tagjai „Éljen a Duce!” felkiáltással fogadták. A Duce ezután még hosszabban elbeszélgetett a küldöttség vezetőivel. Albánia kilépeti a Kipszfiuetséabői Genf, április 15. Albánia táviratilag közölte Avenollal, a Népszövetség főtitkárával, hogy kilép a Népszövetségből. Avenol távirati válaszában tudomásul vette a kilépési nyilatkozatot, de megjegyezte, hogy miután nem illetékes a bejelentés jogérvényessége tekintetében nyilatkozni, kö zölni fogja azt a Népszövetség tagállamaival. Villám Frigyes báró kvirináli magyar követ. Ciano elnök megnyitóbeszédében ismertette a mai ülés nagy jelentőségét és meleg szavakkal üdvözölte az ülésen résztvevő albán küldöttséget, amelynek tagjai felállva fogadták a kamara velük szemben kifejtett rokonszenv-nyilvánítását. Néhány perccel négy óra után lépett a szónoki emelvényre Galeazzo Ciano gróf külügyminiszter, hogy elmondja beszédét, amelyben ismertette az olasz—albán per- sonal-unió létrejöttének előzményeit és részletesen kitért Olaszország külpolitikájára. »■MUH --------------A szobalány feketekávét kínált, a férfiak szivarra gyújtottak, kedélyes evésutáni csend terült az asztal fölé. Az asz- szony felállt, egészségükre kívánta a vacsorát, kiment. A két férfi még ott maradt az asztalnál, a konyakosüveg mellett. A házigazda töltött, koccintottak. — Szervusz. — Szervusz. Ittak, a házigazda ismét töltött és félmondatok, halk, nevetésre ingerlő, vidám mókázás után folyékonyan elindult közöttük a beszélgetés. — Örülök pajtás, hogy ismét összetalálkoztunk. Vagy húsz éve nem láttalak. — Éppen húsz — gondolt utána a vendég. — Igen... Te érettségi után elkerültél a városból. Én itthon maradtam és megnősültem, amint látod. — Nagyon bájos asszony a feleséged — vélekedett a vendég.- — Érdekes története van a házasságnak — mondta a házigazda és a vendég készséggel biztatta: meséld el.' A két férfi közelebb hajolt egymáshoz, a férj élvezettel kezdett a történetbe. — öt évvel ezelőtt* udvaroltam egy lánynak. Kérlek, már három év óta tartott a dolog. Szerettem, feleségül akartam venni, Furcsa teremtés volt, gazdag, szeszélyes. Mindig a maga feje után járt és azt kívánta, hogy akaratának én is minden esetben alávessem magam. Tudod, milyen a szerelmes ... engedelmes voltam, hűséges, alázatos. Előfordult, hogy odarendelt magukhoz vacsorára. Pontosan nyolc órakor megérkeztem, virággal a kezemben. Kiderült, hogy ő elment és nem is jön haza. csak valamikor éjfél felé. Ha tudta, hogy az estét barátaimmal szeretném tölteni, másképpen rendelkezett. Ha szórakozni vágytam, ő korán ágyba kívánkozott. Ha kértem, hogy maradjunk kettesben, idegenek közé hurcolt. Mély lélegzetet vett, hosszú füstkarikát eregetett a mennyezet felé, néhány pillanatig várakozott, azután folytatta: — Egyszer megbeszéltük, hogy elkísérem a nőegyleti bálra. Tudtam, hogy ragyogó új ruhát csináltat erre az alkalomra. Én is új szmokingot rendeltem. Este jött a borbély, megborotvált, a vakító új öltöny előkészítve, jó kedvem volt, örültem a szép estének. Vakított a fehér ingmell, gomblyukamban virág. Neki orchideát vittem. Kocsiba ültem és becsengettem hozzájuk. Szervusz. — Szervusz. Ittak, a vendég érdeklődve nézett barátjára. — Háziruhában ült a szobájában. Egykedvűen üdvözölt és kijelentette, hogy nem megyünk a bálba. Ott álltam kérlek, báli pompával, kezemben az orchideával... Egyszerre elfogott a düh. Éreztem, milyen nevetséges figura vagyok, ahogy ott állok előtte. — Maga itthon maradhat, ha akar, de én elmegyek a bálba — mondtam. Azt hitte, tréfálok. El sem tudta képzelni, hogy ez is lehetséges, ölébe tettem a virágokat, szépen elköszöntem, beültem a várakozó kocsiba és elmentem a bálba. Rövid szünetet tartott, újabb cigarettára gyújtott, majd halkabbra fogta a hangját. — Akkor mutattak be a feleségemnek. Rózsaszínű ruhát viselt, szőke haja simán, lányosán fésülve, bájos volt és szelíd. Olyan bájos, hogy azonnal beleszerettem. Egész éjszaka, nem mozdultam mellőle. Másnap látogatást tettem náluk. Két hét múlva feleségül kértem. Az apósom pénzügyekről kezdett tárgyalni, hozományt emlegetett. Tiltakoztam ellene: nekem nem kell gazdag asszony, magam is el tudom tartani a feleségeidet. Mindössze annyi kikötésem volt, hegy bizonyos keretek között megtartom a szabadságomat. Ha kedvem van egyet mulatni a barátaimmá’], ne tegyen ellenvetéseket az asszony. Jö- hepsek-mehessek kedvemre. Nem akarok többé nevetséges lenni, elegem volt abból, hogy egy asszony irányítsa a lépteimet. Nem igaz? Természetesen beleegyeztek. Hát így volt, kérlek. összekoccintották a poharakat, azután a vendég készülődött. — Várj — mondta a házigazda —, én is jövök. Elfogyott a cigarettám és nem tudok elaludni nélküle. Veszek valamelyik kávéházban. Házikabátja fölé felvette télikabátját és indultak az előszoba felé. Hirtelen felpattant a szomszéd szoba ajtaja és az asszony. — Éjszaka semmi keresnivallójá — Hát maga hová megy? — fordult az urához. A házigazda megállt. — öt perc múlva itt vagyok szivem, csak cigarettát veszek éjszakára. — Éjszaka nem kell cigarettázni. Nem megy sehová. — Házikabátban vagyok — mondta a férfi. — Hidd el, öt perc múlva jövök. — Itt marad — fejezte be a vitát az asszny. — Éjszaka semmi keresnivalója az utcán. Elbúcsűztt a vendégtől és visszament a másik szobába. A házigazda állt a télikabátban, amely alól kilátszott háziköntöse. A vendég most tisztán látta barátja kezében az orchidea-csokrot és egy másodperc villanására széles mosolyra húzódott a szája. — Igyunk még egy búcsúpohárral — mondta vigasztalón. A házigazda töltött, koccintottak. Szervusz. Szervusz. A vendég elbúcsúzott és a, házigazda vísszaakasztotta a fogasra télikabátját. —— ■ .....——-----------— Mussolini neszedet mondott a Rómába érkezett aieen küldöttség előtt Elfogadta az olasz Kamara az oiasz-amon perszonaiunlOrdi szóid toruOnylauasiatot Ciano grőf ismertette Olaszország sunpolifiiiáiát Megkezdődtek a politikai megbeszélések Mussolini és Göring közt Róma, április 15. Göring tábornagy Mackensen birodalmi nagykövet és kísérete társaságában ma délelőtt II. Victor Emamvele és I. Umberto sírján a Pnn- theonban borostyánkoszorút helyezett el, vörös szalagján horogkereszttel és „Göring tábornagy” felírással. Azután az ismeretlen katona emlékművéhez, majd a fasiszta halottak szentélyébe ment és mindkét helyen hasonló koszorúkat tett le. A fasiszta halottak iránti kegyelet lerovása után Staraoe miniszter, a fasiszta párt titkára fogadta Göring tábornagyot és szívélyes beszélgetést folytatott vele. Göring és felesége délben a Kvirinálba jnent, ahol a tábornagyot a király és császár, feleségét pedig a királyné és császárné fogadta. Göring háromnegyed órát töltött az uralkodónál, akinek kifejezte szerencsekivánatait az albán kérdés sikeres megoldása alkalmából. Az uralkodópár azután villásreggeliin látta vendégül őket, amelyen résztvett a Duce is, továbbá Ciano gróf és Alfieri miniszterek, Medici del Vascéllo és Bastianini államtitkárok, a német birodalmi követ és felesége, Göring tábornagy kisérete, a német nagykövetség tagjai, valamint az udvar és az állam főméltóságai. Szombaton délután megkezdődtek a politikai megbeszélések Göring és Mussolini között. M. N. B. e. a. I \malmt Amerikába . newyorki világkiállításra 23 napos utazás, 6 nap New-York ban. — » _ Július 13 és 20 ............................................r ■■RSPI'b" -(Öl 23 napos utazás, 6 nap Amerikában: New-York, Buffalo, Niagara, Washington. — Június 29 _ *&<*** és július 20.................................................. .... ■ 1*2.7 ti ■“ -<ŐI 27 napos utazás, 8 nap Amerikában: New-York, Philadelphia, Washington, Buffalo, Niagara, g Június 22, augusztus 17 és szeptember 14. . fp -tői 30 napos utazás, 13 nap Amerikában: 13 nap __ * an New-Yorkban .................................................Y -tői Részletes programm és felvilágosítás: Utazási Iroda: Bud0p«y vm,Józsei-korút 5 Telefon: 14—44- _j.
