Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)
1939-04-16 / 86. szám
1939 ÁPRILIS 16. VASÁRNAP JfeöVmHnaaB 7 ARANYLAPOK A KISEBBSÉGI KRÓNIKÁBÓL Dunaújfalu m példás küzdelme szövetkezetéért és iskolájáért r A fiatal gazdalegény alig bírta tartani a repülő méneket. A patkóik tüzet csiholtak az út kövéből. Az esős, majd napsütéses idők szinte emelték a vetést az ég felé. A farügyek már hasadoztak. Mintha az új diadalmas magyar tavaszt jelképezte volna az ébredő természet. De a gondolkodásra alig volt idő. Megérkeztünk a faluba. Dunaujfálu nagv ünnepélyességgel ülte meg az első magyar husvét ünnepét, hisz elérkezett számukra a várva várt Feltámadás. Az utcán cigány- zenekarok játszottak. Az egyik nagyon modern akart lenni és az újdonsült szaxofonos kegyetlen hamissággal üvöltötte: „Leszek a cselédje, felmosom az előszobát . . ." A vendéglátó gazda már várt. Szép, hatalmas portája volt. Modern bútorok, tágas, szelló's szobák, rádió. A falak között észre sem vettem, hogy falun vagyok. Mindjárt bor került az asztalra. A gazda mentegetőzött, hogy ne nézzük a színét, fő az íze. Igaza volt, a végén már úgy sem láttuk a színét, de az ízét éreztük. Általában a mentegetődzésnek se szeri, se száma. A gazdasszony állandóan sopánkodott, hogy gyenge az ebéd. Közben azonban órákon keresztül hordta a jobbnál jobb pecsenyéket, tortákat, süteményeket. Modern gazdasági gépek A sok jó után kikívánkoztunk. Érdekelt, vájjon a gazdaság is modern-e? Bizony, ott ig érvényesült" az új idők, a célszerűség elve. Hiába, nyolcvan holdas nagy gazda a vendéglátóm, a portája, mint általában a dunaújfalusiaké. nem egykés. Hét gyermeke van. Gondoskodni kell valamennyiről. Mindenből ki kell hozni a legtöbbet Ezért nemcsak a családi utánpótlásról gondoskodott a gazda. A szarvas- marha, ló, sertés, baromfiállomány különböző’ korosztályai hemzsegtek az istállóban, az ólakban és az udvaron. A szőlőben fokozatos az utánültetés. A konyhában a játszadozó pirospozsgás ember- palánla Ernő mellett ott sarjadozott két ládában 3500 darab szőlőojtvány. Ha az egyik kivénül, jön a másik. Emberben, állatban, szőlőben egyaránt. Modern gazdaság: gépek a kocsiszínben. Gondos számlás mindenütt. — Mi nevezetes van a faluban? — kérdeztem. — Hát a falunk ugyan új, mondotta a gazda, a legújabb a környezők között, de templomunk nagyon régi, hajdanában város volt mellette, Pomsa városa. Szántás közben sokszor kicsorbul az ekénk vasa i sok régiségben. De gyerünk át a szomszédba, ott mulatgat a tanácsos úr, az majd többet tud mondani. A kövekből is olvasgat. Az elmerült Pórusa városa Át s néztünk. A tanácsos űr először az asztalon levő régiséget a jó ó-borocskát dicsérne, de csakhamar rátért a templomra. Román stílusa a XII. századra mutat Rokokó stílű oltára és oltárképe azonban újabb eredetű. Valószínűleg a XVII. században készült. Magáról Pomsa városéról semmi sem biztos. Nem maradt fel róla okmány. Valószínűleg létezett és a gyengekezű vegyesházi királyok alatt pusztították el a rablólovagok. Többe': nem lehetett kihúzni a tanácsos úrból, részint mivel már túlsókat húzott ki ő a borosüvegekből, részint mivel csalhatatlan gyógyszere volt az epekövek ellen és látszott rajta, hogy rossz néven veszi epém rendezett viszonyait, mert nem gyógy .that ki. Eredményes harc a szövetkezetért * ■ 3C húszéves elnyomatás gazdasági és kulturális harcáról sok szó esett Dunaújfalun. Mindkettőt győzedelmesen vívták meg. Az első a falu zsidó kereskedője ellen folyt le. Szegényen jött a kereskedő és lassan csúszni kezdett a föld a gazdák alól, o pedig gyarapodott, 40 hold földet szerzett rövidesen. A falusiak azonban hamarosan észretértek, megalapították a szövetkezetét, megfogadták, hogy másutt nem vásárolnak. A kereskedő ekkor beszerzési áron alul árusította portékáját. Azt gondolta magában: a szövetkezet nem bírja az olcsó konkurenciát, megbukik azután majd versenytárs nélkül uralhatja a piacot és a ráfizetés majd busásan megtérül. A falu azonban kitartott a szövetkezett mellett. nem tántorították meg a pilanatnyi olcsóbb árak, ösztön- szerűleg megérezték, hogy mi rejtőzik mögöttük. Nem vették be a mézes madzagot. Késhegyig ment a harc. A magyar összetartás teljes diadalt hozott A kereskedő mindene elúszott, úgy távozott, ahogy jött, egy batyuval a hátán. A szövetkezet pedig egyike a legjobban menőknek a környéken. Zóna Ilona kálváriája A kulturális harc a szlovák iskola körülfolyt le. Itt nagy körmönfontsággal a Slovenskár Liga nélkül szervezték meg. A pozsonyi tanfelügyelő és a magyarbéli plébános (Dunaújfalu magyarbél filiális községe) rávették az iskolaszéket, hogy szervezze meg a szlovák osztályt mert a törvény szerint kötelesek. A hamisan fordított és magyarázott törvénypararafusok megtették a hatást. A második tanítói állást szlovák állássá szervezték át. A plébános úr azonban gondoskdni kívánt arról is, hogy mindig legyen növendék a szlovák osztályban, ezért a határozatot úgy szöve- gezte meg, hogy az I—IV. évfolyam magyarul, az V—Vin. évfolyam szlovákul fog tanulni. Ez a lehetetlen és törvény- ellenes állapot nagy nehézségeket okozott Dunaújfalun. A négy évig magyarul tanuló dmaújfalusi az ötödik évfolyamban szlovákul tanult. Ha szülei ezután tovább akartáktanttatni polgáriban, vagy gimnáziumban, rendszerint megbuktak. A szlovák iskolában azért, mivel még nem tudták jól a nyelvet. A magyarban sem lehetett sikerük, mert az előző évi szlovák nyelvű iskolaév hátráltatta tanulmányaikat. 1937-ben azután minden önkény ellenére győzött a dunaújfalui magyar öntudat. A szülők kimondották, hogy inkább szerveznek még egy állást, de gyermekeiket magyarul kívánják végig taníttatni. A szlovák iskolában alig maradt 1—2 növendék. Egyszerre halomra dőlt a tan- felügyelő és plébános mesterkedése. A plébános ekkor erővel kényszerítette a gyermekeket, hogy a szlovák osztályban maradjanak. A padokat odaszögeztette a padlóhoz. A gyermekek azonban csak a magyar osztályba mentek. Ekkor hatóságilag megakadályozták. A szülők inkább vállalták a büntetést, de a szlovák osztályba nem engedték gyermekeiket. Zóna Honát a magyar gyermekek bátor tanítónőjét letartóztatták a csendőrök. Különféle vádakat emelteik ellene,, hogy útlevél nélkül járt külföldre. Évekkel ezelőtt egy Cseh-olasz körutazással tényleg járt Olaszországban, útlevelét a vállalat hibájából nem kapta meg, de a határon szó nélkül át és viszanengedték őt, most évek múltán kezték piszkálni az ügyet. Megvádolták. hogy Horthy-nótát énekelnek a gyermekei stb. A vádaktól csak úgy menekült meg, hogy időközben az amnesztia rendelet értelmében megszüntették ellene az eljárást és kiszabadult. Egy ügye azoban így is a pozsonyi törvényszék elé került. Azt írta be ugyanis a községi krónikába, hogy Dunaujfálu színmagyar. Mivel az 1930. évi népszámláláskor sikerült kb. 10% szlovákot hamisítaniok, (megjegyzem, a faluban senki sem tud 1—2 gyermek kivételével még beszélni sem szlovákul) bejegyzését közokirathamisításnak nyilvánították. A koronatanú, a tanfelügyelő azonban a magyarokál is alibit akart szerezni. A tárgyaláson októberben kijelentette, hogy a tanítónő igazat írt. Dunaujfálu színmagyar. Ezt legjoban bizonyítja, hogy a szlovák iskola tanulók hiányában megszűnt. Különben is, a szlovák iskola a magyarbéli plébános erőszakos istézkedése volt. Ez igaz, azonban elhallgatta, hogy a plébánosnak ő adta a tippeket. Vallomása után kénytelen volt a meghurcolt tanítónőt felmenteni a bíróság. A plébános úr a bécsi döntés után jobbnak látta elhagyni Magyarbélt, de még mindig nem nyugszik. Pörli, aki újságokban szellőztette működését, nem törődve azzal, hogy az illető’ ujságrók már Magyarországon élnek. A múlt hónapban volt egy ilyen tárgyalás Pozsonyban. Természetesen ez már sok vizet nem zavar, rossz emlékét már elfeledték úgy Magyarbélen, mint Dunaujfalun. Helyreállt a béke és nyugalom győzedelmes harcuk után. A falu végén méltóságteljesen folydogáló Fekete víz tavaszi napsüRóma, április 15. Pénteken éjjel Rómában nagyarányú légvédelmi gyakorlatok voltak. A város 40 percig teljes sötétségbe borult. A légvédelmi ágyúk többízben megszólaltak. A lakosság az elsötétítést a legnagyobb fegyelemmel hajtották végre. A világosságot még a szobákban is elöl tótták, minthogy az ablakok nyílásán keresztül némi fény szűrődött ki az utcákra. Crim. ojt twJytr tlíXt, f kóc t<ajlÁ£A cut euuAiC&ie. • téstől csillogó tükrében csak boldog, megelégedett, magyar arcokat látni. FÉJA TIBOR így -ztán teljes volt az elsötétítés. v A több kilométr magasságban repülő „támadó” repülőgépek Rómából semmit sem láttak. A város felülről nézve teljesen egybefolyt a körülötte elterülő síksággal. A légvédelmi ryakorlrto'-, amelyeken Göring vezértábornagy is résztvett, a legteljesebb sikerrel zajlottak le. Külföldiekből álló hadsereg terve Franciaorszá Párizs, április 15. Az Epoque felszólítja a miniszterelnököt, hogy a Franciaországban élő külföldiekből alapítsanak hadsereget, amely a lap szerint a francia haderőt 200—250.000 emberrel megerősítené. Franciaországban körülbelül 4 millió különböző nemzetiségű külföldi él. Meg kell kísérelni, hogy • ezekből a külföldiekből háború esetére Franciaországért harcoló katonákat neveljenek. Első helyen a spanyolok kerülnek szóba, akik a francia gyűjtőtáborokban élnek. Bizonyosan van ezek között sok gyilkos és gonosztevő, de van köztük igen sok paraszt és munkás is, aki igen jó katona lehetne. " Ezenkívül a Franciaországban élő más nemzetiségű emberek között is igen sokan lennének, akik vagy „a Franciaország iránti hálából, vagy ideológiai okokból, vagy pedig Németország és Olaszország elleni gyűlöletből’’ készek lennének Franciaországért fegyvert ragadni. Tehát arról van szó, hogy szabályos külföldiekből álló hadsereget kell szervezni. Ezt már megtették a világháború alatt is, de most nincs szükség arra, hogy megvárjuk a háború kitörését. Kötelezzék Reiseveltet, hogy személyesen vezesse csatába az amerikai csapatokat — indítványozza egy szenátor Washington, április 15. Osmers, a képviselőház legfiatalabb köztársasági tagja, törvényjavaslatot terjesztett elő a parlamentben, amely szerint a kabinet és a szövetségi kongresszus ama tagjai, akik Amerikának egy tengerentúli háborúban való részvétele mellett foglalnak állást, elsőkként kötelezzék harctéri szolgálatra. Sport sziiiflapaplr és hüvely. Samum Átfesse Egyúttal arra kell kötelezni a köztársasági elnököt, hogy személyesen vezesse csatába az amerikai csapatokat. Ezeknek a határozatoknak csak az esetben ne legyen érvényük, ha megtáma^gáp»*^ Egye sült ÁUar okát. . Osmers képviselő kijelentette, hogy ennek a törvénynek aríelfogadása a légjobb eszköz arra, hogvrtávol tartsák »é Egyesült Államokat £idegen kala)idU)kwV\^ Gyártja: szivarkapapír és dobozgyár R. T. XIH, Gömb-u. 32. .vvxsjsssssssaSSSSSÍ táíí>íy><X>Xosaxmm Nagyszabású éjszakai légvédelmi gyakorlat Rómában
