Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-15 / 85. szám

1939 ÁPRILIS 15, SZOMBAT TEWIBBB-Jfelífe\RHnaA6 7 Vármegyék és városok a szlovákiai Magyar Házakért A szlovákiai Magyar Házak mozgalmá­nak budapesti irodája (V., Akadémia-utca 17. felémelet 2., telefon: 12—42—55.) nap, mint nap kap értesítéseket az egyes magyar városoktól és vármegyéktől, arra nézve, hogy a magyar köziiletek mekkora támagatást biztosítanak a Szlovákiában maradt magyarság kultúrvárainak felépí­téséhez. Kecskemét város 2000 pengős alapítvánnyal szerepel, Szegei}, Békés­I csaba, valamint Békés vármegye egyen­ként 1000 pengőt ajánlottak fel, Zala­egerszeg, Makó. Abauj-Torna vármegye 500—500 pengős adománnyal szerepelnek az adakozók sorában, Szekszárdi, Nagykö­rös, Mezőtúr városok, továbbá az egyesí­tett Bereg-Ugocsa vármegye pedig külön- kiilön 100—100 pengős adományt jelentet­tek be az irodánál. a spanyol polgarhOhoru mérlege:1,200.000 halott 459.000 Katona és 750.000 polgári laKos a ueszieségiisian Madrid, április 14. A spanyol polgár- háború halottainak számát a két oldalon mintegy 1,200.000 főre becsülik. Ezek kö­zül 450.000 katona, 750.000 pedig polgári lakos. A katonai veszteségből a nemze­tiekre 130.000 halott jut. A két fél vesz­teségének nagy különbségét Franco csa­megkezdőnek A spanyol főváros felszabadítása után most ült össze elsőízben a városi tanács és megállapította, hogy a város ellátása már teljesen símán bonyolódik le. Az as- turiai szénbányákból már naponta 25 szénszállító vonat érkezik Madridba és a napi élelmiszerszállítmányok meghaladják a négyszáz tonnát Galicia tartományból naponként 50 tonna hal érkezik a fővá­rosba. A tejárusítás és a gyógyszerek áru­sítása most már teljesen szabaddá vált, miután az átmeneti korlátozó intézkedése­ket megszüntették. A rendes polgári élet az egész vonalon újra visszatért. Húsvétkor több spanyol városban bika­viadalokat rendeztek, amelyeken a leghí­resebb torerók léptek újra a közönség elé. Burgos, Zamora és Barcelona arénái a húsvéti ünnepek alatt zsúfolásig meg­teltek nézőközönséggel és a bikaviadalo­kon a hatóságok vezetői is megjelentek. Azok a hírek tehát, hogy Spanyolország­patainak megsemmisítő tüzérségi és légi fölényével magyarázzák. A nemzetiek kü­lönösen az Ebro-menti csatában voltak nagy tüzérségi fölényben, amikor egy­szerre 1400 ágyút vetettek tűzbe az ellen­ség 120 lövegével szemben. a Mfeauiadalak ban a bikaviadalokat az új uralom meg akarja szüntetni, nem felelnek meg a valóságnak. Félain tábornagy uisszaulazmt Burgosba Párizs, április llf. Pétain tábornagy csütörtökön este visszautazott Burgosba, hogy ismét elfoglalja állomáshelyét. Poli­tikai körökben nagy feltűnést keltett, hogy az agg tábornagy újból átveszi a burgosi francia nagykövetség vezetését, mert úgy tudták, hogy elkedvetlenedett. Pénteken délelőtt a francia kormányhoz közelálló helyen kijelentették, hogy a francia kormánynak azért kellett ragasz­kodnia a tábornagy azonnali visszautazá­sához, mert a jelenlegi helyzetben feltét­lenül szükséges, hogy Franciaországnak megfelelő diplomáciai képviselete legyen Burgosban. Nagy reményem von a magyar fiúkban — mondja Cochet, a tenisz világhírű atyamesteré, aki Budapesten edzi a magyar éljátékos keretet (Budapest.) Csendes délelöttön az egyik ho­telhaliban ül Henry Cochet, a világhírű pro­fesszionista teniszbajnok, aki amatörkorában a „négy muskétás” együttesének: Lacoste, Borotva, Brugnonnal egyik legeredményesebb tagja, hosszú időn keresztül pedig verhetetlen amatőr világbajnok volt. Cochet most a ma­gyar éljátékos keret edzését vállalta öt héten keresztül és munkáját már meg is kezdte. Megkérjük, számoljon be az első napokban szerzett tapasztalatairól és benyomásait#. — A magyar játékosok — mondja Cochet, — sokkal jobbak, mint gondoltam. Mindnyá­jan elsőrangú képességek felett rendelkeznek. Van'már versenyrutinjuk is, hiszen szép ered­ményekre tekinthetnek vissza. Az egyéni rátermettségük gyorsaságban, helyezkedésben, ötletességben jut kifeje­zésre, vannak azonban hibáik is. — Melyek ezek? — Elsősorban, hogy tréningmódszerük nem eléggé rendszeres. Nem koncentrálják magu­kat annyira tréningközben, különösen pedig nem fárasztják eléggé magukat, ennek az az oka lehet, hogy abból a nézetből indulnak ki, „minek a tréningben fáradni, majd a versenyen!” Szerintem ez nem helyes. A tréningen többet kell kibírni tudni, mint a versenyen. Kiváló atlétákkal beszéltem, akik 1000 méteres versenyszámra az előkészület­ben 1500 métert futottak. Mert aid a többet bírja, győzi a kevesebbet is! Ez teniszre átfordítva nem csupán azt jelenti, hogy hosszú és sok szetet kell ját­szani az állóképesség emelésére, hanem még inkább azt, hogy az egyes játszmák közben minden egyes labdát meg kell futni tudni. Nekem ne mondja a játékos *t, hogy a labda foghatatlan volt amúgyis, kár a fárad­ságért rámenni. így nem lehet a teljesít­ményt fokozni. Ezért elhatároztam, hogy a tréningrendszert megváltoztatom. — Mi módon? — Erősebb iramra kényszerítem őket. Nem veszek elő mindennap minden egyes játékost, de ha azután feláll velem szemben, nem adom 3—4 szeten alul. Ezalatt pedig irgalmatlanul fogom őket hajszolni és rá­játszom a gyenge oldalaikra, hogy így rákényszeritsem őket a hibák ki­küszöbölésére és annak felismerésére, hogy ma csak az a játékos boldogul, akinek fel­készültsége technikailag komplett. Az ira­mot azután tréningröl-tréningre fokozni fo­gom és majd eldől, hogy ki bír ezzel lépést tartant és kinek a harci készségében, kitar­tásában lehet az eredményesség szempont­jából legjobban megbízni. Lehet, hogy át­menetileg egyik-másik játékosban csalódni fogok, hiszen az idő, mely rendelkezésre áll, rövid és sürgető. De minden erőmmel azon leszek, hogy a fiúk­ban rejlő lehetőségek a végsőkig kiaknáz­hatok legyenek számukra, ha majd a Davis-Cup meccsekre kerül a sor. Hiszem, hogyha minden egyes Játékossal többizben Játszottam 8—4 szetet, akkor majd olyan alaposan fogom megismerhetni őket, hogy figyelmüket rá tudom terelni eddig általuk nem észlelt, de egyéniségükben rejlő pozitív lehetőségekre mind ütőtechnikai, mind taktikai szempontból. — Tanitás közben sűrűn magyaráz, mester ? — Nem. Az csak megzavarja a tanítványt. Katonás rövidséggel adom meg az utasításo­kat és lehető keveset beszélek. A rájátszott labdák úgyis kimerítő felvilágosítással szol­gálnak, ha van érzéke a játékosnak, atekin- tetben, hogy mit kell, vagy mit kellett volna csinálni. Különösen óvakodom attól, hogy stílusukat megvál­toztassam, meglevő ütéseik helyett máso­kat oktrojáljak reájuk, mert ezzel csak elveszem önbizalmát és gyen­gítem a még el nem sajátított ütésmódokkal az eredményességét. — Mire szorítkozik tehát akkor a techni­kai tréning? — Elsősorban a labdához való korrekt he­lyezkedésre, lábtechnikára és a megelőzésre. Ezt nemcsupán az ellenfél szándékának fel­ismerésében kell beidegzeni, hanem rögtön elő­készíteni az ellenakciót. — Mi a véleménye a modern tenisz fejlő­dési lehetőségéről? — Az utolsó évtizedben megváltozott a pá­lyák talaja, rugalmasabb lett az amerikai régi szervisz ezáltal elvesztette jelentőségét. Nem csupán a nagy ütések dominálnak immár, hanem a változatosság, rövid és hosszú, kergetett és csúsztatott labdák ötletes keverése által, a plasszirozás jelentősége sokkal nagyobb lett. — Miben foglalná össze a helyes modern játék alapelvét? — A lehető legnagyobb gyorsaság és átütő erő a legkisebb erőkifejtés mellett. A játék lelke az eröbeosztás, ökonómia. Tudni kell nemcsak azt, hogy mit bírunk ki, de meg kell érezni az ellenfél képességeinek határát is és taktikánkat ehhez a felismeréshez képest kell megválasztani. Szerintem a kezdeményezésen múlik a legtöbb mécs sorsa, ami összefügg azzal, amit az előbb mondot­tam. Sokkal könnyebb ugyanis kitalálni, hogy mit fog az ellenfél csinálni egy általunk kül­dött támadó labdával, illetve magasabb fokon, ilyen határozott célt szolgáló labdák soroza­tával, mint ha nekünk kellene tömi rajta a fejünket, hogy mit is kezdjünk el. Nekem nagy reményem van a fiatal magyar já­tékosok lelkességében és egészséges reflexeiben. Ha összhangban tudunk majd együtt dolgozni, úgy azt hiszem, munkám nem lesz hiábavaló. Cochet most ebédelni indul, mert egy jó óra múlva már érte jönnek és elkezdődik a tréning. Ehhez alkalmazta most napi időbe­osztását, korán fekszik le, későn kel fel, hogy minél pihentebben állhasson a magyar éljáté- koskeret rendelkezésére. DR. VARADI MIKLÓS Nyolcvanezerpengős valutabünpert ki a tőzsderazzia A budapesti büntetőtörvényszék mint valutabíróság pénteken tárgyalta azt a nagyarányú valutabünpert, amelynek Sze­nes László tőzsdebizományos, a Pénzügyi Kompasz volt szerkesztője a vádlottja. A királyi ügészség vádja szerint Szenes huzamos időn keresztül valutabűncselek­ményekkel károsította a kincstárt: mintegy 80.000 pengőt ajánlott ki tiltott módon az országból. Szenes ellen már 1935-ben különböző ex­portvaluták értékesítésével, illetve be nem szolgáltatásával kapcsolatban megindult a bűnvádi eljárás. A vád szerint külföldi exportőrök a különböző áruk eladásából befolyt valutákat eladták és többek kö­zött Szenes László is segítségre volt abban, hogy az ilymódon befolyt pengőösszegeket meghatározott címekre, külföldi diszpozí­ciókra kifizessék. Az adatok szerint több mint ötvenezer pengő került Szenes közre­működésével, az exportügyekből kifolyóan külföldre. Ebben az ügyben Szenes szabad­lábon véodekezhetett, miközben a királyi ügyészség a sokfelé ágazó ügyben foly­tatta a vizsgálatot. Múlt év őszén az ismeretes tőzsderazzia idején azonban Szenest a tőzsde épületé­ben letartóztatták. Találtak ugyanis fiók­jában 21 darab borítékot Dugó Andrási, Schawer Margót és Schawer Jack névre, párizsi lakhellyel megcímezve, továbbá fe­kete selyempapírost, amelybe külföldre szánt pénzeket szokták becsomagolni és 550 pengőt. Szenes kihallgatásakor kije­lentette, hogy nem is ismeri a három pá­rizsi lakost, akiknek a neve a borítékokon szerepel. A detektívek tovább nyomoztak és megállapították, hogy Dugó András nem más, mint Szenes Andor, Párizsban éíő rajzoló, aki Szenes László fivére és Dugó aláírással jelzi rajzait. Schawer Margót Szenes András felesége, Jack pe­dig az asszony fia. A felmerült terhelő adatok következté­ben Szenes László most már beismerte, hogy a nála talált és az egyik nagy fővá­rosi bank cégjelzésével ellátott borítéko­kat a banknak a tőzsde épületében lévő fiókjából lopta és ezek segítségével akarta az ugyancsak lefoglalt 550 pengőt kijut­tatni Párizsba. Később az is kiderült, hogy Szenes Andornak Szolnokon volt egy háza, amit 50.000 pengőért két évvel ez­előtt eladtak. Még egy ingatlan van ugyancsak Szolnokon, ez a fivérek közös tulajdona, de a bevételekkel a házat ke­zelő Szenes László nem tudott elszámolni. A ház eladási árából és a másik ház jöve­delméből mintegy 28.000 pengőt kellett volna beszolgáltatni a Nemzeti Banknak, de a vád szerint Szenes László ezt a pénzt kicsempészte az országból, s a gyanú sze­rint azokban a borítékokban akarta a hátralevő összeget fivéréhez, illetve an­nak családjához juttatni, amiket már meg is címezett. Szenes László, akit a főtárgyalásra fog­házőr állított elő, a három vádiratba fog­lalt vádakkal szemben ártatlanságát han­goztatta. Azzal védekezett, hogy nem csem­pészte ki a ház eladásából befolyt összeget, osupán 550 pengőt akart kijuttatni, arra számítva, hogy a zsidótörvény miatt neki is el kell hagyni az országot. Védekezése szerint fivére neki ajándékozta azt a pénzt, ami a házakból származott és Magyarorszá­gon költötte el. Tagadta az exportvaluták­kal kapcsolatos vádat is. Utalt arra, hogy felkérésére, belföldi diszpozíció alapján bel­földiek részére bankok utján kifizetett bi­zonyos összegeket, amelyekkel néhány pen­gőt keresett, de mint mondotta, jóhisze­műen járt el. A vádlott részletes kihallgatása után a detektívek terjesztették elő jelentéseiket. A bizonyító eljárás és a perbeszédek után a törvényszék a tárgyalást a jövő hét hétfő­jére napolta el, amikor az ítélet kihirdeté­sére is sor kerül.------------<♦>-----------­Gömbös Gyuláné betörőié a bíróság előtt A pestvidéki törvényszék Fajth Gáspár tanácsa ma tárgyalta ifjú Budavári Fe­renc 19 éves rovottmultú fiatalember és társainak bűnügyét, akiket a királyi ügyészség tizenöt rendbeli lopás bűntetté­vel, illetve orgazdasággal vádolt meg. A többek között Budavári és Steiner László betörtek vitéz Gömbös Gyula özvegyének nagytétényi villájába, ahonnan több arany és ezüst cigarettatárcát, perzsaszőnyege­ket és az elhúnyt miniszterelnök számos értékes trófeáját vitték magúkkal. Azon­kívül pestkörnyéki villákba és vikend- házakba is rendszeresen betörtek és külön­böző értékeket zsákmányoltak. A bíróság ifjú Budavári Ferencet tizenöt rendbeli lopás bűntettében mondotta ki bűnösnek és kétévi fegyházra ítélte. Stei­ner Lászlót négyrendbeli lopás bűntette miatt tízhónapi börtönre ítélte a bíróság. Mészáros Jánost orgazdaság miatt négy­hónapi fogházzal, Máté Józsefet és Koli- koja Pétert ugyancsak orgazdaság címén külön-külön kéthónapi fogházzal sújtotta a törvényszék tanácsa. Az ítélet jogerős. Perz békéssze: szőnyeg jövök. Sm & r á fI z ez t- S3 el Ässrieäe Szélek rperziar® Mindepmásíajta árban veszek. Meghívásra Budapest. --Kossuth Lajos- utca 2. .Szányegüzlet

Next

/
Thumbnails
Contents