Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-09 / 56. szám
Ára: 10 fillér [Előfizetési ár évente 36,— P, félévrí 18— P, negyedévre 9.— pengő, havonta 3.— pengő, egyes szám ára 10 fillér, vasárnap 20 fillér. POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Vili. kerület, József-körút 5, szám Telefon: 144-400 O Telefon: 144 - 400 ünnepi ajándék március idusára A kárpátorosz probléma és Imrédy Béla érdekes felszólalása az estig tartó mterpellációs vitában A képviselőház tovább folytatta a zsidójavaslat vitáját, utána este hat óráig interpellációkat mondtak el Pénteken />lr szerint nyolc órás ülésben tárgyalják.a ssiáójavaslatot Magyarország és Cseh-Szlovákia közt ■huszonnégy óra óta papiroson megvan az új, végleges országhatár. Március idusának előestéjén a valóságban is megtörténik a határ megvonása, megtörténik a kölcsönös kiigazítás, úgyhogy Vága, Nagycétény, Kalász, Bori, Hévmagyarád, Alsópokorágy, Balogpá- dár, Felsőfalu, Bajánháza és a többi visszacsatolandó község magyarjai már velünk együtt ünnepelhetik a magyar Szabadság márciusi emlékünnepét. Nyolc község kerül vissza a néprajzi elv alapján Szlovákiához és húsz kerül Magyar- országhoz. A határmegvonás lényegében már Bécsben megtörtént, a fasatánnegállapí- fás már nem tartalmazhatott lényegesebb eltéréseket a megvont demarkációs vonaltól, csupán apróbb helyi kiigazítást várhattunk. Ami eddig megvalósult ebből a munkából, ez körülbelül négyötöde a nagy feladatnak. De a nyilvánosságra hozott megállapodásért úgy Magyarország, mint Cseh-Szlovákia kormányát elismerés illeti mindkét oldalról azért, hogy elvetették a katonai szempontú stratégiai határok keresésének elvét s ehelyett a helyi gazdasági szempontokat vették tekintetbe s a határmenti községek kataszteri határát tették meg országhatárnak. Ez gazdaságilag a legszerencsésebb megoldás. Ilyenformán egyszersmindenkorra megmentették a határmenti földtulajdonosokat attól a sok kellemetlenségtől és zaklatástól, mely a régi, stratégiai határokon túlra eső földjük megmunkálása körül sokakat sújtott az elmúlt húsz év alatt. Nem kellett hozzá, csak egykét járási főnök basáskodása s a kis- határforgalom megbénult, a szegény gazda nem mehetett lekaszálni a szénáját, vagy betakarítani a gabonáját a határon túli birtokrészről. A mostani megoldás mellett nem lesz szükség sok határátlépési engedélyre, hogy valaki kimehessen a saját földjére, a saját községe határába. Március 15-én a határterületek gazdái újból zavartalanul megtekinthetik majd a demarkációs viszonyok miatt régen nem látott barázdáikat. Kimehetnek földjük határbarázdájára, amely már nemcsak a falujuk határa, hanem az ország határa is. Földjük határmes- gyéjén, ha kimennek, vegyék le áhítattal kalapjukat s hálával gondoljanak arra a nagy tudósra, akinek a fejében megfogamzott ez a határmegoldási terv, mely olyan egyszerű, mint a Columbus tojása, de éppen azért, éppen olyan zseniális is. És ha az országhatárrá előlépett határmesgyén csemetét ültetnek el, gondoljanak arra, hogy ez a fa ennek a tudós államférfinak a bölcsességére fogja őket emlékeztetni. Teleki Pál, a nagy magyar tudós harcolta ki a községhatárokkal egybeeső országhatár elvét, a Felvidék népe hálával fogadja ezt az ünnepi ajándékot. S az új északi határon mái'cius idusával megindul a tavaszi munka: a magvetés munkája. A képviselőlház szerdán tovább folytatta a zsidójavaslat vitáját, majd pedig tizenkét órakor áttértek az interpellációk meghallgatására. Az interpellációk közül különös figyelemre tarthat számot Fenczik István felvidéki képviselő interpellációja, az Európát és Magyarországot veszélyeztető kárpát- oroszországi problémáról. A Ház tagjai nagy figyelemmel hallgatták Fenczik Istvánnak a kérdést külpolitikailag és a magyar politika szempontjából is részletesen taglaló fejtegetését. Külön érdekessége volt az interpellációs vitának, hogy abban részt vett és felszólalt Imrédy Béla volt miniszterelnök is. Ugyanis Klein Antal egyik interpellációjában a hibás kormányzati politikának káros következményeiről beszélt s ez alkalommal valósággal felelősségre vonta az előző Imrédy-kormányt különböző gazdaságpolitikai kérdésekben. Az interpelláció elhangzása után Imrédy Béla személyes megtámadtatás címén kért szót és kifejtette Klein Antal interpellációjának egyes adataira azt a valódi gazdaságpolitikai helyzetet, melyet Klein Antal politikai célok és tendenciák érdekében elhallgatott vagy helytnemállóan ismertetett. A Ház tagjai a volt miniszterelnök fejtegetéseit zajosan megtapsolták. A folyosón ma híre járt, hogy a legközelebbi ülésen indítványt nyújtanak be nyolcórás ülés fenntartására s eszerint már a pénteki ülésen « zsidójavaslatot nyolcórás ülésben, tehát délelőtt tíz órától este hat óráig tárgyalják. Hy módon kívánja a kormány a zsidójavaslat tárgyalásának ütemét meggyorsitani. A Ház üléséről alább számolunk be. Az ülés A képviselőház szerdán délelőtt folytatta a zsidójavaslat tárgyalását, amelyet féltizenkét órakor megszakítottak és áttértek az interpellációk tárgyalására. Szinyei Merse Jenő elnök tíz órakor nyitotta meg az ülést és bemutatta a budapesti érseki helytartó meghívóját, amely XII. Pius pápa koronázása alkalmából március 12-én, a koronázó főtemplomban tartandó ünnepélyes szentmisére és Te Deum-ra a képvieelőházat meghívja. A szent misén az elnök megjelenik a Ház képviseletében. Festetics Domonkos gróf szólalt fel elsőnek a zsidój avaslat vitájában. Megállapította, hogy a liberális lapok szerint a történelmi osztályok is osztoznak a zsidó- kávéházakban a haza sorsán siránkozó alkotmányvédők elgondolásaiban. Kötelességnek tartja megállapítani, hogy a magyar történelmi osztály igen tekintélyes része tisztán látja, hogy mit kell tennie és mi szükséges, már pedig éppen ez a zsidója- vaSlflt is szükségesség a nemzet életében. A magyar főnemességnek a falu tiszta levegőjéj kell éreznie, a magyar paraszt kerges tenyerét kell látnia és nem a budapesti gettó posványos légkörét kell szem előtt tartania. Régi följegyzésekből idéz annak bizonyítására, hogy a zsidók hogyan tették tönkre az úri családokat és a köznépet. A szociáldemokrata képviselők közül többen közbeszólásaikkal zavarták Festetics Domonkost, aki erre a Törekvésről kezdett beszélni. — A Törekvésnél, az Általános Fogyasztási Szövetkezetnél — úgymond — mást sem tettek, mint a kisemberek pénzét elrabolták. Hát mernek önök itt még beszélni? Mernek beszélni a kisemberek védelmében, amikor a szegény kisemberek kétszáz pengőjét ellopták Önök? Mernek Önök írni a Népszavában? ... Esztergályos János: Mi az, hogy önök? Maga közönséges csirkefogó! Az elnök nagy zajban Esztergályos Jánost sértegető közbeszólás miatt rendre- utasítja. Festetics Domonkos gróf arról Hubay Kálmán napirend előtt szólalt fel és bejelentette, hogy nyilaskeresztes pártot alapított a feloszlatott hungaristái mozgalom he-; lyett és az új pártot a képviselőházban rajta kívül Haám Artur és Rátz Kálmán képviseli. Hangsúlyozta, hogy alkotmányos eszközökkel törekednek céljaik elérésére. beszélt ezután, hogy a társadalmat beteggé tette az a zsidó destrukció, amely a sajtón keresztül évtizedeken át mételyezte a nép lelkét. A keresztény törvényhozóknaik nincs szükségük arra, hogy esetleg Galíciából ■bevándorolt egyének figyelmeztessék őket vallási és lelki kötelezettségeire. Kérte a névmagyarosítások revízióját azokkal szemben, akik 19H után jöttek be az országba. A világszerte megnyilvánuló antiszemita hullám miatt meg kell szorítani a bevándorlást. A törvényjavaslatot elfogadta. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Szocialista felszólalás a zsidók védelmében Kertész Miklós felszólalásában az Általános Fogyasztási Szövetkezet ügyét igyekezett magyarázni, majd kijelentette, hogy erről a tragédiáról nem beszélhet a parlamentben, mert ez más tényezőkre tartozik. A második javaslat a zsidókapitalizmust helyezte a vádlottak padjára, de kisemberek tömegei veszítik el kenyerüket miatta. Tiltakozik az ellen, mintha az első zsidó- törvény végrehajtása körül szabotázs jelentkezett volna. A nagy fizetésű zsidó vállalatig vezetők helyét szerinte még nagyobb fizetésű keresztény vállalati vezetők foglalták el. A szociális munkaviszonyt a százalékarányok bevezetése feldúlta és szétzilálta. A leépítésre ítéltek számát a második javaslat tizenötezerről hatvanezerre emeli fel. A kormány szerinte nem tesz semmit a kivándorlás megszervezése érdéAz arisztokrácia helyesli a zsidójavaslatot
