Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-09 / 56. szám

TEKHDEfcl -JfefifeÄRHIRIíM 1939 MÁRCIUS 9, CSÜTÖRTÖK !<ében és aligha is tehet valamit. a Ház, hogy holnap, csütörtökön délelőtt a törvényjavaslatot nem fogadta el. tíz ómkor tartják a legközelebbi ülést, 1 Az e,nok indítványára ezután elhatározta * amelyen folytatják a zsidojavaslat' vitáját. A földművelésügyi miniszter a földreformról Ezután áttértek az interpellációk tár­gyalására. Tildy Zoltán a földművelésügyi minisz­terhez interpellált az állatértékesítés te­rén beállott zavarokról és áresésről. Azt állította interpellációjában, hogy a marhaárak nagy mértékben lecsökkentek, mert a vásárokon nem jelentkeznek ve­vők^ Az első fogyasztási díjak megszer­vezését sürgette. r Teleki Mihály gróf földművelésügyi miniszter bejelentette* hogy az interpel­lációra több hasonló tárgyú interpellá­cióra adandó válaszában ad választ. Meizler Károly első. interpellációját a Ibelügyminiszterhez és a miniszterelnök­höz intézte és az egyesületi jog terén mutatkozó aránytalanságok^ tárgyában. Második interpelCációjábani a miniszter- elnököt és a honvédelmi minisztert kérte, hogy a lövészalakulatok volt tagjai szá­mára a frontharcosokkal egyenlő kedvez­ményeket biztosítsák. Mindkét interpellációját kiadták az illetékes minisztereknek. Takács Ferenc az iparügyi és pénzügy­miniszterhez interpellált építőipari munkaalkalmak teremtése tárgyában. In­terpellációjára nem kapott választ. Matolcsy Mátyás a földmívelésügyi miniszterhez interpellált földbirtokpoliti­kai intézkedések kijátszása érdekében tör­ténő erdősítések tárgyában. Kifogásolta, hogy) a földbirtokreformjavaslatot még nem terjesztették a képvíselőház bizott­sága elé, de egyes birtokosok már úgy igyekeznek kibújni a földbirtokreform alól, hogy a szántóföldek egyrészét erdősítik, felemlítette ennek bizonyítására egy Györgyei nevű zsidó földbirtokos esetét. Teleki Mihály gróf földművelésügyi miniszter válaszában a következő kije­lentést tette a földreformmal kapcsolat­ban: — Megnyugtatom a Házat, ,,. nem engedem, hogy a kishaSzonbérle- tek alkotásáról szóló törvényjavaslat mellékvágányra sikkadjon. A törvény­javaslat a legrövidebb időn belül a Ház bizottsága elé kerül, tárgyalás céljából. A közérdekű erdősítést a törvény előmozdítja, azt azonban megakadályozzák, hogy kibúvó céljá­ból erdősítsenek. (Az interpellációiban felhozott konkrét eseteket meg fogja figyelni. Györgyei földbirtokosnak megengedték, hogy birto­kán akácerdőt telepítsen, de ezen fel­menő erdősítést meg fognak akadályozni. A Ház a miniszter válaszát tudomásul vette. Matolcsy Mátyás a duna—tiszaközi mezőgazdasági kamara tisztújító közgyű­lésének szafcállyellenes eljárásáról inter­pellált. Mózes Sándor interpellációjában a kiskőrösi népkör működésének betiltásá­val foglalkozott. A Spanyolországból Franciaországba menekült magyarok Dinnyés Lajos) a székesfővárosi árva­szék ügykezelésében előforduló visz- szásságokról terjesztett elő inter­pellációt. Sürgette, hogy ebben a kérdés­ben teremtsen a kormány rendet, mert az árvaszék helytelen kezelése következtében megtörtént, hogy egy több, mint ezerholdas nagybirtokot annyi adóssággal terheltek meg, hogy a nagykorúságát elért árva va­gyonát teljesen elyesztete. Csikvándy Ernő az állatkiviteli kontin­gensek elosztási rendszerének megváltozta­tása tárgyában interpellált Ifjabb Balogh István interpellációjában a nyilas mozgalom szervezleedésének meg­akadályozását tette szóvá. Szerinte a kor­mánypárt is a nemzeti szocialista ideológia alapján áll, ugyanakkor azonban a nyilas pártok szervezkedését akadályozzák. Kifo­gásolta, hogy egy pártihelyiség megnyitását a, hatóság közegészségügyi okokból nem engedélyezte és hogy a főszolgabíró eluta­sító végzése indokolásában azt mondotta, hogy a nyilas párt pán germán és magyar- ellenes agitációt folytat. Pálfy Daun József gróf a spanyol köz­társasági kormány hadseregében szolgált magyar önkéntesekről interpellált. Francia napilapok szerint a .Spanyolországból menekülő meg­vert spanyolok között sok magyar származású egyén is van. Sajnála- tosnak mondja, hogy ezek ily módon kivonták magukat Franco tábornok megtorló intézkedései alól. Miután fennforog az a veszedelem, hogy ezek vissza akarnak térni Magyarországba, kéri a külügyminisztert, hogy lépjen érintkezésbe az illetékes francia határ­őrközegekkel, hogy ezekről a kormányinak pontos tudo­mása legyen és a szükséges rendőri intéz­kedéseket meg lehessen tenni. Fenczik István interpelláclófa a kárpátorosz kérdésről Fenczik István mondotta el ezután élénk érdeklődéstől kisért interpellációját, amelyet a miniszterelnökhöz és a külügy­miniszterhez intézett, az Európát és Ma­gyarországot veszélyeztető kárpátorosz kér­dés tárgyában. Interpellációjának anyagát két fontos esemény köré kívánja csoporto­A Kormányzó Űr Ófőmélfósága mélynyomása arcképe 63v95 cm. méretben P 1.40 + portóiköltségért, valamint a legújabban megjelent Csak ez a keresztünk 0 a ml wezérUnk E» a ml hasúnk feliratú fenti nagyságú, de háromszin nyomású képek P 1.50 + portóköltségért megrendelhetők: flJÜXlH SfiiTWLLflSJT itta Budapest, VI. Rózsa-utca 111. sz. I oltani. Az egyik a február 12-én megtar­tott kárpátorosz parlamenti választás, a másik pedig a magyar kormány február 25-ón önként csatlakozása az antikomin- tern egyezményhez. A magyar parlament tekintélyén át kíván Európa lelkiismeretéhez és a nagyhatalmak jóindulatához fordulni a kárpátorosz nép érdekében. A wil- soni elvek alapján a kárpátorosz népet is megilleti az önrendelkezési jog, de attól mindezideig megfosz­tották. 1919 tavaszán Ungváron a három kárpát­orosz nemzeti tanács egyesült és hangsú­lyozottan csak átmeneti időre beleegyezett a cseh megszállásba, de kijelentette, hogy Kárpátoroszország autonómiájához ragasz­kodik. Ennek a csak ideiglenes elhatáro­zásnak az indoka az volt, hogy Magyarom szágon ekkor kommunista uralom volt. 1919 szeptemberében a Népszövetség elis­merte a kárpátorosz nép önrendelkezési jo­gát, ez tehát annyit jelent, hogy Kárpátoroszország csak letétként ke­rült Cseh-Szlovákiához és Kárpát­oroszország csupán tényleges katonai megszállás alatt volt, azonban jogilag Cseh-Szlovákiát a felette való rendel­kezés nem illette meg, A csehek, hogy a jogosság látszatát meg­szerezzék, 1938 őszéig, évről évre erőszak­kal hűségnyilatkozatokat csikartak ki, de még ezeket a hűségnyilatkozatokat is csak azzal a fenntartással sikerült megszerez­niük, . hogy a kárpátorosz népet önrendel­kezési jog illeti meg. A vdlaßztdsökon a i kárpátorosz ellenzéki párták kapták a szar vázátok hatwm-hetven százalékát s a cen­tralista cseh kormánynak egyetlen esetben sem sikerült többséget szerezni. A múlt év őszén mikor Cseh-Szlovákia válsága teljes erővel tört ki, a kárpátorosz nép ösz- szes képviselői a teljes önrendelkezés mellett foglaltak állást, követelték, hogy a kárpátorosz nép a Poprádtól a Tisza völgyéig maga dönthessen sorsáról. Október 8-ika után azonban a kárpátorosz népet sorozatosan be­csapták. Az első kárpátorosz kormányt Sirovy cseh miniszterelnök el távolította. Benes­nek ez a leghűségesebb csatlósa Volosint kényszerítette rá a kárpátorosz népre, azt a Volosint, aki a választásokon a kárpátorosz nép leadott szavazataiból kettő százaléknál többet soha nem volt képes megszerezni.. Rabigába taszította a kárpátorosz népet, felrúgott minden alkotmányos formát és hitszegő lett. Lehet, hogy Sirovynak más szándékai folt, egy. más külpolitikai c-éüki tű zésnek akart kedvezni és ezért dobta oda a kár. pátorosz népet. Volosin a Galíciából be. jött ukrán terroristák segítségével szer. vezte meg kormányzatát, amely a kárpát, orosz nép önrendelkezési jogának meg­semmisítésével egyértelmű. A kárpátorosz nép dunavölgyi nép, csak a Duna völgyéhez akar tartozni és össze akarja kapcsolni Varsót Budapesttel. A csehek ezzel szemben azt akarták, hogy a kárpátorosz nép Moszkvát kapcsolja össze Prágával. Magyarország a cseh szándékokat ke­resztülhúzta, a kárpátorosz nép . hálával tartozik néhai Gömbös Gyula miniszter­elnöknek, aki a magyar külpolitikát a Berlin—Róma-tengely felé irányította. A kárpátoroszok nem ukránok Fenczik István rámutatott ezután arra, hogy a kárpátorosz nép többségének az a felfogása, hogy Nagyukránia katasztró­fát jelentene egész Európára nézve. Nagyukránia mint néprajzi elgondolás nem létezik. Ezt csak azok akarják, akik a Kárpátok bérceit el akarják szakítani a Duna medencéjét^. Az ukrán bolse­vista társaság főfészke az utolsó évek­ben Prága volt. Minden kommunista agi­táció innen indult ki és Prága világgá kürtöllte, hogy a legerősebb kommunista szervezeteit éppen Kárpátalján működ­nek. Természetes, hogy a merényletek egész sorának szálai Oroszkárpátaljára vezettek. Tizennégy vasúti katasztrófát okoztak ezek a merényletek, hatszázötven- négy tisztviselő és száznyolevankilenc magasrangú tisztviselő ellen követtek el merényletet és többek között merényletet kíséreltek meg ellene is. Üdvözli a lengyel és román álláspontot, amely5 Szerint' Beck és Gafepcu küliigy- minigZt&rek’ a'Vótosiif' kormánnyal szem­ben foglaltak állást. Nem tudja meg­érteni Karmasrahak a szlovák kormány német kisebbségi államtitkárának dicsőítő kijelentéseit, valamint több német lap- nap azt a megállapítását, hogy Árpádot ölek ukrán vezér küldte a Duna meden­céjébe. A kárpátoroszok semmi közösséget nem vállalnak az ukránokkal, a ruszinokat az ukránokkal egyesí­teni olyan természetellenes eljárás lenne, mintha azt akarnák, hogy a Tisza ne a Dunába, hanem a Dnye­perbe ömöljön. A kárpátoroszok nem ukránok. A magyar kormány és a magyar parlament nem tekinthet el a ruszin kérdéstől, amikor Varsóban, Londonban és Párisban is interpellá­ciókat jegyeznek be a parlamentek­ben ezzel az ügygyei kapcsolatban. Mussolini kijelentette, hogy a kárpát­oroszoknak joguk van, hogy sorsuk felett döntsenek. Az angol lapok egyhangúan megállapítják, hogy Anglia egyhangúan támogatni fogja a kárpátoroszok követe­léseit. A Volosin-kormány tragikomédiát játszott, amelyhez egy szerencsétlen nép fogcsikorgatása szolgáltatta a kísérő zenét. Sajnálatosnak tartja Fencik István a „Völkischer Beobachter” megállapítását, amely szerint Volosin a legutóbbi válasz­táson nagy győzelmet aratott és az ukrán gondolat győzött. Volosin tizenkét száza­lékát nem kapta meg azoknak a szavaza­toknak, amelyekről ő beszélt, tehát Volo­sin politikája megbukott. A Volosin- kormány ellenfeleivel szemben olyan ter­rort alkalmaztak, amilyenhez még Sztálin sem folyamodott. Felhívja a magyar parlament és a ma­gyar kormány figyelmét arra, hogy az antikomintern egyezmény csak akkor le­het reális, ha Kárpátaljáról kipusztítják a Volosin-féle kommunista tűzfészket, amely a bolsevista propagandának a darázsfészke. Az európai béke érdekében meg kell oldani a kárpátorosz problémát Fencik István interpellációját, ame­lyet kiadtak a külügyminiszternek, a Ház többsége zajos helyesléssel és tapssal fogadta. Görgey István interpellációját ezután i belügy- és a földmívelésügyi miniszter­hez a makói honvéd és vertántelepi össze* dűléssel fenyegető házak ügyében. Gróf Teleki Mihály az állatértékesítésről Huszovszky Lajos, a mentelmi bizottság előadója Meizler Károly és Rddnger Fa. renc ismeretes mentelmi ügyéről tett je­lentést. A két képviselő a Ház méltóságát súlyosan sértő kitételeket használt, ezeri javasolja, hogy kötelezzék őket a Ház ün­nepélyes megkövetésére. A Ház ilyen ér­telemben határozott. Ifj. Balogh István a leromlott közgazda- sági helyzetről és az állatértékesítés ne­hézségeiről interpellált. Teleki Mihály gróf Csikvándy Ernő és Balogh István interpellációira együttes választ adott. Mindent el fog követni as állatértékesítés nehézségeinek elhárítására. Tudatában van a kérdés fontosságának, mert az állatállomány 83 százaléka kis­emberek kezében van. Ezért mindent el akar követni, hogy az állatárak kedve­zőbbek legyenek. Sajnos, a belföldi forga­lom nagyon visszaesett. Igen sok esetben olyan rosszminőségű állatot szállítanak fel Budapestre, amelyet helyesebb lenne a származási helyen levágni és elfogyasz­tani. Felhívja a gazdaközönség figyelmét arra, hogy necsak külföldi, hanem belföldi viszonylatiban is minőségi ter­melésre törekedjen, mert így a belföl­dön is könnyebb az állatokat értéke­síteni. Olaszországba irányuló exportunk át­menetileg visszaesett, mert az olaszor­szági takarmányhiány következtében &3 olasz kormány a belföldi fogyasztás cél­jára a saját állatállományt veszi igénybe. Remélhető azemban, hogy a közeljövőben Olaszország felé ismét megindul az ex. port. A Németország felé irányuló állat­kivitelünk, amely a Német Birodalom gaz­dasági életében beálló változások, neveze­tesen az osztrák csatlakozás és a szudéta- vidék bekebelezése következtében vissza­esett, most már újm emelkedik. Teleki Mihály gróf: A kontingensek el­osztása az országos állatártékesítési bizott ság utján történik. Ha igazságtalanság tör. tént, azt a kormány ki fogja küszöbölni. Az olasz piac újabb megnyitása és az in­tervenciós vásárlások révén az állatárak emelkedni fognak. Végül remélhető, hogy a földreform végrehajtása, ami a kisbirto­kosok számát emelni fogja, az állattenyész­tésre is kedvező hatást fog gyakorolni. Tildy Zoltán válaszában kijelentette, hogy a miniszter részéről jóindulatot ta­pasztal, ismeri a nehéz helyzetet és a vd­FELVIDÉKI á MAGYAR m Telefon: 144-40 HÍRLAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Vili, József-körút 5

Next

/
Thumbnails
Contents