Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-07 / 54. szám

12 •mmBEW J'CLÜYARHIRME 1939 MÁRCIUS 7, KEDD Prágai ultimátum Pozsonynak Magyar területről elhurcoltak az ukrán katonák hat rőzseszedő szegény magyar embert Átalakult Volosin kormánya Róma, március 6. Az olasz sajtó élénk ér­deklődéssel követi a csehek és szlovákok közti feszültséget A Popolii di Roma prágai jelentést közöl, amely szerint a cseh csendőrség parancsot kapott, hogy a szlovákok esetleges megmoz­dulása esetén erélyesen lépjen közbe. A Voce d’Italia a következőket jelenti Prá­gából: A szlovákok szeparatista irányzata az utóbbi időben rendkívül megerősödött. A szlovákok egész sor követeléssel álltak elő, amelyek főleg az államháztartásban és a magas állami állásokban való részvételükkel állanak összefüggésben. A csehek ellenállása folytán a tárgyalásokat meg kellett szakí­tani. Most, a csehek állottak elő valóságos ultimá­tummal a szlovákokkal szemben, ami az egész válságnak rendkívül sürgős jel­leget ad. A legközelebbi napok fogják meg­mutatni, hogy. az uj csehszlovák válságot si­kerül-e megoldani. A cseh követelések London, március 6. Az angol sajtó fel­fogása szerint Csehszlovákiát a széthullás veszedelme fenyegeti. A Times jelenti Prágából: A prágai kormányt súlyosan aggasztja a szlovák kormány ama kísérlete, hogy Prága feje felett tárgyaljon Berlinben a német biro­dalom és zlovákia közti gazdasági együtt­működéséről. Prága azt követeli, hogy o, szlovákok hagyják abba a külön külpolitika követését. Sidor szlovák miniszter felaján­lott lemondását, mert a csehek nem haj­landók a hadügyi és külügyi kiadásokat csökkenteni, üésőbb azonban visszavonta lemondását. A csehek csak akkor hajlan­dók a szlovák költségvetési hiány fedezé­séhez hozzájárulni, ha a szlovák kormány 1. a csehszlovák köztársaság iránti hű­ségnyilatkozatot ad ki, amelyben elismeri, hogy a külügy és hadügy közös a köztár­saság összes tartományai között; 2. megakadályozza, hogy a szlovák mi­niszterek ás vezető politikusok elszakadást sürgető beszédeket mondjanak és végül 3. elejti az önálló hadsereg felállításá­nak gondolatát. A szlovák kormány ezt a három követe­lést ultimátumnak tekinti és nem döntött még arról, hogy elfogadja-e. Pozsony és Huszt frontja Prága ellen Pozsony, március 6. Szlovák kormány­körök nem hajlandók lemondani az önálló szlovák állam gondolatáról. A prágai kor­mány egyi kelső követelése a tárgyalások során éppen az volt, hogy Szlovákiában szüntessék meg a szeparatista propagan­dát. Ha a szlovákok ebben a tekintetben engednének és nyilatkozat formájában is lekötnék magukat, Prága hajlandó lenne több kisebb részletkérdésre vonatkozó szlovák követelést teljesíteni, a megegye­zés azonban éppen az említett döntő kér­désben rendkívül nehéznek látszik. Prága az útóbi időben újból igyekezett Szlová­kiában fokozni befolyásit, ez azonban csak megerősítette a szlovák ellenállást. Ugyanúgy Kárpátalján ellenkezést váltott ki az, hogy a prágai kormány Prchala tá­bornok kinevezés után bele kívánt szólni a kárpátaljai kormányzási ügyekbe. így pillanatnyilag többé-kevésbé közös arcéi alakult ki Prága ellen. Mind Prágában, mind Szlovákiában döntő jelentőségűnek tartják a csütörtö­kön meginduló újabb tárgyalásokat a cseh-szlovák viszony rendezése szempont­jából. A szlovákiai németek felesküdtek Hitlerre Pozsony, március 6. Karmasin szlová­kiai német államtitkár jelenlétben most tette le az esküt a szlovákiai német párt 351 vezetője Kari Hauskrecht dr. országos vezető kezébe. A párt vezető tisztviselői Hitler Adolfnak és Karmasin népcsoport- vezetőnek esküdtek fel. Az esküforma a következőképpen hangzott: „Istenre és becsületemre esküszöm, hogy Hitler Adolfnak, az egyesített német nép vezérének és a mi népcsoportunk általa kinevezett vezetőjének mindhalálig tartó hűséggel és enedelmességgel viseltetem. Isten engem úgy segéljen!” Az eskütétel után Karmasin államtitkár hosszabb beszédet tartott, amelyben rámu­tatott a német nép vezetőtagjainak és az egész pártnak feladataira. Hangsúlyozta, hogy amiképpen a német birodalom bizto­sítja a külföldi német népcsoportok fenn­maradását, úgy a népcsportoknak is köte­lességük az egyetemes német feladatokat szolgálni. Letartóztattak TJngváron egy gyalázkodó cseh ujságíróuőt TJngvár, március 6. A rendőrség letar­tóztatta Valenta Emilia cseh ujságírónőt, aki egy nagyobb társaság előtt a kor­mányzóra durván sértő kijelentéseket tett. Valenta Emilia egy idő óta Ungváron tartózkodik, ahol cikkei számára anyagot gyűjtött. Átszállították a kassai ügyész­ségre. Az elmúlt napokban az Ungvár közelé­ben lévő Radvánc melletti erdőben ma­gyar területen hat szegény magyar em­ber, négy férfi és két nő, rozsát szedett. A cseh oldalon lévő ukrán katonaság be­kerítette őket és valamennyit áthurcolta cseh területre. Ezután vallatóra fogták őket és különböző katonai dolgokat akar­tak tőlük kícsiarni. Amikor ez nem sike­rült, verni kezdték őket, majd háromnapi kínzás után, mind a hatot áttettték a ha­táron. A megkinzottak között volt egy tizenhat éves iskolásfiú is. Elcsapták Re vaj kárpátorosz minisztert Volosin titkárát nevezték ki helyére Pi 'ga, március 6. Hacha köztársasági elnök hétfőn kelt rendeletével Revaj kár­pátorosz minisztert felmentette állásától. Revaj utódjául Klocurakot, a kárpátorosz országos kultúrtanács eddigi elnökét sze­melték ki. Klocurak személyes titkára Volo­sin min:"tereinüknek és tagja a most meg­választ^' kárpátorosz országgyűlésnek. Hácha köztársasági elnök rendeletet írt alá, amelyben arról értesíti Volosin kár­pátorosz miniszterelnököt, hogy az új kár­pátorosz kormány Voiosinból mint elnökből, továbbá Klocurak és Prchala miniszterek­ből áll. A kárpátorosz kormány összetételében beállott változás prágai mérvadó politikai körök régi kívánságára vezethető vissza. Ezek a körök arra törekedtek, hogy jobban érvényesítsék a prágai központi kormány befolyását Kárpát-Oroszo —ág ban. Klo- curak miniszter azelőtt a kárpátoroszor­szági cseh agrárpárt tagja volt. Guariglia nagykövet közli Párisban az olasz követeléseket Párizs, mánc. 6. Francois-Poncet római francia nagykövet XII. Pius pápa meg­koronázása után haladéktalanul visszatér Párizsba és kimerítő jelentést tesz Bonnet külügyminiszternek a francia—olasz hely­zetről. Ezután Olaszország közli Guarig- lia párizsi olasz nagykövet útján követe­léseit. A „Peti Journal” Olaszország „termé­szetes követeléseivefl” foglalkozva, úgy véli, hogy Párizs és Róma között ebben a kérdésben könnyűszerrel megegyezést le­hetne létesíteni. E végből azonban Fran­ciaország élére igazi nemzeti kormányt kell állítani, amelynek tagjai ne szolgál­janak pártérdekeket. Be kell továbbá lát­nunk, — írja a lap, — hogy a francia diplomácia az olasz kérdésben súlyos hi­bákat követett el. Nem politikai, inkább kereskedelmi tárgyalásokra van szükség. Ne feledjük el, hogy Mussolini az őszinte és nyílt eszmecserék embere... Mindent meg kell tenni, hogy Románia Lengyelországgal együtt fóviszonyt teremtsen Magyarországgal Varsó, március 6. Grafencu román kül­ügyminiszter a külföldi sajtó, képviselői előtt nyilatkozott Beck lengyei külügymi­niszterrel folytatott tárgyalás iáiról. Kije­lentette, hogy a megbeszélések, igen rövid idő alatt kielégítő megoldásra vezettek. Azt tapasztalta, hogy Lengyelországban nagy megértéssel vannak Románia politikai érdekei iránt. Románia különben ugyanezzel a megértéssel találkozik Jugoszláviá­ban és a Ba lkán államok! iái is. Lengyelország és Románia pplitikai te­vékenységét a közös érdekek súlyán sike­rült összhangba hozni. Mindkét szövetséges állam kötsz orszá­gaiknak harmadik nemzettel szemben való barátságát kölcsönösen előmoz­dítani A gazdasági kérdések megvitatása so­rán a Lengyelország és Románia közötti forgalmi összeköttetés ügye került elő­térbe. Itt is gyors megoldás remélhető. Grafencu kijelentette, hogy megkérte Beck külügyminisztert, hogy legközelebbi londoni látogatása alkal­mával fejtse ki Románia és Lengyel- ország közös felfogását a zsidókérdés­ben. Ez a kérdés azonban semmilyen össze­függésben' sincs a gyarmati kérdéssel. A román-magyar viszonnyal kapcsolat­ban kijelentette a román külügyminiszter, hogy mindent meg kell tenni, hogy Románia Lengyelországgal együtt jóviszonyt teremtsen Magyarországgal. A kisebb­ségi kérdés Románia belügye. Lengyelország és Románia nagy figye­lemmel és kölcsönös egyetértésben szem­léli a kárpátorosz fejleményeket. A tárgyalások egyik legfontosabb pontja a magyar kérdés volt Berlin, március 6. Berleinben nagy fi­gyelemmel kísérik Gafencu román külügy­miniszter varsói tárgyalásait. Általános nézet szerint. a tárgyalások egyik legfontosabb pontja a magyar kérdés. A sajtó megállapítja, hogy varsói poli­tikai körökben remélik, hogy Gafencu megbeszélései elősegítik Románia és Ma- gyarország közeledését. Lengyel hivatalos körök — írja a Kölnische Zeitung — igyekeznek ugyan elkerülni a kimondott közvetítő szerep látszatát, de n<em tagad­ják azt a törekvésüket, hogy aközvetítée érdekében megfelelően értékesíteni akarják Var­sónak Magyarországgal és Romániá­val egyaránt fennálló baráti kapcso­latát. A Deutsche Allgemeine Zeitung ugyan­csak hangoztatja, hogy Gafencunak a du- namedencei országok barátságos közeledé­séről szóló nyilatkozata megfelel a lengyel kívánságoknak is. Lengyelország szívesen látná Buka­rest és Budapest közeledését. Ezzel kapcsolatban Varsóban ezt a kérdést bizonyos optimizmussal nézik. Á varsói tárgyalások három pontja London, március 6. A Times varsói leve­lezője szerint a Beck—Gafencu megbeszélő- ' sek főtárgyai a következők voltak: 1. A Duna völgyében és a Balkánon uralkodó viszonyok. 2. Román—magyar megértés. 3. Az általános román—lengyel együttműködés megerősítése. Azt hiszik, hogy a varsói megbeszélések főcélja általában a dunai és Balkán-államok közti jobb szomszédi légkör teremtése volt, beleértve a jobb megértést Románia és Ma­gyarország között. A Daily Telegraph varsói jelentésié szerint Gafencu látogatása során szó volt a román—magyar viszony javításának kívánatosságáról. Lengyelország kész jó szolgálatait érvényesí­teni ebben az irányban. Gafencu elutazott Varsóból Varsó, március 6. Gafencu román kül­ügyminiszter hétfőn délután 3 órakor el­utazott Varsóból. Gafencu búcsúztatására a pályaudvaron megjelent Beck külügymi­niszter és a . lengyel külügyminisztérium több főtisztviselője. Hivatalos jelentés Varsó, március 6. Hivatalosan közük: Gafencu román külügyminiszter varsái látogatása alatt Beck lengyel külügymi­niszterrel sorozatos megbeszéléseket foly­tatott, amelyek során igen szívélyes lég­körben közelről megvizsgálták azokat a problémákat, amelyek a lengyel-ormán szö­vetségből, valamint a két ország geopoli­tikai helyzetének hasonlatosságából adód­nak. A két miniszter ebből az alkalomból megállapította teljes egyetértését és elha­tározta, hogy összhangba hozza egymással a két országot közösen érdeklő politikai és gazdasági ügyekben kifejtendő tevé­kenységét. — ........ -!«■ Felelős szerkesztő: POGÁNY BÉLA Felelős kiadó: NEDECZKY LÁSZLÓ STÁDIUM SAJTÓVÁLLALAT RT., BUDAPEST, VIII., RÖKK SZILÁRD-UTCA 4. — FELELŐS: GYŐRY ALADÁR IGAZGATÓ

Next

/
Thumbnails
Contents