Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-07 / 54. szám

1939 MÁRCIUS 7, KEDD TmmjEtó -ÄQ^ÄR-HIEMB 11 Óvatosságot igényel a íelvidéki paprikatermelést szabályozó rendelet végrehajtása Buchpest, március 6. A napokban ismer­tettük a felvidéki fűszerpaprika termelé­sének szc.l' lyozására kiadott rendeletet, amely szerint . i saját házi szükséglet cél­ját szolgáló 15 négyszögölet meghaladó te­rületen felül fű erpaprikát csak a föld- mívelésügyi miniszterhez március 15-ig beadott kérvényre kapott engedély alapján lehet termelni. Mint ismeretes, a rendelet „érsekújvári körzet” néven a szegedi és a kalocsai körzethez hasonlóan — amely körzetekben mintegy 377 ezer katasztrális holdnyi zárt területen belül 10—12 ezer kát. holdon folyik a termelés — pontosan körülhatárolja azt a területet, ahol fűszer­paprika termelésére engedély adható. Ál­talában véve helyesnek tekinthető, hogy ezt a felvidé1*' gazdákat érintő kérdést r. 'elettel szabályozták. Van azonban a rendeletnek egy pontja, amely mellett nem mehetünk el szó nélkül. Kimondja ugyanis ez a rendelet, hogy a megjelölt területen fűszerpaprika termelésére csak az kaphat engedélyt, aki önmaga, vagy akinek gaz­dálkodásában elődje az 1934—1938. évek között eltelt idő alatt legalább három éven át folytatott már fűszerpaprikatermelést. A rendeletnek ez a része meggondolásra késztet és am- myiben annak módosítására nincs lehető a végrehajtásnál meglehetős gondos­ságot és körültekintést igényel. A helyzet ugyanis az, hogy a rendelet szi­gorú végrehajtása esetén előállhat az a fonák helyzet, hogy éppen azok a magyar gazdák fognak kiszorulni a paprikatermelésből, akik­nek tulajdonképpen a felvidéki pap­rikatermelés meghonosítása köszön­hető, de akik a esehpaprikaszindikä- tus mostoha elbánása folytán éveken keresztül nem tudtak paprikaterme­lési engedélyhez hozzájutni, avagy csak 1—2 éve termelnek paprikát, mert, mint köztudomású, a paprikaszindi­kátus, amelynek ténykedése nem egyszer képezte törvényhozóink parlamenti inter­pellációinak tárgyát, a cseh és tót telepe séket, postásokat, vasutasokat, jegyzőket, • tanítókat favorizálta az őslakos magyar­ság rovására. Hogy csak néhány eklatáns példát hozzurlk fel, meg kell említenünk Papanek István mérnök szlovák telepest, aki a cseh­szlovákiai paprikatermelési rendelet ellenére, mely szerint 1 gazda leg­feljebb 5 holdon termelhet fűszer- paprikát, Hidaskürtön 15 kát. holdon, Tallóson pedig 10 kát. holdon, tehát összesen 25 katasztrális holdon ter­melt fűszerpaprikát ugyanakkor, ami­kor a magyar gazdák százainak kér­vényét utasították vissza. Vagy itt van például a pannonhalmi fő­apátság deáki birtoka, amelyen az egyházi birtokok cseh állami kezelősége 27 kát. hol­don folytatott paprikatermelést. Fel kell hívnunnk az illetékesek figyelmét erre a körülményre, nehogy előáll jón az a helyzet, hogy a felszabadult felvidéken továbbra is a cseh paprikaszindikátus által favori­zált, Abbéra nem magyar nemzetiségű gazdák termeljék a fűszerpaprikát Nézetünk szerint Vonatos lenne a ren­deletben érsekújvári termelői szövetség mielőbbi életrehívása, hogy an­nak bevonásával állapítsák meg, hogy a paprikatermelés szempontjából kik jöhet­nek számításba. Érthető, hogy a földmí- velésügyi minisztérium a paprika korlátolt értékesítési lehetősége miatt korlátokat szab a felvidéki paprikatermelés méretei­nek is, bár nem mulaszthatjuk el megje­gyezni, hogy magánszakértők véleménye szerint a felvidéki paprika kiállja a ver­senyt a szegedivel s mint a közelmúltban tapasztaltuk, a kalocsai paprika minőségé­nek javítására is nagy mennyiséget vásá­roltak: fel belőle, éppen ezért kifejézést kell adnünk a felvidéki "papfikatermelö gazdák ama kívánságának, hogy a paprikaterme­lési engedélyek kiadásánál e szempontok se mellőztessenek. Körülbelül 35 község 800 gazdáját érinti ez a kérdés és remél­jük, hogy az illetékes szerveknél megér­tésre találnak a Felvidék gazdáinak érde­kei, (p. z.) Nagyarányú előkészületek a Budapesti Nemzetközi Vásár idegenforgalmának biztosítására Kétmillió nyomtatvány tizenhét nyelven — Négy világrészben dolgoznak a vásár képviseletei — Nagyarányú nemzetközi utazási kedvezmények vasúton, hajón és a légi forgalomban — Uj szabá­lyozásra került a vásár magyar vizum-kedvez- ménye — Lelkes érdeklődés a Felvidéken Gyors egymásutánban megtörténnek most már mindazok az intézkedések, amelyek az alig nyolc hét múlva, április 28-án megnyíló Budapesti Nemzetközi Vásár ’külföldi és vidéki látogatottságának biztosítására szük­ségesek. A 17 nyelvváltozatban készített különféle nyomtatványokból máig már több mint másfél millió példányt szórt szét a vásár a világ minden számbajövő városában felállított képviselete útján, úgy hogy néhány napon belül a Magyarország iránit érdeklődő egész világgazdaság pontos értesítést és meg­felelő felhívást kap a magyar vásár látoga­tásába. Messzemenő gondossággal foglalkozik a vásár természetesen a magyar vidék beszer­vezésével és informálásával is és örvendetes az az erőteljes, minden városra, községre ki­terjedő visszhang, amellyel a vásár első fel­hívásai is találkoztak már a Felvidéken. A Felvidéken nagy számmal létesített új kép­viseletek lelkes és tömeges érdeklődésről tesz­nek máris jelentést. _ Lényeges új eredményeket sikerült elérni a vásárt látogató nemzetközi közönség uta­zási kedvezményeinek további kibővítése te­kintetében is. A számbajövő négy világrész­nek alig van már ma jelentékenyebb oly út­vonala, amelyen a vásárigazolvánnyal érkező közönség ne vehetne igénybe menetdíj-kedvez- ményt. A belföldi közlekedési válalatok újból 50 százalékos kedvezménnyel állnak a vásár­látogatók rendelkezésére. A külföldről érke­zők ezt a kedvezményt április 18-tól május 18-ig, a belföldi közönség pedig április 22-től május 14-ig veheti igénybe a vácárigazolvúny alapján. A külföldiek számos államban vízum­kedvezményben részesülnek az átutazó forga­lomban. Nagy jelentősége van annak a megállapo­dásnak, amely új alapokra fekteti a külföl­diek részére engedélyezett magyar vásári vízumkedvezményt. Az illetékes hatóságok határozata folytán az érvényes útlevéllel és vásárigazolvánnyal érkező külföldi utasok április 18-tól május 8-ig minden korlátozás és minden külön ellenőrzés, valamint a ma­gyar vízum előzetes megváltása nélkül lép- ■ hetik át a magyar határt. A díjtalan magyar vízumot utólag Budapesten fogják kiszolgál­tatni, csupán 2.50 P illeték ellenében. A vásár- igazolvánnyal érkezett utasok május 18-ig tar. tózkodhatnak magyar területen. Ezen intéz­kedés alól, mely minden korlátozást felfüg- i geszt a vásárigazolvánnyal érkező látogatók­kal szemben, egyedül a palesztinai honosok tekintetében tesznek kivételt, akik egy régebbi rendelkezés folytán csak előzetesen beszerzett vízummal léphetik át a magyar határt. A pa­lesztinai utasok is igény be vehétik azonban a vázáfigazolvány által nyújtott, a vizűm ingye­nességére vonatkozó kedvezményt, amennyi­ben részükre a jeruzsálemi magyar királyi konzulátus fogja a magyar vízumot, bár elő­zetesen, de díjtalanul, vagyis csak a szemé­lyenkénti 2.50 pengő értékű illeték ellenében kiszolgáltatni. Értékes kedvezményt jelent a vásárra utazó palesztinai hpnosok számára az a lehetősiég is, hogy a külügyi hatóság az egyébként rendszeresített 1000 pengő értékű biztosíték letétele alól adhat is konkrét ese­tekben felmentést. Hetvennégy százalékkal emelkedett a cseh­szlovákiai munkanélküliek száma Pozsony, március 6. Az „Uj Hírek” je­lentése szerint Cseh-Szlovákiában a munka­nélküliek száma nagymértékben emelkedik. A napokban közzétett adatok szerint ja­nuár végén a munkanélküliek száma 180 ezret tett ki, azaz 32 ezerrel többet, mint december végén és 77 ezerrel többet, mint november végen. Decemberhez képest te­hát a. munkanélküliek száma Cseh-Szlová- kiában 21.6 százalékkal, novemberhez ké­jest pedig 74 százalékkal emelkedett. A kimutáat;, „em részletezi a cseh megszál­lás alatt marat ; Szlovákia munkanélküli­ségi statisztikáját, azonban a helyzet is­meretében bátran állíthatjuk, hogy a munkanélküliek számának szaporodásából a nagyobb hányad Szlovákiába és Kárpátal­jára esik. (—) Megélénkült a lengyel ipari terme­lés. A lengyel konjunktúra és gazdaság- kutató intézet jelentése szerint Lengyel- ország ipari termelése az 1938. évben to­vább javult, amennyiben az ipari termelés indexe az 1937. évi 102.7-ről 119.3-ra emel­kedett, (—) A Dresdner Bank megveszi a po­zsonyi Kereskedelmi Bankot. Pozsonyból jelentik: A Dresdner Bank, mint a Cseh Leszámítoló Bank és Hitelintézet társtu­lajdonosa érdeklődik a pozsonyi Kereské- delmi és Hitelbank iránt. Mint értesülünk, a megvételre irányuló tárgyalások befe­jeződtek, legalább is erre mutat az, hogy a Bank március 8-ra rendkívüli közgyű­lést hívott egybe, amelynek napirendjén az igazgatóság és a felügyelő bizottság kiegészítésére vonatkozó javaslatok, vá- lasztá, az alapszabályok módosítása szere­pel. Tőzsdék, piacok A MAGYAR NEMZETI BANK V ÁRFOLYAMAI . ... Valuták: Angol .font 16.—-16.20, Belga 57.35 tt-57.95, cseh kor. 7.50—11.80, dán kör. 7130 —72.10, dinár 6—7.50 (500 és 1000 donáros címletek kivételével), USA dollár 340.50— 344.50, kanadai dollár 332—337, francia fr. 9—9.20, holland forint 181.05—183.05, len­gyel zloty 60—61.40, leu 2.60—3.45, leva 3— 3.60, lira 16.90—17.90 (500 és 1000 lírás bankjegyek kivételével), német márka —.—, norvég kor. 80.30—81.20, svájci frank 77.45 —78.35, svéd kor. 82.30.—82.20. Külföldi kifizetések: Amszterdam 181.45— 183.05, Athén 3.025—3.055, Belgrad 7.82— 7.88, Berlin 135.70—136.70,' Brüsszel 57.51— 57.95, Bukarest 3.41—3.44, Kopenhága 16.015 •—1 <4.165, Madrid —.—, Milánó 17.66— 17.8864, Niewyork 341.90—344.50, Oszló 80.50— 81.20, Párizs 9.045—9.145, Prága 11.79—11.90, Szófia 4.11—4.15, Stockholm 82.50— 83.20, Varsó 64.25—64.75, Zürich 77,65—78.35, Isztanbul 268—271. BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE: JÓL TARTOTT Üzlettelenség mellett tartott irányzat jel­lemezte a mai értéktőzsdét. Zárl&kor jól tartott irányzat mellett Első Magyar Bizto­sító 5, Bauxit, Kőszén 1 pengővel javult, Fegyver 1, Rima 0.75, Ganz 0.55 Salgó 0.4 pengővel olcsóbbodott. — A szilárdkamato­zású értékek piaca üzlettelen volt és gyen­gén tartott. Záróárfolyamok: Nemzeti Bank 156.—, Első M. Bizt. 390.—, Hungária-malom 18.5, Bauxit 190.—, Kohó 18.5, Aszfalt 6.25, Kő­szén 292.—, Nagybátonyi 292.—, Nagybá- tonyi 43.75, Salgó 28.8, Urikányi 35.1, Pal­las 5.8, Fegyver 29.—, Ganz 14.50, Láng 26.—, Acél 21.—, Rima 67.—, Guttmann 6.—, Nasici 72.5, Duna-Száva 5.75, Levante 0.3, Nova 10.5, Tröszt 49.6, Délcukor 73.5, Ma­gyar cukor 70.—, Georgia 18.5, Izzó 104.—, Dreher-Haggenm. 116.5, Gschvvindt ■ 697.5, Krausz-szesz 49.—, Gyapjúmosó 3.5, Magyar kender 11.—, Pamutipar 19.—, Szegedi ken­der 37.25, Műtrágya 36.—, Féltén 160..—, Gumi 46.75, Vasúti forg. 15.5, Telefon 8.6, Pál falvi 17.—. Államadósság, kötvények, záloglevelek: 1938. évi pénztárjegy 100.—, 1910 évi főv. 4% 182.5, 1914. évi főv. 4.5% 296.—, 1927. évi 6% 79.625. BUDAPESTI GABONATŐZSDE: SZILaUD A készárupiacot szilárd irányzat jelle­mezte. Hétfőn búzában volt némi forgalom s az ára 5 fillérrel javult. A rozs és zab árát kötés nélkül 5—10 fillérrel epreitek, ugyancsak kötés nélkül javult 10 fillérrel a takarmányárpa. A kukoricaforgalom .hét­főn 3700 q volt, az ára 20 fillérrel javult s így a kukorica ára 15 pengő fölé 'emelkedett. — A haíáridöspiacon szilárd irányzat mel­lett a májusi kukorica 15, a júliusi 14, a májusi rozs 4 fillérrel javult. Rozs: májusra 14.25, 14.33, zárlat 14-29—14.30. Kiik'oricn: {májusra 15.93, 16.12, zárlat 16.09—16.1Ó, jú­liusra 36.39, 16.33, zárlat 16.36—16.38. Hivatalos jegyzések és kötések: Búza: tisza- vidéki, fejórmegyei 77 kg-os 20.25—20.40, 78 kg-os 20.45—20.60, 79 kg-os 20.65—20.80, 80 kg-os 20.75—20.90, felsőtiszai, dumatisze - közi 77 kg-os 20.15—20.30, 78 kg-os 20.35— 20.50, 79 kg-os 20.55—20.70, 80 kg-os- 20.65— dunántúli 77 kg-os 20.25—20.40, 78 kg-o.t 20.45—20.60, 79 kg-os 20.65—20.80, 80 kg-os 20.75—20.90. Rozs: pestyidóki 13.90—14.10, más származású Í4—14.25. Takarmányárpa: elsőrendű 16.10—16.40, középminőségű 15.90 —16.10, Süfárpa: kiváló 18.75—19.25, príma 18—18.50. Zab: elsőrendű 18.90—20, közép- minőségű 19.80—19.90. Kukorica: tiszántúli 15—15.10. Őrlemények: korpa 13.15—13.30, 8-as liszt 15.90—16.20. Kukorica: 450 mru április 15.50, 500 mm április 15.55, 600 mm április, déltiszai 16.75, 150 mm 15.05, 150 mm 15.05, 150 mm porcsalmai 15.15,- 150 mm szatmári 15.10, 450 mm Szolnokon át 15.—, 600 mm Szolnokon át 15.—, 30Ó min' 15.05, 150 mm 15.10, 150 mm bihari Í5. _, budapesti paritásban. Lucerna: 3 mm fehér- bareas 296.— Martfű, 29 mm minta szerint 200.—, 40 mm fehérbárcás 288.—, 3 mm minta szerint 246.—, 7% mm minta szerinti 245.—, 6 mm fehérbárcás 288— Budapest. Lóhere: 3 mm fehérbárcás 14Ó.—, 15 mm minta szerint 92.— Budapest, 45 mm minta szerint 93.—, 10 mm minta szerint 96.—V 15 mm fehérbárcás 131.—, 5 mm fehérbál- cás 130.— állomás, 12 mm fehérbárcás 130.—, 6 mm fehérbárcás 135.— érkezési ál­lomás, 2 A' mm fehérbárcás 135.— Budapest^ 6 mim fehérbárcás 136.— Nagykanizsa, 3 mm fehérbárcás 132.—, 40 mm fehérbárcás 129.— Budapest, 3 mm fehérbárcás 140.—, 3% mm. fehérbárcás 133.— Budapest, 23 mm minta szerint Monor, 10 mm fehérbárcás 130.— Budapest. Zürich, március 6. (Zárlat.) Párizs 11.66%, London 20.63%, Newyork 440 egynyojcad, Brüsszel 74.05, Milánó 23.15, Amszterdam 233.80, Berlin 176.70, Szófia 5.40, Prága 15.06, Varsó 83.—, Belgrad 3.90, Bukarest 3.37. 10.-»-, Athén. A BUDAPESTI VÁSÁRCSARNOK KISKERESKEDELMI ÁRAI Kielégítő fölhozatal, lanyha forgalom meri lett ma a következő árakat (zárójelben a nagykereskedelmi árak) fizették: Marhahús: rostélyos és felsál Í40—280, leveshús (fartő, tarja, szegye) ■ 128—160, Borjúhús: comib 260—320, vésés 180—210, pörkölt 180. Juh­hús: hátulja 140—160, eleje 100—150, Sertés­hús; karaj 200—240, tarja, comb 160—190, oldalas 128—172, zsírszalonna 150—452, ser­tésháj 150—160, sertészsír, budapesti 160— 165. Vad és vadhús; Szarvas 1 kg. 40—400, őz 1 kg. 40—500, fácán 1 drb 200—250, fény- vesmadár 1 drb 40—50. Baromfi: Élő: tvúA 1 drb 200—350, 1 kg (125—150), csirke, .{IfiD tanivalO 1 kg. (200-n220), ruca, hízott T-Og (160), lúd, hízott 1 kg (155—160), pujka, ‘te1’ zott 1 kg (136—180). Vágott: tlúk 1 kg (125 —160), csirke, rántanivaló 1 kg (200—250), ruca, hízott 1 kg (150—176), lúd, házot-t 1 kg (105—160) pujka 1 kg (140—200). Tojás: Teatojás válogatott drb 7—8, kg 140—150, ládaáru (104—116), kosáráru (114—118), főző- és aprótojáa drb 6—7, kg 125—140. Halak; Ponty, élő 100—150, szeletelt 96—140, Tejtermék: Tejföl (90—92), teavaj, tömbben (300—320), pasztőrözött (330), sovány tehén­túró (60). Szárazfőzelék: Bab, fehér, apró- szemű (26—30), nagyszeímű (30—40), színes (34—40), borsó, hántolt, feles (26—38), lencse hazai (26—56). Zöldségfélék: Petre­zselyem (9—12) sárgarépa (4—8), vegyes zöldség, zöldjével (8—12), kalarábé kg 8—21 (4—10), karfiol, külföldi, tisztított kg (75—• 80), vöröshagyma, érett, makói 20—24 (12— 16), fokhagyma (8—20). Káposztafélék: Fe­jeskáposzta, hazai (6—16), kelkáposzta (4—• 10), fejessaláta, melegágy! (5—25). Burgo­nya: Gülbaba (9—10), nyári rózsa (10—11), őszi rózsa (8—9.5), kifli (17—22), Ella (7-6 —8), fojtott burgonya (12—18). Főzelékfé­lék: Sütőtök (10—12), hónaposretek, meleg­ágy! (10—50), csiperkegomba (180—220), paraj, tisztított (10—40), gyökeres (12—26), sóska, melagágyi (100—220), közönséges (50 —80). Gyümölcs: Alma, netnesfaj (60—140), közönséges válogatott (40—106), körte, ne­mesfaj (120—ISO). Déligyümölcs: Gesztenye, külföldi 100—140 ( 88—ÍOO), narancs, sárga- bélü 60—88 (55—68), vörösbélü (68—100), mandarin 78—120 ( 70—96), citrom la (5—7), Il-a (4—5). Fűszer: Paprika, édesnemes, cse­mege (400t-420), édesnemes (360—380), fél­édes, gulyás (320), mák, kék (126—130), méz, pergetett (170), bors (440—460), szegfü- bors (680), köménymag (180), japán rizs (66—68), Karolin rizs (92—102). +. SERTÉSVÁSÁR. A hétfői sertésvásár összfelhajtása 6195 darab. Vásári állomány­ból angol hússertásfelhajtás 1500 darab. As irányzat ,közepes. Árak: uradalmi zfiírseiftés páronként 340 kg-on felül 97—101, szedett- sertés 90—9.2, silány 74—83, angol sonkaser­tés I. 94—100, exportzsír márkázott 150 fil­lér kg-lcént. + HUSVÁSÁR. Vásári készleri nagymarha (elkelt) 5, borjú 274 ( 274), bárány 952 ( 492), . sertés lehúzott 77 (77), szalprmás 248 (208), süldő 99 ( 99), mairhazsiger 48 kg (48), ser- tészsiger 190 kg (100). A vásár lanyha volt, Árak: csontoznivaló 56—76, marha bőrben L rendű 134—144, II. rendű 120—1S2, .bárány bőrben 62-—96, sertés lehúzott 100—116, sza- lonnás 90—122, süldő 100—130, marhazsiger j 50, sertészsiger. 70—80. + LISZTÁRAK. A budapesti lisztárjegyző- bizottság árjegyzései (az 1938. évi gabonából készült őrlemények): búzaliszt: dara 37—• 38.25, Ogg 36—37.25, Og 36—37.26, Of 36— 37.25, 2gg 35.25—36.25 , 2g 35.25—36.25, 2£ 135.25—36.25 , 4-es 33.50—34.75, 5-ös 31.75— 33, 6-os 23—30, 7-es 19.75—21.75; rozsliszt: 0-ás 28.50—20.25, • 01-es 26.76—26.50, 1-ea 2Q—21, 2-cs 18—19.50.

Next

/
Thumbnails
Contents