Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-07 / 54. szám

Tmns^Ki mai választmányi üléséből a járás helyi szervezeteivel együtt őszinte sze­retettel tántoríthatatlan hűségéről biz­tosítja Pártvezér urat és a személyét ért támadásokat visszautasítja. Mély szeretettel és bizalommal kérjük, hogy a visszatért Felvidék és egész magyar ha­zánk üdvéért megkezdett munkáját soha nem lankadó erővel vigye győze­lemre. Aláírások: Lőcherer Géza dr. já­rási pártelnök, Varga Imre helyi párt­elnök, Székely Ferenc párttitkár.” A nagyválasztmány köszönetét szava­zott Szent-Ivány József képviselőnek e heti parlamenti felszólalásáért. A kassai kamara főtitkárának nyilatkozata a kamara újjászervezéséről, a kinevezésekről, a pénzügyi nehézségekről és egyéb aktuális kérdésekről Kassa március ő. Sípos Aladár dr., a kassai kamara főtitkára, aki több napi tanácskozást folytatott Budapesten, kér­déseinkre volt szíves nyilatkozni a’z ipa­rosságot és kereskedelmet érdeklő legak­tuálisabb problémákról. Mindenekelőtt kérdést intéztünk arra* nézve, hogy minő működési teret és élet- lehetőséget ad a kamarának a kamarák új beosztásáról szóló kereskedelem- és köz­lekedésügyi miniszteri rendelet, amely a kassai kamara újbóli felállítását kimon­dotta. — A szóbanforgó rendelet ismét jogi alapot ad a kamar$ létezésének, amelynek működése azóta, hbgy a csehszlovák ka­mara Eperjesre költözött, csak a tények erejére és a' helyzet követelő parancsára támaszkodott. Természetes Ugyanis, hogy nem lehetett a kamarai kerület érdekeit képviselet nélkül hagyni, sőt, a kassai kamarának, átmenetileg vál­. lálnia kellett az egész Felvidék érde­keinek és ügyéinek képviseletét. Még ez sem volt elég, mert a kamarának, A kamara terű a 20 év Minő lesz a kamara kerülete és hogyan 'alakulnak viszonyai? — Amint a fen temlített rendeletből ki­tűnik, a Felvidék területe négy kamara, a győri, budapesti, miskolci és kassai kö­zött oszlik meg. A kassainál marad a régi kerület- , nek visszacsatolt része és vissza­kapja a trianoni határtól elvágott s egykor hozzátartozott járásokat. így most hatásköre Tornától Tiszaújlakig, dél felé pedig Szikszóig és Tokajig fog ki­terjedni. Sajnos, még így is sokkal kisebb lesz, mint volt: 20 év előtt, a legkisebb magyar kamara gynánt pedig előreláthatólag nagy pénzügyi nehézségek­kel is kell majd küzdeni. Mégis meg van a remény arra, hogy fenntartásának pénz­ügyi alapjait biztosítani sikerül, ami azon-, ban előreláthatólag a társ kamarák segítő áldozatkészségének igénybevételét fogja szükségessé tenni. Mekkora lesz a kamarai testület és hon­nan fog történni kinevezésük? — A magyar kamarai törvény novellája értelmében a vidéki kamarák taglétszáma 80, ezeknek fele kereskedő és fele iparos. Kérdés, vájjon a kicsiny kamarai kerület­ben ekkora nagy létszámú testület kerül-e kinevezésre, avagy átmenetileg kisebb tag­számmal fog a kamara megszerveztetni? Mindenesetre azonban gondoskodásnak kell történnie arról, hogy a kamarai kerü­let minden része és minden számottevő vá­rosa jelentőségének megfelelő képviselet­hez jusson. A további törekvés, hogy kép­viselve legyenek a kis- és nagyipar, vala­mint a kereskedelem különböző szakmái és rétegei is, és lehetőleg leghivatottabb olyan tagokkal, akik a reájuk váró nagy és a mai viszonyok között bizonyára nem könnyű feladatnak megfelelni alkalmasak és készek lehetnek. A közönség körében ismételten felvető­dik a kérdés, jelentbe a kamarai tagság a kinevezettek számára valami anyagi előnyt is? — Jó, hogy Szerkesztő Űr ennek a kér­désnek tisztázására alkalmat ad. A tör­vény szavai szerint a tagok hivatásukat .fizetés nélkül teljesítik s ennek alapján a kamarai tagság nobile officium, amiért semmiféle javadalmazás nem jár. A cseh­szlovák rezsim alatt az adóigazgatás is ismételten érdeklődött a kamaránál az iránt, hogy mekkora jövedelmet élveznek elnökei és alelnökei, és többször kellett megerősítenünk, hogy a funkció csak kö­telezettségekkel jár, anélkül, hogy bármi­tulajdoíiképpeni hatáskörén túimenöleg. közös munkára kellett egyesítenie a régi szövetségi kötelékből kiesett ipartársula­tokat is. Bevonta ezeket munkájába és ál­landó tájékoztató szerepével oly erős kap­csolatokat sikerült az átmeneti időben va­lamennyi felvidéki érdekképviselettel biz­tosítania s továbi fennmaradásuk érdeké­ben is olyan eredményes munkát kifejte­nie, amelyért az ipartársulatok egész sora meleghangú köszönő átiratban adózott el­ismeréssel. Mindaddig azonban, amíg az új kamara meg nem alakul, a jelenlegi hivatal csak a megcsonkult személyi lét­számmal és a rendelkezésre maradt mini­mális pénzügyi erővel dolgozhat tovább. Ez persze rendkívüli megterhelést jelent a felén alulra csökkent fogalmazói és irodai tisztviselői karnak, viszont nem engedi meg a munkának minden téren olyan mérvű kiterjesztését, aminőt a magyar közigazgatási rendre való átmenet és az anyaország gazdasági életébe való bekap­csolódással járó feladatok megindokolná­nak. 'ele kisebb lesz előttinél lyen módon, vagy formában honoráltat- nék. . ,, - , , , ■ , <- : •ir s >*.: '/ W- líii -lA - w #4 V* w U'Cöv »V 'V .;HJ- •£.'«>#• » A pénzügy nehézségek áthidalása A Főtitkár úrnak milyen más ügyekben volt módjában eljárnia? — Képviseltem a kamarát a főtitkárok értekezletén, mely az aktuális kérdések egész sorával s azok között az új kamarai beosztásból kifolyólag előálló szervezeti és pénzügyi kérdésekkel foglalkozott, ezek mellett pedig a legutóbbi törvényes és rendeleti intézkedések alapján megoldást kívánó elvi kérdéseket tisztázott. Résztvet- tem a vámpolitikai központ közgyűlésén, amely különös melegséggel üdvözölte a Felvidék bekapcsolódását munkájába. In­terveniálnom kellett különböző miniszté­riumokban, nem utolsó sorban azért is, hogy a most már újjáalakítandó kamara nehéz pénzügyi problémái megoldást nyer­hessenek. Kétségtelen ugyanis, hogy- a nagy történelmi fordulat okozta zökkené­sek a gazdasági életben hosszabb ideig éreztetni fogják hatásukat a kamarai jö­vedelmek terén is. Eljárásom eredménye­ként azonban meg van a remény arra, hogy az új kamara, amelynek megszer­vezése nem várathat magára sokáig, egy olyan átmeneti rendelkezést talál, amely az első év pénzügyi nehézségeinek áthida­lását lehetővé teszi és biztosítja a zavar­talan működést. Felvidéki pavilion a mintavásáron Mi volna még érdekes közlése olvasó- közönségünk számára? — Minden vonalon örömmel tapasztal­tam az általános jóindulatot és érdeklő­dést a Felvidék ügyei iránt. Ennek egyik megnyilatkozása a Budapesti Nemzetközi Vásár akciója, amely az április 28—május 8. között megtartandó budapesti Nemzet­közi Vásár keretében, ennek a gyönyörű, 34 éves múltra visszatekintő eseménynek mintegy központi látványosságaként impozáns felvidéki kiállítást is kí­vánnak rendezni. A vásár vezetőségének közlése szerint, közvetlenül a vásár főbejáratával szemben egy különösen ízléses, díszes kivitelű „Felvidéki pavilion”-t létesítenek, amely mintegy első bemutatkozása lesz mindannak, amit az újból magyarrá lett Felvidék gazdasági élete, - elsősorban ter­mészetesen annak gyáripari, kisipari és háziipari szektora, népművészete csak ter­mel. Mindez kibővülne a Felvidék idegen- forgalmi értékeinek bemutatásával. — A Felvidék kollektív részvétele a Budapesti Nemzetközi Vásáron tehát ki­állításszerű iesz. A folyamatban lévő tár­gyalások szerint a felvidéki csóport létre­jöttét a kereskedelmi, illetve iparügyi mi­nisztériumok is támogatni kívánják. Sőt, szó van arról, hogy ezek a minisztériumok gondoskodnak ar­ról, hogy a Felvidéknek ez. az első ipari démonai rációja valóban hiány­talan képet adjon mindarról, amit a Felvidék az ipari munka és termelés szempontjából jelent. A vásár vezetősége részéről pedig úgy ér­tesültem, hogy a vásár a lehető' legméltá- nyosabb feltételeket kívánja szabni oly­módon, hogy a hatóságok és a vásárt ren­dező tényezők saját áldozatkészsége foly­tán valóban méltányos feltételek mellett | 1539 MÁRCIUS 7, KEDD vehessen részt minden felvidéki iparos a, vásáron. — A magam részéről mindezekhez mégi csak azt fűzhetem, hogy a budapesti va­sárrendezőség részéről olyan szeretettelje­sen megértő előzékenységet tapasztaltam, hogy érzésem szerint szinte kötelessége minden jó magyar érzésű felvidéki iparos­nak, tartozzék ez akár a gyáripar, vagy 0, kisebb anyagi eszközökkel rendelkező kéz­mű-, vagy népipar körébe, hogy ezt tó nagy előzékenységet és az anyaország1 gazdasági köreinek ezt a szeretetteljes kö­zeledését igénybe vegye arra, hogy csakis a legszebb áruval és a legjobb teljesít­ménnyel hiánytalanul vonuljon fel és bi­zonyítsa ezzel, hogy az elmúlt keserves húsz év alatt ő is hozzájárult munkájával• szorgalmával a magyar értékeknek a fel- j támadásig való átmentéséhez. XII. Plus pápa kihallgatá­sai! fogadta a vatikáni német nagykövetet, st német bíborosokat és a párisi érseket Egyelőre nem nevez ki bíboros-államtitkárt a pápa Vatikánváros, március 6. A pápa vasár­nap reggel 9 órakor megkezdte fogadásait. Először a legközvetlenebb munkatársait fo­gadta, utánuk a trónteremben azokat a pre- látusokat, akik a vatikáni ügyeli vitelével voltak megbízva az alatt az idő alatt, amíg a Sznetszék betöltetlen volt. Ezután a sza- léziánuSok és az Osservatore Romano sze­mélyzete kerültek sorra. XII. Pius pápa vasárnap a Vatikánban akkreditált diplomáciai képviselők közül el­sőnek Von Bergen vatikáni német nagykö­vetet fogadta, aid Hitler birodalmi vezér, valiaminií'l a birodalmi kormány szerencse- kívánatiait adta át a pápának. A pápa hétfőn délelőtt kihallgatáson fo­gadta a német bíborosokat: Schulte kölni étseket,. Bertram■ boroszlói érseket, Faulhaber müncheni érseket és Innilzer bácsi érseket, akikkel közel egy óra hosszat beszélgetett. X11. Pius ezután Verdier párizsi érsekét fo­gadta. Vatikáni körökben hangoztatják, hogy a Vatikán i államtitkár kinevezése, ügyében még nem történt végleges döntés. A leg­újabban felmerült és nagyon elterjedt hírek szerint a bíboros-államtitkárt jelenleg nem nevezik ki. Az államtitkárság vezetésére Monsignore Tardini jelenlegi helyettes ál­lamtitkár kap megbízást. A legközelebbi konzisztóriumon azután XII: Pius pápa Tar­dinit bóborossá, majd pedig tényleges ..bíbo- ros-államnrtitkárrá nevezné ki. I A pápa távirata József k ráSyi herceghez XII. Pius pápa József királyi herceg üd­vözlő táviratára a következő választ küldtet „József főherceg tábornagy ő királyi fen­ségének, Budapest. „Ragaszkodó hódolata felett érzett atyai örömmel szívből megáldjuk fenségedet és sze­retteit és számukra minden jót kérünk az Egek Urától. XII. Pius pápa." ■Széchenyi Bertalan gróf, a felsőház elnöke és Darányi Kálmán, -a képvis'előház elnöke, látogatást tett Angelo.: Rot ^ .budapesti pápai, nuncjutmál s a magi/ra országgyűlés két há­zának nevében szerencsekívánataikat . fejezték Id a pápa megválasztása alkalmából. A magyar piispölci kar tagjai egymásután, diszes keretű pásztói-levélben közük híveik­kel, hogy a bíbomoki testület Pacelli Jenőt választotta meg egynapos tanácskozás irtán- a katilikus egyház lá-thaő fejévé, aki XII. Pius néven foglalja el a pápai ront. ►2® J?« Á legkiválóbb magyar írók és művészek a kassai Kazinczy Társaság „fővárosi" estjén A Petőfi társaság is rövidesen s.erepe! Kassán Kassa. (Szerkesztőségünktől.) A kassai Kazinczy-Társaság szombaton tartott vá­lasztmányi ülésén végleges megállapodás történt a fővárosi reprezentatív estély mű­soráról. Bejelentették, hogy a műsoros es­télyt, amelyen Budapest legelőkelőbb írói és művészei vesznek részt, március 25.én tartják meg. A fővárosi művészek bemu­tatkozó estélyén Szendy Károly dr., Buda­pest polgármestere fog bevezető beszédet tartani, majd Herczeg Ferenc, Szabó Lő­rinc, DaUos Sándor költők és írók, továbbá Dohnányi Ernő, Basilides Mária és Si- monffy Margit művészek fognak szere­pelni, Herczeg Ferenc „Emlékezések” címén fogja megtartani nagyjelentőségű előadá­sát. Nem vitás, hogy a téli szezon -legjelen­tősebb előadása a Kazinozy-társaság fővá­rosi estje lesz, amelyre a jegyárusítást a közeli napokban már meg is kezdik. Bejelentették a választmányi ülésen, hogy a kassai Kazinczy-Társaság legközelebb Debrecenben fog bemutatkozni előadóest keretében és így folytatja az előadássoro­zatot, amelyben Eger után Magyarország többi városának közönségével is felveszi a kultúrkapcsolatot a felszabadulás után. Bejelentette még a Kazinczy-Társaság elnöke, hogy egész sor nagyjelentőségű előadást iktattak be a társaság ezidei prog­ramjába és ezek között első helyen az Or­szágos Irodalmi Szövetség szerepel. A Szö­vetség első kassai előadását Makkay Sán­dor, a magyár kisebbségi kérdés erdélyi szakértője fogja tartani, de előadásra je­lentkeztek Sík Sándor, Hankis egyetemi ta­nár, ezenkívül pedig a Petőfi-Társaság je­lentette be, hogy Kassán bemutató előadást kíván tartani megfelelő programmal. A Társaság Kassán kívül Ungváron, Munká­cson és Beregszászon fog előadást tartani. Bejelentette még Gömöry János elnök, hogy a művészi szakosztály eddigi elnöke, Fényes Andor dr. véglegesen lemon­dott eddigi tisztségéről és elhatározásában nem lehetett többé megingatni. A választmány egyhangú saj­nálkozással vette tudomásul a lemondást, és dr. Fényes Andor érdemeit, akinek a művészi szakosztály létét és eddigi virág­zását köszönhette, jegyzőkönyvben örökí­tette meg. A művszeti szakosztály új el­nöke Ruttkay György, akinek erős aktív kapcsolatai vannak úgy Kassa, mint Buda­pest művészi életével. Dobossy főtitkár bejelentette még, hogy a Kazinczy Társaság ezentúl havonta egyórás műsorral fog szere­pelni a rádióban is. Tost László polgármester indítványára lépéseket fognak tenni olyan irányban, hogy ezt a műsort a budapesti rádió is közvetítse. _ Szó volt még az alapszabályok módosí­tásáról, amit a visszacsatolás következté­ben végre kell hajtani. A munkálatok vég­rehajtására külön bizottságot küldtek ki és az alapszabálymódosító közgyűlést rövi­desen egybe fogják hívni. A választmányi ülés keretében bőségesen szó esett a Ka­zinczy Társaság női szakosztályának leg­közelebbi rendezéséről, a március 8-án d. u. 5 órakor a Schlak-ház'nagytermében megtartandó műsoros teáról is.

Next

/
Thumbnails
Contents