Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-07 / 54. szám

<* Í939 MÄRCriTS 7, KEDD TEEBIDEtCI JfeßifÄRHIRDÄß Brody András Ungvárra érkezése a magyar-ruszin testvériség boldog örömünnepe volt Ki-ki a maga helyén becsületesen teljesítse honpolgári kötelességét' y* Ungvár, március 6. Közel tízezernyi lel­kes tömeg gyűlt össze vasárnap az ung­vári állomáson arra a hírre, hogy Bródy András, a ruszin autonomista mozgalom hős vezére, a bebörtönzött volt ruszin miniszterelnök vasárnap délután fclhárom- kor U'tigvdrm érkezik. A tömegek zarándoklása már jóval a vonat megérkezése előtt megkezdődött, az egyes csoportok magyar és ruszin nemzeti színű zászlók alatt vonultak fel. Testvéri barátságban sorakozott fel öreg és fiatal, a piros-fehér-zöld és a fehér- kék-piros zászlók alatt. A. magyarországi Bródy-fé\e autonomista földműves párt Kaminszki József dr. ügy­véd, elnök vezetésével teljes számban ki­vonult. Ott volt a Fencik-gkráa is Bcüecky Bertalan vezetésével. Megjelent a város társadalmi életének csaknem valamennyi kitűnősége Pelcsánszky Imre dr. polgár- mesterrel az élén. Bródy András legköze­lebbi hívei: Ilniczky Sándor kanonok és Marim Gyula dr. Bródy Andrásiéval és hároméves kisleányával a volt ruszin mi­niszterelnök elé utaztak Csapig és már ott fogadták. A vonat, amelyen Bródy András érke­zett, kissé késett, de a tömeg nagy lelke­sedéssel várta vezérét. A lelkesedés tető­fokára hágott, amikor az Végvárra érkező vonat utolsó kocsijából kilépett Bródy András, majd mindenünnen felharsant a lelkes éljenzés: „Éljen Bródy!” kiáltás. A rég nem látott barátok, ismerősök siettek Bródy András köszöntésére. Az első meg­hitt köszöntés sok ember szeméből öröm­könnyeket csalt ki. Ez a nép él és nem hagyja letiporni magát Pdcsán&zky Imre dr. üdvözölte először Bródy Andrást. Beszéde végén annak a reményének adott kifejezést, hogy a magyarokkal együtt a ruszinok ha­marosan jobbot nyújthatnak a len­gyeleknek a közös lengyel-magyar határon. Velrmn Mária magyarruhás kisleány jpiros-fehér-zöld szekfűcsokrot nyújtott át Bródy Andrásnak és néhány szóval köszön­tötte a magyar testvérek nevében azzal, bogy Isten hozta szép Magyarországra. Ezután Medgyessy Olga gyönyörű ruszin nemzeti viseletben szép csokrot nyújtott át Bródy Andrásnak, akit ezután Ilniczky Sándor kanonok köszöntött. — Szomorú szívvel nélkülöztünk Téged — mondotta Ilniczky. — Tuc'iuk, hogy sokat szenvedtél a magyar-ruszin testvériség ügyéért. Amikor miniszterelnök voltál, so­kan gyűlölteik Téged, hogy -;ért követelsz a Te ruszin néped számára népszavazást. Most lát.' csat hogy neked volt igazad. A ruszin nép most darabokra van vágva és odaát ruszinszkói testvéreink idegen ukrán járom alatt nyögnek. — Nagy megaláztatás volt a ruszin népre, amikor annak miniszterelnökét, Té. ged, letartóztattak és szabad 'gfosztásra, börtönre ítéltek, ha az csak vizsgálati fog­ság volt is. Mi elviseltük ezt a megpróbál­tatást, lélekben állandóan Veled voltunk, mert tudtuk, hogy kitartasz a szenvedések közepette is és tudtuk, hogy Te ismét megjelensz közöttünk, amikor új len­dületet, új erőt fogsz adni küzdel­meinknek. Amikor sor. -d Prágában a csehek között beteljesedett és a Foíosift-kormány vette át a hatalmat, kimondhatatlan volt az a lelki terror, amely mindannyiunkra, egész Ungvírra és környékére rászakadt. Le­eresztett fővel, búsan jártuk az utcákat, vagy pedig ültünk otthonainkban, de érez­tük, hogy megjelenik Ungvár felett a Rá- kócziak és Bercsényiek szelleme, a szabad­ság szelleme. Eljött Kurtyák és Bródy lelke Ur várra amikor — még Volosin uralma alatt — egész Ungvár lakossága kivonult az utcákra felekezeti és társa dálmi különbség nélkül, akkor fellélegzet­tünk, mert láttuk, hogy van Ungvárnak lelke, amelyet nem lehet eltaposni. Ez a nép él és nem fogja magát letiporni hagyni. — Ezután jött a magyar honvédek dia­dalmas ungvári bevonulása. Könnyeztünk örömünkben. Boldogok voltunk, hogy vég re megnyugszunk ebben a városban. Néhány nap múlva azonban ismét szomorúság ülte meg lelkünket, mert sok testvérünk sza­kadt el tőlünk, akik a rájuk nehezedő testi és leki terrort már alig bírták elviselni. — Fogságodban rád gondoltunk és nem­csak az ungvári hegyek, nemcsak az itteni ruszinok és magyarok mindegyike, hanem a túloldali ruszinok is, valamennyien boldogok, hogy visszajöttél közénk, hogy új kezdeményezéseket és új gondola­tokat hozol közénk. Uj küzdelmet fogsz in­dítani innen, újra szerepet vállalsz abban a politikában, amely a magyar és ruszin évezredes testvériség alapján nyugszik. A Te vezetéseddel kiutat talál a túloldali nép is abból a rettenetes elnyomatásból, amelyben ma szenved. Ebben a reményben üdvözöllek elsősorban pártod, az autono­mista földmíves szövetség nevében, má­sodszor az ungvári magyar és ruszin la­kosság nevében. A magyar nép leghűbb fiai Ilniczky Sándor kanonok szavait lelkes éljenzés követte és kórusban ütemesen fel­■« hangzott minden oldalról: Éljen Bródy! Éljen a ruszin-magyar testvériség! Éljem Magyarország! Dr. Kaminszki József ügyvéd, az auto­nóm földműves párt elnöke köszöntötte ru­szin és magyar nyelven Bródyt. Hangoz­tatta, hogy a ruszinság sohasem fog bele­nyugodni abba, hogy rabszolgákat csinál- jnaak belőlük. A magyarországi ruszinság fiai a tör­ténelem során számtalanszor kimu­tatták, hogy legigazabb és leghűbb fiai a magyar népnek. Ez késztetett bennünket most is arra, hogy a magyar testvérekkel egyetemben harcol­junk tovább azért, hogy megmentsük szen­vedő testvéreinket. Arra kérlek népünk ne­vébe.., — fejezte be Kaminszki József dr. —- hogy harcolj tovább értünk, mint az el­múlt húsz év alatt mindig becsülettel, őszintén, bátran, magyar szeretettel. Kaminszki beszéde közben és végén fel­zúgott az Éljen Magyarország! Éljen Horthy kormányzó! — kiáltás. Ezután Jacik Miklós, az ungvári magyar keresztényszocialista párt nevében üdvö­zölte Bródy Andrást. Utána Krejnyák Fe- Ferenc Fencik-gkrdista mondott üdvözlő szavakat és a közös munka és a közös cél fontosságára mutatott rá. Szenvedés nélkül nincs megváltás Ezután lelkes éljenzés és taps közben Bródy András mondott röviden köszönetét az üdvözlésért, előbb ruszin, majd pedig magyar nyelven. — Ami a közelmúltban velem és a ru3zra népemmel történt — mondotta —- történél* műnk igen szomorú korszaka. Tudjuk azon­ban azt, hogy a nemzetek történelme szenvedése­ken épül fel és szenvedés nélkül nincs megváltás. Azt hiszem azonban, hogy senki sem veszi rossz néven, ha bizonyos időre vissza aka­rok vonulni a politikai élettől, meg akarok pihenni kissé annál inkább, mert az ú.i viszonyok közepette itt, Magyarország te­rületén mint cseh-szlovák állampolgár ven­dégnek érzem magam. Ezzel a vendégjog- gal semmi körülmények között sem akarok visszaélni. Politikai barátaimnak és híveim* nek egyet mondhatok csak, hogy ki-ki a maga helyén, akárhol helyez­kedett is el, becsületesen, öntudato­san és férfiasán teljesítse honpolgári kötelességét. Azonban ne feledjék el, hogy mint egye­sek és személyek csak kis apró részei í. nagy’ nemzeti testnek és minden emberi, élet csak annyiban bír értékkel, amennyi­ben szolgálja az egész nemzettest életét* (Lelkes taps és éljenzés.) — Azt üzenem — fejezte be szavait —,■ hogy ezt ne feledjétek el soha. Mégegyszee köszönöm nektek ezt a baráti meleg fogad* tatást. Ezután felhangzott újból a lelkes éljen- zés és hosszú ideig tartott a Bródy melletti tüntetés, majd a Verhovina énekkar az: Éljen soIm kezdetű dalt, majd a magyar é?i ruszin himnuszt énekelte el. Bródy András a végeláthatatlan tömeg sorfala és zászlóerdő közepette harsogó éljenzés közben a pályaudvar előtti térr<: vonult, ahol feleségével, hároméves kis­leányával, valamint jóbarátaival, Ilniczky Sándorral és Marim Gyulával gépkocsin lakására hajtatott. A tömeg Bródyt búcsúztatva önfeledten tüntetett Magyarország mellett és követelte a közös lengyel-magyar határt. A magyar löld nagy ismertette Teleki Mihály gróf iöldmivelésiigyi Olyanok kezébe kell adni a földei akik a magyar földből sarjadlak k\r összenőnek a magyar történelemmel Kunszentmárton, március 6. Mezey La­jos országgyűlési képviselő vasárnap dél­előtt tartotta képviselői beszámolóját Kun- szentmártonban. A beszámoló gyűlésen megjelent Teleki Mihály gróf földmívelés- ügyi miniszter is. A gyűlést Szinnyev Merse Ferenc föld- birtokos, a Magyar Élet Pártja megyei szervezetének elnöke nyitotta meg, majd Mezßy Lajos országgyűlési képviselő mon­dotta el beszámolóját. Beszédében a nem­zeti egység szükségességét hangoztatta. Rámutatott arra, hogy a kormány célul tűzte ki, hogy rendet teremtsen a földkér­désben és a zsidókérdésben. E célok el­érése érdekében szüksége van a magyar társadalom egységes fellépésére és ennek erejével valósíthatja meg a maga elé ki­tűzött céljait. Magyar a magyar rögön Teleki Mihály gróf földmívelésügyi mi­niszter mondott ezután nagyszabású be­szédet. Hangoztatta, hogy azt a földbir­tokpolit.ikát óhajtja ismertetni, amelynek megvalósítását célul tűzte maga elé. Nem ábrándiképet kíván festeni, mint sokan mások teszik hanem saját lelkiismerete szavára hallgatva, realitások mezején kí­ván maradni. Azt nézi, mit lehet megvalósítani anélkül, hogy a magyar mezőgazdasági termelésben visszaesés állna be és ezáltal sok magyar veszítené el kenye­rét. Mezőgazdasgi politikájának az a célja, hogy minél több inagyart kössön a magyar röghöz és minél több magyar ta­láljon megélhetést a haza földjén. (Helyes­lés és taps.) — Magyarország mezőgazdasági állam; az ország jóléte az agrártársadalomnak jóléte és biztonsága attól függ, hogy a földből élő fölídmunkásság jóléte, minden­napi kenyere miképpen van biztosítva. Azt a kérdést kell elsősorban megoldani, hogy fejlődő gazdasági élet legyen Magyaror­szágon, hogy a magyar faj szaporodhas­son és erősödhessen. A földreform sorrendle A miniszter ezután a födkérdéssel kap­csolatban a zsidókérdéssel is foglalkozott. Rámutatott arra, hogy 1818 előtt a ma­gyar földön nem voltak zsidó birtokosok. Azóta, posszedáltak magyar földet olya­nok, akik nem voltak összenőve a magyar földdel, akik a földet árunak, portékának, tőzsdei játékszernek tekintik. Nem enged­hetjük meg. hogy a magyar föld olyanok kezébe kerüljön, akik nem művelik meg ke’lően. Olyanok kezébe kell adni a földet, akik a magyar földből sarjadtak ki, összenőttek a magyar történelemmel. A helyes földbirtokpolitikának ezeket ki célkitűzéseket kell maga elé tűznie. A miniszter ezután a készülő földbirtok-: politikai javaslatot részletesen ismertette a hallgatóság előtt. Először arról beszélt* hogy milyen földet kíván a kormány föld­birtokpolitikai célokra igénybevenni. A cél az, hogy a föld ne legyen olyanok tulajdoná­ban, akik azt árunak, portékának te­kintik. — Elsősorban a zsidótörvény értelmé­ben a zsidók tulajdonában levő földet kell magyar tulajdonba juttatni, mégpedig vagy tulajdonként, vagy kishaszonbérletelc útján. Ezzel a kérdés azonban még nincs megoldva — mondotta a miniszter. Ezzel mintegy 400.000 katasztrális hold magyar kezekbe juttatása való­sul meg, de e téren tovább kell menni. Nem engedhetjük meg azt sem^^iogA a magyar föld egyetlen hóid iammű vetetle­nül álljon. Sorra kell teMT; hogy kerülje­nek azok a a földek isjmmelyek qjncseneJe ráfizetéssel cserélek Minden másfajta masabb ámban ve^r^k. Meghívásra ÖDÖN Budapest. Kossuth Lajos- ca 2.9 sző n üzlet,

Next

/
Thumbnails
Contents