Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-04 / 52. szám

12 TFMjtdkTkt 1939 MÁRCIUS I. SZOMBAT Ciano és Beck varsói tárgyalásakor a lengyel külügyminiszter ismételten állást foglalt a közös magyar­lengyel határ terve mellett A francia sajtó szerint Róma kedvezően fogadta a tervet — Ciano gróf hazaérkezett Rómába, Gafencu román külügyminiszter Varsóba utazott Bukarest, március 3. Gafencu külügy­miniszter pénteken reggel 9 óra 22 perc­kor utazott el lengyelországi útjára, A külügyminisztert felesége is elkíséri út­ján, Gafencu vonata este 7 órakor érke­zett Snyatin határállomásra, ahol lengyel részről az első fogadtatás megtörtént. Gafencu szombaton délelőtt 10 órakor érkezik Varsóba. A román külügyminisz­ter hétfőn délután 3 órakor hagyja el a lengyel fővárost. Gafencu román külügyminiszter varsói útja előtt fogadta a lengyel sajtó buka resti képviselőit és a következő nyilatko­zatott tette előttük: — Örülök, hogy mint külügyminiszter éppen Varsába látogathatok el először. Mindig nagyra értékeltem a lengyel- román szövetséget. Különös jelentősé­get tulajdonítok a lengyel—román együttműködésnek. Lengyelország és Románia olyan békés légkört teremt­hetnek maguk körül, amely minden szomszédjuk javát is szolgálja. A len­gyel-román együttműködés megköny- nyitheti a többi szomszéddal való jóvi­szony és a dunavölgyi államok baráti közeledésének megvalósítását. Örülök, hogy tiszteletemet tehetem a lengyel köztársaság elnökénél és találkozhatom Beck kollégámmal, akihez régi és hűsé­ges barátság kötelékei fűznek. nek kölcsönös megértésére és néze­teik kölcsönös megismerésére. A beszélgetések a kölcsönös bizalom lég­körében folytak le és módot adtak arra, hogy meg lehessen győződni arról, hogy Lengyelország semilyen különleges poli­tikai rendszerrel nem akar összekapcso­lódni és kerüli az ideológiai blokkokat, ami megfelelő földrajzi helyzete követel­ményeinek. Olasz részről elegendőnek te­kintik, hogy a lengyel kormány meg­érti az olasz politika érdekeit olyan mér­tékben, ahogyan mi is megértjük a len­gyel politika érdekeit. A beszélgetés ezután a kárpátorosz kérdésre terelődött. Gayda a következő­ket mondta: — A bécsi döntés az egymással meg­egyező német-olasz álláspont kifeje­zése volt a ruszin kérdésben is. A német és olasz megbeszélések ered­ménye az új magyar határ. A hécsi döntés óta a helyzet rendkívül erő­sen bonyolódott. — Amit különben Lengyelországban ás Magyarországon előre láttunk — jegyzi meg a lap tudósítója. — Ebben a pillanatban jobb nem köze­lebbről fejtegetni a kérdést — folytatja Gayda. — Mindenesetre ki lehet jelen­teni, hogy mind a német, mind az olasz kormány állandóan figyelemmel kíséri a ruszinszkói helyzet fejlődését. ' —A ruszin kérdés után Olaszországnak a Duna-medencében és a Balkánon vitt szerepére terelő­dött a sző. Ugyanazt a szerepet akarjuk játszani, mint azelőtt — folytatta Gayda. -r A Duna-menti és a Balkán-államokkal való olasz gazdasági kapcsolatok, amelyek a szankciók idején összekuszálódtak, most térnek vissza a normális állapotba. Mi sohasem törekedtünk más országok fe­letti szupremáciára, mindig csak a ve­lük való együttműködésre. Kellően érté­keljük Németország és Lengyelország hatalmi érdekeit is és nem törekedünk versenyre. Hamis a francia sajtónak az a né­zete, hogy a németek kiszorítottak bennünket a Duna-medencéből. El­lenkezőleg. Ma a dunamenti és a bal­kán államokkal való gazdasági kap­csolatainknak a szankciók előtti helyzettel megegyező helyreállításá­ról lehet beszélni. A továbbiak során az olasz—francia vi­szonyra tért rá Gayda. Felemlítette az 1935. évi egyezményt, amely hivatva volt a két ország közötti viszonyt szabályozni és amelyet nem ratifikáltak és nem tar­tottak be. — Ahelyett, — mondotta — hogy Olasz­országnak Abesszíniában szabad kezet adtak volna, szankciókat kezdeményeztek vele szemben. Az olasz kormány nézete szerint ilyen körülmények között Olaszország és Franciaország között minden vitás kérdés továbbra is nyitva áll. Minden élőiről kell kezdeni. Az olasz köz­vélemény türelmetlenül várja a francia álláspont határozott körvonalazását. / Román kereskedelmi bizottság utazott Budapestre Hivatalos jelentés Hudson angol kereskedelmi államtitkár berlini, varsói, moszkvai, helsinkii és stockholmi útjáról Bukarest, március 3. Gafencu külügy­miniszter csütörtökön kihallgatáson fo­gadta Bárdossy László dr. magyar köve tét. Valószínűnek tartják, hogy a román külügyminiszter a küszö­bönálló varsói tárgyalásaival kap­csolatban folytatott megbeszélést a magyar követtel, nincs azonban kizárva, hogy azokról a gazdasági tárgyalásokról volt szó, ame­lyek a napokban Budapesten a két or­P á r i s, március 3. A francia sajtó egyrésze Ciano gróf varsói útjával kap­csolatban úgy értesül, hogy Beck lengyel külügyminiszter a megbeszélések sorún ismételten ál­lást foglalt a magyar—lengyel közös határ terve mellett. A Republique utal arra, hogy sem Varsó, sem Bu­dapest nem mondott le erről a ter­véről. Olaszország a maga részéről kedvezően fogadta ezt a tervet. Ha Olaszország megérti a varsói tár­gyalások tanulságait, akkor Róma meg­értőén fog állást foglalni a lengyel rész­ről óhajtott dunai együttműködés kér­désében is. Varsó, március 3. Az llustrowány Kur­ier Codzienny Virginio Gayda nyilatko­zatát közli Ciano gróf lengyelországi lá­togatásával kapcsolatban. A cikkben Ga.yda Középeurópa politikai kérdései­ről a többi között ezeket mondja: — Az olasz külügyminiszter lengyel- országi látogatása újabb bizonyítéka nemcsak a két állam, hanem a két nem­szág tárgyalóbizottságai között meg­indulnak. A román gazdasági bizottság egyébként csak csütörtökön utazott el a magyar fővárosba. Az utazást eredetileg korábbi időpontra tervezték. Bukarestből jelenti a Magyar Távirati Iroda: A román kereskedelmi bizottság csü­törtökön elutazott Budapestre, hogy ott megkezdje a magyar—román gazdasági tárgyalásokat. Ne felejtsük el — írja a Republique —, hogy a magyar—lengyel közös határ kér­désén kívül más dunai feladatok is megoldásra várnak. Magyarország és szomszédai, valamint Bulgária és szoinszédai között Olaszország szíve­sen játszaná a közvetítő szerepét. Nos, Lengyelország igen jó viszonyban áll Budapesttel, Belgráddal, Bukaresttel és Szófiával egyaránt. Varsó Olaszorszá­got hathatósan támogatná a dunai köz­lekedés művének megvalósításában. Kétségtelen, hogy a varsói megbeszélé­seken ezt a kérdést megvitatták. zet között fennálló barátságnak is. A be­szélgetéseket illetően meg kell állapíta­nom, hogy nem volt szó szerződés meg­kötéséről vagy bármilyen egyezmény alá­írásáról. A varsói beszélgetések eredményét pozitívnak kell tekinteni, mert al­kalmat adtak a két ország érdekei­London, március 3. A kereskedelmi minisztérium hivatalosan jelenti, hogy R. S. Hudson kereskedelmi államtitkár március 17-én indul északeurópai kőr­útjára. Útiterve a következő: Berlin március 17, Varsó március 13—22, Mosz­kva március 23—28, Helsinki március 29—31, Stockholm április 1—3. Kíséretében lesz Sir Thomas St. Quen­tin Hill, a külkereskedelmi hivatal fő­ellenőre, Ashton-Gwatkin, a külügyi hi­vatal gazdasági osztályának vezetője, M. Lyall, a kereskedelmi minisztérium kiviteli szakértője és két titkár. Hud- sonné elkíséri férjét útjára. A Press Association megjegyzi ezzel kapcsolatban, hogy Ashton-Gwatkin be­ható jelentést készített berlini előkészítő megbeszéléseiről, melyek érintették a gyarmati és fegyverkezési kérdéseket is. Hudson államtitkár most ezt a jelentést tanulmányozza. Angol politikai körökben az angol­német gazdasági kapcsolatok jövőbeni alakulását illetően a helyzetet meglehe­tősen kedvezőtlenül ítélik meg. A kor­mányhoz közelálló helyen megerősítik azokat a híreket, hogy a Berlinben meg indult tárgyalások az angol-német gaz­dasági kapcsolatok feljavítására eddig nem jártak kielégítő eredménnyel. Német-lengyel kisebbségi tárgyalások Berlin, március 3. A német főváros­ban folytatott német-lengyel kisebbségi tárgyalások még nem vezettek ered­ményre. A félhivatalos Völkischer Be­obachter ehhez a következő megjegyzést fűzi: Az 1937. évi német-lengyel kisebbségi nyilatkozat nem járt a várt ered­ménnyel. A legutóbbi nem éppen ör­vendetes lengyelországi indciden- sekre való tekintettel mindkét or­szágnak érdekében áll, hogy a ki­sebbségi bánásmód terén általános megállapításokon túlmenően való­ban gyakorlati eredményekre jussa­nak és ezzel eltávolítsák azt a gyújtó anya­got, amely újra meg újra megakadá­lyozza a német-lengyel barátság kimé­lyítését. A német-lengyel kapcsolatok további fejlődése érdekében kívánatos, hogy a német álláspont lengyel részről is teljes megértésre találjon. Ebben az esetben sikerülhetne mindkét nép nemzeti és kulturális életjogait biztosítani. Göring Olaszországba utazik Róma, március 3. A Messaggero ber­lini jelentése szerint Göring legközelebb felesége társaságában San-Remoba uta­zik néhány heti üdülésre. Olaszországi tartózkodása alatt több vezető olasz sze­mélyiséggel is találkozik. Angol lengyel tanácskozás Varsó, március 3. Raczynski gróf lon­doni lengyel nagykövet a külügyminisz­tériumban hosszabb megbeszélést folyta­tott Butler helyettes államtitkárral. A lengyelországi kivándorlók elhelyezkedé­sének kérdését beszélték meg a Palesz- íiwz-értekezlettel kapcsolatban. ——pew——— Angol lap a német gyarmatok visszaadása mellett London, március 3. A Daily Express határozottan állást foglal a német gyar­matok visszaadása mellett. Adjátok vissza a gyarmatokat — írja lap —, mert azok csak ránk voltak bízva, de nem a mi tulajdonunk. Ezeket a te­rületeket megtartani a bizalommal való visszaélést jelentené. De nem is kebelez­hetjük be ezeket a gyarmatokat a biro­dalomba; ezt azok a feltételek, amelyek mellett azokat ránk bízták, lehetetlenné teszik. Azért vettük át a gyarmatokat, mert kijelentettük, hogy a németek nem képesek azokat kormányozni. Miután azonban most már elismertük Német­országnak erre vonatkozó jogát, vissza is kell adnunk a gyarmatokat. Felelős szerkesztő: POGÁNY BÉLA Felelős kiadói NEDECZKY LÁSZLÓ Beck lengyel külügyminiszter ismételten állást foglalt a magyar-lengyel közös határ terve mellett Gayda feltűnő nyilatkozata a varsói tárgyalásokról, a kárpátorosz kérdésről, Olaszország dunamedencei és balkáni szerepéről és az olasz-francia ellentétekről STADIUM SAJTÓVÁLLALAT BT, BUDA PEST, VIII, BÜKK SZILÁRD-UTCA A » FELELŐS: GYŐRT ALADÁR IGAZGATÓ Gafencu külügyminiszter nyilatkozott a lengyel-román együttműködésről Róma, március 3. Ciano gróf külügy­miniszter ma reggel kilenc órakor var­sói útjáról visszaérkezett Rómába. A pályaudvaron a fogadására megjelent előkelőségek sorában ott volt báró Vil­lám Frigyes quirináli magyar követ is. e

Next

/
Thumbnails
Contents