Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-05 / 53. szám
Ma: Képesmelléklet Ára: 20 fillér II évfolyam 53. szám. Budapest, 1939 március 5. Vasárnap Előfizetési ár évente 38.— P, télévre 18.— P, negyedévre 9.— pengő, havonta 3.— pengő egye: szám ára 10 tillér, vasárnap 20 fillér. POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség: V, Honvéd-utca 10. Tel.: 125-350 Kiadóhivatal: Budapest, Vili., József-kőrút 5. sz Telefon, kiadóhivatal és hirdetési osztály 1-444-00 Cseh-Szlovákiát az a lehetőség fenyegeti, hogy háromfelé szakad — írja a londoni sajtó Sidor azzal fenyegetőzik, hogy független Szlovákiát alapít német védnökség alatt London, március i. (Magyar Távirati iroda.) Az angol sajtó megállapítása szerint a cseh és szlovák kormányok közti ellentétek kirobbanása szétszakítással fenyegeti a cseh-szlovák államot. A Reuter-iroda prágai levelezője szerint Cseh-Szlovákai a prágai kormány és a szlovák miniszterek közti tárgyalások megszakítása következtében olyan válság küszöbén áll, amely nagyon közelről érintheti az államszövetség jövőjét. A csehek és szlovákok közt régóta húzódó ellentétek végre kirobbantak. Ügy látszik, Beran cseh miniszterelnök azt követeli, hogy a szlovák kormány minden tagja Prágában adandó nyilvános kijelentéssel adjon bizonyságot ama készsége felől, hogy a csehekkel való együttműködés folytatását kívánja. Ha a szlovákok a Cseh-Szlovákiából való kilépés mellett döntenek, akkor nyit kérdéssé válnék az ennek következtében Prágától elszakadt Kárpát-Oroszország jövője. # .... A Daily Express feltűnő beállításban jelenti Prágából: A cseh szövetséges köztársaságot az a lehetőség fenyegeti, hogy három különálló államra szakad szét, minthogy a szlovákok megszakították a közös hadsereg ellenőrzésében való részesedésről a prágai kormánnyal folytatott tárgyalást. Ha Szlovákia kikiáltja függetlenségét, akkor majdnem biztosra vehető, hogy elveszíti Kárpát-Ukrajnát. Sidor szlovák miniszter azzal fenyegetőzött, hogy független államot alapít német védnökség alatt. A tárgyalások megszakítása előtt súlyos zavargásokat jelentettek Pöstyénből. Forrongásról szóló hír és cáfolat Pozsony, március 4. Szlovák politikai körökben nem tagadják, hogy a cseh és szlovák kormányférfiak prágai tanácskozásán súlyos ellentétek merültek fel. Az elterjedt hírek szerint Sidor államminiszter, aki a központi kormányban Beran miniszterelnök helyettese, lemondással fenyegetőzött. Mélyreható ellentétek mutatkoznak a hadügyi kiadások korlátozása terén a két kormány felfogása között. A szlovák kormány tagjai a kényszerű takarékosság álláspontjára helyezkedtek, míg Sirovy tábornok-hadügyminiszter ragaszkodott ahhoz, hogy az eddigi kereteket csak csekélyebb mértékben csökkentsék. Ezekután nagy érdeklődés előzte meg a szombat déli szlovák minisztertanácsot, amely az előzetes lap jelentések szerint hivatva volt dönteni arról, hogy a szloFelvidéki puriíanism üst! Érdekes szép adalékokat hallottam a Szlovákiában maradt magyarság belső élétérőL Megható és vigasztaló részleteket. Az ottmaradt százezer magyar nemzeti, kulturális és gazdasági élete semmivel sem könnyebb, mint az el- csatolás nagy eseménye előtt volt, de a szórványmagyarok belső összehan- golódása sokkal teljesebb. Kevesebben Tannak, jobban összetartanak. A nemzeti öntudat soha nem tapasztalt magas fokra emelkedett. Meleg otthonokat, tűzhelyet építenek a magyar kultúrának és a magyar összetartásnak. A Magyar Házak mozgalma csodálatos testvériségbe hangolja össze őket. A kültelki proletárok éppen úgy vállalják az önkéntes adót, mint a túróéi, vagy tátraalji magyarok, akik olyan elszigetelten élnek, hogy csak névtelen levelekben küldik el árva bankóikat a Magyar Ház-alapra. A magyar ösz- szetartozásnak és áldozatkészségnek könnyekig megható példáiról hallottam, s képzeletemből sehogysem akar eltávozni egy kép: a pozsonykörnyéki magyar koldus, aki bénult tágjaival bevánszorgott a városba és telemarok- nyi réz-tízfillérest rakott ki zsebéből a Magyar Párt irodájában, a szent célra. Ott még áldozat és hősiesség magyarnak lenni. Ezért az ottani magyarság mentesebb a salaktól, mentes az érdekmagyaroktól. Érdekmagyarok nincsenek köztük, mert az ilyenek régen érdekszlovákokká, vagy érdeknémetekké lettek. Csak a puritán magyarok maradtak meg magyaroknak: magyarságuk tisztult magyarság. így jöttünk át mi is, visszacsatolt 'felvidékiek, s fölszabadulásunk első, boldog, szent mámorában szentül hittük, hogy a kisebbségi puritánság szelleme az, amivel gazdagítani fogjuk a magyar életet. A nemzet tagjai közötti emberközelség bajtársi szellemét hoztuk s esküdöztünk, hogy ezt a kollektív demokratikus népi szellemet nem hagyjuk cserbe és nem engedjük osztályszellemmel, klikkszellemmel^ de- struálni, hanem egy emberként kitartunk azok mellett a nópvédö és nemzetmentő eszmék mellett, amelyeknek nemességéről és szükséges voltáról húszéves küzdelmeink alatt meggyőződtünk. Hittünk a köztünk kialakult szociális szellem erejében, abban a szociális népi mozgalomban, amely a pártegyesítés óta különösen a fiatal magyar értelmiség csatlakozásával lett a Felvidék uralkodó közszelleme. Fiatalos hittel és lendülettel csatlakoztunk azokhoz az óhazai politikai erőkhöz, amelyek a szociális népi reformokért, a haladásért szálltak síkra az egy helyben topogó, mozdulatlan, maradi liberalizmus és feudalizmus érdekszövetségével szemben. Utólag kisült, hogy gondviselésszerű volt ez az idealizmusdiktálta elhatározásunk. Ha Ja- ross Andor az ő fiatal ösztönével akkor nem áll ki harcosan a radikális reform- politika képviselői mellé, akkor egészen másképpen alakult volna Magyar- ország belpolitikai fejlődése s ma egy csáklyás kormány rendelné az új választásokat, nem pedia egy nagy européer kormánya. A Felvidék politikai puritanizmusa megkímélte hazánkat egy reakciós kísérlettől és annak minden kockázatától. A Felvidék a jobboldali reakció és a jobboldali revolu- itíó erői közt a jobboldali evolúció útját biztosította az össznemzet számára. De a csodálatosan szép start után olyan jelenségek is mutatkoztak a Felvidéken, amelyek régi puritanizmusunkon szeplőket jelentettek. Politikai erőink intaktak maradtak, mindössze az idős nemzedék tagjai közt mutatkozott egy-két elhajlás a kisebbségi sorban kitermelt népvédő közösségi szellemünktől. De sok szomorú tünet jelentkezett a felvidéki társadalmi életben. Az idősebb urak visszalendültek a régi klikkrendszerbe, visszahúzódtak az iparos-, kereskedő- és gazda- osztálytól, „elit-bálok“ parkettjein kezdtek elkülönülni. Ennél még súlyosabb jelenség az, hogy a közösségi szellemet sokhelyütt áttörte az önösségi szellem. A közéletbe nem egy helyen olyanok tódultak a födélzetre, akik húsz éven át lapultak. Sőt éppen azok lettek a leghangosabbak a hazafiaskodásban, akik a múltban nem nagyon tündököltek a nemzethűségükkel. Túllicitálták azokat, akik húsz éven át a nemzeti helytállás példaképei voltak. Nem lehet szó nélkül hagynunk, hogy amikor az átcsatolás nehézségei miatt ezrek és ezrek kenyér nélkül voltak, találkoztak egyesek, akik a jövedelemhalmozás „aprópénzére“ akarták beváltani befolyásukat. Soraink közt a visszacsatolás előtt éppúgy nem voltak érdekmagyarok, mint most odaát, Szlovákiában nincsenek a Magyar Pártban, most a visszacsatolás után nálunk is jelentkeznek az érdekmagyarok. És ez az, ami meghamisítja a mi felvidéki lelkünket és meg akarná hamisítani táborunkat és programunkat. Ez olyan zavaró körülmény, ami ellen védekeznünk kell. Hamisítatlanul meg kell őriznünk mozgalmunk szociális népi tartalmát és kollektív szellemét. Küzdünk az osztályszellem elhatalmasodása ellen, tehát meg kell akadályoznunk a klikkrendszer terjedését. A közösségi szellemet hoztuk magunkkal, tehát küzdenünk kell egyes személyi ambíciók ellen, a jövedelemhalmozók ellen, az érdekihajhász törtetők ellen. A News Chronicle szerint a cseh és szlovák kormányok közti tárgyalások válságos ponthoz értek és megszakadtak. A szlovák kormány többhavi önkormányzat után pénzügyi nehézségekbe jutott és segítséget kíván Prágától, de miniszterei állandóan különválásról és független szlovák állam alapításáról beszélnek, viszont Prága a szlovák szándékok tisztázását kívánja, mielőtt újabb áldozatokra szánná el magát. Ezek egy idejemúlt régi politikai stílust akarnak újból meghonosítani köztünk, az ilyen urak stílusukkal együtt elvesztek népi mozgalmunk számára. Ugyanúgy védekezni kell az egykori lapulók és egykori csehbérencek túl- tengésével szemben. Bennünket nemzeti puritanizmus kötött össze egységes zárt táborrá a múltban, ez lesz átütő erőnk a jövőben is. Ebben a szellemben kell végeznünk további szervező munkánkat nemcsak a Felvidéken, hanem máshol is mindenütt, ahol felvidékiek vannak. Úgy ' kell folytatnunk ezt a nemzetnevelő munkát, hogy amikor már a Felvidéken minden törvényegyesítési munka végre lesz hajtva s minden felvidéki probléma meg lesz oldva, úgy hogy minden további feladatunk csak egyetemes magyar föladat lesz: akkor is szent hagyományként éljen és első politikai parancsolatként érvényesüljön munkánk nyomán mozgalmunk főelve, stílusunk lényege, sikereink mindenkori titka: a felvidéki puritanizmus.
