Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-29 / 72. szám
1939 MÁRCIUS 29. SZERDA •ÄGVMtfflHIfSB 7 Magyar meg A levegő huszárjai ugyancsak huszáros | bravúrral bizonyították be a világ előtt, bogy a magyar honvéd, akárhová állítják is, a világ legodaadóbb, legvitézebb katonája. A világ eddig csak a magyar huszárt és gyalogost ismerte és a világháború ezer példájából tudta, hogy a magyar honvéd a legkitűnőbb rohamozó katona, aki nem ismer akadályt és halálfélelmet. Kárpátalja visszafoglalásakor újból bébi. zonyosodott, hogy Horthy Miklós alkotása, a világháború óta felépített új magyar hadsereg ugyanolyan katonai értékekkel és erényekkel, ugyanazzal az átütő erővel és teljesítőképességgel rendelkezik, mint a világháború ir.„gyar katonasága. A Szics- gárda alattomos és makacs komitácsi-ellen- állása és az időjárás minden mostohasága ellenére jeges fagyban, kötésig érő hóban kétszer huszonnégy óra alatt megszállotta Kárpátalja egész területét, ugyanakkor puszta felvonulásával megakadályozta azt. hogy Románia megszállja a sóvidóket, amelyre a románok diplomáciai képviseletük útján igényt támasztottak. A kárpátaljai bravúros teljesítmény már nemcsak a magyar katonaanyag kitűnő voltáról és a magyar hadsereg példás önfeláldozó szelleméről tanúskodott, hanem a felszerelés elsőrangúságáról is. És ehhez csatlakoztak aztán a Kárpátalja nyugati határa körüil harcok újabb nagyszerű tanulságai is. A magyar hadsereg nem támadott. Mindössze katonailag biztosította az Ung völgyét és az ung-'ár—uzsoki vasútvonalat azzal, hogy az Ung folyótól nyugatra eső magaslatok néhány pontját megszállotta. Ez nem volt támadás, mert a magyar csapatok tovább nem nyomultak nyugat felé s a magyar diplomácia is nyomban értesítette Pozsonyt, hogy a Kárpátalja és Szlovákia közti határt illetően békés megegyezésre kész s közös bizottság kiküldését ajánlja. Szlovák részről azonban kétségbeesett lépéshez folyamodtak. Megtámadták a magyar erőket s amikor a magyar hadsereg acélfalába ütközve, véres fővel vol tak kénytelenek meghátrálás, a légi erőket dobták váratlanul harcba. A légi erők fölényében bíztak, mert tudták, hogy a magyar hadsereg csak a múlt év nyarán nyerte vissza fegyverkezési jogát, tehát ha vannak is repülőgépei, még mindig a szervezés kezdetén lehet. A magyar hadseregnek már nagy tradíciói vannak a szárazföldi fegyvernemekben, de — néhány nagyszerű világháborús légi teljesítmé nyűnket leszámítva — még nem volt ön álló tradíciója a legújabb fegyvernemnek, a légi flottának. A szlovák repülők oktalan és barbár támadása a magyar városok ellen alka’mat nyújtott arra, hogy a magyar légi huszárság is bemutatkozhassék a világnak. És a magyar pilóta nemcsak azt bizonyította be, hogy egyenrangú ellenfele a húszéves múltra visszatekintő cseh re- pülőiskolának, hanem hogy rövid félév alatt fölényes túlsúlyba is került vele szemben. Villámgyors vadászgépeink vezetői a kétnapi harcokban egyetlenegy veszteség nélkül 11 szlovák gépet lőttek le és a támadás viszonzásaképpen további 18 gépet pusztítottak el az iglói repülőtéren. Tudtuk, hogy a magyar katona kitűnő anyag, bárhová állítják, de hogy repülőink ilyen megsemmisítő fölényben le gyenek az általunk annyira respektált cseh és cseh nevelésű szlovák pilótákkal szemben, erre igazán a legvérmesebb re ményeink mellett sem számítottunk. Légi huszárjaink teljesítménye fölülmúl minden várakozást. És olyan tekintélyt és becsületet szereztek a magyar haderőnek hogy Magyarország nemzetközi presztízse sokkal nagyobb arányban nőtt meg, mint amennyivel területe és lakossága nőtt. Bebizonyították, hogy a magyar honvédség egy vonalban van Európa bármelyik modern fölszerelésű hadseregével. S ez a legnagyobb és legértékesebb tanulsága a Kárpátaljáért vívott hősi harcoknak. A magyar katonai erények új reneszánsza ft magyar nemzet történelmi fölemelkedésének biztos záloga. A katonai megújhodás mellett párhuzamosan halad külpolitikánk reneszánsza is. Csáky aktív magyar külpolitikája éppen olyan lendületet mutat, mint hadseregünk. És £ honvédség nagyszerű teljesítményeire támaszkodva kissé könnyebb lesz ezentúl aktív magyar külpolitikát csinálni. Csáky nehezebb és tisztázatlanabb körülmények között is tudott erélyes és szerencsés aktív politikát követni, reméljük, hogy a most tisztázot- tabb viszonyok közt s a megnagyobbodott állampresztizzsel még biztosabb kézzel vezeti majd külpolitikánk hajóját. Ami március kezdetétől a magyar külpolitikában történik, az mind klasszikus bizonysága annak, hogy a magyar külpolitika nem utánakullog a középeurópai eseményeknek, hanem előrelátóan megelőzi, sőt részben irányítja is őket. Bizonysága ennek nemcsak Kárpátalja visszacsatolása, de a Románia elleni váratlan és meglepő intézkedés és a kárpátaljai nyugati határ kérdésének erélyes felgöngyölítése is. Hadseregünk és külpolitikánk reneszánszához csak egy kívánnivaló volna. Az, hogy belpolitikánkon is ugyanez a nemzeti megújhodás és teremtő lendület legyen úrrá. Nemzeti reformszellem kell ahhoz, hogy belső életerőink a gazdasági életben szabadon kifejlődhessenek, a nép szociális tekintetben megerősödjék és az állam minden történelmi megpróbáltatással szemben fölényesen teherbíró legyen. A magyar fölemelkedés kora beköszöntött, most már csak az a föladatunk, hogy minden erővel szolgáljuk, siettessük ezt a nemzeti megújhodást. »XIK Gafencu a magyar-román helyzetről Bukarest, március 28. A nemzeti újjá- 1 születés frontjának főtanácsa előtt Cali- nescu miniszterelnök és Gafencu külügyminiszter a legutóbbi nemzetközi eseményekkel kapcsolatban tájékoztató beszámolót tartott. Calinescu miniszterelnök mindenekelőtt a belpolitikai helyzetet vázolta, majd rátért a nemzetközi események ismertetésére. Egészen közelről érintette Romániát a magyar hadsereg mozgósítása — mondotta a miniszerelnök —■ és a mozgósított magyar hadsereg egy részének Kárpátaljára történt bevonulása. Kárpátalja problémája nem most először vetődött fel, hanem már az elmúlt ősszel, amikor a román kormánynál puhatolózás történt olyan irányban, hogy Kárpátalja területe módosításának ügyében van-e valami észrevétele és részt akar-e venni ebben az akcióban. Válaszunk kötelezettségeinknek megfelelő volt: Románia nem érthet egyet egy szövetséges és baráti állam jogainak csorbítására irányuló akcióval. Az ilyen akcióban való részvételről természetesen szó sem lehetett. Azt akartuk, hogy megtudják, hogy Románia, amikor szövetségeket köt, ezek mellett őszintén és lojálisán ki is tart. Csehszlovákia területi épsége akkor így megmenthető volt. Később változott a helyzet és Csehszlovákia maga mondott le a baráti államok támogatásáról. Egyedül Kárpátalja kormánya fordult hozzánk és kérte Kárpátaljának Romániához való csatolását és egyben lemondott függetlenségéről. Romániának nem állt érdekében, hogy ezt az idegen nemzet által lakott területet magához csatolja és ezért nem adott helyet a kérésnek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Románia ne jelentse ki, hogy a határ mentén román érdekek is vannak. Később fogjuk meghatározni, hogy miben állnak ezek az érdekek és milyen formában lehet szó ezek kielégítéséről. Gafencu külügyminiszter beszámolójában többi között a következőket mondotta:-— A román kormány megtette az összes katonai intézkedéseket az ország határainak megvédésére, mert a határoknál harcok voltak és csapattesteket mozgósítottak. Jónak látom megemlíteni ez alkalommal a mi politikai irányvonalunkat a magyar mozgósítással és a kárpátaljai eseményekkel szemben. Említettem Önöknek, hogy a múlt ősszel Románia elvetette Kárpátcdjá- nak Csehszlovákiától való elszakítására irányuló lengyel ajánlatot, megmutatva ezzel, hogy országunk mindvégig lojális marad szövetségeseihez. A bécsi döntőbírósági határozat elvágott bennünket a szomszédállam vasúti vonalától. Hogy barátságunkat megmutassuk Lengyelországnak és megértésünket Magyarországnak, közömbösítettük politikánkat a lengyel—magyar közös határ kérdésében. Jószándékunknak más tanúbizonyságát is adtuk szomszédaink felé. Nem fogadtuk el Volosin ajánlatát, aki kormányával együtt csatlakozást akart. (A szerkesztőség megjegyzése; Tudvalevőleg Volosin Magyarországhoz is akart csatlakozni. Bizonyság erre az a magyar sajtóban is közölt levél, amelyet Illés József országgyűlési képviselőhöz intézett és amelyben még mint Ruszinszkó miniszter, elnöke, országa nevében Illés Józsefet közvetítésre kérte fel abból a célból, hogy Ruszinszkó csatlakozhasisék Maigyarországhoz és a magyar kormányzótól kinevezett kormányt kapjon.) Ezzel azt akartuk bizonyítani, hogy máséból nem kell semmi, de meg védjük és megerősítjük azt, ami a mienk. Ezért vi gyáztunk arra, hogy határcsapataink maradjanak Románia területén és ezt az intézkedést a magyar kormány tudomására is hoztuk, felhíva egyben a figyelmét bizonyos érdekeinkre, amelyek a máramarosi határhoz fűződnek. Folytatjuk tovább politikánkat, amely a népek közötti béke megerősítését szolgálja. A kormány véleménye, valamint személyes akaratom is, hogy a románok és magyarok között jóviszonyt tartsunk fenn. Meg vagyok győződve arról hogy a válság napjaiban be is bizonyítottam jószándékaimat. Tovább folytatjuk utunkat. Szomszédaink ideges napokat éltek át. A magyar mozgósítással szemben, amely egyes helyeken elérte határainkat is, Csendben és határozottan falat emeltünk összevont csapatainkból. Ha visszavonulnak a csapatok határainkról — és úgy hall juk, hogy ez egyes helyeken már meg is történt —, nálunk is hasonló intézkedésekre kerül a sor. Mi nem fogunk akadá lyokat gördíteni a minél előbbi békés meg egyezés elé. A német-román gazdasági szerződés Calinescu miniszterelnök a nemzeti egy ség arcvonalának főtanácsa előtt beszédet mondott, amelyben a Romániát érintő poli tikai kérdéseket fejtegette s ismertette a Németországgal kötött gazdasági megegye zést is. A megegyezés megkötése előtt an goi részről terjesztett hírekkel szemben megállapította, hogy a tárgyalások minden tekintetben normális körülmények között folytak le. A megegyezés kizárólag gazda sági jellegű. Határozotan megállapíthatja hogy megőrizték Románia gazdasági függetlenségét, sőt függetlenségének korláto zása egy pillanatra sem került szóba. A megegyezés nem befolyásolja más országokkal való gazdasági kapcsolatainkat. Kétségtelen, hogy soha semilyen részről nem támasztottak monopolisztikus követeléseket. Ezután Gafencu külügyminiszter szá molt be külügyminiezterségének első három hónapjáról. Kijelentette, hogy Németország előretolt pozíciója a Duna-völgyében Románia számára is mind nagyobb jelen tőséggel kezd bírni. Gafencu vázolta Ro mániának a szomszédállamokkal való viszo nyát és ismételten kiemelte a német—román gazdasági szerződés előnyeit. Végül Vajda-Vojvoda, a 'koronatanács tagja és Constantinescu pénzügyminiszter szólalt fel. A pénzügyminiszter bejelen tette, hogy az új, április elsejével kezdődő költségvetési évben Románia hadfelszere lési kiadásai több mint négymilliárd lejjel emelkednek. „ Tévedni emberi Válasz Holló József dr.-nak, Ipolyság Holló József ipolysági ügyvéd úr az „Újság" című lapban „Tévedni emberi dolog” címmel egy cikket tett közzé, amelyet nekem címzett. Ha már megpróbálkozott Holló ügyvéd úr a cikkel, annyit elvártam volna, hogy megküldettesse s*t nekem, hogy idejében válaszolhassak arra. Sajnos azonban, a cikkhez csak teljes véletlenül jutottam hozzá, mert az Uj8ág című lapot sem nem járatom, sem nem olvasom. Bizony, tisztelt Holló ügyvéd úr, tévedni emberi dolog. Ezúttal bizony _ Te tévedtél nagyot, mert lehet, hogy Nyéken néhány zsidó leszavazott reánk, de a szavazatok összeszámolásánál mindig több zsidó szavazat volt, mint amennyi az összes zsidóság száma. Sőt, amikor Nyéken a választáskor felajánlottak a zsidóságnak egy mandátumot, azok nem fogadták azt el, hanem külön zsidó listát állítottak fel. A járási választásoknál is külön zsidólistával mentek, és amikor az alakulógyűlésre bevonultunk Korponára, a zsidó-listán bekerült egyén — egyenesen beült a cseh kormánypártiak közé, és ott azokkal ellenünk szavazott mindvégig! Azt írod, hogy Mécs estélyén zsidók ott voltatok sokan. Ez igaz, ezt meg is köszöntem, de nem szabad elfelejteni, hogy ott volt a cseh járási főnök és hivatalnokai is. Nagy tévedés tehát, hogy a zsidóknak megjelenését rossznéven vette volna a cseh hatóság, és hogy ezzel & zsidók áldozatot hoztak volna. Óriási tévedés az a vakmerő állítás is, hogy a visszacsatolt területen nem 6%, hanem 57.6% zsidó vallotta volna magát magyarnak. Itt beszéljenek a számok: a visszacsatolt területen 289.279 zsidó volt és ebből 15.598 vallotta magát magyarnak, tehát kereken 6V,í százalék. Köztudomású, hogy a megnagyobbodott Magyarországban a zsidó lakosok száma 6 százalékot tesz ki, és mégis az ügyvédek közül 52% a zsidó az orvosok közül 39% „ a gyógyszerészek közül 27% „ a hírlapírók közül 35% „ a mérnökök közül 31% „ Az ipari és kereskedelmi alkalmazottak 40%-a zsidó, a vállalatok 51%-a, a földbirtoknak pedig 25%-a zsidó kézen van. Ha azon állásponton vagyunk, hogy az igazságos arány betartandó, akkor én nem tévedtem, amikor a zsidótörvény tárgyalásakor követeltem a jogos arányszám betartását. Ami pedig az én beszédemet illeti, ab. ban világosan kifejtettem, hogy mi ismerjük és tudjuk, kik azok a becsületes, magyar zsidók, akik húsz éven át nem hagytak el bennünket, kitartottak velünk. Ezeket módunkban lesz a törvény értelmében Felvidéket érintő szakasz alapján meg is védeni. Meg is védjük őket. Viszont azok, akik elfordultak tőlünk, nem kívánhatják, hogy védelmünkbe vegyük őket. Mindezek összefoglalása után — nem ét tévedtem! Dr. Gürtler Dénes országgyűlési képviselő. Megalakult az új litván kormány Kaunas, március 28. Az új kormány összetétele a következő: Miniszterelnök: Cernius János ezredes. Helyettes miniszterelnök: Bizauskas, a külügyminisztérium jogügyi osztályának eddigi igazgatója. Igazságügyminiszter: Tamosaitis Antal egyetemi magántanár. Külügyminiszter: Urbsys. Beiügyminiszter: Skucas ezredes, a katonai akadémia eddigi elnöke, volt moszkvai katonai attasé. Pénzügyminiszter: Sutkus. Közoktatásügyi miniszter: Bistros dr. a keresztény demokrata ellenzék vezére. Közlekedésügyi miniszter: Germanas. Hadügyminiszter: Busteilkis ezredes. Földmívelésügyi miniszter: KriksciunaS dr. A kormány összetételéből kiviláglik, hogy a tautinikai szövetségen kivül álló ellenzéki csoport tagjai is szerepelnek benne Bizauskas és Bistros dr. keresztény demokraták és Kriksdunas dr. révén. Ez1 zeMcoalicifeJrorn^ Per békéss; szőnyc jövök. őnwegeketránze,éssc> magyar iagasabb áj __ ÖDÖN Badar «te« X. «i^ayi cseréién nden másfajta k. Meghívásra Kossuth Lajosai* t.
