Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-25 / 70. szám

miHDEta 1939 MÁRCIUS 25. SZOMBAT 1 mint tavaly. A folyó gazdasági év első felé­ben. 907 vágón baromfit vett át, a tavalyi 830 vagonnal szemben. Az emelkedést a 80 va­gonnal nagyobb libakivitel okozza. Német­országba, Angliával ellentétben pulykát és gyöngy tyúkot egyáltalában nemé s csirkét is csak keveset vittünk ki. Németországba főleg kacsa és liba került. V A baromfiárak a tavaszi szinten mozognak. TOJÁSKIVITEL A tojáskivitel a folyó gazdasági év máso­dik felében közel 20.000 q-t tett a tavalyi 26.000 q-val szemben. Az egész naptári óv adatai a következők: Rendeltetési orezág 1937 1938 Ausztria .... . 470 301 Németország » , . 482 405 952 706 Anglia . . • • . . 37 385 Olaszország ... . 107 53 Svájc . . • ■ • . 37 41 1133 1185 A fagyasztott tojás Angliába irányuló ki­vitelének kiugrása volt a jelentős változásnak oka. Ezt a japán-kínai háború tette lehetőve. A háború miatt elmaradó kínai szállítmányok jelentős részét Magyarország pótolta. DOHÁNY ÉS BOR A doÁÉWiytermelés helyzetéről a beváltás eredményei adnak képet. Ezek a következők: 1937 1938 Dohánytermő terület kát. hold. 25.415 24.150 Beváltott mennyiség q 204-339 198 000 Beváltási átlagár P/q 46.44 44.17 Átlagtermés q/kat. hold 8.04 8.20 A kát. hold bruttó hozama P 373.— 362.— A dohány árának 2.27 pengős esése a tava­lyinál gyengébb minőségének következménye. Az 1938 évi bortermés az előző évinél majdnem 1 !i millió hl-rel kevesebb. A bor­árak az ősz folyamná decemberig emelkedtek és Malig-and-fokonkint 2.7—3.1 fillért értek el. A bor ára egy évvel korábban Maligand- fokonkint 1.1—1.3 fillér volt. A háromszorosra emelkedett bor ára januárban lanyhult, de jelentősen nem esett. A termelők kezén már alig vannak készle­tek. A borértékesítésből származó pénzbevétel körülbelül ugyanakkora, mint az 1937. évi nagy termés idején. Ruszinföldi iparvállalatok Budapest, március 21f. A GYOSZ a Ruszinföld visszacsatolása alkalmával ösz- szeállította azoknak az ipartelepeknek a jegyzékét, amelyek ezen a területen mű­ködnek, mint amelyek most a magyar gaz­dasági élet keretében fogják folytatni mű­ködésüket. A Ruszinföld legnagyobb ipara a faipar és az ezzel kapcsolatos fafeldol­gozó ipar. Nagymagyarország hét falepá- roló telepe közül négy a most visszaszer­zett vidéken működött. Ezek az iparválla­latok gazdasági életünk igen jelentékeny tényezői lesznek. A visszaszerzett telepek közül legnagyobb a Perecsényben és Turja- sebesen működő Bantlin-féle vegyészeti gyár, amely elsősorban falepárolási termé­keket állít elő, ecetsavat, nyersfaecetet, denaturáló faszeszt, metilalkoholt, faszenet. Jelentős falepácoló vállalat a Szolyva Fa- lepároló rt., amely 1500 alkalmazottal ha­sonló működési kört fejt ki. A nagybocs- kói Klotild rt. Nagymagyarország legna­gyobb iparvegyészeti vállalata volt, amely­nek központja ma is Budapesten székel. A ruszin erdőségekben nagyszámú fűrész­üzem van. így Antalócon, Havasközön, Perecsényben, Fenyvesvölgyön, Tihán, Rév­helyen, Szerencsfalván, Szentmiklóson. Szolyván, Frigyesfalván egy svájci tőkével alakult részvénytársaság vasöntödét és nagyobb gépjavítóműhelyt létesített. Állami fűrészüzemek működnek Salánkon, Voló con, Mezőterebesen, Bruszturán, Taracköz- ben, kisebb üzemek Kőrösmezőn, Rahón, ökörmezőn, Huszton, Bustyaházán, Köves ligeten, Dombón, Gyertyánligeten, Alsó- bisztrán. Nagyszőlősön hordógyár műkö­dik. Nagyobb iparvállalat a gyertyánliget' Brattman-féle vasgyár, az őrhegyalián mű­ködő Schönborn-Buchaim grófi sörmaláta és gyümölcs szeszgyár, a szentmiklósi Vul­kán-féle gyufagyár. Kőbányák vannak Szentmiklóson, Frigyesfalván, Huszton, Nagyszőlősön, Verécén, Rákászon, cement. árugyárak Bátyun, Oroszvégen és Husz­ton. Tőzsdék, piacok BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE: SZILÁRD Az értéktőzsde ma szilárd volt. A piac üz­letmenete élénk volt s az árfolyamok zárlatig javultak. Kőszén 13.5, Bauxit 7, Cukor 3.25, Gumi 2.5, Rima 2.25, Acél 2, Uriikányi 1.5, Kohó 1.45, Dreher 1, Ganz 0.95, Fegyver, Na- sdci és Tröszt 0.75, Salgó 0.70 s Délcukor 0.50 pengővel javult. Szilárd volt a fixkamatozású papírok piaca is. Záróárfolyamok: Nemzeti Bank 154.—, Hun- gária-malom 18.—, Bauxit 170.—, Beocsini 10.25, Kohó 16.5, Aszfalt 5.5, Kőszén 270.5, Nagybátonyi 40.—, Salgó 27.4, Urikányi 33.75, Franklin 6.—, Fegyver 26.—, Ganz 13.5, Láng 26.—, Acél 23.—, Rima 62.25, Guttmonn 6.—, Nasid 78.25, Duna-Száva 6.5, Nova 11.—, Tröszt 46.—, Délcukor 72.—. Magyar cukor 63.75, Georgia 17.5, Stummer 50.—, Dreher- Haggenm. 116.—, Gschwindt 681.—, Felten 160.—, Gumi 43.—, Vasúti forg. 13.8, Tele­fon 8.—. Államadósság, kötvények, záloglevelek: 1939. évi ptjegy 100.—, 1914. évi főv. 4.5% 294.—, 1927. évi főv. 6% 79—. A MAGYAR NEMZETI BANK ÁRFOLYAMAI Valuták: Angol font 16.—16.20, feelga 57.40 —58, cseh kor. 7.50—11.80, dán kor. 71.80— 72.10, dinár 6—7.50, USA dollár 340.70— 344.70 kanadai dollár 332—337, franda frank 9—9.2Ó, holland forint 181.05—183.05, lengyel zloty 60—61.40, leu 2.60—3.45, leva 3—3.60, lira 16.90—17.90 (500 és 1000 lírás bankjegyek kivételével), német márka —.—, norvég kor. 80.25—81.15, svájci frank 76.85—77.75, svéd kor. 82.35—83.25, Külföldi kifizetések: Amszterdam 181.45— 183.05, Athén 3.025—3.05, Belgrad 7.82— 7.88, Berlin 135,70—136.70, Brüsszel 57.55— 57.99, Bukarest 3.41—3.44, Kopenhága 71.59 —72.10, London 16.01—16.16, Madrid —, Milánó 17.66—17.8864, Newyork 342.10— 344.70, Oszló 80.475—81.175, Párizs 9.05— 9.15, Prága 11.79—11.93, Szófia 4.11—4.15, Stockholm 82.575—83.275, Varsó 64.25—64.75 Zürich 77.05—77.75, Isztanbul 268—271. ZÜRICHI ÁRFOLYAMOK Zürich, március 24. (Záróárfolyamok.) Pá­rizs 11.75%, London 20.78%, Newyork 443.75, Brüsszel 74.65, Milánó 23.30, Amszterdam 235.50, Berlin 177.62. Stockholm 107.15, Oszló 104.45, Kopenhága 92.80, Szófia 5.40, Varsó 83.50, Belgrad 10, Athén 3.90, Isztanbul 3.60, Bukarest 3.37 Helsinki 9.16%, Buenos Ai>es 102.25, Yokohama 121.37%. BUDAPESTI, GABONATŐZSDE: CSENDES. A készárupiac ma csendes és nyugodtabb volt. A búza és a rozs 10—15 fillérrel ol­csóbbodott. A zabkereslet élénk volt, az ára 10—15 fillérrel javult. A kukoricaforgalom 1450 q-t tett ki 15—20 fillérrel gyengébb áron. A határidőspiacon lanyha irányzat mel­lett a következő árakat jegyezték: Rozs: má­jusra 14.75, 14.78, 14.61, zárlat 14.60. Kuko­rica : májusra 16.68, 16.72, 16.58, zárlat 16.62 —16.64, júliusra 16.90, 16.80, zárlat 16.82 —16.84. Hivatalom Jegyzések és kötések: Búza: tiszai vidéki, fejérmegyéi, dunántúli 77 kg-os 20.45 —20.75, 78 kg-os 20.65—20.95, 79 kg-os 20.85 —21.15, 80 kg-os 20.95—21.25, felsőtiszai, dunatiszaközi 77 kg-os 20.45—20.70, 78 kg-oa 20.65—20.90, 79 kg-os 20.85—21.10, 80 kg-oa 20.95—21.20. Rozs: pestvidéki 14.60—14.75, más származású 14.65—14.90. Takarmány• árpa: elsőrendű 16.75—17, középminőségú 16.50—16.70. Sárái ya: kiváló 18.75—1925, príma 18—18.50. Zab: elsőrendű 22—22.25, középminőségú 21.75—22. Kukorica; ticzán* túü 15.95—16.10. Őrlemények: korpa 13.70— 13.85, 8-as liszt 16.50—16.80. Kukorica: 300 mm április 16.05 budapesti paritásban, 300 mm 16.32% Tétény, 300 mm hajdúi 15.95, 300 mm Szolnokon át 16.—, 150 mm 15.95 budapesti paritásban. Lucerna: 7 mm feher- bárcás 282.— állomás, 2% mm fehérbárcás 285.— Szombathely, 3 mm fehérbárcás 295.— Budapest. Lóhere: 5 mm fehérbárcás 140.—, 6 mm fehérbárcás 143.— állomás, 5 mm fe- hérbárcás 132.—, 10 mim minta szerint 90._— Budapest, 10 mm fehérbárcás 132.— állomás, 7 mm fehérbárcás 128.—, 1 mm fehérbárcás 129.— Szombathely, 1% mm fehérbárcás 133.— állomás. Bab: 100 mm 15.25 dunai, 300 mim 25.50 állomás. A BUDAPESTI VÁSÁRCSARNOK KISKERESKEDELMI ÁRAI Kielégítő fölhozatal, közepes forgalom mel­lett ma a következő’ árakat (zárjelben a nagy­kereskedelmi árak) fizették: Marhahús: ros­télyos és felsál 140—280. leveshús 128—180, borjúhús, comb 240—320, vésés 180—210, pörkölt 180, juhhús, hátulja 140—150, eleje 100—150, sertéshús, karaj 200—240, tarja, comb 180—190, oldalas 128—172, zsírszalonna 140—ISO, sertésháj 150—160, sertészsír, bu­dapesti 160—164. Vad és vadhús: Szarvas 1 kg 4Q—400, őz 1 kg 40—500, fácán 1 drb 200—250, fenyvesmadár 1 drb 40—50. Ba­romfi: Élő: tyúk 1 drb 200—250, 1 kg (130 —145), csirke, rántanivaló 1 kg (170—240), ruca, hízott 1 kg (170), lúd, hízott 1 kg (100), pujka, hízott 1 kg (120—140). Vágott: tyúk 1 kg (140—160), csirke, rántanivaló 1 kg 200—380 (100—270), ruca, hízott 1 kg (130—190), lúd, hízott 1 kg (145—180), pujka 1 kg (120—170). Tojás: Teatojás válo­gatott drb 7—8, kg 140—150, ládaáru (110— 125), főző- és aprótojás drb 7—8, kg 125— 140 (106—120). Halak: Ponty élő, 100—150, szeletelt 95—140. Tejtermék: Tejföl (100), teavaj, tömbben (300—310), pasztőrözött (330), sovány tehéntúró (60). Szárazfőzelék: Bab, fehér, aprószemű (28—30), nagyszemű (30—40), borsó, hántolt, feles (31—38), lencse, hazai (25—66). Zöldségfélék: Petrezse­lyem (9—12), sárgarépa (4—8), vegyes zöld­ség, zöldjével (9—12), kalarábé kg 8—24 (4—10), karfiol, külföldi, tisztított kg (95— 110), vöröshagyma, érett, makói 20—24 (13 —14), fokhagyma (6—18). Káposztafélek: Fejeskáposzta, hazai 24—40 (16—32), kelká­poszta (14—25), fejessaláta, melegágyi (4— 26). Burgonya: Gülbaba (9.5—10), nyári rózsa (10.5—11), őszi rózsa (9), kifli (16— 22), Ella (8—8.5), fotjott burgonya (15—18). Főzelékfélék: Hónaposretek, melegágyi 16—. 56 (4—40), csiperkegomba (200—260) paraj, tisztított 36—50 (10—36), gyökeres (16—24), sóska, melegágyi 200—250 (150—220), kö­zönséges (46—85). Gyümölcs; Alma, nemes­faj (70—145), közönséges válogatott (50— 85). Déligyümölcs: Narancs, sárgabé'ű (56—. 66), vörösbélű (68—90). Fűszer: ^ Paprika, édesnemes, csemege (400—420), édesnemes (360—380), félédes, gulyás (320), mák, kék (138—142), méz, pergetett (170), bors (440), szegfübors (680), japán rizs (66—68), Karo- lin rizs (92—102). + VETŐMAGPIAC. A szokatlanul hűvös tavaszi időjárás a belföldi piac forgalmára továbbra is bénítólag hat és az üzlet a leg­több cikkben elcsendesedett. így sem a lóhere, sem a lucemamag irányzatában nem volt vál­tozás és ez utóbbiból a készletek is fogyó­ban vannak. A bükkönyök piaca barátságo­sabb, a tavaszbükkönyböl kevés áru került^ a piacra. Az olajosmagvak piacán a repce ár­emelkedést ért el, a forgó és tökmag üzlette- len. A hüvelyesek piacán babban már alig van üzlet, express és viktóriaborsóból jóminő- ségü tételek elhelyezhetők, ezek irányzata ba­rátságosabb. Lencséből még vannak készle­tek, a forgalom csekély. Uradalmi mákban sem alakult ki nagyobb üzlet, az árak nem változtak. Árak helyt vidéki vasútállomás 100 kg-ként minőség szerint: lucernamag nyer» 175—215, ólomzárolt 280—295, lóheremag nyers 80—100, ólomzárolt 128—138, szöszös- bükköny 34—36, tavaszibükköny 17.50—19, köles fehér 18—22, vörös 17.50—19, repce olajgyári paritás 26—26.50, tökmag nagy 27 —28, kicsi 23—24, expressborsó 18—19.50, viktóriaborsó 18—19, bab dunai szokvány 24.75—25.25, lencse nagy 36—43, közép 22— 27, kicsi 20—22, mák uradalmi kék 120—125 pengő. + ERŐTAKARMÁNYPIAC. Arpakorpa 14.80, borsóhéj 20, búzakorpa 13.75—14, búza- takarmányüszt 16.50—16.75, kókuszpogácsa 14.75, lenmagpogácsa 17, napraforgópogácsa 15.25, szárított répaszelet 11.50, repcepogácsa 11.20, rozskorpa 13, melasz 10.50, halliszt 45 pengő q-ként. + LISZTÁRAK. A budapesti lisztárjegyző- bizottság árjegyzései (az 1938. évi gabonából készült őrlemények): búzaliszt: dara 37.25— 38.75, Ogg 36.25—37.75, Ög 36.25—37.75, Of 36.25—37.75, 2gg 35.50—36.50, 2g 35.50— 36.50, 2f 35.50—36.50, 4-es 33.75—35, 5-ös 32—33.25,' 6-os 28.25—30.25, 7-es 20—22; rozsliszt: 0-ás 28.50—29.25, 01-es 25.75— 26.50, 1-es 20—21, 2-es 18—19.50. + SERTÉSVÁSÁR. A mai ferencvárosi sertésvásár összfelhajtása 1022 darab, ebből angol hússertés 178 darab. Arak: Szedett ser­tés, prima 88—90, II. rendű 82—87, III. 64-t 81, angol tőkesertés 90—94, márkázott «oft jortzsír 150 fillér kilónkint. A magyar-román kereskedelmi egyezmény 25 százalékkal emeli az árucsereforgalmi készletet Bukarest, március 2Jf. Jelentettük,, hogy a magyar-román külkereskedelmi tárgya­lások kedvező eredménnyel befejeződtek. Ennek tényleges eredménye a jelenleg érvényben levő megállapodások három hó­nappal való meghosszabbítása, azonban olyan feltételek csatolásával, amelyek végrehajtása esetén lényegesen megköny- nyítik a megállapodás gyakorlati alkalma­zását és gondoskodik az egyensúlyi helyzet biztosításáról. Az új tárgyalásokat az tette szükségessé, hogy olyan megoldást kellett találni, amely lehetővé tette annak a háromszázmillió leits tételnek felszámolását, amelyet kli- ringben zároltak, mert az utóbbi időben Románia Magyarországra irányuló kivitele meghaladja a magyar áru bevitelének mennyiségét és igy az egyezmény végre­hajtása nehézségbe ütközött. A tárgyalások eredményeképpen Magyar­Nagymértékben emel­kedett a Hangya áruforgalma Budapest, március 24. A „Hangya” Szö­vetkezet ma tartotta negyvenedik évi rendes közgyűlését, Bernát István dr. m. kir. titkos tanácsos elnöklete mellett. Wiinscher Frigyes dr. alelnök-vezérigaz- gató előterjesztette az igazgatóság jelen­tését az 1938. üzletévről. A jelentés rész­letesen beszámol a „Hangya” kötelékéhez tartozó szövetkezetek nagyarányú fejlődé­séről. — A szövetkezetek száma — a visz- Szatért felvidéki szövetkezetek nélkül — 1938 végén 1489 volt. — Az 1937. évi ösz- szesített mérleg tanúsága szerint a szö­vetkezetek 1937-ben 103,3^3.337.— pengő értékű árut adtak el és 328.980.50 pengő tiszta felesleget értek el. Emellett a tar­talékalapok emelésére 546.874.— pengőt, vásárlási visszatérítésre pedig 625.758.73 pengőt fordítottak. — A központ forgalma valamennyi üzletágban nagymértékben emelkedett. — A szövetkezeteknek szállí­tott áruk értéke 1938-ban 98,413.829.— pengő volt s az előző év 80,053.757.— pen­gős forgalmát 22.93%-kai meghaladta. — Ebből a saját termelő üzemeiben előállí­tott árukra, az előző évi 4,733.095.— pen­gővel szemben, 7,398.559.— pengő esett. — A ,Jíangya” kötelékében működő értéke­sítő szövetkezetek által forgalomba hozott mezőgazdasági termékek értéke 49,652.175 pengő volt, ami az előző évi 30,592.374.— pengős forgalommal szemben 62.30 %-os emelkedést jelent. A közgyűlés a jelentést egyhangúlag tudomásul vette és elhatározta, hogy a köteléki szövetkezetek részére folyósított 256.391.66 pengő vásárlási visszatérítés­nek, az ingatlanok és berendezések érték- csökkenési számlájának gyarapítására for­dított 230.775.85 pengőnek, valamint 203.541.34 pengőt kitevő adományoknak az üzleteredmény számlán történt elszá­molása után mutatkozó 445.122.53 pengő feleslegből a teljesen befizetett, 1938. évi szelvénnyel ellátott 8,766.400.— pengő névértékű alapítványi üzletrész 4 %-os osztalékára 350.656.— pengőt, a tartalék- alap növelésére 92.000.— pengőt fordít s a fennmaradó 2.466.53 pengőt a jövő évi üzleteredmény számlájára viszi át. Ezután egyhangú lelkesedéssel választották meg M igazgatóság új tagjait. ország kötelezettséget vállalt, hogy ismét megkezdi a vasszállítast és biztosítja, hogy egy év alatt 4500 vágón vastuskót és első­rendű minőségű páneéllemezt szállít. Ennek megfelelően szerződés jött létre a magyar szakmai iparérdekeltségek és a ro­mán importvállalatoK között. Ugyancsak a zárolt lejtételek felszámolása érdekében magyar részről mindannyiszor lehetővé te­szik Románia kérésére a zárolt lejtételek egyrészének Németország bevonásával úgy­nevezett hármas számlán való elszámolását ahányszor ez szükségesnek mutatkozik öt­millió márka értékig. Érdekes intézkedése a meghosszabbítás­ról szóló egyezménynek, hogy a megálla­podásban szereplő összes áruk behozatali és kiviteli keretét 25 százalékkal emelték. A meghosszabbított egyezmény 1939 június 30-ig marad érvényben. (—) A mezőgazdasági termények márká­zásának fontossága. A mezőgazdasági ter­mények márkázásáról találunk összefoglaló tanulmányt a Mezőgazdasági Közlöny most megjeleni legújabb számában Beke László tollából. Rámutat azokra a világgazdasági okokra, amelyek szükségképpen a termé­nyek márkázására vezettek. A nagy világ- versenyben é3 az egyes államok fokozódó gazdasági elzárkózol tsága mellett csak a származásában, minőségében és egyöntetű­ségében szavatolt termények találhattak piacokat. Majd ismerteti az egyes termé­nyek márkázásával kapcsolatban történt rendelkezéseket és felhívja a figyelmet a márkázással kapcsolatos kérdésekre. — Vitéz K. Takács Gyula burgonyatermelé­sünkről számol be annak a legújabb adat­gyűjtésnek alapján, amely elsőízben tette vizsgálat tárgyává a burgonyatermelés faj- tánkinti megoszlását. Dr, Némethy Béla a magyar állattenyésztés és a legelőterület viszonyát fejtegeti. Eredeti számítással megállapítja az állatállományt, „számos­állatokban” kifejezve, s e számosállatokat vonatkoztatja vármegyénként a szántó és a legelőterülethez. Végső következtetésként megállapítja, hogy nem ott van a nagy állatállomány, ahol bőségben vannak a legelők, enélfogva a legelőkre mai terjedel­mükben és mai formájukban nincsen szük­ség, azokat gazdaságosabban lehet és kell kihasználni. Érdekesek még a német tele­pítés legúiabb adatai, Abesszínia mezőgaz­dasági viszonyainak ismertetése, An­glia zöld mezőgazdálkodásáról és több más kérdésről szóló kisebb közlemények. A változatos világgazdasági Krónika zárja be az Országos Mezőgazdasági Ka­mara hivatalos közlönyének most megje­lent számát, amelyből mutatványszámot készséggel küld a kiadóhivatal (Budapest, V., Szabadság-tér 10. sz.) (—) A gazdatisztek közgyűlése. A Ma­gyar Gazdatisztek Országos Egyesülete március 25-én, szombaton délután félöt órakor tartja évi rend&j közgyűlését az OMGE nagytermében. (—) Az OMGE grJ.onaminőségi bizottsá­gának gyűlése. Az Országos Magyar Gaz­dasági Egyesület gabona,minőségi értéke­sítési bizottsága március 28-án, kedden délután öt órakor gyűlést tart az OMGE tanácstermében A gyűlésen Rege Károly dr. főtitkár „A minőségi értékesítés és a tárház kérdés megoldása” címmel tartelő­adást.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents