Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-25 / 70. szám
I9ß9 MÁRCIUS 25. SZOMBAT A mezőgazdaság helyzete a Magyar Gazdaságkutató Intézet Jelentése szerint Budapest, március 21,. A Magyar Gazdaságkutató Intézet legutóbbi általános gazdasági helyzetjelentését a napokban közöltük. Tekintettel arra, hogy a jelentésnek speciálisan a mezőgazdaságra vonatkozó része nagy figyelemre tarthat számot, azt kivonatosan az alábbiakban közöljük. A mezőgazdaság pénzbevétele az 1938/39. gazdasági év első felében a várakozásnak ro egfelelöen 16%-kal nagyobb volt, mint az előző esztendőben. A pénzbevételek kedvező alakulása azonban nem jelenti a mezőgazdaság helyzetének egységes fejlődését. A búzaárak a nagy termés ellenére, hála a magas árminimumi^ak, kedvezőek voltak. Az álattartásnak helyzete ezzel szemben igen kedvezőtlenül alakult, egyrészt az exportlehetőségek rosszabbodása, másrészt annak következtében, hogy a belföldi magas gabonaárak a takarmányárak emelkedéséhez vezettek, ami szintén hozzájárult az állattartás rentabilitásának romlásához. A szántóföldi terras ás az állattartás helyzete tehát ellentétesen alakult. A búza magas krminimalizálása következtében a termésfelesleg túlnyomó része már az ősz folyamán piacra került, a gazdasági év második fel<yben tehát a pénzbevételeknek nagyobb hányada fog az állattartásból származni, rjint az első fél évben. És mert az állatár;>,k visszaestek, lehetséges, hogy a mezőgazdaság pénzbevétele a gazdasági év második felében csökkenni fog. HANYATLOTT A MEZŐGAZDASAGI ÜZEMANYAGOK ÁRA A mezőgazdasági termékek és élőállatok általános árszínvonala a jelentési időszakban — október vége és január vége között — 3%-kal csökkent. A búza ára ugyan változatlan maradt, de a rozs és az árpa 5—10 százalékkal olcsóbbodott. A hízott marfia és sertés ára is 5—6%-kal esett. A tengeri és burgonya viszont megdrágult;,, különösen a horgonya áremelkedése jelentős: 25%-os. A mezőgazdasági termékek és élőállatok nagykereskedelmi árindexe október végén 72 volt ■ős január végén 70-re csökkent, az egy évvel korábbi 75-Ös, illetve 73-as indexszámmal szemben. Az előző esztendővel szemben mutatkozó csökkenést azonban a piacra kerülő mennyiségeknek (elsősorban a búzának) növekedése ellensúlyozta. A mezőgazdaság helyzetét az üzemanyagok árhanyatlása kedvezően befolyásolta. Az árkormánybiztos a mezőgazdasági eszközök és szerszámok túlnyomórészének árát 1939 elején 20%-kal csökkentette és az állati és növényi védöszerek árát is leszállította, innék következtében a gazdasági év harmadik negyedében az üzemmyagárindex csökkenni fog, AGRÁROLLÓ Az agrárolló nyílása a jelentési időszakban átmenetileg valamelyest tágult. Szeptember és október végén (1925—27 = 100) 14%-os, novemberben 15%-os, decemberben 17%-os volt, majd január végén újra 15%-ra csökkent. EMELKEDETT A VÁSÁRLÓERŐ A mezőgazdaság vásárlóerejének névleges értéke az 1938/39. gazdasági év második negyedében alig 2%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban, míg reálértékének emelkedése 3%-os volt, mert a mezőgazdasági üzemanyagok és szükségleti cikkek árindexszáma valamelyest hanyatlott. A vásárlóerő névleges értéke az első ne. gyedben a megelőző évinél 33%-kal volt nagyobb. Ez a fejlődés annak következménye, hogy az 1937/38. gazdasági évben a mezőgazdaság pénzbevétele az első és második negyedév között igen erősen emelkedett. Oka az, hogy a gabonanemüekböl, főleg búzából, az idei gazdasági évben a cséplés után igen nagy mennyiséget hoztak piacra, de annak is szerepe volt, hogy aa állatértékesités terén nehézségek merültek fel. ZAVARTALANUL FOLYNAK A BŰZASZÁLLITÁSOK A nagy búzatermés 6—6-5 millió q-ás feleslege nagyrészt elhelyeztetett. Németország 2.4 millió q-át, Olaszország pedig 2.5 millió q-át vesz át. A gazdasági év első felében Németországba 1.8, Olaszországba pedig 1.5 millió q-t le is szállítottunk s a további szállítások is zavartalanul folynak. Ezenkívül még Svájc vett át a gazdasági év első felében 300.000 q búzát és újabb megállapodás szerint április—június hónapokban további 300.000 q-t fog még átvenni. Mát őrnek legfőbb oka a magas belföldi és az ala- szágak magyar bzát nem vsásároltak, ami- csony világpiaci árak között mutatkozó 7—8 pengős különbözet. Németország megfizeti a magas belföldi árat. Olaszország a búzáért a belföldi árnál kisebb árat fizet, de az álla máltai térítendő különbség csak 4— öpsngöt tesz, a (teljes egészében exklíring viszonylatban lebonyolított svájci kivitellel szemben, ahol az első 300.000 q-ás tételért 15.25 sv. frankot, a második 300.000 q-ás tételért pedig csak 11.60 sv. frankot sikerült Buchs paritásban elérni. Az utóbbi tételnél a belföldi és az elért ár különbözeié 11.80 pengő. A 6—6.5 millió q feleslegből már elhelyezett 5.5 millió qán felüli részt a szükséghez mérten valószínűleg Olaszország fogja átvenni, bár 1—1.5 millió q hazai készletnek fenntartását honvédelmi szempontok indokolják. A búza belföldi ára az idei kampányban a július elején történt ármegállapítás óta csaknem változatlan és a tiszavidéko 78 kg-os búza 20—21 pengő között maradt. A búzalisztkivitel a folyó gazdasági évben nagyobb lesz, mint a megelőzőben. Németország ugyanis a korábban Ausztria által biztosított évi 350.000 q-ás lisztbeviteli kontingenst átvállalta és azt át is veszi, míg Ausztria azt mindig csak részben használta ki. Exklíring-viszonylatban azonban a lisztkivitel, ismét a belföldi magas búzaárak miatt, nagyon visszaesett. Ezért a gazdasági év első felében a lisztkivitelnek 78%-a Németországba irányult. Az 1.5 millió q-val nőtt rozstermés ellenére a rozskivitel gyakorlatilag szünetel. Csak Olaszország vásárolt 44.000 q-t. A rozsfeleslegeket, viszonylagos olcsósága, valamint a magas árpa- és tengeriárak következtében feltakarmányozzákn Az aratáskor mutatkozó nagy felesleg máris tünőfélben van és a kínálat tartózkodó. Az árpatermés kitűnő volt. A maláta alakjában történő sörárpakivitel azonban nagy nehézséggel küzd. A kormány intencióinak megfelelően a malátagyárak a sörárpát 20—22 pengős áron vásárolták a 14 pengős világpiaci árral szemben. A malátakivitel így jelentős támogatásra szorul. Ezért, valamint a malátakivitel idényszerü jellege miatt a kivitel nem haladta meg a 3000—3500 vagont, noha a felesleg 6—7000 vagon sörárpára tehető. Az előző évi tengeritermésnél 1.8 millió q-val kisebb, de az átlagosnál jobb tengeritermés exportfeleslege csekély. Németország az ősz folyamán a külkereskedelmi megállapodások szerint 1 millió q tengerit vett volna át. A tengerikínálat azonban a nagy sertésállomány jelentős szükséglétté következtében igen lanytha volt. Ezért a tengeri belföldi ára a folyó gazdasági évben változatlanul szilárd volt. A német tengerikivitel lebonyolítása nehézségekbe ütközött. Az 1 millió q-ás keret % millióra csökkentetett. Az első 100.000 q-át a németek január folyamán fix áron vették át, Hegyeshalom állomáson 14.80 pengőért. A magas ár a kivitelt azonban újra megnehezítette és ezért a kivitel február-—március hónapokban szünetel. Az átlagosnál jobb urgonyatermés ellenére a burgonyakivitel a folyó gazdasági év első felében igen kedvezőtlenül alakult. Legfőbb piacunkra, Olaszországba — az évi 6000 va- gónog kontingens és az élénk kereslet ellenére — ezideig alig szállítottunk 1000 vagont. Az idei burgonyatermés minősége rendkívül rossz és nem bírja a tárolást. A burgonya elálló- képessége oly csekély, hogy új burgonyabetegség után kutatnak. Tömegesen fordult elő, hogy az Olaszországba szállított burgonya 10 napi szállítás alatt teljesen megrothadt. Különösen a dunántúli burgonya minősége gyenge. Az Ella burgonya budapesti minimális ára az egy évvel korábbi 4.10 pengővel szemben 4.65 pengő, exportcélokra azonban 20—30 fillérrel magasabb árat is fizetnek. KEDVEZŐ A SZESZGYÁRAK HELYZETE A szesztermelés konjunktúrája a szeszmonopólium bevezetése és a különleges nyersanyaghelyzet miatt igen kedvező. A szesztermelési keretek új megállapítása szerint minden mezőgazdasági szeszgyár évi törzskerete 630 hl. absz. szesz. A 260 szeszgyár összeä termelési törzskerete tehát 172.000 absz. hl. Ehhez járul a megmaradt ipari szeszgyárak 8000 hl-es kerete. Eddigelé az évi 240.000 hl-es törzskeret kétharmada a mezőgazdasági és egyharmada az ipri szesz- gyárkat illette. Jelenleg az ipari szeszgyárak a termelési keretnek csak kb. 5%-át kapják. A kampány elején azonban egyrészt a háborús szükségletek — motalkó, fogyasztási szesz stb. — erős kiugrása, másrészt az Igen rossz — .....................................I ............... • ■' '1 TEOTlDtta.AasVarhirmk 15 gyümölcsszesztermelés következtében a szeszgyárak törzskeretét 90.000 hl-rel, majd január I-én újabb 100.000 hl-rel felemelték. Az eddigi termelési keret tehát összesen 370.000 hl. Egy-egy gyárnak az eredeti 660 hl-es törzskerettel szemben teíiát jelenleg 1100—'1200 hl az átlagos termelési kerete. De mert a szeszgyárak közül néhány üzemen kívül van, másrészt pedig törzskereténél többet kihasználni nem tud, a szeszgyárak nagyobb részének termelési kerete a törzskeret háromszorosát is eléri. A mezőgazdasági szeszgyárak helyzete. tehát egyrészt azért kedvező, mert kapacitásukat jól tudják kihasználni, másrészt pedig azért, mert az érvényben álló árkonstrukció szerint a szesz árát a monopólium nem a piaci helyzet alapján állapítja meg. A törvény értelmében ugyanis olyan árat tartozik a gyáraknak fizetni, amely a felhasznált nyersanyagok és egyéb költségek felett „tisztes polgári hasznot” is biztosít. Utóbbi a termelési költségek alapján kiszámított árnak 10%-a. A 14 pengős tengeri- és 3 pengős burgonyaár mellett a szsz ára 48, 51, 53 pengőben lett absz. hl-kint megállaapítv, aszerint, hogy ipari,'diffúziós (répa), vagy közönséges mezőgazdasági szeszgyárban állítják elő. Az ár aszerint is változik, hogy a gyár a kontingensnek milyen részét termelte már ki. 400 hl-ig a rentebbi árak érvényesek, 400-tól 600 hl-ig a termelt szesz ára 1.5, a 600 hl-en felül termelt szesz ára további 1.5 pengővel kevesebb. A szesztermelés a mezőgazdasági szeszgyárral kapcsolatos üzemek jövedelmezőségét kedvezően befolyásolja. A gond inkább a nyersanyagok előteremtésénél mutatkozik, mert a tengeri ára viszonylag magas, a burgonyatermés feleslegei pedig nem túlzottak. A szeszmonopóliu mhelyzete az első kampányban igen kedvezően alakult. Működésének első féléve alatt 186.265 hl-t adott el, a múlt év ugyanezen időszakának 120.253 hl-es eladásával szemben, ami 55%-os emelkedésnek felel meg. Az ipari szeszgyártás céljára cukorrépát termelő gazdák répatermelési kereteiket meg- tatják, sőt az eddigi 3000 hold helyett számukra 4500 holdat engedélyeztek. A cukorrépatermelés területi és egységár-megállapítása folyamatban van. ÉLÉNK A SERTÉSHÍZLALAS A sertéshízlalás rentabilitása a jelentési időszakban rosszabbodott. A rentabilitás indexe szeptemberben még 96-on állott, majd rendre 93, 92 és decemberben 90-re csökkent. Egy évvel korábban a rentabilitás indexe 89, 94, 96, 1Q0 volt. A aertéahízlalás rentabilitásának lassú lemorzsolódása a tengeri szilárd árirányzata mellett fölég a hízott sertés árhanyatlásának következménye. A hizlalás rentabilitásának hanyatlása a hizlalási tevékenységre kedvezőtlenül hatott, ami a soványsertés árhanyatlásában is kifejezésre jutott. Utóbbinak szeptember végén 1.02 pengő volt az élősúly kg-kinti ára, amely december végén 0.85 pengőre esett. A meginduló hizlalás valószínű rentabilitásának kedvező alakulása azt jelenti, hogy a soványsertés jelentős olcsóbbodása ennél a számításnál nem hat hónappal eltolva, hanem — a költségtétel erőteljes csökkenése alakjában — az illető hónapban érezteti hatását. A sertéshizlalás a jelentési időszakokban igen élénk és a felhajtás is nagyon jelentős volt. Az állomány és hizlalás nagyságának megállapítására a Földmívelésügyi Minisztérium és a Külkereskedelmi Hivatal a Magyar Gazdaságkutató Intézettel együttműködve, adatgyűjtést indított meg. Az ország egész Ebből sertés- hizlalásra állománya befogva 1000 darab 1938 márc. 15., ül. ápril. 1. 5224 772 1938 június 15. 5911 750 1938 október 15. 6231 2418 A részletes és pontos adtgyüjtés alapján a most ténylegesen bekövetkezett nagy sertésfelhajtás már októberben előrelátható volt. Valószínű, hogy a tél folyamán, mintegy 900.000 hizlalt sertés került eladásra és hogy a tavaszi sertéslétszám az 1938. évitől csak kis mértékben fog eltérni. A hízottsertéskivitel a folyó gazdasági és második negyedében mégis 2000 darabbal kisebb volt, mint egy évvel korábban. A jelentési időszakban ugyanis a Cseh-Szlováklába irányuló kivitel, ami egy évvel korábban 11.300 darab hízott sertést jelentett, az ősz ősz ismert eseményei miatt szünetelt. De a három honin') híáottsertéskivitele mégis 59.800 darabot tett, mert Németország 9000 darab sertéssel vett át többet, mint egy évvel korábban. Németország az 1939 naptári évre 252.000 darab sertés értékesítésére nyújt lehetőséget. Ez a kontingens részben lö, szben levágott állatokkal lesz kihasználva. A heti kontingenseket teljesen kihasználjuk, de jelenleg mg ez sem elégséges az élénk felhozatal levezetéséé. A hússertéskivitel az egy évvel korábbi kivitelnek harmadát sem érte el: mindössze 870 darab volt. Kívánatos formája: a doboz- 3onka-kivitel azonban igen kedvezően alakult. 1938ban 160 vágón dobozsonkát exportáltunk Amerikába. 1939-ben ez a mennyiség 200 vagónra nőhet, ami 100.000 sertés feldolgozását és kivitelét jelenti. A disznózsírkivitel a jelentési időszakban rendkívül csökkent A folqó gazdasági év első negyedében a zsírkivitel még 72.Q00 q-t tett, a második negyedben azonban 14.000 q-t sem ért el. Egy évvel korábban a gazdasági év második negyedében még 77.000 q zsírt exportáltunk. A zsirktvitel jelentős visszaesésének oka a háborús készülődés és az volt, hogy a társadalom legszélesebb rétegei készleteit az ősz folyamán megnövelte. A zsír ár^i az őszi igen élénk kereslet következtében erősen felszökött, úgyhogy — eredményes — hatósági beavatkozásra is sor került. Eme beavatkozásnak, valamint a sertésáraknak későbbi hanyatlása nyomán azonban á zsírárak utóbb jelentősen mérséklődtek. JAVULT A SZARVASMARHAHÍZLALÁS RENTABILITÁSA A szarvamarhahízlalás rentabilitása a jelentési időszakban a kedvezőtlen nyári hónapokkal szemben javult. Indexe októberben 306, novemberben 92, decemberben 100 volt a júniusi 80-nal szemben, de még mindig jóval alacsonyabb az egy évv.el korábbi 155, 136, illetve 142-nél. A szarvasniarhahízlalás . rentabilitásának megjavulása ellenére a hizlalási tevékenység ezúttal nem nőtt. Sőt ellenkezőleg, a rentabilitás megjavulása épp a kisarányu hizlalási tevékenységgel áll összefüggésben. A soványmarha iránti kereslet csökkenése azt olcsóbbá tette, ugyanakkor pedig a hízottmarha kínálatának visszaesése annak árát néhány fillérrel megjavította. A hizlalási tevékenység terén mutatkozó tartózkodás indoka az exportlehetőségeknek kedvezőtlen volta és bizonytalansága. A folyó gazdasági évbon hízott és félig- hízott szarvasmarhából mindössze 5400 drb-ot vittünk ki az egy évvel korábbi 17.000 drb-bal szemben. Jelenleg egyetlen piacunk Németország, ahova hetenkint közel kétszerannyi marhát szállítunk, mint egy évvel korábban, de ez távolról sem pótolja a három-négyszer akkora felvevőképességéi olasz piac kiaését. A Németországban elért árak kedvezők. A hizlalási tevékenység természetesen rendkívül ellany- hul’t, ami a hizlalásra alkalmas tinó árának 5060 fillérre való csökkenését eredményezte. A meginduló hizlalás valószínű rentabilitásának irányzata javuló, a hizlalásra alkalmas sovány marha, erős árhanyatlása következtében: egyik legfontosabb költségtételnek csökkenése az indexszámokban közvetlen kifejezésre jut A meginduló hizlalás eme kedvező alakulása azonban a fentebb jelzett ok miatt még sem mutatja a hizlalási tevékenység megélénkülésének lehetőségét. TEJTERMELÉS A tejtermelés rentabilitása a jelentési időszakban az előző évhez képest alig mutat eltérést. A fogyasztási célra . .értékesített tej termelésének, xentebilitá« indexe (1928 VII.-^ 1930 VI. .=» 100 -81—86 között mozgott. A labilitás megjavulását a viszonylag magas- abrakárak akaályozzák. Ezért a földművelés- ügyi kormányzat a termelőknek fizetendő magasabb tejárak végett a tej vállalatokkal tárgyalásokat kezdett. A 119.687/F. M. számú rendelet a termelői tejárakat az eddigieknél 1 fillérrel magasabban állapította meg, a fogyasztói tejárakat azonban változatlanul hagyta. Az ipari tej árát zsírszázalokénldnt 3.1 fillérben állapította meg, arad a multho képest szintén lényeges, zsírszázalókonkinti 0.2 filléres emelkedést jelent. A tejtermelés visszaesését a száj- és körömfájás terjedése mellett a tejtermelés rossz rentabilitása okozta. i • A vajgyártás csökkenésével párhuzamosan a vaj kivitel is nagy mértékben visszaesett. A november-januári kivitel összesen 44 4 vágón volt a múlt év azonos hónapjaiban kivitt 114.9 vagonnal szemben. A márkázott vaj belföldi forgalma újabb emelkedést mutat, ez azonban nem jelenti & vajfogyasztás általános emelkedését, hanem inkább azt, hogy a márkázott vaj gyártására ne mjogosított kisebb vajgyártók termelése visszaesett. TAVALYI SZINTEN A BAROMFI- KIVITEL A baromfikivitel a gazdasági év első felében elérte a tavalyi szintet. A leölt baromfi kivitele 160.000 q-t tett, nagyjából ugyanannyit, mint az előző évben. Az élőbaromfi kivitele azonban jelentősen visszaesett, főleg annak következtében, hegy a Svájcba irányuló kivitel a kedvezőtlen értékesítési viszonyok miatt szünetel. Az élő- baromfi kivitele 7100 q-t tett, a tavalyi 17.700 q-val szemben. A kivitt baromfi 57%-a Németországba, 40%-a Angliába került. A vágottbaromfi-kivital alakulására inkább az egész naptári év eredménye ad helyes képet, mert a csirkekivitel főként a nyár elején, a puluyka- és gyöngytyúkkivitel pedig télen bonyolódik le. Angliába irányuló 1937 1938 kivitel V agón csirke .... 240 150 tyúk . s . . . 2 6 pulyka .... 310 323 gyöngytyúk . . 50 45 liba ................... 0.5 7.5 Az Angliába irányuló baromfikivitel legfőbb tételedből, pulykából és gyöngytyúkból nagyjából ugyanannyit exportáltunk, mint egy évvel korábban. A csdrkekivitel nagyon jelentős visszaesésének oka nem a londoni piaci viszonyokban, hanem egyrészt a belföldi termelés visszaesésben, másrészt abban keresendő, hogy a belföldi fogyasztás a rituális marhavágások beszüntetése következtében emelkedett. Németország felvevőképessége nagyobb veit,
