Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-25 / 70. szám
TEOTIDtfn J^ÄöVäR*HIRIfÄß 1939 MÁRCIUS 25. SZOMBAT 8 aggodalom ellenére már arról beszélek velük, hogy kocsit fogadok, amikor autóink közül kettő hirtelen megjelenik. Éppen a mienk hiányzik még. A két vezető nem tudja, miért késik a harmadik, de az egyik ruszin ember megoldja a rejtélyt: — A lányokkal barátkozik. Ez nemcsak valószínű, hanem érthető magyarázat is, mert amióta csak ruszin földre kerültünk, nem győzünk csodálkozni a ruszin nők szépségén. Finom vo- násúak, szép arcuka, kedvesek. Ha divatos angol ruhát adnának egyikére-mási- kára, s belültetnők egy szalonba, senki sem hinné, hogy parasztasszonyok. És. hogy a valószínűség még nagyobb legyen, a kezük is olyan finom, hogy csak éppen a manikűr hiánya lenne megállapítható szorgosabb vizsgálat után. Sajnos, földjük nincs, durva munkát, ha akarnának, sem, igen végezhetnek, inkább szőnek és varrnak. Betérünk az egyik házba és szemlét is tartunk a készletek fölött. A fagerendákból összerótt ház belépője kamraszerű helyiség és egy a fal mellett végigvonuló rúdon található a háziak minden fehérneműje. Lehet, hogy éppen kimosott állapotban van. de ez nem állapítható meg pontosan, miközben a szemkápráztató szépségű varrottatokat szemléljük. Gyönyörű mintável ékes női ingeket, a mi fogalmunk szerint ingblúzokat nézünk, törülközőket. Világító kétpengős ' — Mit kér ezért? — kérdezzük, rámutatva az egyik ingre. Nem tudja. Azt se tudja, hogy cseh pénzben mit kérjen érte, e még kevésbbé tudja, hogy a cseh pénz mit ér magyar pénzben. Abba is kell hagyni az üzleti tárgyalást. Hogy mégis valami emlékem legyen, egy kis törülközőt veszek magamhoz, s ellenértékűi felmutatok vadonatúj kétpengőst. Szeretném leírni, ha tudnám, hogy miként hatott ez a ragyogó kétpengős. A nap is éppen rásütött. Ügy csillogott, mint valami kimondhatatlan nagy érték. Cseh pénz így nem ragyogott soha. Nézték, nézték a ragyogó kétpengőst, amely szinte fényességet árasztott a pitvarba; jelentette öntudatlanul a Magyar Nemzeti Bank hitelét és szimbolizálta az ország erejét. És ahogy a kétpengős átkerült a finom szépségű menyecske kezébe, úgy pirosodott át halvány rózsaszínnel átszőtt, elefántcsontszínű orcája vérvörössé. Ez a kétpengős úgy megmelegítette, mint a férfiak gyomrát a pálinka. Beléptünk a szobába. Hatalmas, nagy kemence volt a jobb sarokban, az egyik fal mellett lóca, a lóca előtt asztal, az asztal mellett egy olyan kis jászol, hogy hazavittem vona játéknak a fiamnak, de nem is lehetett volna, mert a jászolban illatos széna volt és a széna közelében, a kemence tövében két kicsike bárány. Egyik fekete, a másik fehér. A kutya nyalogatja szőrüket fényesre. Ilyen két kis elkényeztetett jószágot még kutyában is alig lehet elképzelni Budapesten, ahol pedig jó sorsuk van. És miközben beszélgetünk, valahonnan a sarokból egy kis nyúl is előkerül, megáll előttünk, amennyire látóköre engedi, felnéz ránk, aztán megnyugodva a bárányokhoz csatlakozik. A szoba bútorzata még csak egyetlen _ágy- ból áll. Az ágyban azonban nincs párna, nincs rajta takaró. Csak szalmazsák. Azután látunk még egy fiókos ládaszerű bútort. Más nincs a szobában, csak nagyon sok ezentkép és a szentképek alatt modern ruhaakasztók. Ezeken lóg a ruhájuk. Szekrényük nincs. A padló természetesen földből való és ami a legmeglepőbb, az állatok jelenléte ellenére a lakás levegője nem iö rossz. Úgy látszik a fából összerótt ház szeüöző- dik. Vezércikk a válasz Alig beszélgettünk pár percig, a szoba máris megtelik. A szomszédok megláttak bennünket, utánunk jöttek és mindjárt ideintették az ő szomszédjaikat is. A háziak nem neheztelnek, amiért ösgzetapo- sódik a padló, vagy azért, hogy hívás nélkül jöttek. Ügylátszik, hogy úgy élnek, mint egyetlen család. Kezdődik az interjú. — örülinek-e, hogy Magyarországhoz kerültek —kérdeztem egyáltalán nem biztató hangon. A válasz azonban így is annyira boldog és önfeledt, hogy fel kell hagynom a tárgyilagos hangnemmel. — Hogyne, hogyne örülnénk — mondják a fiatalok, tolmácsolják saját feleltüket az öregeknek, akik fejbólintással igazolják a válasz helyességét. Mondanak is valamit, amit viszont a fiatalok tolmácsolnak magyarul és ebből a tolmácsolásból legnagyobb meglepetésünkre mindazoknak a vezércikkeknek és tanulmányoknak a lényege csendül ki, amelyben idehaza síkra szálltunk értük és bizonyítottuk idetarto- ikisukat. — Ha Magyarorazáéghoz tartozunk •— akkor van életünk. Akkor van hpva vinni a fát. Mert lefelé kell vinni a fát, felfelé ne|íi lehet. És megyünk aratni — szól közbe a másik — és hozunk búzát. — És lesz kenyér — mondja egy harmadik körüli férfi, valami olyan különös hangsúllyal, hogy önkéntelenül csend támad. Megilletődött csend, mint amikor olyan valakit emlegetnek, aki meghalt. Önkéntelenül leemeljük a tűzhelyen lévő lábasok fedelét, hogy meglássuk, mi volt az ebéd. Az egyik lábasban puliszkamaradék, a másikban krumpli. Puliszka és krumpli, egy kevés tejjel, a táplálék reggel, délben és este. Kenyér nincs az asztal fiában, még morzsa sem. — Egy év óta nem láttunk kenyeret, — mondja a harmincév körüli férfi, aki itt lakik a szomszédban és hetedmagával él. Tartozom kijelenteni az igazsághoz teljesen híven, hogy ezekben a panaszokban nyoma sem volt a siránkozásnak. Beletörő- dötten beszélnek a tényről, mint olyanról, amely most úgyis megváltozik. Minek hát hánytorgatni, minek siránkozni. — Mennyi pénze van otthon? — kérdezem a becsületes értelmes tekintetű férfit, aki hUedmagávát még nem látott kenyeret. Kissé megdöbbenve néz rám, mintha kételkedne értelmemben. Még hogy neki pénze legyen. Honnan? Miből? — Egy fillér sincs — von vállat. Most megértjük, miért volt olyan csodá- Ifltos ragyogása előbb annak a kébpengös- nek. És megértjük, hogy ez a ragyogás miért ült ki ennek a hétcsaládos embernek az arcára, mikor dugva, titokban egy pengőt nyomtunk a markába. Dugva kell adnunk, mert mindenkinek nem adhatunk. Nem is várják, ők Magyarországtól várják a pengőket, fáért, munkáért és nem kell olyan messzire menni, mint itt az alsószoly- vaiaknak, akik az éhség mardosó kínja elől Besztercebányáig vánszorogtak el, hogy egy kis vaoúti munkát kaphassanak. És még eem az az érzésünk, hogy csak a Felvidéki Magyar HiifaMBUSz L HÚS VÉT ROMÁBAN Velence, Firenze, Nápoly megtekin- P 217.-MH n. HUSVÉT TAORMINABAN. Nápoly, Siracusa, Róma megtekin- B9 flSÉSííl ffül té sével. ■ vS&-4."íü! HU. HUSVÉT AZ OLASZ RIVIÉRÁN, San Remóban. IV. HUSVÉT A LIGURI TENGERPARTON, Rapallóban vagy Santa fcp .f Hl Margarétában m "J V. HUSVÉT ABBÁZIÁBAN g® JELENTKEZÉS, FELVILÁGOSÍTÁS, PROSPEKTUS P 291. -101 Felvidéki Magyar Hírlap Utazási Iroda és IBUSz-MáV. hiv.menetjegviiOaák vm, J ÖZSEF-KÖRUT 5. T.: 14—41-00. VIGADÖTÉR1 FŐIRODA. jobb életért kívánkoztak hozzánk és szívesek irántunk. Kedvességük, előzékenységük, szívességük annyira közvetlen, hogy így még az se tud komédiázni, akinek természete. A ruszinoknak pedig nem ilyen a jellemük. Hegyine- pek és a hegylakók valahogy mindig őszintébbek, talán azért, mert messzebb vannak a városoktól ée közelebb laknak az Istenhez. Máriása Imre. Dr. Haiczl Kálmánt ünnepelték ötvenéves papi jubileuma alkalmából Szőgyén község népe most ünnepelte szeretett plébánosa, dr. Haiczl Kálmán 50 éves papi jubileumát. A róm. kath. iskola növendékei ebből az alkalomból színielőadással egybekötött kedves ünnepélyt rendeztek. Másnap a Katolikus Körben ünnepelte a község lakossága szeretett plébánosát, ugyancsak itt adták át a lakosság ajándékát, a gyönyörű selyemhimzésű miseruhát. Az ünnepségek fénypontja az ünnepi aranymise s azt követő díszebéd volt, amelynek előkelő vendégei közt ott láttuk többek közt Szüllő Géza felsőházi tagot, Radflcsai László főispánt, Erey Vilmos alispánt, Schmidt Sándor kormányfőtanácsost, gróf Révay Istvánt, az EP ügyv. elnökét, dr. ötvös Lajost, a Kath. Népszövetség vezérigazgatóját, dr. Porubszky Géza és dr. Gürtler Dénes képviselőket, Reviczky Elemér és vitéz Zsiga János főszolgabirákat. dr. Kátay Bélát, a budavári koronázótemplom plébánosát, Károly Alajos, Medien István espereseket. Bittera Imre alezredest, vitéz Könczöl Pál őrnagyot, Divéky István ny. tiszti főügyészt, Payer János főkáptalani számtartót, Renner János földbirtokost, Klain Ödönt, Léva város polgármesterét, Nosz- kay Ödön dr. tanárt, Schubert Tódor bankigazgatót, Buchner Antal karnagyot a Bazilika énekkarával együtt és másokat. Az ünnepi díszebéden elsőnek felszólalt Szüllő Géza felwsőházi tag, aki hangsúlyozta, hogy nem igaz az a hír, miszerint visszavonult volna a politikától s ma is ugyanazzal a meggyőződéssel vallja, mint húsúz esztendőn keresztül, hogy a felvidéki magyarságot a katolikus papság lelkes munkája mentette meg a magyarság számára. Dr. Leopold Antal prelátus kanonok üdvözölte az ünnepeltet, aki a kisebbségi sorsba jutott magyarságnak a történelmi múltba való visszatekintés révén nyújtott hitet. Dr. Radocsai László főispán lelkes szavakkal köszöntötte az ünnepeltet, mint a magyarság tántoríthatatlan élharcosát. Révay István gróf, az EP ügyvezető elnöke, az akadályoztatásuk miatt meg nam jelenhető Jaross Andor miniszter, gróf Esterházy János, továbbá az Egyesült Magyar Párt vezetősége nevében mondott meleghangú köszöntőt. Gürtler Dénes képviselő, mint az ünnepelt volt káplánja köszöntötte meleg szavakkal a jubilánst. Klain Ödön, Léva város polgármestere, Léva város ne vében és Noszlcay Ödön dr. tanár Érsekújvár város lakossága nevében köszönötte az ünnepeltet. Buclmer Antal, Kégly György, Kubiss István, Záród Elek, Szabó Lajos beszédei után dr. Haiczl Kálmán poharát a katolikus világ fejére, a magyarok nagy barátjára, XH. Pius pápa őszentségére, továbbá Magyarország vitéz kormányzójára és Magyarország bíboros hercegprímására köszöntötte. Az ünnepi ebéd felköszöntői után Kiss József ig. tanító felolvasta a beérkezett üdvözlfítáviratokat, melyek közt találjuk; Serédi Jusztinián dr. ercegprjmás, Jaross Andor miniszter, Dr'ahos János érseki helytartó, Weisz Fülöp v. b. t. tanácsos, Esterházy János gróf, Gtíler János dr., Salkovszky Jenő dr., Turchányi Imre, Ho lota János, Virágh Béla országgyűlési képviselők, Barta Iván, Koczor Gyula főispánok, Majthényi László báró, főrendiházi tag, Bednarz Róbert, Végh Ferenc kanonokok, Gregorovits Lipót, Letocha József esperesek, Vécsey Kálmán árvaszéki elnök, Kállay Endre dr. és KmOskó Béla dr. közjegyzők, valamint még nagyon sok tisztelő üdvözlő táviratát. Dr. Haiczl Kálmán 1868-ban született Selmecbányán. Tanulmányait Selmecen, Pozsonyban és Esztergomban végezve, 1889 március 22-én szentelték pappá az esztergomi bazilikában. Felszentelése után ár hercegprimási udvarban marad, mint szertartásmester és levéltámok. 1892-ben már hercegprimási és érseki főszentszéki .jegyző az alig 26 éves pap. 1894—1921. években Garamszentbenedeken plébános, majd 1921-től a mai napig Szőgyén híveinek lelkipásztora. Irodalmi munkásságával már kispap korában magára vonta a figyelmet. Első nagyobb munkája, a 4 kiadást megért Páduai Szt. Antal könyv volt, majd gyors egymásutánban következtek: Szt. József imakönyv (9 kiadás), Szt. Vér ereklye, 1912., Boldogságos Szűz Mária tisztelete 1904., A garamszentbene- deki apátság története, 1913., Érsekújvár múltjából, 1932, Léva története 1933, Három világ közt, 1934, A kistapolcsa- niak, 1933, Párkány története 1936, A kisbényi prépostság története 1937. Sajtó alatt: Szőgyén története. A Prágai Magyar Hirlap vezetőségi tagja volt. Politikai munkásságát mint az egyesült párt vezetőségi és képviseleti tagja a járási választmánynak, mindig bátorszavú harcosa volt a kisebbségi magyar ügynek s emiatt nem egyszer a bíróság zárkáit is kénytelen volt elszenvedni. De nagy munkássága meghozta gyümölcsét s ez elégtételül szolgál azért a sok szenvedésért, amelyből politikusainknak bőven kijutott az elmúlt húsz esztendő alatt. (ón) Az aggteleki csepkőbarlang fejlesztése Az Aggteleki cseppkőbarlangban a földalatti tó duzzasztó gátja és a tó mellett végigvezető gyalogút elkészült. Folyamatban van a villamos világítás szerelése a tó fölött. A jósvafői bejárat alatt nyíló Jósva völgyet a turista szövetség a barlang számára megvásárolta. Itt a bőségesen rendelkezésre álló langyos forrásvíz segítségével nyárára tavas strand fürdőt építenek. A területvásárlást Abaujtorna vármegye 5000 pengős támogatása tette lehetővé. A vármegye vezetői, élükön Patay Samu főispán- és Szentimrey Pál alispánnal állandóan megértő támogatásban részesítik a részben Abaujtorna vármegye területére eső barlangot, s minden eszközzel előmozdítják a vármegye egyik idegenforgalmi kincsének felvirágzását. Az aggteleki csepkőbarlan ügyeit irányító Baradla bizottság tagjai között egyébként nagy örömet keltett Sol- dos Bélának kinevezése Gömör vármegye főispánjává, aki a Kárpát Egyesület gö- möri (putnoki) osztályának, a barlang egyik volt tulajdonosának vezető tagja volt. A turista szövetség megismételt kérelmére az Államvasutak igazgatósága hozzájárult, hogy a 14 pengős (illetőleg 10 pengős) kedvezményes körutazási jegy a cseppkőbarlang megtekintésére már most felhasználható legyen Fülek. Pelsőc és a Kecsöi barlangbejárat érintésével is. Eddig csak Putnokon és Színen át lehetett használni. 121761/1939. szám. VIII. 2. ügyosztály. Haszonbérlet versenytárgyalási hirdetmény A magyar kát. vállásaljp tulajdonában álló és Bars várroéryében, Ujlót község határában fekvő mfctegy 463 kát. hold 1398 négyszögöl kitVfJtöjésíj Máriacsalád- puszta elnevezésű nfljföfcaiasági birtoknak 1939. évi októbermó ljtől 12 esztendőre leendő újbóli haszomim'beadása Irái a m. kir. vallás- és közoktaUl1 ____ térium (közalapítványi) VIII. 2. ügyos tályában (Budapest, V., Báthory-utca 12, III. emelet 20. fez.) 1939. évi áprkis hó 15-én déli 12 órakor zárt ajánlaná Nyilvános versenytárgyalást Vartok. \ \ Sze&őaésmfoiztos^tekul kát. holdanként 2 (ketflb) pfcflgő, — az általános feltételek mellé eltolt 0^827. számú Nemzeti Hitelintézeti rt. uAídalmi letétszámlája, Budapest) «ekklapon, az összeg rendeltetésének feltüntetésével, — lefizetendő és a feladóvevény az ajánlat mellé csatolandó. Részletes'versenytárgyalási és haszon- bérleti feltételek 5 P lefizetése ellenében a minisztérium VIII. 2. ügyosztályában kaphatók. Budapest, 1939. évi március hó. M. Kir. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium.