Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-19 / 65. szám

naviDEta JfefitARHIRLÄß

1939 MÁRCIUS 19, VASÁRNAP

Házasságok az égken köttetnek

— Je nék

e néha a rendőrségen is* *».

Kis színdarab játszódott le a rendőrkapitányságon. Címe közönséges plágium: Házasságok az égben köttetnek. Szerzője nem is írja ki a nevét. így szerepel a színlapon: B. Ü. 151.000/1927. Csak a bennfentseke tudják, mi a szerző igazi neve: Scitovszky Béla, volt belügyminiszter nevezetes erkölcsvédelmi rendeleté — az aszfaltbetyárok ellen. A darab színhelye: rendőrbírói tárgyalóterem a budapesti kerületi kapitányságon: idő ma. Szereplők: az aranygalléros rendőrbíró, a szőke hölgy., a szürke flanelruhás fiatalember és a rendőrőrmester. Kellékek: írógép, törvény- könyv, jegyzőkönyv blanketta. A darab műfaja életkép négy felvonásban. Minden felvonás egy-egy jegyzőkönyv. A kísérőzene: a jegyzőkönyvvezető írógépének kopogása.

I. FELVONÁS.

Rendőri jelentés.

Felolvassa a rendőrbíró:

Tisztelettel jelentem, hogy folyó hó 2-án- este 11 órakor őrszolgálatom helyén felkeresett 0. Cecilia háztartásbeli nő és panaszt tett V. Miklós 29 éves budapesti születésű, ugyanottani lakos, magántisztviselő ellen. Panasza szerint, nevezett őt tolakodó módon molesztálta. 0. Cecilia előadta, hogy színházi előadás után hazafelé tartott, mikor is nevezett öt nyomon követte és ismerkedést akart létesíteni. Panaszos nem állt szóba nevezettel, aki továbbra is nyomon követte és tolakodóan viselkedett. Majd többször megszólította panaszost és kitartóan mögötte lépkedve haladott. Utóbb megjegyzéseket tett és mikor panaszos erélyesen rászólt, nevetni kezdett és kijelentette, hogy késő este nem ajánlatos egyedül menni egy fiatal lánynak és vállalkozott, hogy ő majd hazakíséri. Panaszos erre távozásra szólította azzal, hogyha nem hagyja abba a molesztálást, rendőrt hív. Nevezett nem tett eleget ezen felhívásnak és ezen ok miatt a panaszos nálam panaszt tett. Nevezettet erre igazoltattam és igazoltatás után elbocsátottam. Melyről jelentésemet megteszem.

II. FELVONÁS.

A sértett vallomásáról felvett jegyzőkönyv. Diktálja szőke hölgy.

— Az előttem ismertetett rendőri jelentés mindenben megfelel a valóságnak. V. Miklós ellen én tettem meg a panaszt. A kérdéses estén két darab színházjegyet kaptam aján dékba. Özv. édesanyámmal együtt akartam színházba menni. Édesanyám azonban estefelé gyengélkedett, nem mehetett színházba. Kísérő nélkül nem szoktam színházba menni, de sajnáltam, hogy a jegy kárbavész, inkább elhatároztam, hogy ez esetben egyedül megyek. Előadás után sietve hazafelé indultam. Útközben észrevettem, hogy V. Miklós mellém szegődik. Hozzám intézett kérdésre kijelentem, hogy nevezettet azelőtt sohasem láttam, nem ismertem, kilétét csak akkor tudtam meg, amikor a rendőr igazoltatta. V. Miklós köszönt, majd engedélyt kért, hogy bemutatkozzon. Én természetesen szó nélkül továbbmentem, ő azonban követett és ismételten beakart mutatkozni. Ezután különféle bókokat mondott, majd ajánlkozott, hogy elkísér hazáig, mert szerinte egy fiatal lánynak nem ajánlatos éjszaka egyedül menni az utcán. Ezekután már erélyesen rászóltam, hogy azonnal távozzon, de továbbra is beszélt hozzám. Figyelmeztettem, hogy szólok a rendőrnek, de ekkor sem hagyta abba. Arra nem tudok választadni, hogy mit mondott erre. Emlékezetem szerint Icöriilbelül azt mondotta, hogy nem bánja, ha várfogságra is ítélik, de velem jön, mert vigyázni akar rám. Erre én odamentem az első rendőrhöz és panaszt tettem. Folytatólagosan előadom még, hogy terhelt időközben nekem minden tekintetben tela legkorszerűbb verses-meséskönyv. Igazi örömet szerez minden gyermeknek

Irta; Görög Kálmán Megrendelhető a PALLAS könyvkiadó vá'lalatnál VI», Rózsa-utca 111.

Dlusztrált kiadás

Ara: 2.— P. Bélyegben is beküldhető

Jes elégtételt adott, panaszomat nem tartom fenn és megbüntetését nem kívánom.

III. FELVONÁS.

A terhelt vallomása.

Elmondja a flanelruhás fiatalember:

— A vádat megértettem, bizonyos tekintetben bűnösnek érzem magam. A kérdéses estén, 8 óra tájban néhány barátommal együtt sörözőben vacsoráztam. A vacsorához több pohár sört ittam. Utána boroztunk. Hozzám intézett kérdésre kijelentem, hogy négyen voltunk és emlékezetem szerint hat liter bort fogyasztottunk, de ittas nem voltam, csak könnyű mámort éreztem. Ezután még egy kávéházba is betértünk, ahol feketekávét és egy pohár konyakot fogyasztottam, majd egyedül indultam hazafelé. Útközben megpillantottam O. Cecíliát és annyira megtetszett, hogy ellenállhatatlan kívánságom támadt arra, hogy megismerjem. Ezért a nyomába szegődtem és engedélyt kértem, hogy bemutatkozzam, de ő elutasított. Ezt követően többször is kísérletet tettem a bemutatkozásra, azonban erélyesen visszautasította a közeledésemet. Körülbelül öt percig tartó időn át kísérleteztem az ismerkedéssel, amig i z- után odament a rendőrhöz, aki igazoltatott. Hozzám intézett kérdésre kijelentem, hogy panaszos előadása megfelel a valóságnak én tényleg a legteljesebb elégtételt nyújtottam sértő magaviseletéin miatt. Másnap ugyanis ügyvéd útján megállapítottam, hogy ki volt a hölgy, aki följelentett Mikor megtudtam a nevét és lakását, megjelentem O. Cecilia édesanyjánál, bemutatkoztam és bocsánatot kértem illetlen magatartásomért. O. Cecilia édesanyja eleinte neheztelt, de amikor ismételten kijelentettem, hogy nagyon megbántam a dolgot és őszintén fájlalom a történteket, megbocsátott. A lakásban való megjelenésem alkalmával 0. Cecilia nem tartózkodott otthon, de látogatásom közben hazajött. Neki is bemutatkoztam és bocsánatot kértem. Az ünnepélyes bocsánatkérést követve engedélyt kaptam arra, hogy máskor is eljöhetek látogatóba. Ismételt látogatásaim során, még inkább fokozódott bennem a vonzalom, amelyet a kérdéses estén az első pillanatban is éreztem iránta és mielőtt a mai tárgyalásra szóló idézést megkaptam volna, megkértem O. Cecilia kezét. A napokban tartjuk meg az eljegyzést. Mást előadni nem tudok

IV. FELVONÁS.

ítélet: Felolvassa a rendőrbíró.

— A kerületi rendőrkapitányság mint elsőfokú rendőri bíróság V. Miklós 24 éves budapesti lakost, magántisztviselőt bűnösnek mondja ki, a B. Ü. 151.00011927. számú rendeletbe ütköző kihágásban és ezért két pengő pénzbüntetésre ítéli, de az ítélet végrehajtását három évi próbaidőre felfüggeszti. Indokolás: 0. Cecilia panaszt tett, hogy vádlott őt utcai kísérgetéssel és megszólítással molesztálta. Az intézkedő rendőrközeg panasz alapján megtette jelentését. A megtartott tárgyaláson a panaszba tett tényállításokat 0. Cecilia fenntartotta, azzal a megjegyzéssel, hogy vádlottól már elégtételt kapott, az eljárás folytatását és vádlott megbüntetését nem kéri. Vádlott a tárgyaláson elismerte, a vád tárgyává tett cselekményt. Ezen beismerő vallomás, valamint panaszos előadása kétségtelenné teszik, hogy vádlott cselekménye teljes mértékben kimerítette a hivatkozott rendeletbe ütköző kihágást. A rendőrbíróság nem vehette figyelembe döntő módon panaszosnak azon óhaját, hogy a vádlott megbün tetősét nem kívánja, sem azt, hogy úgy a panaszos, mint a vádlott előadása szerint közöttük erkölcsi, kötésen alapuló közeledés lenne folyamatban. A rendeletbe ütköző kihágás kétségtelenül megtörtént, sértett részéről panasz, az intézkedő rendőr által, pedig följelentés tétetett, melynek alapján a rend- őrbíróság hivatalból folytatta le a hivatkozott rendeletben előírt eljárást és ez alapon hozta meg ítéletét. Az ítéletnél figyelembe vette a lendőrbíróság, hogy a vádlott valóban teljes elégtételt nyújtott panaszosnak és ezen elégtételadással erkölcsi szempontból jóvátette hibáját. Ezért tartotta cselekményével arányban állónak a pénzbüntetés kiszabását és az ítélet végrehajtásának felfüggesztését. Az ítélet felolvasása után a vádlott figyelmeztetvén r. jog orvoslati lehetőségekre, az ítéletben megnyugodott.

*

Ha vége jó — minden jó...

5zmHÁz>Könin?Kai>im\.

Az újjáalakult SzMKE választmányi tagjai, íelűgyelőtanácsa és kitüntetett kultúrmunkásai

Komárom, márc. 18.

Az elmúlt napokban közöltük a beszámolót a Széchenyi Magyar Kultúr Egyesület (SzMKE) Komáromban megtartott üléséről. Most közöljük az új tisztikar névsorát s a választmány, valamint a felügyelőtanács tagjainak nevét. Elnök: Schubert Tódor, alelnök: gróf Révay István és dr. Szijj Ferenc. Pénztáros: ifj. Nagy János, ellenőr: Bartos Frigyes, Biró Lucián, főtitkár: Szombathy Viktor, a kassai körzetben titkár: Haltenberger Ince, a rozsnyói körzetben: Tichy Kálmán, a l'évai körzetben: Varga Imre, a galán- tai körzetben: Bocz Elek, a komáromi körzetben: Nehéz Ferenc.

Az országos választmány tagjai:

Bartal Iván, Koczor Gyula, Jaross Vilmos, Hevessy László, Reviczky István dr., Boross Béla, Förster Lajos dr., Kuthy Géza dr., Ko- perniczky Kornél, gróf Révay István, Schubert Tódor, Sziklay Ferenc dr., Vájlok Sándor, Baltazár Jánós, Bodon Lajos, Boross Zoltán dr., msgr. dr. Pfeiffer Miklós, Jókay Imréné, Berecz Kálmán, Borka Géza dr., Fü- löp Zsigmond, Gidro Bonifác, Biró Lucián, 8zijj Ferenc dr., Kossányi József, ifj. Nagy János, Somogyi István, ifj. Mohácsy János dr., Meggyest Sándor, Zombory György, Valkovics István, Markovics István, Harmos Károly, Kállay Endre dr., Lechnitzky Zoltánná, Mikula Zoltán, Sedivy László, Kras- csenics Olga, Stíló Bálint, Kovács Károly, Farkas Károly, Szabó Árpád, Alaxa Ambrus, Ruttkay György dr., Gönczy Sándor, Adorjánt Győző, Balogh Mihály, Kiss József, Do- bossy László, Bárány István, Jablánczy Miklós, Kenessey Kálmán dr., Weltmann Mihály, Rácz Pál, Zapf László dr., Simon Menyhért, Narancsfa Imre, Nagy Sándor, Balogh Miklós, Pfeiffer László, Bolya Lajos, Nagy Barna, Fleischmann Gyula.

Az ORSZÁGOS VÁLASZTMÁNY HELYETTES TAGJAI:

Szabó Dénes, Menyhár János, Nemesik Valter, Vendégh Lajos, Vaskó Imre, Schmidt

Imre, Molnár János, Szalag Pál, Nemesik Béla, Erdélyi Béla, Gáspár Sándor, Száraz Vilmos, Oberth Kálmán, Terstyánszky Mihály, Csepy Béla, Dinnyés Károly, Csery István, ifj. Kollányi Miklós, Kerekes Lajos, Nagy Sándor, Csáji Pál, Németh Dezső, dr. Baranyay József, Feszty István, Manga János.

A FELÜGYELŐTANACS:

Kristóff Sándor, Bartos Frigyes, Oszvald Dániel, Váczy József, Árendás József, Molnár László, Rábay Béla, Szombath Antal, Haulfa György, dr. Hajdú Lukács, Weiss Kornélia, dr. Bánya István, Bállá Pál, Gyula József, Nagy Zoltán, Farkas István, Malcomes Gyű- láné báróné, Balogh Gyula.

Az emlék jelvénnyel, elismeréssel kitüntetendő kultúrmunkások neve:

Oszvald Dániel, Sonkoly Endre, Bodon La- jas, Székely Bertalan, dr. Boross Zoltán, Lechnitzky Zoltánné, Sedivy László, Bartal Erzsébet, Bodzássy Mátyás, C^izy Kálmán, Ferber Gyula, Mikula Zoltán, Duczmann András, Fábián Lajos, Galló Irén, Hindulák Rudolf, Punka Ferenc, Szöllős József, Tamás Gyula, Nagy Béla, Beluch Imre, Farkas Károly, Szabó Erzsébet, Varga Dezső, Schmidt Imréné, Kovács Károly,. Menyhár János, Molnár László, dr. Tóth Dezső, Bojsza József, Szalay Pál, Szabó Árpád, Krascsenics Olga, Izsó} Mária, Rózsár Ilona, Barthalos József, Dudás Ferenc, Silló Bálint, Kiss József, Gyula József, Fingerloós János, Krózser Simon» Pelegrin Elek, Szanyo Gyula, Vályik János, Szokolyi János, Laczkó Péter, Somodi Jenő, Bene Gyula, Szaszák Gyula, Jókay Imréné, Berecz Kálmán, Kossányi József, Markovics István, Váczy József, Biró Camilló, Menyhár János, Molnár János, Árendás József, Oberth Kálmán, Rábay Béla, Kerekes Lajos, Szombath Antal, Haulik György, Gányovitz István, Gönczy Sándor, Bárczy Oszkár.

90

Felvidéki írók előadása a rádióban

A budapesti rádió vasárnapi műsorán két felvidéki írónk is szerepei felvidéki tárgyú előadással. Szombathy Viktor, a Rimaszombatból Komáromba származott kitűnő író, kisebbségi kultúrmozgaln.aink- nak egyik legértékesebb vezető tagja, akinek írásai a Prágai Magyar Hírlap és a Felvidéki Magyar Hírlap olvasóközönségének sok derűs és kedves percet szereztek, Budapest I. hullámhosszán délután 6 óra 30 perckor tartja meg ,,Rimaszombat, Gö- mörország fővárosa” című előadását. A visszacsatolt terület egyik legérdekesebb városa Bátyi, a szelíd Mátra-nyúlványok tövében, a kanyargós Rima partján. A rimaszombatiak méltán büszkék kicsi városukra, amely formás, szép, nagy épületekben gazdag s a magyar történelemben, kulturális életben nagy szerepet játszott, kisebbségi életünkben pedig döntő szerepet vitt, -mint a nemzeti ellenállás egyik legerősebb bástyája. Híres szülötteiről és lakosairól a történelem beszél. A városka most éppen a határon fekszik, a zöldtetejű Sinyec- és a széleshátú Fabova-hegye vágyva néz a déli síkság felé. Ezt a nevezetes magyar várost ismerteti meg Szombathy Viktor az író mesteri , jellemzésével a magyar rádió sok százezernyi hallgatójával.

Vécsey Zoltán dr., a Felvidéki Magyar Hírlap belső munkatársa, egyike a magyar rádió legszívesebben hallgatott előadóinak. Rendszerint történelmi tárgyú előadásai aktualitásukkal és az anyag gondos, élvezetes feldolgozásával tűnnek ki. Most a barokk Kassáról add elő Budapest II. hullámhosszán, este hétórai kezdettel. Kassa változatos történetének azt a szakaszát állítja a hallgatóság elé, amely a Rákóczi-korszak elteltétől II. József koráig, a nagy kassai triásznak: Kazinczy - nak, Baráti Szabónak és Bacsányinak felléptéig terjed. Kassa barokk korszaka ez, s a barokk szellemiség minden jellemvonása megtalálható az akkori Kassa életében. A reneszánsz kor életvidám és gazdag Kassájával állítja szembe az előadó a 18. század Kassáját, amely külső barokk pompájával, rideg és merev életformával élesen elkülönül Bocatius korának életvidor Kassájától. A templomok építésének, pompázó körmeneteknek, szigorú életerkölcsnek Kassája ez, s a barokk szellemiség éppen abban az időben szűnik meg, amidőn egy nyugati öltözetű fiatalember beállít

Baráti Szabó cellájába és bemutatkozik: „Én Kazinczy Ferenc vagyok.”

Vécsey dr. előadása tanulságos élvezetet ígér a Kassa története iránt érdeklődőknek. — Mindkét előadást a kassai állomás is közvetíti hallgatóinak.

(*) A János Vitéz pompás előadása Kas. sán. A kassai színtársulat, Sereghy Andor kitűnő igazgatása alatt, megint rendkívülit produkált: március 15-én este díszelőadás keretében bemutatta a János vitéz-t, olyan pazar rendezésben és kiállításban, amilyenre talán még nem volt példa a vidéki színházak történetében. A ragyogó kiállítás az, amit elsősorban ki kell emelni. Bercsényi Tibor díszletei országos viszonylatban is feltűnést kelthetnek és a közönség hálásan honorálta a kitűnő művész szép munkáját: minden egyes díszlet hatalmas nyíltszini tapsot kapott. A napsugaras, mesébe keretezett falusi kép volt a kiindulása az egyre inkább meseszerűségre törekvő változatoknak, a csipkékbe öltöztetett francia udvar után a Kéktó-fantáziába kápráztató, remektávlatú képe, majd a Tündérország sokszínű birodalma következett, amely előttünk nyílott ki pillangószerűen. A rendezés és a ragyogó kosztümök remek harmóniában alkalmazkodtak a színpadhoz és a kitűnő színészek játéka ugyanúgy. Putnik Bálint legjobb és legrokonszenvesebb alakítását nyújtotta Kukorica Jancsi szerepében, üde és bájos partnere volt Lakos Klári, de megérdemelt sikere volt László Andornak is. Kitünően játszott és énekelt Radnóty Éva. A többi szereplő, főleg Vágó Artur, Faragó Márta, aki először játszotta elsőrangúan a boszorkány szerepét, Némethy Zoltán, Somogyi Károly, Sándor Ferenc, Schmidt Lívia stb. nagyszerűen kitett magáért. A díszelőadást szavalat és ünnepi beszéd vezette be. A nézőteret ez alkalommal zsúfolásig megtöltötte az ünneplő magyarruhás közönség.

(*) Emil Janningsot Goethe-éremmel tüntette ki Hitler. Berlinből jelentik: A birodalmi vezér a művészeti és tudományos Goethe-éremmel tüntette ki Emil Jannings birodalmi színművészt.