Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-19 / 65. szám
1939 MÁRCIUS 19, VASÁRNAP TEWTOfln JköVxRHTRTAÍ ra,Imii »A Magyar hírűi Srerkeßztösesr cs kiadóhivatal, Bp, VIII, József-krt 5«. Bűül 144-400 15 Sürgősen üzembe kell helyezni a kassai állami nyomdát! A kassal állami nyomda üzembehelyezésé- Siek kérdése napról-napra nagyobb hullámokat ver s nincs nap, hogy felszínre ne kerüljön, úgyhogy az illetékes körök is belátják, hogy Kassán az állami nyomda fiókjának felállítása elsőrendű fontosságú szükségesség az ország, a város és a munkanélküli nyomdászok szempontjából. A kérdés egyik legjobb ismerője, az alábbiakban világítja meg a kassai volt csszl. állami nyomda ügyét. A kassai Javítóintézet XXVI. sz. pavillonjá- ban 1920-ban rakták le a kassai állami nyomdának alapjait és a „jóvátétel” címén különböző országokból összehordott nyomdai anyaggal és gépekkel 1921-ban kezdte meg tizemét. 1822-ben azonban már szűknek bizonyult a hatalmas nyomdahelyiség ég többszázezer csK-ás költséggel az üzem adaptál- tetott. A jó konjunktúrában 60—70 nyomdai és könyvkötő szakmunkást és munkásnöt alkalmazott az üzem. Rentabilitására vorjatko- zólag az alanti számok mindennél többet mondanak: 1921-ben az üzem tiszta haszna 22.000 cseh korona, 1922-ben 8500 korona, 1923-ban 615.000 korona, 1924-ben. 436.000 korona, 1925-bsn 688.000 koror^. 1926-ban 298.000 korona, 1927-ben 28£.ÍXX) korona, 1928-ban 309.000 korona, 192(>ben 350.000 korona 1931, 32 és 33-ban öss^sen 743.000 korona,’ tcí-.át 1921-től 1933-igj összesen 4,061.500 cseh korona; azonban a további években Is mindig aktív maradj- sőt az 1937. évi tiszta nyereség meghaladj a félmillió cseh-szlovák koronát! E mejfett azonban a magánvállalatokkal nem versenyzett, mivel magánjellegű nyom- tatvá/iyrendeléseket el nem fogadott s tevékenysége csakis a hivatalos nyomtatványok készítésére korlátozódott (ú. n. „raktári” i>yomtatványok, hivatalos lapok, bírósági és hatósági, valamint állami nyomtatványok stb.), a szubvencionált lapok kivételével, amelyeket a magáncégek amúgy sem kaphattak volna meg! Később a lapokat is elvitték az tizemből. a mi filléreinkből is épült!) kisajátításával, ideiglenes kényszerüzembehelyezésével vagy megvétele útján, mert e nyomda 1938. novembere óta üzemen kívül van helyezve (magyar személyzetét minden kárpótlás nélkül az utcára dobta 18 éves alkalmaztatás után!), bár minden kelléke megvan az azonnali üzembehelyezésre, és ahol a munka azonnal megkezdhető! Az ott üzembehelyezett állami nyomdában még további 25 szakmunkás és irodai erő stb. lehetne alkalmazható minimálisan a volt csszl. állami nyomda ittmaradt és fogadalmat tett 23 szakmunkásán kívül! Mennyi család áldaná ezt az intézkedést, amelyet illetékes hatóságaink figyelmébe és jóakaratába ajánlok! Neon szabad megtörténnie, hogy a cseh vandalizmus miatt megbénított kassai állami nyomda megszűnjön s ugyanakkor kíméletben részesítsenek hatóságaink egy olyan cseh üzemet, amely bár minden kellékével rendelkezik a munkának, jól kiszámított ravasz szabotázzsal igyekszik meg"1-adályozni városunkban a produktív munka megkezdését s így szítani az elégedetlenséget és a munka megkezdését! A „Novina” nyomdavállalatnál különben sincs valami rendjén, mert az eperjesi szlovák állami nyomdában megjelenő „Slovenská Sloboda” című lap 1939. évi III. 5-én a következő meglepő hírt közli: „. .. Az egyedül „igazán szlovák” lap Kassán fog megjelenni és a „Novina” fogja nyomni, amelyet a szlovák néppárt „vesz át” A „Slovenská Jednota” előfizetési díja 6 pengő lesz egy évre. Érdeklődők jelentkezésüket szerkesztőségünkbe küldjék, ahonnan illetékes helyre juttatjuk.” — Szóval: „igazán szlovák lap!” És: „vesz át!” Ezért tehát a nagy ellenkezés az üzesnbehelyezés miatt? Mert értjük mi jól, mi az az „igazán szlovák lap!” És már a lap nevét is megállapították — Eperjesen! Ha továbbra is tanácstalankod ni fogunk e kérdésben, újra elveszít a magyarság egy üzemet, amely az „eperjesi” csehszlovák érdekszférába kerül! Végül megjegyzem, hogy a kassai állami és „Novina” nyomdák üzembehelyezésére vonatkozó szakszerű indítvány már az iparügyi, pénzügyi, valamint a felvidéki minisztérium elé terjesztetett, ahol valószínűleg a legközelebbi időbon döntésre kerül a sor (ebben a kérdésiben általános megelégedésre, amire minden remény meg van! Bizalommal várjuk a döntést! —ts. A váltóvisszaváltások és giróbeíizetések miatt csökkent a bankjegyforgalom Budapest, március 18. A Magyar Nemzeti Bank bankjegyforgalma a március 15-i kimutatás szerint a március 7-i forga’. ómmal szemben 23.3 millió pengővel csökkent. A csökkenést váltóvisszaváltások és giróbefi- zetések idézték elő. A vá! tóvisszaválttások összege a váltóbenyujtások összegét 9.8 rrűl- lió pengővel haladta meg. Az állami girószámla 7.1 millió pengő, egyéb számlákra pedig 8.6 milli. pengő folyt be, úgyhogy a girókövetelések állománya összesen 15.7 millió pengővel növekedett. Az érokészlet lényegtelen változást mutat. A váltópénzkószlet 1.5 millió pengővei gyarapodott. Az állami adósság törlesztésére 0.2 millió pengő folyt be. Az „Egyéb követelések” 4.2 millió pengővel, az „Egyéb tartozások” 5.2 millió pengővel csökkentek. Átmeneti lanyhulás ufóin újabb csúcspontra emelkedett a magyar ipari termelés 1938-ban a cseh evnkuáció alkalmával e cikk írója ssíóbsli megállanodást létesített a vr>'^ «***!• áHamr~-nvbm«la akkori igaz- r'*ójáva} ez elszállítandó és ittmaradó nyomdai anyagok és gépek tekintetében, azonban a, kétnapos megszállási meghosszabbítást a magyarfaló cseh légionista igazgató arra használta fel, hogy a megállapodást fölrúgva az üzem nyomtatványraktárát kiraboltatta az uccáról behívott katonai és polgári egyénekkel s a megmaradt nyomdai gépet elszállíttatta Eperjesre; ahol azok nagy része még ma is rozsdásodik! A nyomdai betű- és egyéb anyagot katonákkal szóratta szét, úgyhogy az egykor modern nyomdaüzem siralmas képet mutatott. Végül, fiiint aki dolgát jól végezte, megszökött Kásáéról a feljelentés elől, melyet e cikk írója adott be ellene az akkor még csszl. hatóságoknál., A tiltakozásoknak csak az volt az eredményük, hogy rohamsisakos cseh katonák puskatussal ős szuronnyal űzték ki a jogaikat és munkájuk gyümölcsét védő ittmaradt magyar rvomdai munkásokat 18 éves alkalmaztatásuk helyéről, a kassai állami nyomdából! A cseh és szlovák „kollegialitás” jóvoltából tehát az ittmaradt magyar államnyomdái alkalmazottak 18 éves alkalmaztatás után kenyér nélkül maradtak — volna, ha a magyar állam, illetve annak katonai képviselői, nem sietnek segítségükre! A kassai állami nyomda jogokat szerzett alkalmazottai megnyugtatást kaptak, hogy valószínűleg a budapesti m. kir. állami nyomdába lesznek áthelyezve s jogaik tekintetében méltányos elbánásban lesz részük. Az esetleg á'helyezettek részére az áthelyezés katasztrófát jelent (kétfelé élés, hurcolkódás, pesti lakásmizéria, drága lakás és fűtés, távolság, ismeretlen környezet stb.), nem beszélve arról, hogy az ottani nyomdai szakmunkáisok és munkanélküliek sem fogják szívesen látni az oda való bsözönlést, hiszen, vannak ott elegen! De ha mindezt nem is vesszük figyelembe, mi 1-esz a kassai nyomdászmunkanélkiséggel, mert a jelenleg fennálló vállalatok több szakmunkást, mint ma, foglalkoztatni nem tudnak?! Vájjon, az a 85 kassai munkanélküli magyar nyomdai szakmunkás és munkásnő jut-o valaha munkához? A szakszervezetükben őket ért csalódások (Schultz és társai) megtanították őket most már tisztán látni és bíznak abban, hogy a magyar kormányban nem fognak csalódni! Mert a tett minden szónál szebben beszél és a magyar kormány, valamint a helyi hatóságok eddigi ténykedése azt mutatja, hogy mindenkinek kenyeret akar adni — és ad is! Kassán tehát nem megszüntetni, de fel kell építeni az üzemet, a hiányok sürgősen pót- ir.ndók és ha kell, radikális eszközökkel kell fenntartani és üzembe helyezni a már meglévőket! Sürgősen fel kell szerelni az állatni nyomda kassai fiókját és azonnal üzembe kell helyezni. S ha mádképpen nem megy, a ’kassal „Novina” cseh agrár nyomdavállalat (amely Budapest, március 18. A Magyar Gazdaságkutató Intézet szombaton hozta nyilvánosságra gazdasági helyzetjelentését. A jelentés szerint a világgazdaság képe soha nem volt annyira egyenetlen, mint most. Ezért a kilátások bizonytalanok. Magyar- ország gazdasági helyzete 1938-ban igen változatosan alakult. Az 1937 utolsó hónapjaiban megindult lassú konjunktúrahanyatlás 1838 elejéig gyorsult, majd a kora tavaszi hónapokban Ausztriának a német birodalommal történt egyesülése hatása alatt válságszerűen elmélyült. A helyzet megnyugvása után és a nagyarányú állaim beruházásoknak megindulása következtében 1938 közepén újabb gyorsütemű kon- junktúra-fellendülés kezdődött. Ezt a Felvidék egyrészének visszacsatolása még fokozta, s a foglalkoztatottság, az ipari termelés, valamint a fogyasztás színvonala újabb csúcspontot ért el. A mezőgazdaság helyzete az 1938—39. gazdasági év első felében kedvezően alakult. A mezőgazda- sági lakosság vásárló ereje 16 százalékkal volt nanvobb, mint 1937 második felében. Magyarország külkereskedelmi forgalmának az év eleje óta tartó csökkenése 1938 Utolsó negyedében a behozatalnak az előző évvel Szembeni 10 százalékos, a kivitelnek pedig 19 százalékos hanyatlása mellett folytatódott. A külkereskedelmi forgalom aktiv egyenlege az előző évi 26 millió pengővel szemben — csuDán 9 millió pengőt ért el. Külkereskedelmi forgalmunknak országonkénti megoszlása kedvezőtlenül tolódott el. A nagykereskedelmi árszínvonal az utolsó hónapok során árnyalatilag hanyatlott. Az ipari terme’ésnek 1938 harmadik negyedében megindu’t eme'kedé-'e az utolsó negyedévben is folytatódott és nemcsak hogy kiegyenlítette az év első felében bekövetkezett csökkenést, har.em a termelési színvonalat 4 százalékkal az egy évvel korábbi szint fölé emelte. Ezáltal mind a termelési, mind a fogyasztási iparok újabb csúcspontot értek el. Az építőiparok foglalkoztatottsága a nagvaránvú út és légvédelmi óvóhelvénít- kezéseknek köszönhetően csak árnvalati'ag maradt az előző évi színvonal mögött. Valamennyi többi fontosabb iparág termelése 1988 utolsó negyedében nagyobb volt, mint egy évvel korábban. Az 1937 végén megindult konjunktura- rosszrbbodást a természetes konjunktura. felhajtóerők kimerülése okozta. Abban, hogy a rosszabbodás nem mélyült el és csak behorpadás jellegű volt, a legfontosabb szerep a kormány nagyszabású beruházási t:vékmységével kapcsolatban tett megrendeléseknek jutott. Az állami megrendelések közvetlen hatásai mellett azoknak közvetett hatásai is érvényesültek. Gyors és zavartalan keresztülvitelük a nehézipar egyes ágaiban a kapacitás kibővítését tette szükségessé, ami a nehézipar termelésének növeléséhez szintér. hozzájárult. Az állami megrendelések közvetett hatásainak legfontosabbika az, hogy a megrendelések keresztülvitele a munkáslétszámnak és ezzel a munkásoknak kifizetett munkabéreknek számottevő növekedését hozta magával és így a vásárlóerő emelkedésének egyik fontos tényezőjévé vált. Az ipari termelést a Felvidék szükségletének fedezése is számottevően növelte. A széles néprétegek megjavult vásárlóerejét még a Felvidék felszabadu'ására fegyverbe hívottak javadalmazása is némileg növelte. A magyar konjunktúra várható fejlődését vizsgálva, azt kell megállapítani, hogy annak helyzete jelenleg megközelíti a feszültség szakaszát. A konjunktúraalakító belföldi tényezőket számbavéve, megállapítható, hogy a további javulás lehetőségei adva vannak, noha bizonyos veszélytényezők is fenn- állanak. A vállalatok terhei ugyanis számottevően emelkedtek. A nagyszabású állami beruházások to- vábbgyűrűződési effektusai már jelentkeztek. A fogyasztás megélénkülése részben ennek volt a következménye. Ez a folyamat még folytatódhatik. A Felvidék gazdasági bekapcsolódásának, elmélyülése a fogyasztási iparok jobb foglalkoztatottságához szintén hozzájárulhat. A vásárlóképesség várható alakulását a mezőgazdaság helyzete is mélyrehatóan fogja befolvásolni. Az őszi mozgósítás miatt az őszi vetések megművelése helyenként valamivel hiányosabb volt, mint rendszerint és az ősszel elvetett gabona- termés kilátásait az időjárás is kedvezőtlenül befolyásolja. Kapásokból pedig három évi kitűnő termés után negyedik jó termés meglepetés volna. És a következő gazdasági évben esetleg az állathizlalás is csökkenni fog, mert a hizlalás jelenlegi kedvezőtlen rentabilitása következtében az állatállomány apad. Ez ugyan a gazdasági egyensúly szempontjából a tengeritermos csökkenése esetén szerencsés találkozás volna, de a mezőgazdaság vácárlóképcssé- gét mégis csökkentené. A jelenlegi kerajunktúrafellendülés fegyverkezési és mennyiségi konjunktúra jellegű. A pénzintézetek likviditását az új áttamkÖlc8önt valamint a beruházási hozzájárulás finanszírozása alig rontotta. Az építési tevékenység visszaesése elkerülhetetlennek látszik. De az állam megrendelései az egész ipart egységnek tekintve, u magánberuházások visszaesését ki fogja egyenlíteni. A magánberuházások tőke- szükséglete csökkenni fog. Ha a magántőkeképződés az állami beruházások mértékének biztosítására netán mégsem volna egészen elégséges s ezért a finanszírozáshoz újabb kölcsönfelvételek válnának szükségessé, ez a kihasználatlan termelőkapacitások fennállására való tekintettel csak akkor fenyegetne veszélyekkel, ha nem lehetne már a fogyasztási jószágok iránt mutatkozó nagyobb keresletet e kihasználatlan kapacitások segítségével áremelkedések nélkül kielégíteni. Zavarok elkerülése végett csupán az szükséges, hogy a konvertibilis devizákat teremtő export ismét növekedjék s hogy — távolabbi perspektívát ^ tekintve — a reáltőkeakkumuláció fokozása biztosíttassák.-----------<$>----------A paprikakészlet kötelező bejelentése Budapest, március 18. Az Országos Magyar Királyi Kémiai Intézet igazgatósága (Budapest, II., Keleti Károly-utca 24) közli a felszabadult terület paprika-fűszer- kereskedőivel az alábbiakat: Magyarországon az érvényben lévő jogszabályok értelmében csak államilag minősített fűszer- paprikát zabad forgalomba hozni. Csajt egy kilogrr.mnál kisebb mennyiségű papját kát szabad nyitott cscmago óeú burkolatban forgaiomb hozni, illetőleg abból kimérni. Egykilós és ennél nagyobb meny- nyiségű paprikát csak állami ólomzárral ellátott bux-koatban, tartályban szabad forgalomba hozni. A felvidéki magyarlakta területek visszacsatolásával a egyes kereskedőknél több olyan készlet maradt v:sz. sza, amely nincs államilag minősítve. Az ilyen készleteket március 5-ig be kellett volna jelenteni a kémiai intézetnek, nehogy az ellenőrzés alkalmával a kereskedők ki- háeási büntető e'járásnak egyék ki magukat, a kémiai intézet igazgatósága felhívja a kereskedőket, hogy bejelentési kötelezettségüknek haladéktalanul tegyenek eleget. A fűszerpaprikát tartó kereskedőnek be kell jelentenie nevét és lakhelyét, a paprika tároási helyét, a készlet származását (kitől, mikor és mennyiért szerezte be), a készlet minőségét, illetve elnevezését s hogy az egyes minőségekből mennyi van készletben, illetve raktáron. (—) Elhalasztották a nemzetközi cukorkonferencia ülését. Londoni jelentés szerint a nemzetközi cukorkonferencia ülését, amelyet Londonba március végére hívtak össze, a közbejött politikai események és a középeurópai területváltozás miatt bizonytalan időre elhalasztották. A konferencia célja lett volna a harmadik kvótaévre vonatkozóan összhangba hozni a cukorkínálatot a nemzetközi cukorpiac keresletével. A helvzet ezen a téren a legutóbbi ülés óta lényegesen megváltozott, minthogy Németország olyan területtel gyarapodott. Cseh- és Morvaországgal, amely az 1938—39. évi eukorkampányban cca 650.000 tonna nyeiscukrot termelt. Ez természetesen kihatással lesz Németország cukorpolitikájára. Ennek tisztázódásáig a konferencia megtartása céltalan lenne. (—) Hogyan permetezzünk a gyümölcsödben, ha eredményt akarunk elérni? Erről ír a „Növényvédelem és Kertészet” legújabb száma. Cikkeket közöl még a gyümölcsfák és szőlő metszéséről, a tavaszi gyümölcsfául tetősről, a zöldség palántálásáról, az almafa-üsrtharmat elleni védekezésről, a gyümölcsfák trágyázásáról, a szőlő oltásáról, a permetező szereiknek a madarakra való hatásáról, a hemyófogó- köteiek alkalmazásáról, a dinnye termesztéséről stb. A dúsan illusztrált, színes p-*:im?>1cs- képet is közlő két szaklapból a „Növényvédelem” kiadóhivatala (Budapest, V„ Vécsey- utca 4.) egy alkalommal díjtalanul küld e lapra való hivatkozással mutatványszámot.
