Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-19 / 65. szám
T / ■ ír 1 A visszatért Kárpátalja gazdasági jelentősége Irta: Polyánszky Zoltán Budapest, március 18. A történelmi mű befejeződött: Kárpátalja húszéves keserves cseh elnyomatás és kiszákmányo- lás után visszatért Szent István országához. Számunkra ez a jelenben örömet, a jövőben munkát jelent: építeni kell a romokon, vissza kell állítani a 20 év előtt gonosz kezekkel megakasztott egészséges vérkeringést, a kis országrészt be kell kapcsolni a természet által megszabott centrum, az anyaország gazdasági életébe, hogy Kárpátalja ruszin-nagyar népének túl a várva-váH felszabadulás boldog mámorán munkát, kenyeret biztosítsunk s hogy cél- és tervszerűen gazdálkodjunk azokkal a javakkal, amelyeket a kis országrész magában fejt. Ez az időnek nemcsak politikai, de gazdasági parancsa is. 1,938.391 katasztráUs hold terület került vissza 552.121^ lakossal. Ez a terület gazdasági struktúráját tekintve élesen különbözik az anyaországétól, hisz több mint felét erdő borítja. Ennek ellenére, •vagy talán éppen ezért szerencsésen egészíti ki a mezőgazdasági jellegű anyaországot. Fája, sója felbecsülhetetlen kincs; energiaforrásai az ország jövőbeni villamosítása szempontjából megnagyobbodott hazánknak aranyat érnek, lakóinak kenyeret, munkát jelentenek; csodálatos természeti szépségei: hegyei, völgyeif ásványvíz forrásai, magaslati levegője a i legpompásabb idegenforgalmi, turista hellyé predesztinálják s már eme jellegé nél fogva is kimeríthetetlen kincset jelent. A vidék iparosítása szinte beláthatatlan perspektívákkal kecsegtet. Mindez óriási munkát és hatalmas befektetést igényel, az eredmény azonban nem lehet kétséges. Nehéz lenne a rendelkezésünkre álló kusza s nagyrészt megbízhatatlan cseh statisztikai adatok alapján pontos és részletekbemenő képet rajzolni a kis országrész gazdasági potentiájáról s arról a strukturális változásról, amely visszacsatolása folytán előáll, Erre egy hírlapi cikk keretei nem is nyujtamk Tehetőséget. Erre a jövőben elvégzendő gazdaságstatisztikai adatfölvétel s az adatok szakszerű földolgozása lesz hivatott. Mégis, hogy legalább nagy vonalakban áttekintést nyerjünk Kárpátalja gazdasági helyzetéről, megkíséreljük azt a rendelkezésünkre álló szerény eszközökkel felvázolni. Tudatában vagyunk annak, hogy az így nyert kép nem lesz teljes, de nem is ez a cél. A részletes, pontos adatokat s azok földolgozását annakidején .ismertetjük. Csupán anyit kívánunk megjegyezni, hogy ahol a cikkben Kárpátalja szerepel, a bécsi döntés után egyelőre cseh megszállás alatt maradt s most felszabadult terület értendő, a mai Magyarország alatt ■pedig a bécsi döntés után megnagyobbodott ország. Művelési ágak szerinti megoszlás A rendelkezésemre álló cseh statisztikai adatok szerint Kárpátalja 11.094 négyzetkilométer területén 552.124 lakos él. A félmilliót meghaladó lakosság szármából 402.710, azaz 72.9% mezőgazdasággal, 55.240, azaz 10% iparral, 23.892, azaz 4.3% pedig kereskedelemmel foglalkozik. A kis országrész 1,938.391 katasztrális holdnyi területe művelési ágak szerint 1938-ban a következőképpen oszlott meg: országi (beleszámítva a novemberben visszacsatolt északi területet) 60.2 százalékos arányszámmal. E téren tehát meglehetős javulást könyvelhetünk el. Nem ilyen mértékben, azonban a mai Magyarországénál lényegesen kedvezőbb a rétterület aránya, minthogy Kárpátalján 11.81 %-ot tesz ki, míg a mai Magyarországon 7.2%ot. A legelőterület Kárpátalján 13.47%-ot tesz ki, míg a mai Magyarországon 10.2 százalékot, emellett az sem hagyható figyelmen kívül, hogy ’ az ottani legelők minőség szempontjából magasan fölötte állanak az anyaországi, de különösen az alföldi legelőknek. Közel egymillió hold kitűnő erdő Ami a művelési ágak szerinti megoszlást illeti, a legszembetűnőbb különbség természetesen az erdőterületek összehasonlításából adódik. Kárpátalja 1,938.391 k. holdnyi területének több mint felét, 50.86 százalékát erdő borítja, amennyiben erdőterülete 985.955 kát. holdat tesz ki, míg a mai Magyarországon az erdőterület részesedési arányszáma mindössze 12.3 százalékot képvisel. Sokkal szembeötiőbb a különbség azonban, ha tudjuk, hogy a Csonkahazában (a Felvidékkel együtt) az erdőterület 2,245.625 kát. holdat tett ki, tehát Kárpátalja visszacsatolásával a megnagyobbodott ország erdőterülete 3,231.579 kát. hokira, azaz valamivel több mint 43%-kaI emelkedik. Ez a nyereség a megnagyobbodott ország szempontjából rendkívül nagy jelentőséggel bír. Kárpátalja erdői nagyobbára idős bükk. és tölgyerdőkből állanak, kitermelésre kiválóan alkalmasak, úgyhogy a megnagyobbodott ország tüzifabehozatala a minimumra: fog redukálódni és műfaszükséglétének is nagy részét lesz képes fedezni. Szántóföldi művelés Cikkünk el ejégi közölt táblázatunkból kitűnik, hogy Kárpátalján szántóföldi termelés 287.057 kát. holdon folyik. t Ami az egyes gazdasági növényeik vetés- területét illeti, csupán a főbbekre kívánunk rámutatni. így búzát 25.579 kát. holdon, rozsot 29.460 kát. holdon, árpát 1717 kát. holdon, zabot 32,312 kát. holdon, kukoricát tisztán 9419 kát. holdon, kukoricát vegyesen napraforgóval, babbal, tökkel, stb. 60.524 kát. holdon, burgonyát oedig 65.387 kát. holdon termelnek. Sajnos a termésátlagot illetően nem rendelkezünk egyelőre megközelítően pontos adatokkal, így arra kitérni nincs módunkban, azonban már a fentebbi adatokból is kitűnik, hogv Kárpátalja meglehetősen jelentős agrártermékbevitelre szorul. Szőlő- és gyümölcstermelés A kezem között lévő legutóbbi cseh" statisztikai adatok szerint Kárpátalján 62 községben 3328 termelő foglalkozik szőlőd termeléssel. A szőlőkultúra területe mindössze 227J katasztrális hold. A legutóbbi szőlőtermés 53.969 q-t tett; ki, a bortermés pedig 27.809 hl-t Ami a gyümölcstermelést illeti, az 1937* évi statisztikai adatok szerint Kárpátalján (kivéve a novemberben már visszacsatolt területet) 1,932.348 gyümölcsfát számláltak össze. Tehát, ami a gyümölcstermelést illett Kárpátalja körülbelül azon a színvonalon áll, mint a novemberben visszacsatolt északi terület. Az 1,932.348 gyümölcsfából 802.997 almas fa, 122.422 körtefa, 72.414 cseresznyefa, 15.440 meggyfa, 810.317 szilvafa (az ősz-' szes fajtájú szilvákat, tehát a ringlót -ist beleszámítva), 13.526 kajszibarackfa, 13.425 őszi barackfa és 81.807 diófa volt* Ha tekintetbe vesszük ezeket a számokat, azonnal szembeötlik, hogy Kárpátalján az anyaországhoz és a novemberben visszacsatolt területhez is viszonyítva igen jelentős almater- melés folyik, hiszen A valamivel nagyobb, novemberben visszacsatolt északi területen mindössze 464.337 almafát számláltak, szemben & kárpátaljai 802.997 áimafával. Emellett; meg kell jegyezni, hogy az almafajták nagyrészt kitűnő téli alma. A legjelentősebb almatermeles Técsó* V' k. hold % Szántóföld 287.057 14.8 • • JL Két 229.027 1181 Kert 9.619 0.49 Szőlő 2.354 0.12 . • Legelő 261.282 13.47 Mesterséges legelők 2.340 0.12 • Erdő 985.955 50.86 9 Halastavak 47 —.— r • j Egyéb vízterület 13.403 0.69 <V5T/^ Parkok, díszkertek 622 0.03 t|[ Beép. tér. és udvar 13.770 0.71 * ° c Egyéb terméketlen tér 71.342 3.68 Eddig meg nem mű3.17 ■ \0y velt terület 61.573 /r if Ha a művelési ágak- szerinti megoszlás százalékarányát vesszük figyelembe, azonnal szembetűnnek azok a mélyreható különbségek, amelyek e tekintetben az anyaország és Kárpátalja területének művelési ágak szerinti megoszlásában észlelhetők. A szántóföld aránya például mindössze 1A8%., szemben a mai magy arS C. I érdekel a kérdés: yaszl divat? Tisztelettel meghívjuk az érdeklődőket, látogassák meg áruházunkat és kimerít« választ kapnak, ha végigsétálnak osztályainkon. Női ruha-, kabát, -selyem, -sí ívet, női kalap, -cipő és minden divatcikket áru iitó osztályunkra megérkeztek a tavaszi újdonságok. Művésziesen rendezett kirakatain tökéletes képét nyújtják a tavaszi divatnak. A JO MINŐSEGEK ARUHA7A
