Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-12 / 59. szám

mmna ■Ä'*(rkmnmbl& 1939 MÁRCIUS 12. VASÁRNAP 4 RévayIstván gróf megkezdte csallóközi körútját Viharos lelkesedéssel fogadják az Egyesült Magyar Párt ügyvezető elnökét Dunaszerdohely, március 11. A komá­romi országos pártkongresszuson voltunk tanúi annak, mennyire népszerű volt már akkor Révay István gróf, az Egyesült Magyar Párt ott megválasztott országos ügyvezető elnöke, aki pedig a politikában akkor még új volt, de nem volt ismeret­len; Addi^' a magyar kultúrfrontot tar­totta Révay István az egész Szlovenszkón, s. innét ismerték őt a magyar nép töme­gei. A bizalomnak és ragaszkodásnak újabb tanujeleiről győződtünk meg újból, amikor Révay István gróf országos ügy­vezető elnök megjelent a Csallóközben, hogy megkezdje bemutatkozó körútját. Vas árúton a szövetkezet hatalmas udvara megtelt az ottani és környékbeli párthívekkel, s ami­kor Matus László vásárúti helyi elnök be­mutatta az országos elnököt, Matus Irénke pedig hatalmas virágcsokrot nyúj­tott át neki üdvözlő szavak kiséretében, a közönség szűnni nem akaró éljenzéssel üdvözölte őt. Révay István ezután mintegy félórás beszédben ismertette az Egyesült Magyar Párt törekvéseit. Kitért a legégetőbb fel­vidéki kérdésekre, a földbirtokreform sürgős megoldására, a zsidókérdésre, a munkások helyzetének javítására, a rzo- ciális törekvésekre és egyéb aktuális kér­désekre. Nagyhatású beszédében megem­lékezett az elnök a határon túlrekedt ma­gyarokról is. Kántor Lajos, a helybeli munkásszerve­zet elnöke üdvözölte ezután keresetlen szavakkal, az országos elnököt, s meg., köszönte beszédét, különösen azon ígére­tét, mely Szerint a munkásoknak a helyi nagybirtokkal kapcsolatos kérdéseit any- nyira a magáévá tette. Füssy Kálmán országgyűlési képviselő, a csallóköziek régi kedves ismerőse tar­totta meg ezután beszámolóját. Ismer­tette a belpolitikai helyzetet, s különösen pártunknak a belpolitikában való munkás­ságát, majd áttért a külpolitikára is. Ide­haza csakis a Gömbös által megkezdett és Imrédy által folytatott reformpolitikának híve, míg kifelé az olasz—német orientá­ció az, amely a magyarság jövőjét biz­tosíthatja Európában. Rozsinszky László dr. országos párt- igazgató lépett ezután g pódiumra és a A Visszacsatol! Felvidék Közséíl ElSIjdrósóínlnas figyelmét felhívjuk a m. Hr. belügy miniszter úr 280/1938. B. M. sz. rendele tővel beszerzésre ajánlott Novák Jeofi dr. Összeállításában megjelent Községi polgári bíráskodás címfi jogi könyvre. Régi hiányokat pótló munka a községi bíráskodásra vonatkozó jogszabályokat tárgyalja, egységes szerkezetbe foglalva. A könyv használhatóságának előnyére szolgálnak a szakaszokhoz csatolt jegy­zetek, melyek az egyes szakaszok össze­függésére mutatnak ré és a rendes bí­rósági gyakorlat mellett ismertetik a hatásköri bíróságnak a községi polgári bíráskodás hatáskörébe utalt kérdések­ben követett gyakorlatát is. A mfi hasz­nálhatóságát az abban közölt 24 irat­minta, valamint betüsoros mutató is elő­mozdítják. A könyv terjedelme 173 oldal. ARA 7— PENGŐ. Megrendelhető az összeg előzetes bekül­dése mellett: STÁDIUM Könyvkiadó- vállalatnál. Budapest. VI, Rózsa-u. lit helyi ügyek megoldásáról beszélt. Vásár- útón is meg kell oldani a földkérdést rész­ben kisbérietek alakjában, részben ma­gántulajdon útján. Markwarth Gábor dr. országos pártveze­tőségi tag hűségre és kitartásra buzdí­totta a hallgatóságot, a legteljesebb mér­tékben helyesli Jaross politikáját. Szeiff Géza dr., az Egyesült Magyar Párt járási elnöke intézett a hallgatóság­hoz lelkes buzdító beszédet, utána Méhes Rudolf titkár köszöntötte a jelenlevőket. Matus László helyi elnök zárószavai után a gyűlés egyhangúlag elhatározta, hogy Horthy Miklós kormányzót és Ja­ross Andor minisztert táviratilag üdvözli. ) Danaszerdahelyen a népgyűlés szónokait, Révay István, gró­fot, Füssy Kálmánt és Rozsinszky László dr.-t a hatalmas tömeg ugyanolyan lelke­sedéssel hallgatta, mint Vásárúton. A gyűlés a járási elnök indítványára Jaross Andor minisztert szeretetéről és törhetet­len ragaszkodásáról táviratilag üdvözölte. A népgyűlés után a párt járási szerve­zete választmányi ülést tartott, melyben a választmány a járás belügyeit tárgyalta meg. Mindkét gyűlés fényesen beigazolta, hogy a magyarság tömegei lelkesen kitar­tanak az Egyesült Párt lobogója alatt. A zsetizi járás magyarsága Jaross Andor mögött Zseliz, március 10. Az Egyesült Ma­gyar Párt zselizi járási elnöksége 38 ma­gyar '-ö-ség bevonásával választmányi gyűlést tartott. Majthényi László báró megnyitóbeszédében megállapította, hogy a történelem kereke alálendült azokkal, akik egy véres múlt viszontagságaiban küzdő nemzetet meg akartak fojtani, el akartak temetni csak azért, hogy alatto­mos elgondolásaikat érvény rejuttassák. — Jaross Andor miniszter úr — foly­tatta Majthényi László — ott áll az őrhe­lyén és minden gondolata, minden tekin­tete a Felvidék felé irányul. Nem fogjuk tűrni nem. jtiszír.ű selyempapírba csoma­golt kétes eszmei palántáknak a Felvi­dékre való beültetését. Anyaországunkhoz való becsatlakozásunkkal lerakjuk nemzeti oltárunk c’é gyermeki hűségűnket és sze- retetünket, de ebből a hűségből és szere- tetből senki nem kovácsolhat se szélső­jobb, se szélsőbaloldalra érdekeket magi. nak, mert mi felvidékiek csak az egyenes úton kívánunk haladni, amely kizárólag nagy nemzeti ideáljaink felé vezet bennün­ket. Ezt nemcsak valljuk, de hisszük is és fogjuk a jövőben is hinni. Majthényi László báró ezután felol­vasta azt a határozati javaslatot, mely pontokba szövegezi a járás összmagyarsá- gának politikai állásfoglalását és egyön­tetűen kifejezi azt, hogy tántoríthatatlan hűséggel kitart eddigi politikája melleit s egy emberként áll Jaross miniszter s az egész pártvezetőség között. Az elnök szavai után Tanhauser esperes­plébános, országos pártvezetőségi tag szó­lalt fel, aki meleg szavakkal üdvözölte Majthényi László bárót abból az alkalom­ból, hogy őt a kormányzó a magyar fő­rendiház tagjai sorába kinevezte. Komzsik József keresetlen szavakkal körvonalazta az iparosság és kereskedő társadalom mai életviszonyait és felkérte a választmány előtt Majthényi László bá­rót, hogy illetékes helyen tudassa, hogy a zselizi járás megszüntetésével, a járás- biróság és járási főszolgabiróság elvitelé­vel jelentős gazdasági bénulás állt be. Arita /apán külügyminiszter Anglia és az USA magatartásáról *5 Tokió, márciuus 11. Arita japán külügymi­niszter szombaton nyilatkozott Japán maga­tartásáról Anglia és az Egyesült Államok irányában. — Anglia ellenállása Japán távolkeleti po­litikájával szemben — jelentette ki a minisz­ter — Anglia gazdasági érdekein alapul, Amerika magatartása Kínában azonban csak (rr Imi politikát jeleni. Eddig Anglia a kí- ai viszályban nem tanúsított előzékenységet Japán irányában. Amíg Anglia nem érti meg a Japán politikát, addig nem lehet szó a lcét ország közötti tárgyalásokról. Amerika te­kintetében viszont, úgy látszik, félreértések fo­rognak fenn a kommunistaellenes egyezmény miatt. Amerika talán más szándékokat sejt az egyezmény mögött, mint amilyenek abban tényleg foglaltatnak. Japán magatartását Amerika iránt — állapította meg beszéde vé­gén Arita — nem befolyásolja a komunista- ellenes egyezmény. Borzalmas harcok Madridban a kormánycsapatok és a kommunisták között Franco válaszoItMadrldfegyversziineti ajánlatára Madrid, március 11. Madridban a hely­ist továbbra is teljesen zűrzavaros. A Miaja-kormány csapatai és a kommunisták között változatlan erővel folyik a harc. A kommunisták nagymennyiségű ágyúval és modern hadianyaggal rendelkeznek, s pén­teken este több helyütt már tankokkal indultak támadásra a kor­mánycsapatok kezén levő madridi városrészek ellen. Úgy látszik, hogy a kommunisták minde­nekelőtt a minisztériumok épületeit szeret­nék kezükbe kaparintani, mert ezek a ha­talmas épületek nagyon jó védelmet nyúj­tanak az utcai harcok során. A kommunis­ták repülőgépei röpcédulákat dobnak le, amelyeken az óllítiák, hogy Negrin volt miniszterelnök és Lister ezredes, a nemzet­közi vörös dandár parancsnoka, visszajött Franciaországból és el fogják kergetni a Mmja-kormányt. Szombaton délután már légiütközet is volt Madrid felett a kormánycsapatok és a kommunisták repülőgépei között. A kormánycsapatok részéről azt állítják, hogy egy kommunista gépet lelőttek a harcban, ellenőrizni azonban nem lehet ezt az állítást, mert a gépeknek egyforma jel­zésük van. Magában Madridban ugyan to­vábbra is a kormányesapatok vannak túl­súlyban, az elővárosok azonban egymás­után csatlakoznak a kommunistákhoz Atocha, Vallcarco, Carabanchel és Baraja elővárosok teljesen a kommunisták kezén vannak. A barajai repülőtéren 19 kommunista csapatok kezében van a hatalom. A repülőtér valamennyi gépe fölött ők ren­delkeznek. Éjféltájban a kommun Írták, a jelek sze­rint, űjahlb o?apaflmegerő5ítéseket kaptak kívülről s több városrészben újabb táma­dást kezdtek a kormánycsapatok barrikád- jai ellen. Olyan hírek is vannak, hogy a kormányesapatok egyrésze átpártolt a kom­munistákhoz, bár ezt a híresztelést a Miaja-kormány erélyesen cáfolja. Madridból a hajnali órákban olyan hírek érikeztek. hogy a kommunisták lassanként felülkerekednek. Délelőtt ugylátszik megint megváltozott a helyzet, mert a déli jelen-* tések már ismét úgy szólnak, hogy a hely­zet kedvezőbben alakul a Miaja-csapatolc számára. Miaja tábornok a reggeli órákban jelentős győzelmet aratott a kommu­nisták felett ás sikerült ismét szabaddá tennie az utat Valencia felé, úgyhogy Madrid ellátása is-t mét biztosítva van. Cusado ezredes és Miaja tábornok kö­zött — hir szerint — ellentétek merültek fel. Casödo átvette a hadsereg főparancs­nokságát, Miaja tábornok viszont mint had­ügyminiszter tovább működik. A madridi védelmi tanács egyébként ,.hivatalos” közleményt adott ki, amelyben megállapítják, hogy a harcok mindenütt Miaja csapatainak győzehnével végződtek. Most már csak néhány helyen állnak még ellen a kommunisták Madridban és a vi­déken. Alicante városi tanácsa elhatározta, hogy a kommunista tanácsosokat elmozdítja és csatlakozik a nemzetvédelmi tanácshoz. Madridban megadták magukat a kommunisták Bilbao, március 11. A madridi nemzet­védelmi tanács hivatalos jelentése szerint Miaja csapatai elfoglalták a kommunisták központi és többi helyi hivatalát. A kom­munisták feltétel nélkül megadták magu­kat. Franco Miaia fiával küldte el válaszát Madrid fegyver­szüneti ajánlatára Párizs, március 11. A Newyork Herald párizsi kiadásának jelentése szerint, Miaja tábornok fia, Jósé Miaja, fontos üzenetet visz Franco tábornoktól édesatyjának. Jósé Miaja már régóta a spanyol nemze­tiek foglya volt, pénteken azonban szoba* dón bocsátották és hazaengedték Madridba. Ugyanakkor a spanyol köztársasági kor­mány szabadlábra helyezte az egykori spa­nyol diktátor, Primo de Rivera fiát*: Miguelt, aki a spanyol phalanx-mozgalom vezére és szintén már régebben hadifog­ságba került. Ugyanakkor, amikor Miguel de Rivera egy angol hadihajó fedélzetén elhagyta Valenciát, Jósé Miaja Hendaye mellett át­lépte a francia határt és Marseillebe uta­zott, ahonnan most útban van Valencián keresztül Madrid felé. A Newyork Herald úgy tudja, hogy Franco tábornok a szaba­don bocsátott Jósé Miaja útján küldte el válaszát Miaja tábornoknak a madridi kormány fegyverszüneti ajánlatára. Hogy mi ez a válasz, azt egyelőre még nem lehet tudni, amint hogy Miaja tábornok fegy­verszüneti feltételeit sem ismerik. Bródy András nyilatkozata egy újságcikkről Bródy András volt ruszin miniszterel­nök az alábbi nyilatkozat közlését kéri; A Pesti Újság március 11-i számának első oldalán „Bródy András elmondja, mi történt a prágai minisztertanácson, amely után letartóztatták” cím alatt fényképem­mel ellátott nagy cikk jelent meg, amely­nek tartalma az egyes általam elmondott s a tetobi lapokban is közölt dolgokon kivül elejétől végig valótlanság, miért is felké­rem önöket, szíveskedjenek azt nevemben helyreigazitani, annál is inkább, mert nem szeretném, hogy a magyar közvélemény a letartóztatásom körüli eseményeket hívat­lan elképzelések szerint lássa. Nem lehet :gaz, hogy a nevezetes minisztertanácson én autonómiát vagy népszavazást követel­tem volna, ahogyan azt a Pesti Újság beál­lítja, már csak azért is, mert a prágai kormány autonóm követeléseink maximu­mát kormányunk kinevezése által már el­ismerte. így természetes, hogy a lapnak az sgesz minisztertanácsra vonatkozó közle­ménye egyszerű elképzelés akárcsak a többi állítás is, mint például az, hogy én emlékirataim közlését átengedem a Pesti Újságnak. Ilyen Ígéretet én nem tettem. Legjellemzőbb a cikkíró fantáziájára az a nekeni tulajdonított kijelenés, hogy nem is nagyon bánom, hogy bezártak. A cikket szignáló szerkesztő úrnak, még ha ellensé­gem is lenne, nem kívánnám, hogy végig­élje azt, amit én Pankrácon végigéltem. Ezt nem panaszképpen mondom, csak ép­pen nem szeretnem, ha valaki a Pesti Új­ság cikke nyomán azt hinné rólam, hogy én direkt vágytam a miniszterelnöki szék­ből a pankráci börtönbe. BróJy *'»drás

Next

/
Thumbnails
Contents