Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-11 / 58. szám
1939 MÁRCIUS H, SZOMBAT T'ElíVIDEfcl -jMAG^ARHIRMEí / Megbuktak az intrikák A zsidó javaslat vitája a vége felé közeledik. Érthető tehát, hogy a javaslat ellenzői most mindenkivel összeszövetkeznek s elsütik utolsó nagyágyúikat, hogy, lelőjék a javaslatot, vagy a javaslat harcosait. A javaslat parlamenti tárgyalásának megkezdését azzal próbálták megakadályozni, hogy családfa- kutatásuk eredményével Imrédyt a kulisszák mögött a javaslat csendes elejtésére bírják, Imrédy azonban e helyett inkább a miniszterelnöki pozíciót vetette el magától, hogy a javaslat mégis eredeti alakjában a parlament elé került. A zsidótörvényt sürgető nagy nemzeti mozgalmat, a Magyar Élet Mozgalmát Imrédy mellett még Rátz Jenő és Jaross Andor irányította, tehát Imrédy megsebzése után Rátz és Jaross. ellen indult meg a névtelen családfakutatók hajszája. Ifj. Mikszáth Kálmán kedélyesen megírta, hogy a híres Gellért- syállóbeli ellenzéki vacsorán egy arisztokrata úr három különféle családfát húzott elő, amíg a kívántat megtalálta. E héten már egy másik családfa ellen támadt az anonim szervezet. Rátz Jenő családfája ellen. De a régi nemesi családfa tulkemény volt, semmiféle rágcsálók ki nem kezdhették, a rágcsálók mindössze annyit találtak, hogy a kitűnő magyar tábornok nevét szülőközségének görögkeleti vallású lelkésze, aki történetesen román érzelmű volt, ro- mánosan Ratin-nak írta, holott 1600 óta ezt a családot mindig Rátznak írták. A magyar közvélemény csak fölényes mosollyal tért napirendre a szánalmas bűzbombavetési kísérlet fölött, mert elvégre egy újszülött gyermek igazán nem lehet felelős a keresztelő pap helyesírási hibájáért. S így a Magyar Élet Mozgalmának második vezérét nem sikerült megsebezniük. És most a körvadászat harmadik szakaszáig jutottunk. Jaross Andoi*ra, a mozgalom harmadik megteremtőjére é3 vezérére, a zsidóprobléma további nagy mozgatójára került sor. őt a család' fáján keresztül szintén nem kezdhetik ki, személye sem sebezhető. A kormányból sem lehet kibuktatni. Mert ezt megpróbálták. Különféle kerülő utakon és közvetítőkön keresztül mindjárt a Teleki-kormány megalakulásakor pró' balták megkörnyékezni Telekit, hogy ejtse el Jarosst és egy más felvidéki politikust vegyen föl kormányába. De ez a terv csúfosan megbukott Teleki éleslátásán. A liberális intrika most más úton akarja paralizálni Jaross politikai befolyását. Már nem ragaszkodik Jarossnak egy más, liberálisabb politikussal való fölváltásához, hanem bársonyszéket akarja alóla elbűvészkedni. Különféle kaszinói kamarillák kifőzték, hogy mivel Jarosst magát nem lehet megbuktatni, ezért a minisztériumát kell megszüntetni. A külföldi saj tóban, így elsősorban a felvidékiek előtt is jól ismert zsidó-liberális jellegű Prager Tagblattban elterjesztették annak hírét, hogy Jaross felvidéki minisztériumát eltörlik, a hivatalt államtitkára: jgá szervezik át s beolvasztják miniszterelnökség, vagy a belügyminisztérium egyik ügyosztályába. Az államtitkár pedig nem Jaross lesz. A titokzatos intrika-központ ma már továbbment: belföldi lapokban, Bethlen 8 órai Újságjában és az Estben he' lyezte el ugyanezt a híradást. Szóvá megindult a roham Jaross pozíciója ellen. Ez a mai helyzet. Ehhez azonban nekünk felvidékieknek is van némi szavunk. És pedig őszinte; komoly szavunk. Már régóta figyelemmel kísérjük a Jaross elleni intrikát, de ildomosnak tekintettük hallgatni róla. Most azonban nem hallgathatunk, Mert nem személyekről van szó, hanem személyeknél többről: elvekről. Nem Jaross személyének félretolásáról, hanem az egész felvidéki párt szétrob- bantását célzó kísérletről. Nem hallgathatunk tovább, mert a hallgatás cinkosság lenne azokkal, akik az Egyesült Magyar Párt egységére törnek. A felvidéki Egyesült Magyar Párt sokaknak van útjában. Mindenkinek, aki a mai reformtöbbségnek és a reformoknak ellensége. Mert kulcshelyzete révén a felvidéki párt mandátumai döntötték el a reformtöbbség fölényét a disszidensekkel szemben. Ezért a koncentrált gyűlölet és intrika ellenünk és raross ellen. A zsidó íiberálizmuson cívül a feudális tőke is ellenfelünk, mert tudja, hogy a zsidóreform után a földreform és más szociális reformok tövetkeznek. Ezeket a reformokat akarják megakadályozni a felvidéki egység szátrobbantásával. Magáról a robbantási kísérletről nem kívánunk többet mondani, mint azt, amit a Porubszky Géza dr. képviselő mondott. Porubszky bevallotta, hogy egyike volt azoknak, akiket a liberális-konzervativ kapita- izmüs meg akart környékezni s el akart tántorítani a szociális programot jelentő felvidéki egységtől,.de ő a meg- úsértetésnél így válaszolt; „Nagy tisztelője vágyok Szüllő Gézának, de ha élvekről van szó, se balra,, se jobbra nem lajlok el, hanem az igazság mellé állok, Jaross Andor mellé.” Ebben, az egy mondatban benne van minden, amit a felvidéki Egyesült Magyar Párt elleni intrikákról tudnunk kell. A robbantási kísérlet abból az ötletből indult ki, hogy a felvidéki egységes politikai - közvéleményben megmaradt a régi keresztény szocialista, illetve nemzeti párti rétegeződés. Az ötlet téve3 volt, mert bizony ez a rétegeződés eltűnt, ehelyett csupán a nemzedékek szerinti rétegződés maradt meg. Mint azt Pfeiffer Miklós dr. híres cikkében megállapította, a Felvidéknek voltaképpen két lelke van: az öregek és fiatalok szemlélete. Az öregek a megszállás előtti űri individuális politikai aktus és iberáiis életforma konzervatív hirdetői voltak, s ugyanazokká lettek, mihelyt becsatlakozhattak az óhazai életbe. A fiatalok — ma már bizony ötven évesekig bezárólag számít ez a „fiatalság” ■ a hazatérés után is hívek a néppel együtt folytatott közös harchoz, a szociális népi eszmékhez, a népi demokrá ciához, a kollektiv szellemhez, amely szemléletben a keresztény szocializmus és nemzeti radikalizmus két régi irányzata tökéletes szintetikus egységbe olvad össze. Ideológiai alapon hiába próbált köztünk kettészakadást a pesti intrika, hiába környékezte a keresztény szocialistákat: együttmaradtunk. Csak a legidősebb korosztály egyikmásik kiválósága szakadt le mozgat műnkről. Mert visszaotthonosodott az ősi politikai stílusba, amelyben fiatal korát leélte. A liberális és individualista politikai sakkjátékba, amelynek igén bonyolult és ravasz szabályai vannak Az előkelő kaszinókba, amelyek tükörsima parkettjén csak a politikai taktika nagy művészei tudnak járni. A felvidéki fiatalabb nemzedék nem ismeri, de nem is akarja elismerni ezt a túlfinomult taktika-művészetet, csak nyílegyenes politikai stratégiát ismer, százezres és milliós együttesben , való egyenes menetelést. Számunkra a politika nem sakkjáték, egyáltalán nem játék, hanem véresen komoly hitvallás, együttes munka a néppel a népért. Sajnáljuk; kimondhatatlanul sajná:- juk, hogy éppen a Felvidék legeredetibb, legszellemesebb politikai személyisége, Szüllő Géza az, aki elsőnek visszahasonult a kónzervativ-indivi- dualista magyar stílushoz s teljesen egyéni utakra tévedt, olyan utakra, ahová a kollektiv szellemű Felvidék közvéleménye nem követheti. Sajnáljuk, ; végtelenül sajnáljuk, hogy mialatt a Felvidék egy emberként szociális reformokat, zsidójavaslatot és földreformot sürget, ugyanakkor volt vezérünk azokkal engedi ünnepeltetni magát, akik az Egyesült Magyar Párt eme céljai, szervezeti egysége és ‘mostani vezére ellen intrikálnak. Sajnáljuk, de megértjük. Megértjük, mert tiszteletre méltó koránál fogva tért vissza oly könnyen a régi politikai iskolához és a régi poli- ,ikai iskola módszereihez, amelyből a íúsz felvidéki év alatt kiszakadt. Nagy -isztelői vagyunk mindannyian kiváló személyének, de az elveinkhez hívebbek vagyunk, mint a személyekhez. Különösen akkor, ha e személyek eltérnek az elvtől. Mert ne feledjük el, a mi egy séges felvidéki szemléletünk 1936 óta, a pártegyesítés óta alakult ki. A pártegyesítést annak idején Porubszky Géza is ugyanúgy ellenezte, mint Szüllő Géza. De miután kiharcoltuk az egységes keretet, attól kezdve Porubszky Géza egyik teremtő ideológusa, fegyelmezett harcosa és példaképe volt a közös új szellemiségnek, a keresztény, nemzeti szociális és demokratikus népi politikánknak, ellenben sajnálattal kell megállapítanunk, hogy az egységes új szellemiség kialakításának munkájából Szüllő Géza kimaradt. Nem mi távolodtunk el tőle hanem a párt éléről eltávozván, ő maradt el tőlünk. Erről nem mi tehetünk. Elismerjük, hogy ez szomorú . dolog egy nagy politikai személyiségre, de ne felejtse el, hogy minden nagysága mellett mégis csak egy ember, mi felvidékiek pedig egymillió- nyian vagyunk. És így el kell ismernie, • ' , _ ráflíet/ss»] eStet cserélek: tóik szőnyi jövök. jtSi _______ drási magyarpftBfc^- Minden másfajta legmagasabb árbanWjgk- ®ÍÜgllTVÍ?l.a LEIN ÖDÖN Budapest/hKcssuth Lajos- utca 2, si6nyegfltnS‘gyelmezetlen egyéniség hirdet\ hanem az, amit a felvidéki egymilliói fegyelmezett ember vall egységesen j és fegyelmezetten a magáénak. Ami pedig a felvidéki jnimsztérium megszüntetését illeti, erre cspk egyet mondunk. Egy szó sem igaz »belőle. Az ellenzék akarja. Ezenfelül a liberális és feduális kapitalizmus és a zsidóság is akarja. A Felvidék ellenben ragaszkodik hozzá. Nem a minisztérium formájához, hanem minisztere befolyásához. Mi is azt mondjuk, hogy meg kell szüntetni a tárcanélküli minisztériumot, mihelyt betöltötte föladatát. Ám eddig’ még csak a föladatok kezdetén vagyunk. Ezernyi teendő van a legtöbb téren, még mindig az ideiglenesség jegyében állunk. Akármit csinálnak s akármilyen messze nyúlnak a liberális és feudális érdekszövetség csápjai, Jaross és a Felvidék nem hátrál meg előtte. A felvidéki minisztériumot megszüntethetik, de nem szüntetik meg Jarosst és azt a. törhetetlen szociális szellemet, amelyet hogy az igazi felvidéki szellem mégsem 1 a Felvidék egymilliós egységes tömege az, amit egy akármilyen nagy, de fe- I képvisel. Nyolcórás ülésben tárgyalja a Ház a zsidójavaslatot Általános érdeklődés a Ház folyosóián a szlovákiai események körül Hétfőn folytatják a zsidójavaslat vitáját A képviselőház pénteken folytatta a zsidójavaslat tágyalását. Az ülés elején szavaztak arról az indítványról, amely nyolcórás üléseket javasolt a zsidójavaslat tárgyalásának idejére. Az indítványt elfogadták, ezzel már a mai ülésen is nyolc óra hosszat folyt a vita. A vitában ma főleg ellenzéki képviselők vettek részt, akik természetesen élesen támadták a javaslatot és azt igyekeztek bebizonyítani, hogy az gazdasági téren veszélyeket jelent. A folyosón igen élénken tárgyalták azokat a híreket, amelyek a szlovákiai eseményekről szálának, és ezzel kapcsolatban <r várható. külpolitikai fejleményeidet mérlegelték. A kormány tagjai egyébként pénteken délután öt órakor minisztertanácsot tartottak, amelyen aktuális kül- és belpolitikái kérdéseket, továbbá folyóügyeket tárgyaltak. A minisztertamcs a késő éjszakai órákban ért véget. A zsidójavaslat vitáját a március 15-í, szerdai ünnepnapra való tekintettel hétfőn folytatják, természetesen ismét nyolcórás ülésen. Nyolcórás ülés A képviselőház pénteken nyolcórás ülésen folytatta a zsidók közéleti és gazdasági ’ térfoglalásának korlátozásáról szóló törvényjavaslat vitáját. Bobory György alelnök délelőtt 10 órakor nyitotta meg az ülést. A kormány részéről Tasnádi Nagy András igazságügy- miniszter és Antal István államtitkár jelent meg. Elfogadták Kölcsey István indítványát, amely szerint a Ház a zsidójavaslatot a mai naptól kezdve nyolcórás üléseken tárgyalja. Buehinger Manó volt az első felszólaló. Az igazságügyminiszter keddi beszédével kapcsolatban azt állította, hogy a miniszter semmiféle érvelést nem akar elfogadni. Tasnádi Nagy András igazságügy-miniszter: ön tadja a legjobban, hogy nem igaz, amit állít. Buehinger Manó ezután Schultz Ignác FELVIDÉKI MAGYAR telefon: 144-400 HÍRLAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Vili, József-körút 5 szerepével foglalkozott, mire Rajniss Fe-i renc közbekiáltott: — Az a kérdés, hogy a pártkasszát el- vitte-e vagy sem. Buehinger Manó ezután R. Vozáry Alá* dár beszédével polemizált, majd azt kívánta, hogy a javaslat rendelkezései következtében megüresedő helyekre ,. ötvew százalékban paraszt származású ifjakat alkalmazzanak. A javaslatot nem fogadja el. Drózdy Győző volt a következő felszólaló. — Elfogadom ezt a javaslatot, mert. mindent megszavazok, ami a keresztény ifjúság javát szolgálja — mondotta, — Elfogadom azért is, mert helyeslem az alapelvet és a gyakorlati célt szolgáló százalékos megállapítást, amit fontosnak tartok. A továbbiakban bírálta a javaslat egye« intézkedéseit és sürgette a földreformot. Kijelentette, hogy a javaslat sok rendelkezésével nem ért egyet, de reméli, hogy beterjesztendő módosításait méltányolni fogják. Megértéssel, fai védelmi alapon Grata Gusztáv azt fejtegette, hogy a javaslatot nem tartja szükségesnek és hasznosnak. Szerinte nem helyes, hogy , a zsidók tömegeit kizárják a magyar nemzeti közösségből. — Mi volt a javaslat célja? — folytatja — annak megakadályozása, hogy **oy %
