Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-09 / 32. szám

TEWIBkM • J^dfesRHIRlÄft Ludas Matyi a Nemzeti Színházban Felvidéki ember vagyok — mondja Dékány András, a szerző 10 Az Operaház tánckarának müncheni szereplése A minap zajlott le fényes kükő&ég-ek közt Münchenben, a váróé tulajdonában 3évő Deutsches Theaterben a Magyar [Királyi Operaház tánccsoportjának részvételével a bajor főváros idei far­sangjának legelőkelőbb bálja, a Ball der £tp.dt Budapest. A M. Kir. Operaház ez­úttal harmadszor szerepelt Münchenben. A] mintegy 2500 főnyi közönség soraiban megjelent Ritter v. Épp tábornok, biro­dalmi helytartó, Siebert bajor minisz­terelnök, Fiehler müncheni főpolgármes tér, Boepple dr. és Köglmaier államtit­károk, Schobert lovag, gyalogsági tábor­nők, Sperrte repülőtábomok, Sztójay TOotne berlini magyar követ, Szentmik- lósi Szabó György müncheni magyar fő­konzul, a magyar kultuszkormány kép viseletében Zsindely Ferenc államtitkár, Mines Henrik fogalmazó, Budapest szé­kesfőváros részéről Szendy Károly pol­gármester, Kéil Tibor főjegyző, Lázár Imre gróf tan ács jegyző, továbbá a mün­cheni és biródalmi közönség szinejava. A bál keretében előadott műsor zené­jét a müncheni Filharmonikusok 50 tagú zenekara látta el, akik élükön Kenessey Jenő karmesterrel Sztojanovits Jenő „Csárdás“ oímű balettjének bevonulási indulójával vezették be a táncszám okát. Folytatásul a Cigánybáró verbunkosa, majd újra, mint zeinekari szám a Pier- vetie fátyolának nagy keringője után, külön erre az alkalomra beállítva a Ma­gyar ábrándok második képe, végül 11 órakor a Majális került bemutatásra.. A Münchenben szokatlan sikert aratott táncszámok után & bál a reggeli órákig tartott.' A bajor kormány és főváros az Opera- ház tagjait müncheni látogatásuk alatt a legmesszebbmenő barátsággal vette körül. A bál napján a müncheni magyar főkcnzul adott szííkeb-bkörű ebédet, a következő napon a bajor miniszterelnök, este pedig a müncheni főpolgármester fogadta a magyar vendégszereplőket. Az összejöveteleken megjelent a bajor fő­város igen sók közéleti és művészi kitű­nősége. A fogadásokon elhangzott felkö- «pöntők a kormányzó és a kultuszminisz­ter ölelésével a legmelegebben hangsú­lyozták a bajor-magyar barátságot és köszönettel emlékeztek meg Márkus László igazgatóról, aki lehetővé tette, feogy az Operaház tánckara e rendkívüli azereplést vállalhassa. Az Operaház tánckarónak München­ben járt IS tagja, élén Szalag Karola, Bordy Bella, Vera Ilona, Ottrubay Me­linda magánt! ncosnők, Brada Rezső, Kőszegi Ferenc és Csányi László ma­gántáncosok szerepeltek. Az előadásokat Kenessey Jenő karmester vezényelte. A német lapok kivétel nélkül a legna­gyobb elismeréssel, sőt magasztalással foglalkoznak az Operaház tánckarának ttiiinöheni szereplésével, (*) Zsúfolt házzal nyitották meg a rima­szombati színiszezont. Tudósítónk jelenti: A Jafcaób/y-színtársulat megkezdte hathétre ter­vezett rimaszombati vendégszereplését a Le­gyen úgy, mint régen volt e. operettujdonság- gai. A kitűnő erőkből összeállított szombat- helyi társulat első előadását zsúfolt ház előtt játszotta le s az előadások azóta is a legna­gyobb érdeklődés jegyében mennek végbe. A Kormányzó Or Ófőméltősása mélynyomást! arcképe 63v95 cm. méretben P 1.40 -r portóköltségért, valamint a legújabban megjelent Csak ez a keresztünk Ö a ml vezérünk Ez a m I 1 lazánk feliratú fenti nagyságú, de háromszin nyomású képek P 1.50+ portóköltségert megrendelhetők STÁDIUM SAJTÓVAILALAT RT-nöi Budapest, VI., ROua-utca 111. ss. A Nemzeti Színház március 11-én mu­tatja be Dékány András és Liszt Nán­dor Ludas Matyi című darabját, amely­nek dalait Laurisin Mjklós, a Zeneaka­démia tanára írta. Az érdekes darabról, amely új témát visz a magyar színpadokra, Dékány András a kitűnő író írta, akinek Arany­sziget című darabját . a múlt évadban játszotta a Nemzeti Színház nagy siker­rel, a következőket mondotta: — Magamról annyit, hogy eddig öt re­gényem jelent meg könyvalakban. Tavaly a Nemzeti Színházban a centenáriumi műsor keretében előadták az Arany sziget című történelmi vígjátékomat, amely még ebben a szezonban is műsoron volt, az el­múlt héten pedig megjelent a Tátra tüzek című könyvem, amelyben felvidéki emlé­keimet a szlovák, a magyar és a rutén nép sajátosságait, magam költötte, novel- tlsztikús figurákat írtam meg úgy, aho­gyan odafent a hegyek között a valóság embereit láttam. Tulajdonképen felvidéki ember vagyok, mert észak Zemplénben, Gálszécsen gyermekeskedtem, ott szívtam magamba a szabadság, vágyát, ott szeret­tem meg a természetet és ott szerettem meg az egyszerű embereket! A háború után lekerültem az Alföldre, megismertem a pusztát, a róuaságot és az alföldi em­bert, a rónaság fiát. Nemcsak megismer­tem, hanem, akár a felvidékit, az alföldit is megszerettem! Az egyik éppen úgy ma­gyar, mint a másik: szívünkhöz nőtt, & lelkűnkhöz és nekünk, íróknak kötelessé­günk, hogy ez a nép közelebb legyen hoz­zánk, mint bárki máshoz! — Ennek a szeretetnek köszönhetem, hogy színdarab lett a Ludas Matyiből. Fazekas Mihály regénye volt természe­tesen az egész színdarab magja. De csakis a magról lehet szó, hiszen ami ki­nőtt belőle, az a ma.ga.rn és két kitűnő szerzőtársam, Liszt Nándor költőnek, a dalok írójának és Laúrisin Miklósnak, a Zeneakadémia neves professzorának a munkája, aki meghatóan kedves, mulat­ságos és vidám muzsikát szerzett a vi­(•) Olasz könyv Szent Istvánról, a herceg­prímás előszavával. Kómából jelentik: Gi­ovanni Terranova, ismert magyarbarát olasZ közíró nagyszabású .tanulmányt irt „Szent István — Magyarország királya“ címmel. Ki­tűnő művének különös időszerűséget kölcsönöz Szerit István emlékéve. A könyvhöz Serédi Jpsztinián hercegprímás Irt előszót. Terranova megkapó élethűséggel rajzolja még Szent Ist­ván alakját, részletesen méltatja uralkodói eré­nyeit és behatóan megvilágítja Magyarország helyzetét az akkori Európa egész képében. 'Be­számol a Szent István alakjához fűződő nép­legendákról is és ismerteti, a multévi szent- Í3tvani ünnepségek lefolyását. Terranova leg­újabb munkája méltó módon csatlakozik a ma­gyar történelem kimagasló alakjairól írt ed­digi tanulmányaihoz és kiváló szolgálatot tesz az egymás alapos, megismerésén nyugvó olasz- mágyar barátság, kimélyítésének. (•) Magyar hangverseny Svédország­ban: A Svéd-Magyar Társaság a göte- borgi Konzerthaust zsúfolásig megtöltő előkelő közönség jelenlétében nagysikerű magyar hangversenyt rendezett. A hang­verseny műsorán Kodály, Dohnányi, Liszt és Weiner művei szerepeltek. A hang­verseny szólistája Károlyi Gyula ismert zongoraművész volt, aki Dohnányi Gyermekdal variációját ’ játszotta zene­karral. A zenekart a Budapesten is jól ismert és kedvelt Tor Mann zeneigazgató vezényelte. Az előkelő közönség igen me­leg ünneplésben részesítette az est. sze­replőit, számtalan kihívással és rengeteg virággal fejezve ki tetszését. A hangver­seny után mintegy Í30 főnyi díszes közönség részvételével magyarjelleg ű bankett következett. (•) Előadássorozat a Turáni Szövetségben. A Magyarországi Turáni Szövetség y., Vilmos esászár-út. 76, .szám alatti helyiségében. „Csoda- szarvas népe“ címmel előadássorozatot tart. Az első előadás február 9-én, csüörtökön este fél 7 órakor lesz. A műsoron Mindszenti Béla dr. zongóraszáma szerepel. Túrmezei László „A csodaszarvas és mi“, ZájH Ferenc pedig „A szkithák“ címmel tartanak előadást. A műsort még ssavalát egészíti -ki. dám és mulatságos darabhoz. Ez az elő­adás nagy munkát kíván, mert az új da­rabon tulajdonképpen új utat próbál vágni a színpadi irodalom terén, hiszen ez a Ludas Matyi tulajdonképpen ma­gyar comedia deli’ arte, ahol' a játékos szöveg hallatlanul sok mozgást kivan a színésztől, azonfelül a' komor részeknek is úgy kell- hatni, mintha a legvidá­mabb jelenetek volnának! Annyit már előre mondhatok, hogy a Nemzeti Szín­ház új magyar darabjánál minden te­kintetben kitesz magáért. — Németh Antal igazgató rendezi a darabot és neki köszönhetjük azt, hogy sok akadály a legnagyobb könnyedség­gel leomlott előttünk. Pekáry István díszletei egészen újszerüek, sőt olyan nagyvonalú, a kidolgozás, hogy egyes felvonásoknál a Nemzeti Színház teljes színpadát mélységgel én szélességgel, minden világító apárátusaval fel kell használni. Ludas Matyiban, magában, a figurában tulajdonképpen az élelmes, be­csületes, hazászefető és mindig a talpán legény embert írtam meg.' Döbrögi Gá­borban,, a földesúrban pedig múltúnknak és jelenlegi kominknak azt a magyar emberét, aki nem akar szakítani a meg­gyökeresedett eszmékkel és aki csakis a maga fajtájában látja az embert, de bi­zony nein minden embertársában! A két típusú alak összeütközéséből indul el az a cselekmény, amely sok mai témán ke­resztül, hangsúlyozom, vidáman és mu­latságosan még három házasság történe­tére is alkalmat ad a színpadon. Többet egyenlőre nem mondhatok: harminchá­rom tagú' zenekar és harminckét tagú kórus festi alá olyan kitűnő művészek játékát, mint amilyen Jávor Pál, Ab.onyi Géza, Lukács Margit, Aghy Erzsi, Berky Lili, Olthy Magda. Pcthes Sándor, Ma- tány Antal, Palaky Jenő, Ujlaky László és a Nemzeti Színháznak azok a kitűnő művészei, akik segítséget nyújtanak az írónak, hogy a Ludas Matyi necsak fel­bukkanjon. hanem meg is, maradjon a Nemzeti Színház színpadán. (•) A dnnamocsi műkedvelők csónakon keltek át a zajló Dunán, hogy előadják a János vitézt. A Felvidéki Magyar Kultúregyesület dunaxnocsi helyi szer­vezetét vendégszereplésre hívta meg a süttői római katolikus leánykör. A visz- szaosatolás óta ez az első-eset, hogy a felvidéki magyar falu műkedvelő gár­dája az anyaországban vendégszerepei. A dunamocsi műkedvelők, akik a zajló Dunán- csónakokon keltek át, a folyó jobbpartján fekvő Sütlőre, az egész kör­nyék nagy, érdeklődése mellett a „János vitéz“ című, daljátékot adták. elő. A da­rabot Nehéz Ferenc, a Felvidéki Ma­gyár Kiiltúregyesület központi titkára rendezte. (*) „A Harmadik Birodalom politikai és tár­sadalmi rajza" címén a Fővárosi Könyvkiadó előállításában' jelent meg Rézessy Zoltán eV. gimnáziumi tanár könyve. A szerző egy évet töltött kint Németországban- tanulmányúton. Ott szerzett tapasztalatai, közvetlen benyomásai az ottani szociális társadalompolitikáról,. fáj­ás nemzetvédelemről ad hű képet olvasóinak. A könyv a: Hitler forradalmától kézd Ve' nap­jainkig ismerteti- a németországi nagy át-‘ alakulás folyamatát, A könyv P/ei/er Ferdi­nand könyvkereskedésében (V., Kossuth Lajos- utca 1>.) kapható. Mindenkit érdekel. «3» FEBRUAR S. CSÜTÖRTÖK (•) Művészek kalauzolják a közönséget: & Műcsarnok téli tárlatán. A Téli Tárlat — keretében Karlovszky Bertalan é* Zala György emlékkiállításával — válto­zatlanul nagy*, tömegeket vonz a város ligeti Műcsarnokba, amelynek vezetőség, s a kiállítás -népszerűsítése érdekében új- rendszerű tárlatvezetéseket léptetett életbe. A fővárosi népművelési bizottság és a szabadegyetem szokásos tanulmányi kirándulásai mellett ezentúl minden, vasárnap maguk a művészek kalauzol­ják a közönséget , végig a kiállításon és , pedig abban a formában, hogy' a képek­nél festő-, a szobroknál pedig szobrász­művészek vezetnek. A tárlatvezetés vasár, napokon 10-től' 11 óráig tart délelőtt és azon külön költség nélkül a Műcs&rnok minden látogatója résztvehet. A legköze­lebbi tárlatvezetés vasárnap, február 12-én délelőtt 10 órakor lesz. Vezetők; Halasi Horváth .István festőművész, ta­nár és Kari Ferenc József szobrász­művész. (•) Magyar siker a milánói. Scalaban. A* olasz lapok a legnagyobb "elismeréssel emlékez­nek meg a milánói Scatápan február 1-én Mi- raggio (Délibáb) címmel' bemutatott és most is műsoron lévő magyar tál^yú táncujdonság- ról. A Popolo d’ltalia kiemeli a jólelgondolt és kitünően megvalósított, koreográfiát, dicséri Oláh Gusztáv szcenikai képzelp erejét és mű­vészi díszleteit, Harangozó Gyvla és az olasz Nives Poli dinamikus erejű táxjcait. A Regime Fascista kitűnően összeválogaC»te zenéről és magas színvonla táncokról ír,' a íj Arnbrosiano a szöveg, zene és táncok tökéletes harmóniáját említi meg, a La Sera nemcsak a táücokat <=» Harangozót dicséri, de! külön fejezetet .szentel Oláh Gusztáv jelmezeinek és díszleteinek. Az olasz lapok általában a legnagyobb elismerés­sel részletesen foglalkoznak a magyar újdon­sággal, az alakitó művészekről megemlékezve, a női főszereplő Nives Poli, továbbá Ermanne Sávare előtt emelik ki Harangozó Gyula kitűnő képességeit, felemlítik, hogy Liszt Ferenc és Huboy Jenő zenéjét milyen hibátlan érzékkel válogatták össze a táncokhoz, dicsérik az ért­hető, világos cselekvónyű szöveget,. a helyes megoldású koreográfia szépségeit, a változatos élénkséggel, sokoldalú leleményességgel meg- költött magán- és csoporttáneokat, ugyancsak nem fukarkodnak a dicsérettel akkor, amikor Oláh Gusztáv színpompás jelmezeiről írnak és Savino Labo olasz díszle,tfestőművész közreppű ködösével megvalósított friss és levegős díszlet­terveivel foglalkoznak. Az előadásokat a ma­gyar muzsikát kitűnően átérző Norberte 'Mola karmester vezényli. , " . SPORT . — A német birodalom sportvezére Romániá­ban. Bukarestből jelentik: A német birodalom sportvezére, Tschammer-Osten, a napokban hi­vatalos látogatásra Bukarestbe érkezik, hogy érintkezésbe lépjen a román sportszervezetek vezéreivel. — ‘ BUDAPEST riNG-PONG CSA­PATA MEGNYERTE A ROMAN SPORTSZÖVETSÉG PLAKETTJÉT. Bu­karestből jelentik: Budapest ping-pong csapata kedden este Bukarest csapatá­val mérkőzött. A mérkőzés Budapest csapatának 5:2 arányú győzelmével vég­ződött. A budapesti csapat ezzel a győ­zelmével megnyerte a román sporszövet- ség plakettjét. — Eddig 27 nemzet nevezett be a hel­sinki olimpiászra. Helsinkiből jelentik: Az , 1940. évi helsinkii olympiai verse­nyekre eddig huszonhét nemzet nevezett be. Az utóbbi napokban különösen Dél- amerikábói futottak be újabb benevezé­sek, Az eddig jelentkezett résztvevő ál­lamok névsora a következő: Anglia, Ar­gentina, Belgium, Brazília, Costarica. Dánia, Észtország, Finnország, Görög­ország, Háiii, Hollandia, India, Itália, Izland, Jugoszlávia, Lichtenstein, Luxen- burg, Málta, Magyarország, Norvégia, Palesztina, Portugália, Románia, Svájc, Svédország, Cseh-Szlovákia és az Egye- sült Államok. AZ IGAZI VADASZ ÖRÖME! AZ IGAZI VADASZ ÖRÖME! Kézdlvásárhelyt Mfz _ _ ^ AL e?mű gyakorlati BENKö F1L; £4 ww 81 MM CB S Jb 81 ft vadászati szakkönyvs felöleli a Magyarországon előforduló fontosabb vadfajok ismertetését, azok telepí­tését, gondozását és vadászatét. Tartalmazza a vadászati fegyvertant, bemutatja az összes modern fegyvereket, a' különböző államok fegyvertípusait. • Leírja a ható­sági fegyvervizsgálat, belövés, puskavásárlás, célzó-távcső stb. stb. nélkülözhetetlen Ismertetését. A lőszerekről szóló fejezetben a lőporok, golyók, sörét, fojtás és töl­ténykészítés részletes leírását nyújtja, majd a fegyverrel való lövés elméletét adja a belső és külső ballisztika kimerítő ismertetésével együtt. Végül a lövés művé­szete, a vadász felszerelése, a hajtó, a vadászkutyák, a solymászat, falkavadászat, uhuzás, vadászatrendezés, vadásztársaságok, vadorzók stb. stb. ismertetése után tartalmazza a vadásztörvényt és az idevonatkozó rendeleteket is. ...... Ara dtsskötésbe« 10 pengő Megrendeléseket utánvéttel, vagy, az Seezeg előzetes beutalása ellenében forduló poétával tetézünk «L Ha ajánlott küldést kíván, úgy 50 fillér beutalását is kérjük. Az utánvétele* küldés 90 fillérrel drágítja a könyvet Pfeifer Ferdinántí (Zeidler Testvérei«) nemzeti könyvkereskedése Budapest, IV., Kossuth Lajos-utca 5. Telefon: 18-57-30,18-74-00. i i II taau.,im .......................................................................... 'fi hf»pt mn'i un i i i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents