Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-05 / 29. szám

TEMJTBFVT , föhdiTMtiH TlUfÄB 1939 FEBRUÁR 5. VASÁRNAP Németek Uk 1918-ban Irta: Hungaiicus Viator (Folytatás;) 1918. ájVriüs 29-én von Eichhorn, a ke­leti front parancsnoka és geniális fiatal vQii!?rkai‘i főnöke von Gröner tábornok, szoros egyetértésben a király által Ukrajna kormánya mellé teljhatalommal kirendelt osztrák-magyar katonai meg hatalmazottunk, theissrucki Fleischman Móric vezérkari őrnagy intencióival, Skoropadsky Pál volt oro*7 generálist, a cár egykori szárnysegédéi Ukrajna bet­űi anjávú kiáltatták ki. Az államcsíny si­került, az ukrán nép örömrivalgással fogadta a hiúságát is legyező intézke­dést, mert Skoropadsky ősi hetman-csa- ládból származó személyében a több mint száz éve szünetelő Ukrán hetmanság föl- élösztését, régi nemzeti dicsőségének föl­támasztását látta. Fejedelmet megillető pompával és lelkesedéssel, de katonáink fegyvere között avatták Skoropadsky Pált a Zsófia-katedrálisban hetmanná. A lelkesedés azonban nem volt osztatlan, az nj rend emberei aggódó bizalmatlanság­gal nézték a cár egykori szárnysegédé- fiek „trónra“-emelését. A hetman nagy hatalmi joggal fel­ruházva, erős kézzel látott hozzá vala­melyes rend megteremtéséhez. Kormánya összeállításánál elsősorban a tehetséget és képességet, csak másodsorban az orosz vagy ukrán származást tekintette. Az ed­digi köztársaságszerű államforma he­lyébe a majdnem monarehisztikus állam alakulat lépett. Udvari élet keletkezett, melynél Pétervárról menekült gárdatisz­tek s kadett-párti érzelmekkel telített orosz előkelőségek vették körül a hetman személyét, s játszták az Instituckaja utcai palotában a veaetőszerepet. Ez túl nagy ellentét, s túlgyors változás volt a forradalmi időkkel szemben. A megbuk- tatot rada, mely tisztán ukrán nemzeti irányzatot képviselt, Ukrajna teljes ön­állóságát, s Nagy-Oroszországtól való végleges elszakadását követelte. Köztár sasággá akarta Ukrajnát formálni, mely elsősorban a nép érdekeit tartja szem előtt, s igyekszik a nép földéhségét kielé gíteni. A Hetman szereplését a cári ura lomra való átmenetnek minősítették és a monarehisztikus államforma közeli visz ezaállítását jósolgatták. — Miért űzte el Oroszország cárját, miért tört ki a forradalom, ha ismét vissza akarnak bennünket vezetni a régi állapotokba? — hangzott mindsűrűbben panaszos ukrán ajkakról. Belső politikai ás gazdasági harcokra volt kilátás, ha a hetman nem vezeti óva­tosabban a kormány ingatag szekerét. Ebben az érdekes átmeneti korszakban tartózkodtam hetekig Kievben, s keres­tem az alkalmat, hogy politikailag és közgazdaságilag legilletékesebbekkel ta­lálkozzam. s véleményüket a zavaros helyzet felől kérjem. Dorosenko Dimitritől, Ukrajna kül­ügyminiszterétől természetesen azt kér­deztem, hogy milyen álláspontot foglal el a legközelebbi jövőben Ukrajna | ma gyár és osztrák monarchiával szemben. — Hangsúlyozom — felelte a külügy­miniszter —, hogy úgy a katonai meg­szállás idejében, mint a helyzet végleges rendezése után is a lehető legbarátságo­sabb viszonyban akarunk maradni a mo­narchiával. Ukrajna, Magyarország és Ausztria szövetségében nagy természetes erők rejlenek. A katonai erőszaktól és minden anyagias érdektől független Uk­rajna sohasem felejtheti el, hogy a leg­nagyobb orosz elnyomás idején a monar­chiában lakó ukránok szabadon éltek és kultúrájukat akadályta’nnul fejlos-rthr'-t- ték. Az orosz okkupació idejében, mint Galícia és Bukovina főkormányzója, sze­mélyesen láttam és tapasztaltam, hogy az ott lakó ukránok nemzeti érzését és lojális ragaszkodását a legszigorúbb erő­szakkal sem volt képes a cári hatalom megtörni. Közgazdasági szempontból kü lönösen fontos a jó viszony, hiszen Uk­rajna is agrár állam, és így fontos érdé künk, hogy a vele barátságban levő szomszédos Magyarországgal szoros köz gazdasági összeköttetést tartson és így annak intenzív gazdálkodási módszerét elsajátítva, mezőgazdasági iparának ter­ményeit megszerezhesse. — Ukrajna és Oroszország — mondta tovább a külügyminiszter — 260 évig egy egység volt. Két ilyen nagy országnak, a szétválasztása rengeteg technikai ne­hézségbe ütközik és a nagy felszámolás nál sok eddig közös intézményt (külön féle részvénytársaságot, az óriási közle­kedési, vasúti anyagot, a háborúval kap­csolatos ipari, közegészségügyi és egyéb intézméyeket) szét kell választanunk. Ukrajna és Oroszország a háború költ­ségeit is természetesen egy budgetből fe­dezte és így a gazdasági és társadalmi kérdések egész sorozatának a megoldása nagy szakértelmet és tapintatot igényel. A forradalom előtti nagy Oroszország központosított állam, az ország súly­pontja Pétervájr és Moszkva és kulturá lis szempontból csupán e két város szá­mított. Így Ukrajna műkincseit és régi­ségeit ma Pétervár múzeumaiban őrzik, ahonnan ezeket visszaköveteljük. Mind­ezen látszólagos nehézségek ellenére, te­kintettel arra, hogy mindkét részrői erős • ■ a vágy a megértésre és kibékülésre, meg­győződésem, hogy sikerülni fog az összes ellentéteknek mindkét félre kielégítő meg oldása. Erkölcsi és anyagi javakban oly sokat vesztettünk a háború alatt, hogy. végre is itt az ideje a nyugodt munká­nak. A hetman szóról szóra ezekét mondta nekem: — Egyetlen célom használni hazám­nak, erőssé, naggyá, függetlenné tenni Ukrajnát. Mindazok a politikai célzatok, melyeket egyes szélsőén radikális irány­zatú hírlapi cikkek nekem tulajdoníta­nak, hamis föltevésen alapulnak. Semmi más titkos célom és programom nincsen, mint dolgozó minisztériummal újjászer­vezni, fejleszteni és megerősíteni Ukraj­nát. Ha talán vezetésem első idején né­hány nem megfelelő elem is került kor­mányomba, azóta pótoltuk, megfelelő erőkkel helyettesítettük a munkára al­kalmatlanokat, s ma büszkén állíthatom, hogy kormányom arra érdemes férfiak bői van összeállítva. Ami az Önök orszá­gával való viszonyunkat illeti, a helyzet nagyon egyszerű: ellenségből jó barátot szereztek Önök Ukrajnában. Közös érde­keink, a szomszédi helyzet egymásra utalnak bennünket. Mennél több közgaz­dasági érintkezési pontot létesítünk egy­más között, annál erősebb lesz a szövet­ségi viszonyunk. Hogy a magam részéről nemcsak akadályokat nem fogok támasz­tani, hanem teljes erővel támogatom it­teni közgazdasági tevékenységüket, arról meg lehetnek győződve. Ilyen tudatosan őszinte beszéd halla­tára, melynek nyilvánosságra hozatalára nemcsak fölhatalmazott, hanem egyene­sen fel is kért a hetman, szándékai tiszta­ságában csak a rosszakarat és a nyug­talan lelkiismeret kételkedhetett volna. Azonban határozott állásfoglalása és nyi­latkozatai dacára sem szűnt meg a régi radapártban a nyugtalanság, s a bizal­matlanság az új renddel szemben. Hiába mondta ki a hetman kötelezően hivata­losnak az ukrán nyelvet, hiába készített egy új agrár-reformra vonatkozó tör­vényjavaslatot, mely a magántulajdon sérthetetlenségének védelme mellett as ukrán nép földéhségét is tekintetbe vette, a bukott regime tagjai nem szűn­tek meg áskálódni, izgatni a hetman- uralom ellen. Azonban egy más irány is keletkezőben volt Ukrajnában, mely szintén ukrán nemzeti alapra helyezke­dett ugyan, — a szociálföderalisták és á szociáldemokraták, — egészséges érzék­kel azonban azt hirdették, hogy fonto­sabb a végleges rend, mint az afölött való vitatkozás és veszekedés, hogy me­lyik kormányforma a helyesebb. A föld­osztás tekintetében pedig arra az állás­pontra helyezkedtek, hogy bár a paraszt­nak érdeke a földosztás, szociális kísér­letekre nem engedi magát fölhasznál­tatni. Rövid idő folyamán gyökeret vert az ukrán parasztságban is a hit, hogy ingyen kapott földnek sohasem lesz kellő jogbiztonsága, s inluíbb készpénzen vá­sárolja meg és nyugodtan birtokolja a földet, semhogy azzal a tudattal vesse el tavasszal a magot, hogy nem tudja, ki fog aratni nyáron. Bármily jók és tiszták voltak tehát Skoropadsky hetman céljai és szándékai Ukrajnával szemben, a feltámadt ukrán nemzeti érzéssel számolnia kellett. A si­kerrel izgató ukrán áramlat a főrészt nagyoroszokból összeállított Lysokub- kormányt július elején megbuktatta. Skoropadsky a béke kedvéért, — bár aligha teljes meggyőződéssel, — a nagy­oroszoknak a kormányból való kihagyá­sát határozta el s államférfiúhoz méltó bölcsességgel alkalmazkodik a jelenlegi ukrán hangulathoz. Hajlik, de nem tö­rik az ukrán nép, óvatos politikával többre lehet vele menni; mint erőszak­kal. A helyzet tehát 1918 nyarán Ukrajná­ban a következő volt: Ä hetman békét kötött az Ukrajna teljes függetlenségét követelő, nemzeti ukrán párttal, s tisztán ukrán politikusokból állítva össze kor­mányát, békés eszközökkel vezette tovább Ukrajna fiatal és máris oly sokat há nyatott hajóját. Számolnia kellett azon ban a legnagyobb ukrán párttal, a szociálforradalmi párttal is, mely mind­nyájuknál nemzetibb érzésű, de a leg fontosabb cs legveszedelmesebb ukrán ügyben, az agrár-kérdésben a legóvato­A Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap J támogatásával a Magyar Acro Szövet- | séghez tartozó sportegyesületek kereté­ben a tavasz folyamán meginduló re­pülőkiképzés cs ezzel kapcsolatos mű­szaki szolgálat ellátásához szükség van azoknak a magyar állampolgároknak közreműködésére, akik a háború alatt vagy azután bárhol repülőszolgálatot teljesítettek. Elsősorban a repülésben és a repülés­sel kapcsolatos műszaki szolgálatban ki képzett oly magyar állampolgárok közreműködésére van szükség, akik lakó­helyükhöz legközelebb eső repülőegye sületben vállalnak sportszeretetből fel adatot. De szükség van olyanokra is, akik esetleg mellékfoglalkozásként, vágj hivatásszerűen látják el az egyesületek repülőoktatói és műszaki szolgálatát. ' A vitorlázó-repülő egyesületeknél szükség lesz a repülőgép-építésben és modellkészítésben jártas egyénekre is, sabb és legtárgyilagosabb\plt. Hatalmas segédcsapatjukkal, a paraszt-párttal várakozó álláspontra helyezkedtek a szocialisták, s egyelőre egyik csoporthoz sem csatlakoztak. Nem bíztak a jelenlegi állapot tartós­ságában, mert lehetetlennek tartják, hogy a hetman, Ukrajna leggazdagabb földbirtokosa (1,200.000 hold földje van), volt pétervári gárdatiszt, s a földosztást követelő ukrán nemzeti párt valaha is megérthessék egymást, s közöttük a ma megkötött béke tartós legyen. A németek nyílt színen nem avatkoz­nak az ukránok belső politikai harcaiba, lábhoz tett fegyverrel, de nem ölhetett kézzel figyelik a fejleményeket s dol­goznak kitartóan, öntudatosan és nagy eredménnyel, — közgazdasági téren. Olyan események, mint a június 6-iki kievi nagy lőszerrobbanás, s a július 6-iki moszkvai gyilkosság nem hozzák ki sodrából a mindig nyugodt germánt, előtte ezek csak sajnálatos esomónyek. a háború szomorú tartozékai, de leg- kevésbbó sem akadályok előretörő útján kitűzött célja elérésében. Ukrajnában a helyzet még nem végle­ges, még nem nyugodt, a megbékélt ke­leti fronton rohamosan fogják még egy­mást követni a meglepetések, a régi sze­replők eltünnnek és újak fognak helyet­tük feltűnni. A legközelebbi jövő embe­rét Ukrajnában Dorosenkó Dimitri, a letűnt Lysogub-kormány külügyminisz­terének személyében látják. Dorosenkó az oroszok lembergi látogatása idején n megszállott Galícia kormányzója volt, s ez alatt az idő alatt, — ma is szeretettel emlegetik Lembergben, — megmutatta, hogy nemcsak kormányozni, hanem ami a kormányzás legfőbb titka, bánni is tud az. emberekkel. S ilyen államférfiakra nagy szüksége lesz Ukrajnának. Mert nagy események küszöbén áli*a gyermekország. Barátai, Németország és a monarchia nem állnak meg félúton. Ukrajna gazda sági újjászületése a mi érdekünk is — volt 1918-ban. akiknek megfelelő üzemi gyakorlatuk van. A jelentkezők forduljanak a Magyar Aero Szövetséghez (Budapest, V, Vigadó- utca 2.) s közöljék repülő-, vagy repülő műszaki képzettségükre és eddig teljesí­tett szolgálatukra vonatkozó adatokat, jelenlegi foglalkozásukat, alkalmaztata- suk és lakásuk helyét; katonai rendfoko­zatot. képzettséget, különleges katonai kiképzést, végül azt. hogy működtek-e már magyar repülőegyesület keretében •rojtjüMiHiiiMB ■! i iiiiijujjujJi—aa—g——V» ft Felvidéki nagaar Hírlap cttneS SZERKESZTŐSÉIG: V, HONVÉD-UTCA 10. TELEFON: 125-300 KIADÓHIVATAL: VI1L. József-körút 5. Telefon: 144-400 Tavasszal megindul a repülőkiképzés! Jelentkezzenek a volt p látók és a repülőgépszakértők

Next

/
Thumbnails
Contents