Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)
1939-02-05 / 29. szám
10 TEIsOTDtfKT jW^<^^HTKbÄB 1*39 FEBRUAR 5. VASÁRNA? Mátyás király szigetén tam, mint Bodó Ferke“ — panaszolja. — Bodó Ferke? Hát az meg kicsoda! — Nem ismered a híres székely sírfeliratot? Hogy lehet az? Hát akkor hallgasd csak meg: Mikor Pozsonyból jövet Uzornál átlép jiik a magyar határt, nehezen tudjuk elhinni, hogy alig pár héttel ezelőtt még csak az országúton lehetett közlekedni, de ott is gépfegyverekkel zárták le az esti órákban az utat s az udvarias vámtisztek helyett egyszerű magyar baka írta be az útlevélbe: „belépet“ — a másik „t“ és hivatalos pecsét nélkül. Ma, mindkét részről kifogástalan, hivatalos közegek bonyolítják le a határátlépéssel kapcsolatos formaságokat — udvariasságban túllicitálva egymást —, ami, valljuk be, nagyon is jbl esik... Hát újra itt vagyok Mátyás király kedvenc szigetén!... Elnézegetem a tájat, hol állhatott a híres fa, amely alatt az „igazságos“ annyiszor falatozott a szép csallóközi menyecskék társaságában, míg aztán a féltékeny férjuramék ki nem .vágták az árnyékot nyújtó tölgyet, ami miatt olyan szörnyű haragra gyűlt a nagy király. „Csiri-biri rossz emberek kendtek“ — kiáltott feléjük és soha többé feléje se nézett a nemes vadban bővelkedő vidéknek... Ma tiszta kis faluk húzódnak meg a iemplomok tövében, melyek közül nem egyet még az Árpádházi királyok építettek, az ablakokat Horthy Miklós kormányzó képe díszíti s itt-ott még áll a bevonuló. csapatok üdvözlésére állított diadalív. Mert itt még mindég a bevonulás nagyszerű eseménye alatt állanak, erről bőszéinek vasárnap délután a szövetkezetekben s a csendes kúriák pipafüstös ebédlőiben. Számtalan anekdota forog közszájon, a legkedvesebbet házigazdám mesélte el: A magyar csapatok bevonulásakor a Dunaszerdahely felé vezető utat lezárták. nehogy nem kívánatos elemek szivárogjanak be a városba. Házigazdám- (W^Phalaszthatatlan dolga volt ott, kocsin igyekezett az ünneplő városka felé. A város szélén ám szuronyos katona állotta útját: — Hová igyekszik az űr? — Be a városba, sürgős dolgom van ott. • végzi most a munkájút, rend és nyugalom minden felé, nincs lopás, nincs gyújtogatás, csak a cigányok panászkodnak: „Jáj, kezsit csókolom, nagyon sigorú úriemberek ám ezsek a magyar csendőr urak.“ Az őszi vetés kidugta már zöld fejét a fagyos föld barázdáiból, minden az újjászülető tavaszt hirdeti ezen a tájon. S amint átvágunk a Kis-Duna felé vezető úton, megmutatnak egy régi, grófi címert viselő évszázados magtárt, emögött folyt le a szabadságharc egyik legvéresebb csatája... S ha megbolygatnák itt a föld mélyét, elesett honvédek és. osztrák katonák porladozó csontjait dobná fel az ásó éle. Nyárasdtól Komáromig, hej, de sokat tudna beszélni ez az alföldi táj... De nem mondanék igazat, ha állítanám, hogy szomorú arccal nem találkoztam. Jó ismerősöm ereszti búra a fejét, restelkedik egy rajta esett sérelem miatt. „Ügy járBizony furcsa némely halál, Olyan, mint a mókusmadár- Vala nevem Bodó Ferke, Ehiézésből vertek fejbe- Mert hát akik nekem estek, Zöld Pestára leselkedtek Leütének engem végül, így hóttam meg szívességbül. Mert hát engem is egy kalap alá vettek a Zöld Pestásokkal, a maradék birtokosokkal s becsületes úton szerzett birtokomra rásütötték, hogy „Maradék“. Pedig hát ismersz engem, tudod, ki vagyok, s roppant fájna, ha „elnézésből“ engem is fejbe kólintanának. Megnyugtatom. Nem fogják „Zöld Pes- tának“ nézni, mert az igazság az igazságos Mátyás szigetén mindig igazság marad. Lackóné dr. Kiss Ibolya Kalapáccsal agyonverte fivérét egy román ortodox lelkész Bukarest, február 4. Feltűnést' keltő gyilkossági ügyben indított eljárást a bukaresti ügyészség Dimitru Vaszile ortodox lelkész és felesége ellen. A Bukaresttől 15 kilométerre levő Cer- nica községben még november 14-én eltűnt Dimitru Grigóre 34 éves nyomdász, aki magát misszionárius és írói néven Lueeanu Hagiunak nevező fivére, Vaszile lelkész házában lakott. A rendőrség a lelkész bejelentése alapján hetekig eredménytelenül kereste az eltűnt nyomdászt. Legutóbb bizonyos körülmények Dimitrn Vaszile lelkészre, az eltűnt fivérére terelték a gyanút A lelkészt aki többször bejárt a fővárosba, hogy jeruzsálemi útjáról szóló könyvét arulja, figyelni kezdték. Tegnap beidézték a bukaresti rendőrségre és autón vittek ki Cernica községbe, hogy a rendőrségnek a helyszínen adjon felvilágosítást. Útközben a detektívek cselhez folyamodtak és hirtelen azzal tamadtak Dumitrura, hogy feleségét letartóztatták, mert mindent beismert. Dumitrn megzavarodot és ő valóban mindent beismert. Elmondotta, hogy testvérével, annak tiltott politikai mozgalomban való részvétele miatt összeveszett. A veszekedés hevében verekedésre került a sor és akkor kalapás került a kezeügyébe, öccsét azzal verte agyon önvédelemből. A holttestet a következményektől való feleimében feldarabolta és a templom mögött egy csűrbe asta el. A rendőrorvosi vizsgálat megállapította, hogy Dunritru Grigoret alvás közben érte a halál. A gyilkos azután egy konyhakéssel még a nyakát is elvágta. Dumitru Vaszilet és feleségét letartóztatták. — Már pedig oda, ma nem mehet be senki. — Aztán, miért? — Mert a parancs, parancs. Ott most nagy ünnepségek vannak, oszt azon csak magyar ember vehet részt. — De hiszen én is éppen oda igyekezem, én is magyar vagyok# Ránézett a baka. — Magyar? Azt mindenki mondhatja, igazolja magát az úr. Házigazdám nagyot nyelt. Igazolni? Útlevelet nem kapott a cseh uralom alatt, a vadász igazolványa meg még szlovákul van kiállítva, azt a katona úgy sem értené meg. Mégegyszer megkérdezte: Hát igazán nem hiszi? — Nem én — hallattezott a csökönyös Románia jószomszédi viszonyban akar élni Bulgáriával és Magyarországgal is Gafencu meleghangú táviratot intézett Sztojadinovics jugoszláv miniszterelnökhöz felelet Erre ismerősöm felállott a kocsiban és rázendített a „Horthy“-nótára. Aztán még egyre s ezt követte a harmadik. És szállt, szállt a magasságos ég felé a dal, amelyekért pár héttel ezelőtt még bor tön járt ezen a vidéken. Megcsillant a baka szeme. — „Ernán, igen! Látom, hogy jó ma gyár ember az úr, mehet befele a váBelgrád, február 4. Gafencu külügyminiszter Jugoszlávia területét elhagyva igen meleghangú köszönő táviratot intézett Sztojadinovics miniszterelnök-külügyminiszterhez. „Románia nem tesz megkülönböztetést a kisebbségek között" Bukarest, február 4. Gafencu belgrádi tesz megkülönböztetést a kisebbségek között. Haladás a magyar-román kapcsolatok tekintetében Róma, február 4. Az olasz lapok közllk Gafencu román külügyminiszter belgrádi látogatásáról kiadott hivatalos közleményt, valamint Gafencu sajtónyilatkozatát. A Popolo d'Italia hangoztatja, hogy rosba — de elébb tessék nekem le diktálni azt az utolsó nótát, azt az érdé lyit, igen kedvemre való a szövege.“ Hát ilyen igazolvánnyal jártak itt a Csallóközben. A falvak népe derülten, jó kedvben MOST JELENT MEG! Kerecsényi Antal felvidék; w II BARÁT, HEG A KOMÉDIÁS . c. könyve Rendelje meg azonnal kiadóhivotolunknól. Ara dluketttb«n - pang«. tanácskozásaival foglalkozik a Romania. Miután közli az olasz és lengyel lapvéleményeket, leszögezi, hogy Románia külpolitikáját mindig az engedékenység, a jószomszédság utáni óhaj és a Romániát körülvevő államokkal való közeledés eszméje vezette. A szalonikii egyezmény és a bledi értekezlet még jobban kiemelte Románia közeledési vágyát. Gafencu beiktatása során tartott beszéde ékes tanúbizonysága annak, hogy Románia összes szomszédjával, így természetesen Bulgáriával és Magyarországgal is jószomszédi viszonyban akar élni. Romániában nincsenek első- és másod osztályú állampolgárok és Románia nem a közlemény legfontosabb mondata az, amely a szomszédokkal való viszonyra vonatkozik. Ez a mondat nyilván Magyarországra céloz, amely a belgrádi megbeszélések középpontjában állott. A Corriere della Sera belgrádi tudósítója jelenti: Kormánykörökből származó értesülések szerint Sztojadinovics miniszterelnök és Gafencu román külügyminiszter személyes találkozója hasznosnak bizonyult mind a román—jugoszláv kapcsolatok, mind pedig a Balkán és a Dunamedence újjászervezése szempontjából. Világos, hogy Sztojadinovics és Gafencu megbeszélésein ugyanazokat a tárgyakat érintették, amelyekről Ciano gróf béllyei tárgyalásain is szó volt. A megbeszélés után kiadott közlemény természetszerűen hallgat arról, hogy hoztak-e döntést, vagy hogy Jugoszlávia megnyugtató kijelentéseket tett-e a Magyarországhoz való közeledés tekintetében. , Bclgrádban azonban mindenesetre azt állítják, hogy1 Magyarország és Románia között a könnyűnek nem mondható kapcsolatok tekintetében Bclgrádban bizonyos haladás történt. „Középeurópóban a területi módosítások még nem értek véget" Róma, február 4. Több olasz lap közli a Slovo című bolgár lap cikkét,, amely szerint * Középeurópában a területi módosítások még nem értek véget és még. további módosításokra van szükség. A lap szerint a román külügyminiszter belgrádi útjának célja az volt, hc^y hátráltassa ezt a folyamatot. Veszedelmes gyári tűz Budapesten Szombaton este 7 óra tájban Budapesten a Textiliana kendő-, kötött- és divatárugyár r. t. Gizella-út 25—27. sz. gyártelepén tűz ütött ki. A tűz áz egyik elsőemeleti raktárhelyiségben keletkezett, a tüzvizsgáló bizottság megállapítása Sze>- rint a kályhából kipattanó, szikrától. A raktárhelyiségben nagymennyiségű fonál volt elhelyezve, amely percek-alatt tüzet fogott és lángbaborította az egész helyiséget. A tűzhöz a tűzoltók két őrséggel vonultak ki, azonfelül megjelent-yiadó- autón egy szakasz , rendőr és kivonultak »a mentők is. • , ■ s , Kétórai munka után a tűzoltóknak’ sikerült a tüzet eloltani anélkül, hogy komolyabb sebesülés történt-volna. A kár ösz- szegét még nem sikerült megállapítani, valószínű, hogy többezer pengőt tesz ki. A vizsgálat a gyári tűz ügyében megindult. A német Birodalmi Bank új igazgatói Benin, február ‘4. Hitler kancellár Ehrhardtot és Blessinget, a Birodalmi Bank igazgatósági tagjait felmentette állásuktól. A Birodalmi Bank igazgató- sági tagjává újonnan kinevezték WilheU met, a Birodalmi Bank igazgatóját, Lange miniszteri igazgatót, a birodalmi gazdasági minisztérium ügyosztályvezetőjét és Bcsyrhoffer pénzügyminisztériumi miniszteri tanácsost. A két utóbbi megmaradt régi. hivatalában. Lúgköoldatfal leöntötte szerelmesét, mert az elhagyta December első. .napjaiban egy este, a budapesti Ütlöi-út végén Kis Irén 21 éves gyári munkásnő lúgkőoldattal arcon öntötte Strahl József zenészt, aki olyan súlyos sérülést szenvedett, hogy tizenkét napig gyógykezelték. A leányt letartóztatták s a kir. ügyészség egészség-sértés bűntette miatt, vádat emelt ellene. Az ügyet má tárgyalta a büntetőtörvényszék Krayzell Miklós dr. tanácselnök vezetésével. Kis Irén a tárgyaláson beismerte bűnösségét és így védekezett: — Nagyon el voltam keseredve. Strahl József 14 éves korom óta udvarolt, házasságot ígért és egy szép napon, márólholnapra otthagyott. Vallomást tett a zenész is és elmondta, hogy azért hagyta ott a leányt, mert Kis Irén az ő legjobb barátjával udvaroltatok magának. — Egy kisfiúval kihívatott az utcára , vallotta ,— . és én nem ismertem meg, mert kendő yolt a fején. Előre ment a sötétbe 8 csak amikor megkérdezte, hogy miért utazok Pécsre, tudtam meg, bogy ki megy előttem, Azt feleltem: semmi köze hozzá s ö ebben a pillanatban sarkonfordult és lúgköoldat- tal leöntött. Kérem a megbüntetését. A perbeszédek elhangzása után a bíróság bűnösnek mondotta ki Kis Irént egészségrontás vétségében és ezért hatheti fogházbüntetésre ítélte. Az elszenvedett vizsgálati fogsággal a büntetést a törvényszék kitöltöttnek vette, As ítélet jogerős.
