Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-05 / 29. szám

10 TEIsOTDtfKT jW^<^^HTKbÄB 1*39 FEBRUAR 5. VASÁRNA? Mátyás király szigetén tam, mint Bodó Ferke“ — panaszolja. — Bodó Ferke? Hát az meg kicsoda! — Nem ismered a híres székely sírfel­iratot? Hogy lehet az? Hát akkor hall­gasd csak meg: Mikor Pozsonyból jövet Uzornál átlép jiik a magyar határt, nehezen tudjuk el­hinni, hogy alig pár héttel ezelőtt még csak az országúton lehetett közlekedni, de ott is gépfegyverekkel zárták le az esti órákban az utat s az udvarias vám­tisztek helyett egyszerű magyar baka írta be az útlevélbe: „belépet“ — a másik „t“ és hivatalos pecsét nélkül. Ma, mind­két részről kifogástalan, hivatalos köze­gek bonyolítják le a határátlépéssel kap­csolatos formaságokat — udvariasságban túllicitálva egymást —, ami, valljuk be, nagyon is jbl esik... Hát újra itt vagyok Mátyás király kedvenc szigetén!... Elnézegetem a tájat, hol állhatott a híres fa, amely alatt az „igazságos“ annyiszor falatozott a szép csallóközi menyecskék társaságában, míg aztán a féltékeny férjuramék ki nem .vágták az árnyékot nyújtó tölgyet, ami miatt olyan szörnyű haragra gyűlt a nagy király. „Csiri-biri rossz emberek kendtek“ — kiáltott feléjük és soha többé feléje se nézett a nemes vadban bővel­kedő vidéknek... Ma tiszta kis faluk húzódnak meg a iemplomok tövében, melyek közül nem egyet még az Árpádházi királyok épí­tettek, az ablakokat Horthy Miklós kor­mányzó képe díszíti s itt-ott még áll a bevonuló. csapatok üdvözlésére állított diadalív. Mert itt még mindég a bevo­nulás nagyszerű eseménye alatt állanak, erről bőszéinek vasárnap délután a szö­vetkezetekben s a csendes kúriák pipa­füstös ebédlőiben. Számtalan anekdota forog közszájon, a legkedvesebbet házi­gazdám mesélte el: A magyar csapatok bevonulásakor a Dunaszerdahely felé vezető utat lezár­ták. nehogy nem kívánatos elemek szi­várogjanak be a városba. Házigazdám- (W^Phalaszthatatlan dolga volt ott, ko­csin igyekezett az ünneplő városka felé. A város szélén ám szuronyos katona ál­lotta útját: — Hová igyekszik az űr? — Be a városba, sürgős dolgom van ott. • végzi most a munkájút, rend és nyugalom minden felé, nincs lopás, nincs gyújtoga­tás, csak a cigányok panászkodnak: „Jáj, kezsit csókolom, nagyon sigorú úriembe­rek ám ezsek a magyar csendőr urak.“ Az őszi vetés kidugta már zöld fejét a fagyos föld barázdáiból, minden az újjá­születő tavaszt hirdeti ezen a tájon. S amint átvágunk a Kis-Duna felé vezető úton, megmutatnak egy régi, grófi címert viselő évszázados magtárt, emögött folyt le a szabadságharc egyik legvéresebb csa­tája... S ha megbolygatnák itt a föld mélyét, elesett honvédek és. osztrák kato­nák porladozó csontjait dobná fel az ásó éle. Nyárasdtól Komáromig, hej, de sokat tudna beszélni ez az alföldi táj... De nem mondanék igazat, ha állítanám, hogy szomorú arccal nem találkoztam. Jó ismerősöm ereszti búra a fejét, restelkedik egy rajta esett sérelem miatt. „Ügy jár­Bizony furcsa némely halál, Olyan, mint a mókusmadár- Vala nevem Bodó Ferke, Ehiézésből vertek fejbe- Mert hát akik nekem estek, Zöld Pestára leselkedtek Leütének engem végül, így hóttam meg szívességbül. Mert hát engem is egy kalap alá vet­tek a Zöld Pestásokkal, a maradék bir­tokosokkal s becsületes úton szerzett bir­tokomra rásütötték, hogy „Maradék“. Pe­dig hát ismersz engem, tudod, ki vagyok, s roppant fájna, ha „elnézésből“ engem is fejbe kólintanának. Megnyugtatom. Nem fogják „Zöld Pes- tának“ nézni, mert az igazság az igazsá­gos Mátyás szigetén mindig igazság marad. Lackóné dr. Kiss Ibolya Kalapáccsal agyonverte fivérét egy román ortodox lelkész Bukarest, február 4. Feltűnést' keltő gyilkossági ügyben indított eljárást a bukaresti ügyészség Dimitru Vaszile or­todox lelkész és felesége ellen. A Bukaresttől 15 kilométerre levő Cer- nica községben még november 14-én el­tűnt Dimitru Grigóre 34 éves nyomdász, aki magát misszionárius és írói néven Lueeanu Hagiunak nevező fivére, Vaszile lelkész házában lakott. A rendőrség a lelkész bejelentése alapján hetekig ered­ménytelenül kereste az eltűnt nyomdászt. Legutóbb bizonyos körülmények Dimitrn Va­szile lelkészre, az eltűnt fivérére te­relték a gyanút A lelkészt aki többször bejárt a fővá­rosba, hogy jeruzsálemi útjáról szóló könyvét arulja, figyelni kezdték. Tegnap beidézték a bukaresti rendőr­ségre és autón vittek ki Cernica köz­ségbe, hogy a rendőrségnek a helyszínen adjon felvilágosítást. Útközben a detek­tívek cselhez folyamodtak és hirtelen azzal tamadtak Dumitrura, hogy felesé­gét letartóztatták, mert mindent beis­mert. Dumitrn megzavarodot és ő valóban mindent beismert. Elmondotta, hogy testvérével, annak tiltott politikai mozgalomban való részvétele miatt összeveszett. A veszekedés hevében verekedésre került a sor és akkor kalapás került a kezeügyébe, öccsét azzal verte agyon önvédelemből. A holttestet a következményektől való feleimében feldarabolta és a templom mögött egy csűrbe asta el. A rendőrorvosi vizsgálat megállapí­totta, hogy Dunritru Grigoret alvás köz­ben érte a halál. A gyilkos azután egy konyhakéssel még a nyakát is elvágta. Dumitru Vaszilet és feleségét letartóz­tatták. — Már pedig oda, ma nem mehet be senki. — Aztán, miért? — Mert a parancs, parancs. Ott most nagy ünnepségek vannak, oszt azon csak magyar ember vehet részt. — De hiszen én is éppen oda igyeke­zem, én is magyar vagyok# Ránézett a baka. — Magyar? Azt min­denki mondhatja, igazolja magát az úr. Házigazdám nagyot nyelt. Igazolni? Útlevelet nem kapott a cseh uralom alatt, a vadász igazolványa meg még szlovákul van kiállítva, azt a katona úgy sem ér­tené meg. Mégegyszer megkérdezte: Hát igazán nem hiszi? — Nem én — hallattezott a csökönyös Románia jószomszédi viszonyban akar élni Bulgáriával és Magyarországgal is Gafencu meleghangú táviratot intézett Sztojadinovics jugoszláv miniszterelnökhöz felelet Erre ismerősöm felállott a kocsiban és rázendített a „Horthy“-nótára. Aztán még egyre s ezt követte a harmadik. És szállt, szállt a magasságos ég felé a dal, amelyekért pár héttel ezelőtt még bor tön járt ezen a vidéken. Megcsillant a baka szeme. — „Ernán, igen! Látom, hogy jó ma gyár ember az úr, mehet befele a vá­Belgrád, február 4. Gafencu külügy­miniszter Jugoszlávia területét elhagyva igen meleghangú köszönő táviratot in­tézett Sztojadinovics miniszterelnök-kül­ügyminiszterhez. „Románia nem tesz megkülönböztetést a kisebbségek között" Bukarest, február 4. Gafencu belgrádi tesz megkülönböztetést a kisebbségek kö­zött. Haladás a magyar-román kapcsolatok tekintetében Róma, február 4. Az olasz lapok közllk Gafencu román külügyminiszter belgrádi látogatásáról kiadott hivatalos közle­ményt, valamint Gafencu sajtónyilatko­zatát. A Popolo d'Italia hangoztatja, hogy rosba — de elébb tessék nekem le diktálni azt az utolsó nótát, azt az érdé lyit, igen kedvemre való a szövege.“ Hát ilyen igazolvánnyal jártak itt a Csallóközben. A falvak népe derülten, jó kedvben MOST JELENT MEG! Kerecsényi Antal felvidék; w II BARÁT, HEG A KOMÉDIÁS . c. könyve Rendelje meg azonnal kiadóhivotolunknól. Ara dluketttb«n - pang«. tanácskozásaival foglalkozik a Romania. Miután közli az olasz és lengyel lapvéle­ményeket, leszögezi, hogy Románia külpolitikáját mindig az engedékenység, a jószomszédság utáni óhaj és a Romániát körülvevő álla­mokkal való közeledés eszméje ve­zette. A szalonikii egyezmény és a bledi érte­kezlet még jobban kiemelte Románia kö­zeledési vágyát. Gafencu beiktatása so­rán tartott beszéde ékes tanúbizonysága annak, hogy Románia összes szomszédjával, így természetesen Bulgáriával és Ma­gyarországgal is jószomszédi viszony­ban akar élni. Romániában nincsenek első- és másod osztályú állampolgárok és Románia nem a közlemény legfontosabb mondata az, amely a szomszédokkal való vi­szonyra vonatkozik. Ez a mondat nyilván Magyarországra céloz, amely a belgrádi megbeszélések közép­pontjában állott. A Corriere della Sera belgrádi tudósí­tója jelenti: Kormánykörökből származó értesülések szerint Sztojadinovics miniszterelnök és Gafencu román külügyminiszter szemé­lyes találkozója hasznosnak bizonyult mind a román—jugoszláv kapcsolatok, mind pedig a Balkán és a Dunamedence újjászervezése szempontjából. Világos, hogy Sztojadinovics és Gafencu megbe­szélésein ugyanazokat a tárgyakat érin­tették, amelyekről Ciano gróf béllyei tárgyalásain is szó volt. A megbeszé­lés után kiadott közlemény természet­szerűen hallgat arról, hogy hoztak-e döntést, vagy hogy Jugo­szlávia megnyugtató kijelentéseket tett-e a Magyarországhoz való köze­ledés tekintetében. , Bclgrádban azonban mindenesetre azt állítják, hogy1 Magyarország és Románia között a könnyűnek nem mondható kap­csolatok tekintetében Bclgrádban bizo­nyos haladás történt. „Középeurópóban a területi módosítások még nem értek véget" Róma, február 4. Több olasz lap közli a Slovo című bolgár lap cikkét,, amely szerint * Középeurópában a területi módosí­tások még nem értek véget és még. további módosításokra van szükség. A lap szerint a román külügyminiszter belgrádi útjának célja az volt, hc^y hát­ráltassa ezt a folyamatot. Veszedelmes gyári tűz Budapesten Szombaton este 7 óra tájban Budapes­ten a Textiliana kendő-, kötött- és divat­árugyár r. t. Gizella-út 25—27. sz. gyár­telepén tűz ütött ki. A tűz áz egyik első­emeleti raktárhelyiségben keletkezett, a tüzvizsgáló bizottság megállapítása Sze>- rint a kályhából kipattanó, szikrától. A raktárhelyiségben nagymennyiségű fonál volt elhelyezve, amely percek-alatt tüzet fogott és lángbaborította az egész helyiséget. A tűzhöz a tűzoltók két őrség­gel vonultak ki, azonfelül megjelent-yiadó- autón egy szakasz , rendőr és kivonultak »a mentők is. • , ■ s , Kétórai munka után a tűzoltóknak’ sike­rült a tüzet eloltani anélkül, hogy komo­lyabb sebesülés történt-volna. A kár ösz- szegét még nem sikerült megállapítani, valószínű, hogy többezer pengőt tesz ki. A vizsgálat a gyári tűz ügyében meg­indult. A német Birodalmi Bank új igazgatói Benin, február ‘4. Hitler kancellár Ehrhardtot és Blessinget, a Birodalmi Bank igazgatósági tagjait felmentette állásuktól. A Birodalmi Bank igazgató- sági tagjává újonnan kinevezték WilheU met, a Birodalmi Bank igazgatóját, Lange miniszteri igazgatót, a birodalmi gazdasági minisztérium ügyosztályveze­tőjét és Bcsyrhoffer pénzügyminiszté­riumi miniszteri tanácsost. A két utóbbi megmaradt régi. hivatalá­ban. Lúgköoldatfal leöntötte szerelmesét, mert az elhagyta December első. .napjaiban egy este, a buda­pesti Ütlöi-út végén Kis Irén 21 éves gyári munkásnő lúgkőoldattal arcon öntötte Strahl József zenészt, aki olyan súlyos sérülést szen­vedett, hogy tizenkét napig gyógykezelték. A leányt letartóztatták s a kir. ügyészség egészség-sértés bűntette miatt, vádat emelt ellene. Az ügyet má tárgyalta a büntető­törvényszék Krayzell Miklós dr. tanácselnök vezetésével. Kis Irén a tárgyaláson beismerte bűnösségét és így védekezett: — Nagyon el voltam keseredve. Strahl József 14 éves korom óta udvarolt, házas­ságot ígért és egy szép napon, máról­holnapra otthagyott. Vallomást tett a zenész is és elmondta, hogy azért hagyta ott a leányt, mert Kis Irén az ő legjobb barátjával udvaroltatok ma­gának. — Egy kisfiúval kihívatott az utcára , vallotta ,— . és én nem ismertem meg, mert kendő yolt a fején. Előre ment a sötétbe 8 csak amikor megkérdezte, hogy miért utazok Pécsre, tudtam meg, bogy ki megy előttem, Azt feleltem: semmi köze hozzá s ö ebben a pillanatban sarkonfordult és lúgköoldat- tal leöntött. Kérem a megbüntetését. A perbeszédek elhangzása után a bíróság bűnösnek mondotta ki Kis Irént egészségron­tás vétségében és ezért hatheti fogházbünte­tésre ítélte. Az elszenvedett vizsgálati fog­sággal a büntetést a törvényszék kitöltöttnek vette, As ítélet jogerős.

Next

/
Thumbnails
Contents