Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)
1939-02-05 / 29. szám
A nemzetlek elfoglalták Geronát Barcelona, február i. A nemzeti csapatok szombatra virradó éjszaka már csak tíz kilométerre állottak Északkatalónia legnagyobb városától, Geronától. A pénteki nap folyamán a nemzetiek ismét olyan gyors ütemben folytatták előnyomulásukat, hogy a köztársaságiaknak még csak idejük sem volt ellenál lásra. A nap folyamán a nemzetiek megint többezer foglyot ejtettek és dús hadianyagot zsákmányoltak. A tengerparton és az északnyugati fronton szintén megállás nélkül folyik a nemzeti offenziva, A nemzetiek lendületét nem tudják feltartóztatni az újjászervezett nemzetközi dandárok sem, amelyek ismét feltűntek ■a különböző frontszakaszokon. A nemzeti spanyol Navarra-hadtest szombaton délelőtt fél lí órakor- megszállta Geronát. Nagyfontosságú német-francia megbeszélések kezdődnek Paris cáfolja Bonnet németországi útjának hírét Nyitravölgye magyarvoltés magyar lesz „Horthy Miklós katonája vagyok, a legszebb katonája“ — énektik a zserei legények Nyitravölgye már régen lakóhelye Volt az emberiségnek. Kő- és bronzkor- szakbeli maradványok majdnem minden faluja határában találhatók, Marcus Aurelius „légió fulminatrix“-a itt vívta véres csatáit a marko.inanokkal. A szlávok első államalapítás! kísérletei, is itt zajlottak le. Honfoglaló őseinknek szin téu megtetszett az erdő- és vízdús Nyitravölgye. Vadászatra, halászatra és állat- tenyésztésre* egyaránt alkalmas volt, de a földművelésnek is igen kedvezett. Ezért van az, hogy a nyitravölgyi magyar fal vak mind árpádkori települések és a legősibb magyar községek közé tartoznak. Ilyen Nyitrától északra fekvő Zsére is. Neve már a XI. században ismeretes., ^Magyarságát a szláv tengerben mindvégig megőrizte.. í A szomszédos Szaluk usz, a „tűzzel- vassal folyó magyarosítás“ esztendeiben elszlovákosodott. A szalakászi Eszék. Garaiak, Kölösik, Síposok nem tudnak magyarul. Nem a cseh köztársaság idejében felejtették el őseik nyelvét, hanem Nagy- Mngyarország idejében, az „ezeréves magyar járom“ alatt. . Kiket nyomott el ez járom...? Jó lenne Szalakúszon tetemrehívást rendezni. Szatakusz elvesztett a magyarság részére, de Zsére nem, még a cseh rabság idejében sem! A figurás zséreiek Furfangos és figurás (így hívják Zsé- réu a tréfás embert), mint a zsérei, járja ' a, szállóige a Nyitravölgyébeu. Tréfáért ■ bizony nem megy a zsérei omber a szomszédba. Sokszor a saját falujabelijét is kifigurázza, mint abban a bizonyos lako- dalomban. Egy zsérei gazda nagy lakó- dalmat rendezett leánya számára. Zsérei lakodalom szarvashús nélkül nem létezik. A gazda is rendelt. No, nem a Forgách• uradalomnál, hanem a zsérei vadorzóknál. Olcsóbb is, meg azután jobban is lő nek, mint a gróf erdészei. Hogy. történt, néni'tudjuk, de sahogyisem került szarvas a vadorzók puskája elé. A lakodalomra mégis leszállították a megrendelést, szépen meguyúzva, A gazdasszonynak feltűnt, hogy szokatlan habzik főzés közben a szarvasbús, de azért jóízűen elfogyasztották. Feltűnt azonban a díszes vendégkoszorúnak, hogy ismeretlen egyének az- egész lagzi alatt ugattak az ablak alatt . . . • Másap megtudták az okát. Eltűnt a falu plébánosának hatalmas bundás kutyája... Szafvas hiányában azt szállították le a pbWTtazIk? A város tcüsapén, tökéletes kény Men?bereecteteit luxusszobét kaphat! a HUNNIA mm-rn S^üijüs*, VHI., Jleg e'ekkica 0. szám Í AVeniíCti ^xín!iúz.ól a perc) 'eldönt 330—609 zsérei vadorzók. Azóta éneklik minden zsérei lakodalomban: Nincsen kutya a faluba, Mind megették a lagziba, Csak- egy maradt utoljára, A menyasszony tányérjába, A menyasszony tányérjába. Hogyan vendégelték meg a cseh jegyzőt? Hogyan szeretik a cseheket, erre jellemző a .gimesi jegyző megveudégelése a zsérei bírónénál. Kis malacokat látott a jegyző a küszöb mellett. — Megennék egy kis njálác|iörköltet, f;bflrÓBé^ affeffinj; — mondta a jegyző. — f)élre meglesz, jegyző uracska, — mosolygott a termetes bírónő. ízlett a pörkölt a jegyzőnek. Midőn harmadszor készült venni, így biztatta őt a bíróné: — Epék jóízűen, jegyző uracska, égészen friss, csak bajnálban vetélte el őket a koeánk. Hát bizony a jegyzőnek elég volt a malacpörkölt mindörökre, meg is fogadta, hogy többé Zsérén nem vendégeskedik. i De az éhség nagy úr, megéhezett a jegyző úr máskor is. Sandán pislogott a tűzhely felé. Nagy kondorban burgonya Totyogott a tűzön. Ezt megkockáztatom, gondolta a jegyző, a burgonya körül nem lehet hiba Kért is belőle. Szívesen adom, — . kinálgatta a bírónő, — hisz úgyis a disznóknak főztem. Azóta emlegetik, hogy megvendégelte, mint a zsérei bíróné a cseh jegyzői. A zsérei iskolaharc A zsérei magyarság elzárkózottan él. Idegennel nem vegyül. Még égy más faluból bevándorló magyarok is csak „el- gyüttek“. Régi vezetéknevük is eltűnt, ma Elgyütt a nevük. Talán ezen elzárkózott* ságuk az oka, hogy diadalmasan állják és állják az utolsó évek szlovákosító rohamait is. Zsérén még ma sines szlovák iskola. A Slovensko Liga és a hatóságok minden erőlködése kudarccal végződött. Először azzal agitáltuk, hogy a szlovák iskola felsőbb a magyarnál, de a zséreiek nem dőltek be a mézes madzagnak. Az archimedesi csavar tovább működött. A tanfelügyelő, ki mellesleg arról nevezete«, hogy szolgálati éveinek száma több, mint életéveinek száma, keményen ráírt a zséreiekre, hogy tankönyvei meg legyenek minden tanulónak. Közbeu a suttogó propaganda mindenütt hangoztatta, hogy a szlovák iskola ingyen adja a tankönyveket. A zséreiek azonban megvették gyermekeiknek a drága magyar tankönyveket. Erre új osztályszervezést rendelt el a tanfelügyelő Zsérén, egyszerre sürgős lett egy magyar tanítói állás. Azt hitték ugyanis, hogy a zséreiek megrettennek a tanítói fizetéstől. Zsére megszervezte a negyedik állást. Jött az adóprés, jöttek a csendőrök. Minden hiába volt, Zsére nem adta meg magát ée nem is fogja. A múltkoriban Nagykorén zsérei legényekkel találkoztam. Mindjárt felismertem ezüstpitykés szilvákéi? dolmányaikról. Szóba legyedben! velük. London, február 4. A Daily Herald diplomáciai levelezője valószínűnek tartja, hogy a jövő héten nagyfontosságú megbeszélések indulnak meg a francia és a német kormány között. Bonnet külügyminiszter már eszmecserét folytatott a párisi német nagykövettel e megbeszélések megindulásának lehetőségéről. A francia kormánynak tudomására hozták, hogy Németország, noha háború esetén szövetségese mellé állana, minden befolyását arra használja fel Romában, hogy megakadályozza olyan helyzet előállását, amely háborús veszedelmet vethetne fel. A német—francia megbeszélések célja a világ javainak móltányosabb és igazságosabb alapon való elosztása lenne és szó lehet ez alkalommal Németország és Olaszország, valamint bármely más állam sérelmeiről is. Az idevonatkozó javaslatot az a világosan érthető célzás •- A honvédelmi , javaslat törvényerőre emelkedett s- ezzel a Trianonban ránk kényszerltett húsz esztendeig tartó meg kötöttség után tettünk pontot. Formailag is megszabadultunk attól, hogy kénytelenek legyünk zsoldos hadsereget tartani s kimondhatjuk a hadkiegészítés egyetlen korszerű rendszerét, az általános védkötelezettséget, .A nemzet szempontjából ez a rendszerváltozás felbecsülhetetlen jelentőségű. A zsoldos- hadseregrendszerrel világháborús ellenfeleink katonailag akarták tönkretenni az országot, minthogy az állam véderő rendszerének _ az állam védképessége szempontjából döntő hatása van. A háborúban az erősobb győz, az győz, akinek nagyobb a hadserege. Ezt a hadsereget azonban már békében ki kell képezni. Az a mód, ahogy az állam a polgári lakosságot a hadsereg számára igénybe veszi, a rendszer kérdése. Általában három jellemző véderő rendszerről beszélhetünk: az általános véd- kötelezettségről, a zsoldos rendszerről és a milie-rendszerröl. Az általános védkötelezettség lényege, hogy az állam minden testileg alkalmas polgárát katonai szolgálatra kötelezi. A zsoldos rendszer keretében a hadsereg toborzás útján önként jelentkezőkből egészítődik ki. A milíciánál állandó fegyverben álló hadsereg — nincs. A kardforgató férfi lakosságot mindössze heti egy-két napon képezik ki a lakóhelyeken. A három rendszfer közül toronymagasan emelkedik ki az általános védkötelezettség nemzetfenntartó jelentősége. Az általános védkötelezettség mellett az ország minden épkézláb férfltagja katonaviselt és a békekeretek kiegészítésére bármely pillanatban fegyverbe hívható. Az ország tehát háború esetén teljes .erőkifejtésre és a lehető legnagyobb hadsereg felállítására képes. A zsoldos hadseregnél csak a békében meglévő hivatásos hadsereg állhat rendelkezésre, minthogy kiképzett embertartalék nincs. A zsoldos hadsereg mindig csak kicsi kísérte, amely szerint a kedvező légkör nem tarthat soká, ha nem használják ki a most felkínálkozó alkalmat. Mint Párisból jelentik a Jour berlini tudósítása szerint ottani körökben híre jár, hogy Bonnet külügyminiszter nemsokára látogatást tesz Berlinben. Bonnet külügyminiszter állítólag február közepén érkezik Berlinbe. A francia külügyminiszter viszonozni akarja Rlbbentrop külügyminiszter decemberi látogatását A lap hozzáfűzi, hogy francia politikai és diplomáciai körökben pénteken este valótlannak minősítették a berlini utazásra vonatkozó hireket. Az Oeuvre hasonló értesüléseket közöl és a következőket fűzi hozzá: Bonnet külügyminiszter állítólag dicséretes erőfeszítéseket fejt ki Párisban és Igyekszik rábírni Németországot, hogy a mérséklet szellemében érvényesítse befolyását Rómában. lehet, mert ha akadna is^nagy hadsereg számúra elegendő önként jelentkező, aki hivatásának vállalná a katonaságot, aj államháztartás nem tudna eltartani anyagilag fizetett zsoldosokból álló nagy hadsereget, de nem tarthatná nagy hivatásos hadsereget azért sem, ;mert nem vonhatná el tartósan a gazdasági életből a termelő békemunkától az ország férfi- lakosságát. i* ■ c*., Európában Svájc kivételével mindenütt általános védkötelezettség van. Svájc kivétel, — ott milíciát tartanák fenn — de ezt a kivételt Svájc különleges adottságai (katonapolitikai és földrajzi helyzete) indokolják. A milícia csak kis egységek szükségszerű kiképzésére való, ezért sehol másutt Európában nem állhatná meg helyét. Jól kiképzett nagy hadsereget, komoly honvédelmet csak az általános katonai kötelezettség által lehet biztosítani, ez felel meg leginkább a honvédelem, de a nemzet kölcsi és gazdasági érdekelnek is, mert ez a rendszer nemcsak a hadseregnek biztosít állandóan kiképzett embertartalékot, hanem a ne,űzet lelkét és társadalmát is katonává formálja. A katonaerkölcsökben történő nevelés, nemzetnevelő feladatot lát el, amellett biztosítja az ország termelési rendjenek folyamatosságát is, mert két-három évi tényleges szolgálat után visszajuttatja a behívottakat a gazdasági élet vérkeringésébe. A katonai szolgálat tehát nem, megterhelést jelent a nemzet és a társadalom számára, hanem erkölcsi tőkét népnevelési szempontból, honvédelmi szempontból pedig acélos biztosítékot a nemzet jövőjére. Nem érezheti tehernek az egyén sem a katonai kötelességet, mert minden egyéni érdeken felül benne kell, hogy éljen mindenkiben a meggyőződés és az a mely hazaszeretetből fakadó felismerés, hogy ebben a hazában, ezen a földön csak akkor maradhat meg a magyar, ha a hazáért áldozatokat is hoz'. A katonai szolgálat állampolgári kötelesség a nemzettel szemben. Á katonai szolgálat & ****** ^erkölcsi tőke * % "4 kéuyszerítették őket, hogy elfoglalják Jielyiiket a vonaton. Fort Belgarde közelében véres össze- tiizós történt. Két francia nemzetőr észre», vetle, hogy spanyol milicisták csempészték át magukat francia területre. Amikor a milicistákat el akarták fogni. az egyik spanyol revolvert rántott elő és lövöldözni kezdett. Az egyik francia nemzetőr súlyosan megsebesült, a lövöldöző spanyol milicistának azonban sikerült a sötétben elmenekülnie. — Magyar levegőt jöttünk szívni, - mondották, — de visszamegyünk Zsére, az a mi jussunk, ott mindig magyar szántott és az is fog. Ha újra behívnak cseh katonának, m( gint csak azt fogjuk dalolni: „Hortk Miklós katonája vagyok, a legszebb katonája.“ A zséreieket nem kell félteni a magyai éjszakában sem. Magyarságuk tü?e ott ragyog és mutatja az egyenes utat £ szebb magyar hajnal felé. Féja Tibor.
