Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-01 / 26. szám

1139 FEBRUÁR L SZERDA és különösen jólesik Belgrádban, hogy Hitler Jugoszláviáról, mint baráti hata­lomról emlékezett meg. Mértékadó jugo­szláv körökben megállapítják, hogy a be­széd az Olaszországgal való sorsközösség tanuságtétele volt és minden kétséget ki­záróan bebizonyította Hitler becsületes békeszeretetét. BRÜSSZEL: Egy 80 milliós népnek szüksége van gyarmatokra Brüsszel, január 31. A lapok Hitler ve­zér és kancellár beszédéből már a késő esti órákban részletekét közöltek. Á Ving/ieme Siecle kiemeli a beszéd­nek azt az állítását, hogy Németország az Olaszország elleni esetleges háborúban teljesen barátja oldalán áll. Végül a lap megjegyzi, hogy Hitler vezér egész sor bizonyítékot hozott fel arra, hogy egy 80 milliós népnek szüksége van gyarmatokra. Horthy Miklós kormányzó, Mussolini, Imrédy Béla és Franco üdvözletei Berlin, január 31. Hitler birodalmi ve­zér és kancellár a nemzeti felemelkedés évfordulója alkalmából Franco tábor­ifoktól, .Horthy Mikló« kormányzótól és Im­rédy Béla miniszterelnöktől üdvözlő táviratot kapott. Ä Duóé a nemzeti szocialista évforduló alkalmából táviratot küldött Hitler Adolf vezér és birodalmi kancellárnak. A távirat a többi között így szól: Benső szükséget érzem, hogy önnek legszivélyesebb és bajtársias sze- rencsekívánataimat fejezzem ki. Ezek abból az őszinte és mély barátság ból erednek, amelyek a két népet a ten­gely révén szilárd kötelékben egyesítik a jelenben és a jövőre. Hitler kancellár választávirata a többi között így szól: Szerencsekivána- tait, mint a népeinket átható együvétar- tozás és barátság érzelmeinek új jelét különös öremmel és megelégedéssel fo­gadtam. ►**-<*< Kétszer meg akarta ölni magát, végül feleségét szúrta agyon a kétségbeesett fűszer kereskedő 99 Megpillantottam a konyhakést, felkaptam, s azzal szúrni kezdtem.. Krayzell Miklós dr. törvényszéki ta­nácselnök vezetésével ma tartott tárgya­lást a budapesti büntetőtörvényszék Papp Dénes fűszerkereskedő bűnügyében, akit a királyi ügyészség házastárson erős felindulásban elkö­vetett szándékos emberölés ab Európa legötletesebb, legjobb és.legfrisscbb rejtvényujságja Egész heti kitűnő szórakozás! Óriási rejtvény verseny, pazar díjazás. Értékes heti jutalmak! Megjelelt laiifei pillékén! Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IX, ÜHői-űt 11. ex. ét bűntettével vádolt meg. A vád szerint múlt év november 7-én reggel Papp Dénes amiatti erős felháborodásában, hogy fe­lesége öt kiutasította a lakásból és kilá­tásba helyezte, hogy oda. barátját fogja beköltöztetni: több késszúrással megölte feleségét. — Elismerem a bűnösségemet, — mon­dotta a letartóztatásban lévő vádlott. — 1312. évben kötöttünk házasságot, de alig egy év után feleségem elhagyott. Négy hónap múlva visszaköltözött a la­kásomba. Amikor kitört a háború, Uadba- vonultam és feleségem mint více- házmesternő tartotta fenn magát. Ami­kor visszatértem a háborúból, Erdélybe költöztünk, de rövid idő múlva ismét Pestre jöttünk vissza. Itt mint piaci áru­sok dolgoztunk szorgalmasan és szép eredménnyel, úgyhogy egy kis házat is sikerült vásárolnunk. Sajnos, a feleségem megismerkedett egy kő­művesmesterrel és attól kezdve tel­jesen megváltozott, Én csak múlt év tavaszán értesültem arról, hogy mi­lyen életet folytat, kérdőre vontam, nem tagadott semmit, Mivel a háztartást is elhanyagolta, több­szöri szemrehányásomra állandó volt kö­zöttünk a veszekedés és ilyenkor nyer­sen kijelentette: „Ha nem tetszik, nézd meg a Duna fenekét — Annyira el voltam keseredve — foly­tatta vallomását a vádlott —, hogy két ízben is öngyilkosságot kíséreltem meg. Először felakasztottam magam ud­varunkon, de észrevették és levág­tak. Utána egy katonaismerősöm re­volverével akartam inagam agyon­lőni, de nem ismertem a fegyv.er szerkezetét és így ez a tervem se sikerült. Valóság­gal idegös. eroppanásban szenvedtem, nem bírtam a szégyent, ehhez még hozzá­járult az az aggodalom, hogy mulatozó, könnyelmű feleségem megtakarított pén­zünket elherdálja és anyagilag tönkre­megyünk. Az esetet megelőző este kijelentette, hogy barátjával mulatni megy, mert „élni akar, most tudja csak, hogy mi az az élet". Reggel fél hat órakor jött haza, ruhástól lefeküdt az ágyra. Éuszemrehá- nyást tettem neki, de megint csak durva elutasításiban volt iésm Elöntött a* in­dulat és magam sem tudom hogyan, az ágyunk mellett lévő asztalkán megpillantottam a konyhakést, fel­kaptam és ‘ azzal szúrni kezdtem. Hogy hányszor, azt magam sem tu­dom... Nagyon bántam, amit tet­tem. Nem akartam a feleségemet megölni... Vitray Antal dr. törvényszéki orvos szakértő adta ezután elő véleményét, majd az elnök a tanuk kihallgatásának tartamára zárt tárgyalást rendelt el. ítéletében a törvényszék bűnösnek mon­dotta ki Papp Dénest házastárson erős felindulásban elkövetett szándékos ember­ölés bűntettében és ezért egyévi börtönre ítélte el. Az indoko­lás szerint a feleség kihívó magatar­tása váltotta ki a vádlottból azt az erős lelki felindulást, amely aztán a bűncselekmény elköveté­séhez vezetett. A vádlott megnyugodott az ítéletben és összekulcsolt kezekkel kiál­totta: — Bocsásson meg nékem az Úristen bű­nömért! Lontay Ervin dr. királyi ügyész súlyos­bításért fellebbezést jelentett be. A felvidéki ipari érdekeltségek számíthatnak arra, hagy szerzett Jogaikat tiszteletben tartják A felvidéki ipartestületek és grémiumok nagyfontos- ságú kassai értekezlete Kassa, január 31. A kassai Kereskedelmi és Iparkamara nagy érdeklődés mellett rendezte meg a felvidéki ipartestületek és grémiumok értekezletét. Huszonhat ipar- testület és grémium képviseltette magát az értekezleten Beregszásztól Vágsellyéig. Az értekezleten képviseltette magát a ke­reskedelmi és iparügyi minisztérium, a felvidéki minisztérium, a budapesti Ipar­kamara s a debreceni Iparkamara. Az ér­tekezleten Sipos Aladár dr. kamarai fő­titkár elnökölt. A megjelenteket üdvö­zölve, kiemelte, hogy az értekezlet napi­rendjén a magyar ipari közigazgatás életbeléptetésével előállott kérdések, va­lamint a felvidéki ipar társulatok és a grémiumok további működésének és át- .^zerygzéséngk ké^é||i szerepelnek. r A „musáác bá^-..fe^ÍKazgatással,,kap­csolatos kérdésekről Harsányt Imre dr., debreceni kamarai titkár tartott elő­adást. Sipos Aladár dr. rámutatott an­nak szükségére, hogy átmeneti rendsza­bályokkal tegyék lehetővé zökkenők és nehézségek áthidalását, amelyek az ipar­társulatok hirtelen átváltoztatásával, ipartestülejekké való átalakításával, illetve a grémiumok és a szakipartársu­latok azonnali megszüntetésével előáll­hatnának. Ivánfy Géza komáromi gré­miumi kiküldött'ismertette az ipartárgú- latok szerepét a cseh-szlovák uralom alatt. Bainlner Ottó dr., iparügyi miniszté­riumi titkár a magyar ipártörvény életbeléptetésével kapcsolatosan szolgált felvilágosítással. A felvidéki ipari ér4 dekeltségek számíthatnak arra — mon­dotta —, hogy szerzett jogaikat tisztelet­ben tartják. Az értekezlet befejezésül a következő határozatot fogadta el: X Kérik annak a rendeletnek sürgős kiadását, amely a magyar iparjogszabá­lyok és az 1938 november 2-án érvényben, volt jogszabályok közötti különbséget ki­egyenlíti. 2. Az iparos- és kereskedelmi társula­tok gazdasági, szociális’ és1 kulturális ér­dekeinek megvédése szempontjából szük­ségesnek tartják a bevált érdekképvise­letek fenntartását­3. A felvidéki ipartársulatok és a gré­miumok, valamint szakipartársulatok: különleges kérdései szükségessé teszik az egymásközti kapcsolatok fenntartását ezekben a kérdésekben; az adott viszo­nyok között a kassai kereskedelmi és iparkamarát tekintik a feladat ellátá­sára hivatott szervezetnek■ A HONS és a második zsidótörvény A HONSz országos választmánya a kö­zelmúltban foglalkozott a második zsidó­javaslattal és ugyanazt az álláspontot foglalta el, amelyet az első zsidótörvény­javaslat tárgyalásakor képviselt. Eszerint a kedvezményezettek rangsorát a rokkanttörvény értelmében kell felállí­tani és így a zsidó hadigondozottakat első helyen kell felvenni a kedvezményezettek sorába, ami a HONSz állásfoglalása szerint — nem zsidóvédelem, hanem nem­zetvédelmi feladat: a háborús áldozat igazságos és lényegbe vágó értékelése. A sorrend tehát minden néven nevezendő kedvezmény biztosításánál a következő le­gyen: 1. vitéz hadirokkant, 2. hadirok­kant, 3. vitéz, 4. frontharcos. Az egyedüli bizonyító okmány pedig —szemben egyes hangokkal — a hadigondozási igazolvány lehet csak, amelyet ismételt alapos felül­vizsgálat után-a Hadigondozó Bizottságok javaslata alapján állítanak ki az elöljáró­ságok. A földreform törvényjavaslat tárgya­lása során a HONSz arra törekszik, hogy a juttatásoknál a tűzharcos törvényben foglalt rendelkezések legyenek az irány­adók és elsősorban a hadirokkantak és hadi­özvegyek, valamint fiúi leszármazók számára biztosítsák a kedvezményeket. A honvédelmi törvény képviselőházi tárgyalása során a kormány felhatalma­zást nyert arra, hogy a rokkanttörvényt rendeleti úton is módosíthassa a hadi- gondozottak javára és előnyére. A hadirokkantak, hadiözvegyek és hadi-1 árvák egyik régi vágya a „Hadirokkantak Háza“ a megvaló­sulás állapotába lépett. A HONSz a munkákra március 1-én kí­vánja kibocsátani a pályázati felhívást és április 1-én az építkezést minden kö­rülmények között megkezdi. A nemes célra ezideig a hadigondozottak több mint 10.000 pengőt adtak össze, továbbá 10-000 pengőt a minisztérium és a társa­dalom juttatott, míg 20.000 pengő értéket a HONSz egy öröksége képvisel. 150 000 pengő építkezési kölcsönt sikerült bizto­sítani, még így is azonban mintegy 100.000 pengő hiány mutatkozik és ezt az összeget a HONSz gyűjtési akció útján, elsősorban az építkezési anyag nagyvál­lalatoknál óhajtja előteremteni. A Felvidékkel a HONSz kötelékébe több mint tízezer hadigondozott tért vissza és a magyar hadigondozottak mégnöve­kedett létszáma, de nemzetvédelmi és hazafias szempontok is azt követelik, hogy úgy, mint a többi hadviselt álla­mokban, Magyarországon is álljon a hadirokkantak háza. SZERKESZTŐSÉG:

Next

/
Thumbnails
Contents