Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)
1939-02-01 / 26. szám
' r tm FEBRUAR 1. SZERDA fcf TEroroEta A két testvérpárt Kevés politikai párt mondhatja el ■magáról azt, hogy két éven belül új pártprogramot kell megszövegeznie, mert az első közben elavult, azaz legfőbb pontjaiban valósággá vált. A felvidéki magyarság pártja, az Egyesült Magyar Párt egyike a világ eme szerencsés pártjainak. A történelmi igazságszolgáltatás úgy alakította a középeurópai népek sorsát, hogy az alatt a két esztendő alatt, amióta első programadása 1936 június 21-én Érsekujvárott elhangzott, nemcsak a legfőbb célja, Szlovákia és Kárpátalja önkormányzata valósult meg, hanem ezenfelül az egy tömbben élő magyarság részére követelt teljes magyar nemzeti önkormányzat, sőt ehelyett a teljes fölszabadulás, az anyaországhoz való visszacsatolás álma is valósággá vált. Az Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Pártot a bécsi határ- megvonás kétfelé szakította: híveinek mintegy 80—85 százaléka, az összefüggő magyar nyelvterület lakossága Magyar országhoz került, míg a szláv nyelv területbe beékelt magyar szigetek és szórványok mintegy 15—20 százalékra lúgó magyarsága továbbra is Cseh- Szlovákországban maradt. Ez az utóbbi rész a párt régi, közös programját tart hatja meg tovább politikai hitvallásának, míg a hazatért nómzetrésznek az anyaország politikai életéhez alkalmazkodva, 1939 január 19-én Komáromban új programot kellett alkotnia. Ez az új program azonban csak a gyakorlati részeiben új, irányeszméi: a keresztény világnézet, a nemzeti gondolat és a szociális igazságosság azonosak a régi programmal. De nemcsak ezek a szellemi alappillérek, de az utolsó két év alatt kialakult egységes szellemiség, amely főleg a népi gondolat kihangsúlyozásában jutott kifejezésre, tehát a program újabb eszmei tartalma szintén közös vonása továbbra is a két testvérpártnak, a magyarországinak es a cséh-szlo- vákiainak egyaránt. Kifejezésre jutott ez abban is, hogy éppen azon a napon, amikor Jaross Andor Komáromban terjesztette elő az új programot, amely a népközösségi eszmét kívánja megtenni az állam alapjául, Pozsonyban a két testvérpárt országos végrehajtóbizottságának ülésén Esterházy János ezekek mondta: „A pártprogramnak eddig há rom alappillére volt: a nemzeti eszme, a keresztény felfogás és a szociális igaz ság. Ez bővül most a népi gondolat elfogadásával és az itteni magyar nemzetcsoport életébe való átültetésével.“ Teljesen azonos nézetet vall a eseh-szlová- kiai testvérpárt a demokrácia és a jobb cldaliság kérdésében is. Esterházy ezt a következő szavakkal fejezte ki: „A magyar népcsoporton belül meg kell szűnnie minden különbségtételnek, amely az elavult nézetek alapján állhatna elő. Mint magyarok teljesen egyenlők vagyunk jogokban és kötelességekben és csak azt illetheti meg előnyös megkülönböztetés, aki tapasztalatainál, tudásánál és kvalitásainál fogva az átlagnál nagyobb mértékben tud nemzetünknek szolgálatokat tenni. Mi nem fogunk lefelé nivellálni, amint azt a demokrácia tette, mert ebből durvaság és elaljasodás származhat, hanem magas színvonalra akarjuk emelni mindenféle tekintetben azokat, akik a maguk erejéből vagy a sors mostohasága következtében erre nem képesek. A végső következményekig jobboldaliak vagyunk és maradunk.“ A magyarországi liberális kórok kitanító hangon szokták hangoztatni, hogy a jobboldali radikalizmus, amelyet a Felvidék élén Jaross hirdet, nem folytatása a Cseh-Szlo- vákiában kifejlődött demokratikus ma gyár szellemnek, hanem egészen új valami. Sőt azt is hozzáteszik, hogy az igazi felvidéki szellem most is a- keresztényszocialista párt vezéreinek megnyilatkozásaiból ismerhető meg. Nos, elfogadhatjuk ezt a tételt. E bírálat szempontjából ugyanis a eseh-szlovákiai Egyesült Magyar Párt' vezérének, Esterházy Jánosnak pozsonyi programadása egyenesen perdöntő jelentőségű. Mert Esterházy 1931 óta a két magyar párt összeolvadásáig az Országos Keresztény- szoeialista Párt elnöke volt, s azután ügyvezető elnöke az Egyesült Pártnak. Sőt azt is el kell ismerni, hogy a Csehszlovákiában maradt magyar pártnak nemcsak az elnöke volt valamikor keresztényszocialista, hanem úgyszólván az egész vezérkara is, sőt még a tömegei is inkább keresztényszocialisták voltak. Hiszen Pozsonyban magában a magyar ságnak négy-ötöde mindig keresztény- szocialista volt. Nyitrán és környékén, továbbá Eperjesen egyedül és kizárólag a keresztényszocialista pártnak voltak szervezetei, Nagyszöllősön szintén a keresztónyszocialisták voltak túlsúlyban. És ezzel már meg is neveztük a három nagyobb szigetet, ahol a cseh-szlovákiai magyarság elhelyezkedik. De természetes is, az ottmaradottak keresztény- szocialista múltja, mert hiszen a keresztényszocializmus virágzása idején éppen a vegyesájkú vidékeken, tehát á magyar szórványokon volt a magyarság politikai hitvallása. Ezt a jelleget illusztrálja az a tény is, hogy a bécsi határmegvonás következményeképpen a Csehszlovákiában maradt három magyar törvényhozó (Esterházy János, Petrásek Ungvár, január 31. Ideérkezett hírek szerint a Huszt melletti lza községben szombaton este véres összetűzés volt az őslakosság és a Srícs-terrorszervezet tagjai között. A lakosság kapával, kaszával támadta meg a huszti terrorkülönítmény tagjait és kiverte őket a faluból. Az összetűzésnek hat súlyos sebesültje van. A turjabisztra—poroskői útvonal egyik szakaszán felhalmozott nagymennyiségű tűzifát ismeretlen tettesek felgyújtották. Hivatalos jelentés szerint 3500 köbméter fa égett el. A hatósági vizsgálat állítólag olyan megállapításra jutott, hogy a Turja-völgyben .ruszin szabotázs“ folyik, ennek letörésére 500 Szics-terroristát vezényeltek ki. Szolyván vasárnap a csehek és az ukránok között véres összetűzés volt. A február 12-i ruszinszkói választásra Szolyván külön ruszin listát akartak benyújtani. A párt megbízottja, Hrabár Sándor, ebben az ügyben az ukrán választási bizottsághoz ment. A bizottság előbb nagyobb összegű kauciót kért, majd amikor ennek letétele megtörtént, Hrabárt Husztra utasította. Ott Hrabárt letartóztatták és súlyosan bántalmazták. Szolyváról érkezett menekültek elbeszélése szerint a szolyvai cseh—ukrán bíróság egy rádióelőfizetőt kéthavi fogházra ítélt, mert készülékével a budapesti rádió adását hallgatta. Az ukrán propaganda széltében-hosszá- ban azt hireszteli, bog,\ Hitler vezér és kancellár rangrejtve hejárta a ruszin falvakat s többi között Őrhegyalján is járt, mert meg akart győződni a helyzetről. Huszton most tették közzé az ukrán nemzeti egység mozgalom szervezési szabályzatát, amely a tek’intélyi elvet , fogadja el. ; • : . A mozgalomnak ukrán nemzetiségűek Ágoston és Hokky Kálmán) a párt- egyesítés előtt az Országos Keresztényszocialista Párthoz tartozott. A magyar törvényhozók szempontjából azt mond hatjuk, hogy a bécsi határmegvonás a Keresztényszocialista Pártot megfelezte, mert három törvényhozóját hagyta Cseh-Szlovákiában, négyet pedig (Szüllő Géza dr., Porubszky Géza dr., Turchányi Imre dr. és Pajor Miklós dr.) Magyar országra juttatott, míg ugyanakkor a Magyar Nemzeti Párt egykori törvényhozói (Jaross Andor, Szent-Ivány József, Korláth Endre dr., Holota János dr., Szilassy Béla dr. és Füssy Kálmán) egy- től-egyig Magyarországra jutottak. Szó val van ' valami abban az állításban, hogy a Cseh-Szlovákiában maradt ikerpárt inkább keresztényszocialista, a Magyarországra került pedig inkább nemzeti párti jellegű és többségű. És ennek ellenére nemcsak a régi programpontok hűséges megtartásában, hanem még az új eszmék és elvek fölvételében is teljesen párhuzamos, sőt azonos utat jár a két párt. Ezt az azonosságot még hatványozza az a kis árnyalat is, hogy mialatt a nemzeti párti többségű ma gyarországi ikerpárt élén a volt nemzeti párti Jaross a régi pártprogramhoz híven a program eszmei pillérei közt első helyen , a keresztényszocialista örökséget: a keresztény világnézetet hangsúlyozza ki, addig a volt keresztény - szocialistákból álló cseh-szlovákiai iker párt élén a keresztényszocialista múltú Esterházy első helyen a nemzeti eszmél emeli ki vezérelv gyanánt. Egy kis szójátékkal azt mondhatnék, hogy az egykor lehetnék a tagjai, akiket a vezetőség vesz fel. A mozgalom tagjai különböző intézményekben és testületekben csak akkor vállalhatnak fizetéssel járó vagy tiszte letbeli megbízatást, ha a mozgalom vezo tősége ezt megengedi. A szabályzat erős fegyelmet ír elő. A párt vezére és vezetőségi tagjai Ungvár, január 31. Nyárády Dionysius huszti apostoli Vizitátor a napokban Szolyvára rendelte a ruszinszkói görögkatolikus espereseket s vázolta előttük azt az egyházi irány vonalat, amelyet a ruszinszkói görögkatolikus papságnak követnie kell. Kétszáz pap nevében Duliskovies szolyvai esperes válaszolt Nyárádynak és a következőket mondotta: — Meghajtunk a Szentatya akarata előtt, amikor Nyárády apostoli vizitátort fölénk helyezte, de soha sem egyezünk bele, hogy népünk nyelvét elvegyék és idegen kultúra Róma, január 31. A Voce dTtalia részletes jelentésben számol be a ruszin kérdés újabb alakulásáról és a ruszinföldi magyar kisebbség helyzetéről s ezzel kapcsolatban a következőket írja: Amikor Csehország kérdését megoldutnemaeti párti Jaross jó keresztény szocialistának kívánt mutatkozni s az egykor keresztényszocialista Esterházy pedig jó nemzeti pártinak. Ennél tökéletesebb formában nem lehet kifejezésre juttatni két eszmei tábor összeolvadásának teljességét. S ha a két testvérpárt szelleme az államjogi szétválás után is ennyire azonos, akkor alaptalan a vád, hogy »• magyarországi Egyesült Magyar Párt jobboldali radikalizmusa elhajlás lenne akár a csehszlovákiai Egyesült Magyar Párt jelenétől, akár a két ikerpárt közös múltjától. S még egyet. A felvidéki szellem voltaképpen két esztendei fejlődésnek az eredménye. Azóta alakult ki, amióta megalakult az Egyesült Párt, Addig csak különféle egymás mellett vagy; egymás ellen haladó partikuláris felfogások voltak, egységes szellem nem volt. Az egységes párt megalakulása éppen az egységes keret révén indította meg a keresztényszocialista és a nemzeti frakció nézeteinek kölcsönös kicserélődését és egymásbaolvadását. Ezt a folyamaiét a két fiatal pártelnök, Jaross Andor és Esterházy siettette s a kialakult egységes szellem, amely a régi partikulariz- must és annak képviselőit lassan kiszorította a közéletből, elsősorban az 6 nemzetnevelés munkájuk eredménye. És ma a hét külön országban levő testvérpárt teljesen egybehangzó ideológiája c. legesattanósabb' bizonyíték arra, hogy igenis van egy felvidéki szellemiség, egy egységes politikai fölfogás, nagyon is tudatos és határozott szemlélete a dolgoknak, amit úgy lehet nevezni, hogy: politikai világnézet. Darvas János kinevezés útján kapják megbízatásukat. A vezér nevezi ki a klcrzetve- zetőket, ezek pedig minden körzetben öt tagot neveznek ki. Minden megbízott fogadalmat tesz. Közt* ponti vezérré Hevaj Fedort. az államnyomda igazgatóját nevezték ki. Kineveztek már tíz körzetvezetőt is. szolgálatába állítsák ruszin népönket. Mint a nép hivatott vezetői, kijelentjük, hogy ha ránk kényszerítik az ukrán nyelvű egyházi szertartást, inkább elhagyjuk családunkat, paróchiánkat és ónként bevonulunk a gyüjtőtábo- rokba, hogy ezzel is tüntessünk az egész kultúr- világ előtt a ruszinszkói egyházi életben is alkalmazott ukrán terror ellen. Nyárády apostoli vizitátor izgalomtól remegve hallgatta végig a papság határozott allásfoglalásat és azonnal visszatért Husztra. ták, úgy látszott, hogy minden igazságtalanságot és visszaélést megszüntettek. Ez azonban nem így történt. Uj ellentét merült fel, amelyet úgy szoktak nevezni, hogy ukrán kérdés. A lap ezután részletesen ismerteti a rtte Véres összetűzése1c az ultrán terror alatt sinylöáö Rus Az izai ruszinok kiverték falujukból a huszti terrorkülönitményt Szolyván megütköztek a csehek és az ukránok — Szics-t error isták árasztották el a Túrja völgyét ÍCéissás russinsskói görögkatolikus pap liltakoxása Inkább bevonulunk gyűjtőtábotokba, hogy tiltakozzur az egyházi életben alkalmazott ukrán terror ellen /.I magyar közvélemény nem tür&eii, §ogy faitestvéreit ilyen súlyos sérelmek ériék
