Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-23 / 44. szám

1939 FEBRUÁR 23. CSÜTÖRTÖK-femhdeKi -MmÍ?ARHIR1)AE

3

'gyen osztogatásról van szó, mint azt &gyesek felelőtlenül és értelmetlenül állítják. Tudom, hogy az értelmes magyar ember ilyen osztogatásoknak nem ül fel. [Mégsem árt talán egyeseknek, különösen az aszfalton, ez a figyelmeztetés.

Hangoztatta a miniszterelnök, hogy ezzel a kérdéssel kapcsoltában megszánt- ségtelenítésnek hatna a visszavonás és esz, osztály gyűlölet hirdetése. Nem tűrné, hogy valaki földjét eladja ott, ahol erre a. nemzetnek különösen szüksége van, azért, hogy máshol jobb, több vagy ingyen földeket szerezzen. Ilyen ember néni érdemel földet. A törvényjavaslat jelentős lépést tesz abban az irányban, amo lyen haladnunk kell.

Rámutatott ezután Teleki Pál gróf arra, hogy a tudományos irodalom eddig nem foglalkozott kellőképpen azzal a körülménnyel, hogy még egy kis ország területén belül is milyen változóak a természeti körülmények, az éghajlat, a talajviszonyok, a vízviszonyok, az emberi élet formái és a település lehetőségei.

A tudományos irodalomban ma már lát halvány tapogatózást ebben az általa he- lyesnek vélt irányban.

Meg kell vizsgálni, hogy mik a különbségek az egyes tájak között

— A bizonytalanság már eleve, benne van a korban, amelyben élünk, magában ennek a kornak a hangulatában, magának ennek a kornak lelki, gzdasági átalakulásában.

— Én pártszempontok nélkül ítélem meg ezt a kérdést. Azt hiszem ezek olyan egyszerű megállapítások, amikért nem szükséges miniszterelnöki félékbe ülni. Csak józan cselekvéssel lehet helyesen alkalmazkodni organikus folyamatokhoz, melyek megvannak, folynak és fel nem tartóztathatok. Tudom, hogy ha nem húzzuk a dolgokat kaptafára , és tájanként mást vallunk, akkor jönnek majd a kedvezéssel való vádak és egyebek. Én a magam részéről sohasem fogok pletykáknak és vádaskodásoknak nemzeti érdekeket feláldozni. (Taps.)

— Alaposabbéi és lelkiismeretesebbé kell tenni a végrehajtást és hiszem, hogy akkor hosszabb időre nagyobb biztonság lesz. Nem is jelent ez elodázást, mórt a jelen törvény szabta munka már a jelen törvény alatt is folyik és későbben még világosabban fogjuk látni a problémákat

A külpolitika változatlan marad

— Ezek után egyet-mást megmondok arról, hogy miként szoktam gondolkozni. A kormány programja ugyanaz marad, mint a győri program és a kilenc hónappal ezelőtt itt elmondott program kitüntet.

így haladunk tovább bei politikailag és megmaradunk a legteljesebb mértékben azonos vonalon külpolitikailag is.

— Á magyar külpolitika ereje mindig a kontinuitásban rejlő megbízhatóság. Csak ez az alaptétel kelthet a magyar közvéleményben biztonságérzetét. A béke fenntartásához ragaszkodunk és ebben a törekvésünkben

elsősorban a tengelyállamokhoz kapcsolódunk.

Hiszen az európai béke egyik biztosítéka a berlin-római tengely és közismert, hogy Magyarország már évek óta tart

fenn baráti viszonyt Németországgal és Olaszországgal. (Taps.) Az antikomin- tern egyezményhez való csatlakozásunkkal is ezt akartuk bizonyítani. A tengelyhatalmakkal való barátságunk nemrég hozták meg azokat az eredményeket, melyek Magyarországot területileg gyarapították.

— Lengyelországhoz fűződő barátságunk különleges politikai realitás, amely egyik alapelve a magyar külpolitikának. (Taps.)

— Szomszédainkkal, Romániával, Jugoszláviával, Cseh-Szlovákiával a jő szomszédi viszonyt kívánjuk fenntartani. Örömmel vettük tudomásul, hogy a jugoszláv kormány is ezt a jószomszédi viszonyt kívánja ápolni és reméljük, hogy Románia új kisebbségi politikája gyors ütemben fogja megvalósítani azokat az ígéreteket, melyeket az előző román kormányok már sokszor .tettek ..

Tárgyalások Cseh-Szlovákiával

— Bizonyos megértést kezdünk észlelni Cseh - Szlovákiánál Magyar- ország türelmes és békés politikájával szemben is. És bízunk a tűrhető

kapcsolatok kiépítésében.

— Korántsem akarom azt mondani, hogy az 1937., 1938. évi közvetlen tárgyalások végetértek.

Cseh-Szlovákiával ma is folynak a bécsi döntőbíróság által hozott hatá rozatok végrehajtása 'tekintetében a közvetlen tárgyalások.

Minden félreértés elkerülésére megállapíthatom, hogy Magyarország bármikor kész közvetlen tárgyalásokba bocsátkozni. Ebből természetszerűleg folyik az a kérdés, hogy olyan beszélgetésekbe kezdjen melynek eredményeként kiküszöbölhetők lennének a nehézségek, elsősorban a kisebbségi kérdések. Minden állam természetesen maga fogja megítélhetni, hogy mikor látja az időpontot érettnek a közvetlen tárgyalások felvételére, mert egy elhamarkodott és esetleg kudarcba fulladt érintkezés nem haszon, de kár. A nyugati nagyhatalmakkal való kulturális kapcsolatainkat is hangsúlyoznom kell, annál lg inkább» hogy az összes európai nemzetek minél gyorsabban találjanak egymásra.

— A magyar külpolitika erejéhez tartozik még, hogy óvatossággal és megfontoltsággal lépést tart az európai fejlődés ütemével. Tiszteletben tartjuk a nagy és kis államok jogait és világnézetét, azonban

megköveteljük, hogy a mi ősi nemzeti életformánkat mindenki tisztelje.

— Nehézségeket míndezideig nem tapasztaltunk, békés külpolitikánkat a történelem igazolta és megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy szilárd a mi külpolitikánk. Ezért eltökélt szándékunk, hogy tovább megyünk a kipróbált vágányokon.

Az egyes tárcák programja

— A belpolitikai kérdések közül először a honvédelemről szólok. Nemrég zárult le egy vita az országgyűlés mindkét házában, amely behatóan tárgyalta a honvédelem kérdését. A nemzet minden rétege tudatában van a honvédelem fontosságának és hajlandó a szükséges áldozatokat meghozni. Ezek az áldozatok nem lesznek kicsinyek.

— Két feladat áll előttünk, az egyik a törvény minél előbbi végrehajtása, a másik honvédségünk további kiépítésének és korszerű felszerelésének befejezése. Mind a két feladat teljesítése ha laszthatatlanul sürgős. Különös gondot kívánok fordítani a repülés fejlesztésére. Magam is foglalkoztam a sikló- repülés kérdésével.

A kormány a Horthy Miklós nemzeti repülőalapról szóló törvényjavaslatot hamarosan beterjeszti.

— Pénzünk vásárlóerejét változatlanul fenntartjuk. A bankjegyforgalom számszerűi ti emelkedése különösen három tényezőnek tulajdonítható: az ország megnövekedése, a kormány beruházó tevékenysége és az őszi hónapok eseményei.

— Az őszi hónapok váltópénzhiányát sikerült kiküszöbölni. Az ötpengős bankjegyeket kivonjuk a forgalomból. Elő fogjuk mozdítani az olcsó hite! ügyét. Különös gondot * fogunk fordítani a mezőgazdasági hitelkérdésre. E törekvés szükségessé teszi a gazdavédelmi rendszer fokozatos likvidálását.

A felvidéki gazdák érdekei

A gazdavédelmi rendszer visszafejlesztése mellett különös gondot fordít a kormány a felvidéki gazdák érdekeire, akik ugyanazt a védelmet fogják elvezni, mint az ország többi részének gazdái.

— A felvidéki hitelintézeteket minél előbb és zökkenés nélkül be kell kapcsolni az ország hiteiszervezetébe. Eb as

intézetek és a hitelkeresők érdeke is. Állandó figyelemmel kísérjük a biztosítás ügyét. Előkészítjék a jövő évi búzatermés értékesítésének lebonyolítását.

— A kormány előreláthatólag Indemnität t lesz kénytelen kérni, mert. a Felvidék visszacsatolása a költségvetés előmunkálatait nagymértékben megnehezítette. • •

«**• '»fi.

terméséből készül a Franck-kávé- pótlék és a Kneipp-maiáfakávé. Magyar gazdának és munkásnak ad kenyeret, aki ezeket veszi!

—Az adóztatás terén az arányos adóztatást célzó javaslatokat fog a pénzügy- miniszter beterjeszteni, melyek a kisemberek teherviselését fogják arányo sabbá tenni.

Behatóan foglalkozik a kormány a helyhatósági adóztatás kérdéseivel és az illetékügyekkel is.

—• Az állam pénzügyi lehetőségeihez képest igyekszünk gondoskodni a köztisztviselőkről.

Azon az úton haladunk, amelynek

végső célja az 1931-es fizetések visz- szaáliiiása.

De addig is kisebb részletjellpgü intézkedésekkel igyekszik a kormány a tisztviselők helyzetén könnyíteni.

A szociális igazgatás terén fontos egészségügyi feladatok kerülnek megoldásra. Kiépítik a tuberkulózis és a nemibetegségek elleni intézményes védelmet Foglalkozik a kormány a házas- ságelőttr kötelező orvosi tanácsadás kényes kérdésével is. A közigazgatás terén

a túlzott centralizáció és a miniszteriális bürokrácia megfelelő visszafejlesztése a cél. (Nagy taps.) Jó tapasztalatai vannak a decentralizációt illetőleg a tanügyi közigazgatásban életbeléptetett intézkedésekkel.

További reformok

Elkészült az új gyámügyi törvény-, javaslat és az új anyakönyvi törvény javaslata. Az országgyűlési képviselők összeférhetetlenségét rendezik. (Nagy taps.) A sajtójogra vonatkozólag törvényjavaslatot fog előterjeszteni. Irány-» adó, hogy a sajtó nevelőeszköz, a közvélemény tanítója, sokaknak pedig egyedüli tanítója.

Előrehaladott állapotban van a részvénytársasági jog reformja. Benyújtásra készen áll a részletüzlet ékről szóló törvényjavaslat. Foglalkozik az igazságiigy- m misztérium az anyagi büntetőjog újabb szabályozásával. A valufabűncse- lekményekre különös gondot fordítanak.

Kassán műegyetem, Komáromban olasz iskola

Teleki Pál gróf miniszterelnök ezután részletesen ismertette a különböző készülő törvényjavaslatokkal kapcsolatos kormányzati terveket, amelyek között szerepel: az energiagazdálkodásnak és az elektrifikálásnak gyorsabb ütemben való fejlesztése, az ipari kamarák felállítása, a hajléktalan falusi lakosság házhelyhez juttatása, a mezőgazdaság fejlesztése, a agrártermékek sikeresebb külföldi elhelyezésének hatályosabb biztosítása, a jogi oktatás reformja, az orvosi oktatás reformja,

Kassán is műegyetemnek, vegyészei’ fakultásnak a fölállítása. Komárom ban olasz kultúrintézmény létesítése,

a középiskolákban a tanulói létszámnak osztályonként negyvenre való leszállí« tása, három millió pengőből sportosai’« nők építése, a sokgyermekes családok megsegítése.

A Felv'dék beolvasztása

A visszacsatolt Felvidékről beszélt ezután a miniszterelnök.

— A visszacsatolás ténye természetesen. a legnagyobb örömet keltette, a magyar nemzetben és nyilvánvaló az is, hogy a visszacsatolás a törvényhozásra és kormányzatra súlyos feladatot rótt. Hallottam azt a vádat, hogy a kormány a visszacsatolt Felvidéket corpus sepa- rátumnak nézte és kezelte.

— Nyilvánvaló, hogy olyan területen, ahol az emberek két évtizedig más törvény alatt éltek, ahol egy fiatal generáció nevelkedett fel, amely az előbbi időket meg sem élte, ott az embereket hozzá kell ismét nevelnünk az ország egészének életkörülményeihez. Hogy ez gyorsan fog megtörténni, azt magyar voltunk biztosítja. Nem idegen területet kapcsoltunk vissza, hanem a magunk népéi, a magunk földjét.

Más jogrendszer, közigazgatás, gaz- • dasági és társadalmi viszonyok uralkodtak ott és gondoskodnunk kell az eddig uralkodott jogrendszernek és az eddigi életrendnek az átformálásáról.

— Ez volt az indoka annak, hogy külön szerve szervezhetett egy miniszternek

a vezetése alatt, aki egyben mindezeket a kérdéseket a minisztertanácsban is képviseli, ismerteti, felvilágosítást ad. Rengeteg sok kérdés van, amelyekkel ma a felvidéki miniszter mellé beosztott hivatalnokok foglalkoznak, kapcsolatosan természetesen a szakminisztériumok közegeivel.

— Arra is néztünk, hogy

azok részesüljenek elsősorban a Fel vidék sorsának intézésében, akik ezeken az országrészeken megérték a ki sebbségi sorsot.

Ez egy átépítési, összeépítési folyamat, amely arra kell hogy vezessen, hogy mihelyst lehet,

az ország testébe változatlanul és megkülönböztetés nélkül olvasszuk be a Felvidéket. (Helyeslés a Ház minden oldalán.)

— Én megmondottam egy könyv előszavában, amelyet tisztviselők számára adtak ki, bogy a csonkaországbelieknék szeretettel kell nyúlniok a Felvidékhez, tudniok kell, hogy milyen kézzel nyaljanak hozzá, éppen úgy a Felvidéknek is ereznie kell, hogy megkülönböztetés nélkül az ország egészének egyforma részét, képezi. (Taps és helyeslés.)

meg a személyi hajszák

Bejelentette ezután a miniszterelnök, hogy az elődje által benyújtóit törvényjavaslatokat és egyéb előterjesztéseket magáévá teszi.- — -A mmtks.pmgmm' - - folytatta. —,

uem akár ígéret, különösén hangzatos ígéret lenni, ha pedig bárkinek érdekei kimaradtak a beszéd keretéből, no tulajdonítsák ezt érdektelenségnek, hanem legfeljebb a professzor feledékenysége